Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-11 / 160. szám
1997. július 11., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek Nyugdíjasok rovata lapunkban Palócföldi egzotikumok nyugdíjasok kertjeiben Fügét mutatni nem nagy kunszt Kiwi Gyarmaton, füge, citrom, banán Nógrádsipeken, és Salgótarjánban. - Észak ide, hideg oda, a palócföldi egzotikum nem álom, valóság. Állítólag kiviből - Nógrád- ban - készült bor is csúszott már le a torkokon, kellemesen pikáns és édeskés volt. Kisbár- kányban évekkel ezelőtt látványosságszámba ment az üvegházban termő banán, de ennél is nagyobb ritkaságnak számított az, hogy Nógrádsipeken szabadföldön termett és be is ért a füge. Ha a gazdája nem felejtette el időben kukoricaszárba bugyolálni az összekötött vesz- szőket. Amikor a mínusz tíz ta- karatlan érte a bokrokat, a következő tavaszon kizöldült, de csak leveleket és hajtásokat hozott. A Salgótarjánban élő Havasi Károly kertjében már legalább húsz éve foglalja el előkelő helyét a fügecserje, mely közismerten melegkedvelő, s a megfelelő klímát megháláló növény. Az idős férfi - a helyi kertbarátkor oszlopos tagja - annak idején egyik tanítványától kapta a tövet, amely szerencsés esetben már nyár derekán meghozza apró körtére emlékeztető „áltermését”, ami valójában a virága. Ez alakul át, érik meg a melegben. Napsütéses, hosszú őszön leszedve is befejeződik az érési folyamat, s aki kóstolt már friss - nem aszalt - fügét, finom ízét nem felejti el. Gregor István - a tarjáni Sugár úton - szintén birtokosa füge- és citromtöveknek is, mely a korábbi években megörvendeztette savanyú termésével. A citrom virága nagyon illatos, de a gazda nemcsak ezért, hanem a dekoratív lombjukért is kedveli ezeket a cserjéket. Másrészt pedig: az embernek lételeme a kíváncsiság, a távoli tájakról származó növények meghonosításával való kitartó próbálkozás. Ehhez persze az kell, hogy a kísérletező minden tudását, idejét kis „arborétumára” fordítsa. Gregor István korábban nagy sátrában paprikát termesztett, most azonban áttért a paradicsomra. Olyan fajtára, amely szedés után hónapokig megőrzi nedvességtartalmát. Fóliája alatt kétszáznegyven roskadozó tő sorakozik. Jó érzés látni: már megindult a tömött fürtök érése. (mj.) Olvasók kérdezték - a szakértő válaszol (2.) Két nyugdíjrendszer párhuzamosan A közvélemény-kutatások tanúsága szerint nagyon sokan nincsenek tisztában a tervezett új nyugdíjrendszer alapvető jellemzőivel. Ezt mutatja az a sok kérdés is, amelyek olvasóinktól érkeztek. Ezeket tettük fel Krémemé Gerencsér Ildikónak, a Népjóléti Minisztérium nyugdíjbiztosítási főosztálya helyettes vezetőjének.- Változhat- e még a törvény- tervezet?- Igen, hiszen a kormány június 26-án áttekintette a módosító javaslatokat és két nagy horderejű indítványt is támogatott. Az egyik lehetővé teszi, hogy azok a korhatár előtt nyugdíjba vonulók, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, a teljes összegű nyugdíjukat megkapják.- A másik indítvány kimondja, hogy a gyes idejét beszámítják az asszonyok szolgálati idejébe. A gyes összegéből az anya egyéni járulék- fizetési kötelezettségének megfelelő összeget levonják, a munkáltatót terhelő járulékfizetési kötelezettséget pedig az állam magára vállalja. Aki nem jogosult a gyes-re, ezt az időszakot egyéni járulékfizetéssel megválthatja.-Július 9-én szavazott az Országgyűlés a nyugdíjreformot megtestesítő öt törvényhez és két határozathoz benyújtott módosító javaslatokról. A végső változat szerint a gyermek hároméves koráig történő otthoni gondozás idejét ismeri el a törvény szolgálati időnek, a gyes-jogosultságtól függetlenül, oly módon, hogy a munkáltatót terhelő jelenleg 24 százalékos nyugdíj- biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg a alap számára.-Az időskorúak járadékának felső határa a minimum nyugdíj 95 százalékára emelkedett és nem egységesen 62 év felett jár, hanem - az átmeneti időszakban - a ki- re-kire irányadó nyugdíjkorhatártól. A nyugellátások emelése ’98-ban és ’99-ben követi az előző évi nettó keresetek alakulását, az infláció mértékét is figyelembe vevő emelési rendszert csak 2000-től vezetik be.- Mit hoz 2009?- Ma a nettó kereseteket veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál, 2009-től a bruttó jövedelmeket tekintik számítási alapnak.-A nyugdíj a folyósításakor adózik majd.- Minden szolgálati időt egyformán ismernek el, visz- szamenőleg is.-Jogosultságot csak 20 év szolgálati idővel lehet szerezni.- Megszűnik a minimum nyugdíj.-Mikor kapják kézhez az első járandóságukat a vegyes rendszer szerinti nyugdíjba menők?- Vegyes rendszer szerint öregségi nyugdíjat az 1998. évi bevezetést követő 15 év múlva, tehát 2013-tól állapítanak meg először. Ez azt jelzi, hogy a még ma is érvényben lévő tisztán társadalombiztosítási, valamint az új, vegyes rendszer hosszú évekig párhuzamosan, egymás mellett fog működni. déri Nyugdíjban elbeszélve Jelen és jövő Felosztó-kirovó elvű nyugdíj- rendszer működik, a nyugdíjakat a munkajövedelem után befizetett járulékokból a nyugdíjbiztosító fizeti. A bérek 30 %-át utalják át a munkáltatók a biztosítónak, amiből 24 munkaadói, 6 % pedig egyéni járulék. A teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges, a résznyugdíjhoz 15 év. Vegyes nyugdíjrendszer lesz. A nyugdíjcélú járulékok 3/4 részét a felosztó-kirovó elv alapján a nyugdíjbiztosító folyósítja, 1/4 részét a tőkefedezeti elv alapján a magán nyugdíjpénztárak kezelik. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig kapott nettó - személyi jövedelemadóval csökkentett - keresetek átlagából számítják ki. A vegyes rendszerbe belépők a magánpénztárakba egyénileg, kötelezően ’98-ban 6, ’99-ben 7, a továbbiakban 8 %-ot fizetnek, amit önként legfeljebb 10 %-ig növelhetnek. A munkáltatóknak munkavállalóik után a felosztókirovó rendszerbe ’98-ban 24, ’99-ben 23 és 2000-től 22 %-ot kell befizetniük. A társadalombiztosítási nyugdíjjogosultságot 20 év szolgálati idővel lehet megszerezni. A korhatár az új vegyes rendszerben nyugdíjba menőknek egységesen 62 év lesz. Nyugdíjasok, járadékosok és egyéb ellátásban reSZeSÜlok (1997. január) Az ellátás típusa Ellátásban részesülők, ezer fő Átlagos ellátás, Ft/hó 1 öregségi nyugdíj 1643,6 23 273 1 Rokkantsági nyugdíj 766,5 20 938 1 Mezőgazdasági szövetkezeti járadék 41,2 17 202 1 Baleseti járadék 15,4 7 018 1 Özvegyi nyugdíj 217,8 16 138 I Árvaellátás 112,2 12 393 Szülői ellátás 0,5 16 754 1 Egyéb társadalombiztosítási ellátások 1,8 13 968 I Nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások 305,5 13 802 I Összesen 3104,5 20 703 Egy-két rossz nap? Egyáltalán nem biztos, hogy simán bele kell nyugodni abba, ha valakinek időnként úgymond „csak” egy-két rossz napja van. Sokkal valószínűbb, hogy ezek az emberek is a depresszió valamilyen enyhe formájában szenvednek. Amerikai kutatók egy nemrégiben végrehajtott felmérés alapján úgy számolják, hogy minden kilencedik lakos szenved az enyhe depressziótól, csak éppen maga sem tud róla, és ezért nem fordul orvoshoz vele. Mellesleg lehet, hogy hiába is tenné, mert az általános pszichiátriai gyakorlatnak megfelelően az nyilvánítható depressziósnak, akinél öt tünet észlelhető az alábbiak közül: gyászos szomorúság, apátia, fáradtság, nyugtalanság, alvási zavarok, súly- vagy étvágy- változás, koncentrációs képesség csökkenése, „önutálat”, illetve morbid gondolatok (halál vágy). A cukorbetegségek szövődményei - A páciensek egyötödének baj van a veséjével Megelőzhetők a komplikációk Az orvosok már régóta találgatják, hogy a cukorbetegeknél miért fejlődhetnek ki veszélyes mellékbetegségek, mint például vese- vagy idegbaj, esetleg vakság és súlyos szívbetegségek. A biokémikusok és anatómusok szerint a bajokat azok az „összetett cukorszerű végtermékek” (rövidített angol nevükön AGE-k) okozzák, amelyek akkor képződnek a szervezetben, ha cukor találkozik fehérjékkel és bizonyos zsírokkal. Mivel a cukorbetegeknek magasabb a cukorszintjük, az ő testükben eleve több az AGE. Az orvosok bebizonyították, hogy az AGE-k idővel felhalmozódnak, ekképpen veszélyesek lehetnek a testszövetekre, különösen, ami a legfinomabb ereket, a kapillárisokat illeti. Ilyenek hálózzák be a vesét is. Az AGE-rögök felsérthetik a hajszálvékony erek falát, fehérjeelszivárgást okozva, ami a vizeletben is kimutatható. Ahogy csökken a fehérjeszint, a vese működése is romlik. A cukorbetegek 10-21 százalékának van problémája a veséjével. Az AGE-k néhány öregkorra jellemző betegség kialakulásáért is felelősek. Az összetett cukorrészecskék ugyanis elboríthatják egyes erek falát, mire a szervezet gyulladással reagál, és a sérülés kijavítására rendkívül „harcias” falósejteket küld oda. Sajnos, eközben megesik, hogy az adott ér eldugul, sőt, akár a legközelebbi véna vagy artéria is. Nem csupán tulajdon szervezetünk lehet az AGE-k forrása. A dohányfüst is tartalmaz ilyen anyagokat, éppen ezért a cukorbetegek számára a cigarettázás rendkívül kockázatos. Emellett, hangsúlyozzák a kutatók, AGE-k találhatók azon ételekben, amelyek elkészítésük során megbámulnák. A sütés száraz hője felgyorsítja az AGE-képződést, míg főzéskor a víz jelenléte gátolja e kémiai reakció beindulását. Vonatkozik ez még a pörkölt növényekre, így a kávébabra is. Korábban a szakemberek azt feltételezték, hogy a „bevitt” AGE-k az emésztés segítségével teljesen lebonthatók. Ám egy táplálkozástudományi kísérlet az ellenkezőjét állítja. Azoknak az embereknek a vérében és vizeletében, akik cukrozott tojásfehérjét ettek, már négy óra múltán megugrott az AGE-szint, és általában két napig olyan is maradt. Mi több, csak 5-30 százaléka távozott el a szervezetből. Hová lett a maradék? A kísérletet végző orvosoknak természetesen még sok kérdésre kell választ adniuk, viszont a többiek szerint most az a legfontosabb, hogy azok a diagnosztizálatlan és tünetmentes betegek, akiknek azért alat- tomban emelkedik a vércukor- szintjük, tudomást szerezzenek az AGE-k veszélyéről. A táplálkozás, tehát a vércukorszint - ellenőrzésével, normalizálásával ugyanis javarészt megelőzhetők a komplikációk. Befejezéshez közeledik a privatizáció Fogynak a lakások Az elmúlt évben az ön- kormányzatok 47 ezer lakást adtak magántulajdonba, félannyit, mint 1995-ben. A csökkenés azt jelzi, hogy a piacképes privatizálható lakások lassan elfogynak, illetve a jelenleg még önkormányzati lakásban élők nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy megvásárolják lakásukat - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. A volt állami lakások ön- kormányzati tulajdonba adása után, 1990 óta, 513 ezer lakást értékesítettek, ezzel mára az 1990. évi állomány mintegy hetven százaléka magántulajdonba került. A lakásprivatizáció folyamata mostanra befejező szakaszához érkezett, az önkormányzati lakások aránya országosan már alig több öt százaléknál, a fővárosban tizennégy százalék. Az értékesítésre szánt lakások egy négyzetméterre jutó forgalmi értéke az elmúlt hét év alatt folyó áron mindössze harminchárom százalékkal emelkedett, miközben a fogyasztói árak ugyanezen időszak alatt megnégyszereződtek. Ez azt jelzi, hogy az értékesített lakások minősége évről évre romlik. A fővárosban jelentős ingadozások után az elmúlt évben az eladott lakások átlagos négyzetméterára mindössze húsz százalékkal volt magasabb, mint 1990- ben. A lakások forgalmi értéke országos átlagban az elmúlt évben 28 300 forint volt négyzetméterenként, Budapesten pedig 34 600 forint. A négyzetméterenkénti eladási ár országosan 8400 forint, Budapesten 7100 forint volt.
