Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

1997. július 7., hétfő Világtükör 7. oldal Megtalálták „Che” Guevara földi maradványait. A kubai forradalmár 1966-ban Bolíviá­ban próbált meg gerillaharcot kirobbantani. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, a ha­tóságok elfogták, majd kivégez­ték. Holttestére többéves kuta­tás után most a bolíviai őserdő­ben bukkantak. Titkos tervet készített a CIA a háborús bűnökkel vádolt Kara- dzsics elfogására. A volt bosz­niai szerb elnököt Hágába vin­nék, és átadnák az ENSZ által felállított Nemzetközi Tör­vényszéknek. Az amerikai kormány szerint Karadzsics és a boszniai szerb hadsereg volt parancsnoka, Mladics tábornok a balkáni béke legnagyobb akadálya. Szívroham végzett Mexikó­ban az amerikai és a mexikói kábítószer-ellenes alakulatok által körözött drogbáróval. A 42 éves Amado Carillo irányí­totta azt a Juarez kartellt, amely a dél-amerikai kontinensről az Egyesült Államokba irányuló kokain és heroin csempészést szervezte. Megtorló csapást mért liba­noni polgári településekre az izraeli hadsereg, mert életét vesztette egy izraeli katona, amikor a Hezbollah síita geril­lamozgalom fegyveresei alaku­latára támadtak. Az izraeliek tüzérsége egy óra alatt több mint száz lövedéket lőtt ki. Tűzszünetről állapodtak meg Kambodzsában a szemben álló felek. A királypártiak tagadják, hogy vereséget szenvedtek, a Hun Sen vezette párt szerint vi­szont a királypártiak minden je­lentősebb támaszpontját elfog­lalták, és csak néhány kisebb bázison tart az ellenállás. Olaszország segítségére szá­mítanak a koszovói albánok, akik védnökség alá szeretnének kerülni. A nemzetközi tanácsot az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozhatná létre. A belgrádi ható­ságok elzárkóznak a koszovói albánok elképzelése elől, mert az Koszovó Szerbiától való el­szakadását segítené elő. Ukrajnában nem sikerült gá­tat vetni a bűnözés elharapó- dzásának - jelentette ki az or­szág ügyvezető miniszterel­nöke, Vaszil Durdinec. 1997 első félévében a bűnüldöző szervek 300 ezer bűntényre de­rítettek fényt, és 600 alvilági csoportot lepleztek le. Özönvízszerű esőzés zúdult Kína déli részére. Több mint tízezer embert szakítottak el a külvilágtól az áradások. Meg­szenvedte a nagy esőket Hong­kong is, ahol egy hét leforgása alatt annyi eső esett, mint más­kor félév alatt. A NATO számára a stabilitás a legfontosabb Gyarmati István: „Ez nem a Nyugat Varsói Szerződése” Elérhető közelségbe került Magyarország teljes jogú csatla­kozása a NATO-hoz. A Honvédelmi Minisztériumban az in­tegrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő Gyarmati István helyettes államtitkárral beszélgettünk.-Amikor a szervezet és Oroszország között megszüle­tett a megállapodás, joggal hihettük, hogy az orosz poli­tika számára már nem okoz gondot a NATO bővítése. En­nek azonban ellentmond, hogy változatlanul ellenzik a folya­matot. Nem okoz ez számunkra hátrányokat?- Azt hiszem, érthető, hogy az orosz fél nem lelkesedik az új tagországok felvételéért, de ez a hozzáállás a konkrét együttműködéstől függően még változhat. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a NATO - majd Magyarorszá­got is beleértve - és Oroszor­szág minél jobban használja ki a megállapodás nyújtotta kere­teket. Bölcsen és türelmesen kell politizálnunk; az az érzé­sem, hogy az orosz ellenkezést inkább belpolitikai, mintsem katonapolitikai szempontok vezérlik.-A NATO nem államok fe­letti szervezet, hanem éppen­séggel szuverén országok ön­kéntes szövetsége...-Talán még Magyarorszá­gon is kevesen tudják, hogy az észak-atlanti szervezet nem a Nyugat Varsói Szerződése. Számunkra már az eddigiek­ből is világosan kiderült, s tár­gyalópartnereink pontosan meg is fogalmazták, hogy az új tagoknak számos kritéri­umnak kell megfelelniük és ezek sorában csak egyik vo­natkozik kifejezetten katonai kérdésekre. A NATO ugyan­akkor nagyon érzékeny a tag­államok szuverenitására, s er­ről senki sem kíván lemon­dani. Az atlanti szövetség számára a tagországok külső és a belső stabilitása a legfon­tosabb, a katonai követelmé­nyek csak másodlagosak.- Mégis azt ajánlották, hogy a magyar költségvetés­ben nagyobb súllyal szerepel­jenek a katonai kiadások...- Ez igaz, de a NATO-tag- országok ezt egymásnak is gyakorta mondják. Vagyis eb­ből a szempontból bennünket már kvázi teljes jogú tagnak tekintenek.-De hogy azok leszünk-e, ez most Madridban dől el. Mire számít?- Az Egyesült Államok há­rom országot nevezett meg, ez az a kör, amelyben minden or­szág egyetért. Mi sajnáljuk, hogy Romániát és Szlovéniát csak a későbbiek során kíván­ják meghívni. S bár a NATO szándékával egyetértünk, a tagországoknak tudniuk kell, hogy mi azt szeretnénk, ha a szomszéd országok is mielőbb bekerülnének a szervezetbe.-A NATO történetében ugyanis - azt hiszem — ese­tünkben fordulna elő először, hogy egy tagország nem hatá­ros a NATO-val...- Ez igaz ugyan, de épp az IFOR és az SFOR tapasztala­tai mutatják: a NATO-dokt- rína teljesítéséhez, azaz bár­mely támadás esetén az érin­tett tagország megvédésének kollektív kötelezettsége szem­pontjából nincs feltétlenül szükség közös határra, közvet­len szárazföldi kapcsolatra...- ...és hazánknak egyébként sincsen ellenségképe.- Pontosan. Éppen ezért mégis kívánatos, hogy a szomszédaink útján minél előbb közvetlenül határosak lehessünk a NATO-val. De amíg ez megvalósul, addig is a lehető legjobb kapcsolatokra törekszünk a szövetség tagál­lamaival csak úgy, mint szom­szédainkkal.- Mi a helyzet a Nyugat-eu­rópai Unióval?-Ez a következő elérendő cél, hiszen a Nyugat-európai Uniót a NATO európai pillé­rének is nevezik, így tehát fur­csa volna, ha kimaradnánk be­lőle. A tagságnak két feltétele van: teljes jogú tagság az Európai Unióban és a NATO- ban. Remélhetőleg ez utóbbit minél előbb teljesíteni tudjuk, s ha az Európai Unióba, vala­mint a Nyugat-európai Unióba is bekerülünk, akkor válik tel­jessé Magyarország nyugati integrációja.-Madrid után milyen me­netrend várható?- A meghívást követően kü­lönböző szinteken azonnal megkezdődnek a konzultá­ciók. A politikai tárgyaláso­kon szeptember és november között befejeződhet a kapcso­latok részletkérdéseit tartal­mazó dokumentum előkészí­tése. Decemberben a NATO Külügyminiszterek Tanácsa elkészíti a csatlakozási jegy­zőkönyvet, amelyet a jelenlegi 16 tagország ratifikálhat. E fo­lyamat betetőzéseként mód nyílhat arra, hogy az 1949. áp­rilis 4-én Washingtonban megkötött Észak-atlanti Szer­ződést a magyar parlament is ratifikálja. Gyulay Zoltán További esélyesek: Románia és Szlovénia Bővítési számtan Jelentős „hozományt” visz a NATO- ha a három legesélyesebb ország. A szövetséget több mint 350 ezer kato­nával, 3500 harckocsival, 3100 tüzér­ségi löveggel és mintegy 730 harci repülőgéppel gyarapítják. A NATO ezen országokban csak­nem háromszáz repülőteret használ­hat, ahonnan szükség esetén csapást mérhet olyan célpontokra, amelyeket a szövetség gépei „teljes harci terhe­léssel” ma nem tudnak elérni. Ezáltal a NATO katonai hatósugara jelentő­sen kibővül. A csatlakozás első körében a NATO hozzájut 280 ezer kilométer műút, 44 ezer kilométer vasútvonal és több mint 5200 kilométer kőolaj- vezeték használatához. Hadserege 550 fegyver- illetve hadianyagraktár­ral, több gyakorlótérrel gyarapodik. Somogyi Ferenc a csatlakozás menetrendjéről Madridra várva A NATO holnap kezdődő madridi csúcsértekezletén várhatóan bejelentik, mely országok kapnak elsőként meghívást a szervezetbe. Eb­ből az alkalomból nyilatko­zott a Ferenczy Europressnek Somogyi Ferenc, a külügymi­nisztérium államtitkára.- A Madridba utazó magyar de­legáció páholyban érezheti magát, hiszen kevesen vitatják, hogy hazánk már az első kör­ben bekerül a NATO-ba.-Meglepetés aligha lesz és szerintem kicsi a valószínűsége annak is, hogy az ismert három ország mellett a kör Madridban tovább bővülne.- A döntés után hazánk szá­mára mi lesz a menetrend?-A bejelentéssel státusunk hivatalosan még nem változik, de minőségileg új szakasz kez­dődik a felkészülésünkben. Minden lépésünknél a taggá vá­lás világos perspektíváját tart­juk szem előtt. Á kétoldalú tár­gyalásokon pedig előnyt jelent, hogy nem csak partnerországok leszünk, hanem bekerülünk az „A” kategóriába. Szeptember­től megkezdődnek a szakértői egyeztetések, a párhuzamosan folyó hivatalos tárgyalásokon pedig a delegációk meghatá­rozzák, melyek az adott orszá­gok felvételének konkrét felté­telei. Ezt követően az érintet­teknek nyilatkozatban kell megerősíteniük részvételi szándékukat. Decemberben „Tagok leszünk” fotó:FEB várható, hogy a külügyminisz­terek aláírják a csatlakozási jegyzőkönyvet.-Változtathat ezen a ma­gyarországi népszavazás?-Az ilyen típusú szerződé­sekre a magyar alkotmány nem ír elő szükségszerű népszava­zást, de számíthatunk rá. Ezt célszerű lenne úgy megren­dezni, hogy ne keltsen bizony­talanságot akkor, amikor a ki­bővítés ratifikációja folyik a szervezet tagországaiban. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar társadalom támogatja majd a csatlakozást, hiszen a NATO-tagság történelmi lehe­tőség ahhoz, hogy hazánk hosz- szú távon része legyen egy si­keres, demokratikus fejlődési folyamatnak, másrészt hatéko­nyan - és a költségek ellenére gazdaságosan - garantálja ha­zánk biztonságát. (csák) Clintonnak még győzködnie kell a szenátorokat Az üzleti érvek dönthetnek Ma még nehéz megjósolni, jóvá fogja-e hagyni az Egye­sült Államok szenátusa a NATO kibővítésének tervét. A Budapesten járt amerikai szenátorok múlt héten arról biz­tosították a magyar tárgyalófe­leket, hogy meglesz az alkot­mány előírta kétharmados többség, ami a NATO és az USA közötti szerződés módosí­tásának jóváhagyásához szük­séges. Ehhez azonban Clinton elnöknek meg kell győznie a vonakodó szenátorokat. Alapvetően a szerződés 5. cikkelyében lefektetett garanci­ákról van szó. A jelenlegi szö­veg szerint ha valamely NATO-tagállamot támadás ér, akkor az Egyesült Államok (mint bármely más tagállam) köteles az érintett országnak katonai segítséget nyújtani, akár nukleáris erővel is. A bővítés ellenzői a ratifiká­lásért cserébe azt szeretnék, ha az USA korlátozná az új tagok­nak kilátásba helyezett ameri­kai katonai garanciákat. Az amerikai különvélemény másik csoportja anyagi termé­szetű. Hónapok óta közli a sajtó azokat a becsléseket, amelyek a bővítés költségeit tartalmazzák. De miért áldozzon az USA erre több tízmilliárd dollárt? - kér­dezik egyes törvényhozók. A hadiipar viszont óriási üz­letet lát a bővítésben. Az új NATO-tagoknak ugyanis kor­szerűsíteniük kell fegyverzetü­ket, ami több milliárd dolláros új piaccal kecsegtet. Magyaror­szágon főként az elavult MiG-21-es és MiG-23-as va­dászgépek lecserélése van napi­renden. A bővítést támogatók tehát nem tartanak a túlzott költsé­gektől, feltételezve, hogy az újonnan felvett tagországokban tovább tart majd a gazdasági növekedés, és a hadseregük lét­számcsökkentéséből felszaba­duló összegeket fegyveres erőik fejlesztésére fordítják. A szenátorok megpuhításában e gazdasági érvek nagy súllyal esnek latba. Toronyi Attila Összecsapások Észak-trországban. A porta- downi protestánsok hagyományos felvonulása idén inci­dens nélkül végighaladt a város katolikusok lakta negye­dén. A menet békés elvonulása után a katolikus lakosság az útvonalat elzáró katonai-rendőri rohamosztagokra támadt. A tömeg kövekkel ostromolta meg a visszahúzódó sorfalat, a karhatalom erre gumilövedékekkel válaszolt. FOTÓ: FEB/REUTER Nálunk vásárolnak az osztrákok Növekvő bevásárlóturizmus Magyarországon is Az osztrákoknak csaknem húsz százaléka rendszeresen a szomszédos országokba jár bevásárolni. Még inkább így van ez a nyugati tartományokban, ahol minden negyedik lakos ha­vonta legalább egyszer a határ túloldalán veszi meg a szüksé­ges fogyasztási cikkeket. Az osztrákokat elsősorban a dohányáruk, az élelmiszerek, az alkoholtartalmú italok, a ru­házati cikkek és az édességek ösztönzik az effajta bevásárló­turizmusra. Az osztrák keres­kedőket ily módon évente ke­reken 10 milliárd schilling be­vételtől fosztják meg. A Spectra linzi közvéle­mény-kutató intézet több mint hétezer, 15 év feletti osztrák ál­lampolgárt kérdezett meg vá­sárlási szokásairól 1996 no­vembere és 1997 májusa kö­zött. Eszerint százból tizenki­lencen rendszeresen azért lépik át a határt, mert külföldön ol­csóbban jutnak a beszerzendő termékekhez, szolgáltatások­hoz. A bevásárlóturizmus leg­kedveltebb célországa hazánk, Szlovénia és Csehország. Az osztrák viszonylatban is jómódúnak számító tiroliak, Salzburg és Vorarlberg tarto­mány lakói ruccannak át a leg­gyakrabban külföldre, hogy be­vásárolhassanak. Az „idegenbe járó vásárlóerő” - miként a Spectra piackutatói nevezik a magánimportőröket - 12 száza­lékban cigarettát és más dohányárut, 10 százalékban élelmiszert, 7-7 százalékban al­koholos italokat, ruházati cik­keket, 5 százalékban pedig édességeket vesznek a határon túl. Egy-egy kirándulás alkal­mával átlagosan 718 schillinget (kb. 11 500 Ft-ot) költenek. Különösen a 30 és 50 év kö­zötti férfiak szeretnek külföl­dön vásárolni és ha már ott vannak, a gépkocsijukat tele is tankolják. A bécsi kutatóintézet előre­jelzése szerint - miközben az Európai Unió államaiba irá­nyuló bevásárló-idegenforga­lom egyelőre stagnál - folya­matosan bővül az osztrák vásár­lóerő kiáramlása a kelet-euró­pai országokba. (kulcsár) Kivégzik az írót? Rövidesen kivégzik az isz­lám vallás megcsúfolásával vádolt Salman Rushdie-l - állítja Ahmad Hatami iráni vallási vezető. A brit író az­óta, hogy Khomeini ajatol- lah halálos ítéletet mondott ki rá, Nagy-Britanniában rejtőzik. Az iráni főpap azt is kö­vetelte, hogy öljenek meg mindenkit, aki bármilyen módon részese volt az isz­lám hit megsértésének Heb­ron palesztinai városban, ahol Mohammed prófétát disznóként ábrázoló plaká­tokat ragasztottak ki. Vasárnap az ENSZ tehe- ráni irodája előtt mintegy tízezer ember tiltakozott a hebroni gyalázkodás ellen és követelte az elkövetők halálát. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents