Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-04 / 154. szám
1997. július 4., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata lapunkban A Veres Pálné-díjas kántortanító szerint a pedagógusokból hivatalnokok lettek Születéstől halálig szolgálta a falut Dorogházán szinte nincs olyan ember, aki ne ismerné Vágner Rudolfot, az egykori kántortanítót. Rudi bácsi ebben az évben töltötte be 89. évét. Idős kora ellenére is jó egészségnek örvend. Tavaly vette át diplomaszerzésének 65. évfordulóján a vasdiplomát. Több évtizedes tanítói munkásságát az idén Veres Pálné-díjjal ismerte el Nógrád Megye Közgyűlése. Vágner Rudolf a Heves megyei Kompokon született 1909- ben. Főiskolai tanulmányait az egri tanítóképzőben végezte, itt kapott diplomát 1931. június 23-án. Dorogházára 1933- ban került, három évig segédtanítóként dolgozott, 100 pengős kezdő fizetéssel. Felesége egri leány volt, öt gyermekük született, sajnos ma már csak három él közülük. Tíz évvel ezelőtt meghalt Rudi bácsi felesége is. Jelenleg legfiatalabb lányánál él Dorogházán. Családi örökség- Kántortanítóként templomi szolgálatot is el kellett látnom- emlékszik vissza.- Minden nap mise volt, meghívtak az esküvőkre orgonáim, s közreműködtem a temetéseken is ... Azt is mondhatnám, hogy születéstől halálig szolgáltam a falut.-A kántorságért alig kaptam valamit. De csinálni kellett, mert ha három év után az egyházközségi képviselő-testület azt mondta volna, hogy nem kellek, mehettem volna a szélrózsa bármely .irányába.-Miiért döntött úgy annak idején, hogy tanító lesz?-Mint gyerek, templomba jártam, vallásosak voltak a szüleim, keresztapám harangozó volt, sokat ministráltam a szentmiséken. Amikor onnan kiöregedtem, feljártam a kórusra fújtatni, segítettem a kántornak, ott határoztam el, hogy én is kántortanító leszek.- Jó nagyanyám - ahogy most mondanák - imádságos öregasszony volt, az egész család jó hangú volt. Nekem nem volt olyan jó hangom, de szerettem énekelni. Ma is úgy vagyok vele, hogy amikor csak tudok, elmegyek a misére. 19 évig dolgoztam kántortanítóként, majd az államosítás után már csak „sima” tanító volt a megnevezés. 1952-ben elkerültem Mizserfára, onnan mentem nyugdíjba 1973-ban. Más a mai diák- Milyen volt a kezdet?- Ma is úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna. 1933. március 8-án mentem be először a tanterembe. A 3-4. osztályban hetvenegy gyermek volt az enyém. Jó falu volt ez, szerettem. A huszonötödik hely volt, ahová pályáztam. Akkor is volt állami tanterv és utasítás, de ugyanúgy kaptunk az egyház részéről is utasítást. Ebből kellett összehozni a tantervet, elég nagy volt a követelmény.-Akkoriban még hatosztályos iskola volt, majd utána három évig kötelezően ismétlőbe kellett járni, hetente egyszer. Ez nem volt más, mint a tanultak felújítása. Nekem sikerült megszerveznem a gazdasági ismétlés iskolát, ezért kaptam 25 pengőt.-Akkor még csak két tantermünk volt. A tanítás 8-tól 13 óráig tartott, egy ideig csak egyszer volt szünet a délelőtt folyamán, de később már minden óra után volt egy kis pihenő.- Milyenek voltak a régi diákok?- Mások, mint a mostaniak: a mi időnkben elképzelhetetlen lett volna, hogy egy diák visszafeleseljen, vagy szemte- lenkedjen tanárával. A régi tanítványok valahogy tisztelet- tudóbbak voltak. Azt hiszem, a változásban közrejátszottak a kollégák is. Nem akarom őket bántani, de sajnos, mára a pedagógusokból hivatalnokok lettek. Meglepte a díj-Hogyan érte az idei elismerés?- Nagy meglepetés volt számomra, higgye el, én majdnem elsírtam magam. Sok minden eszembe jutott, hogy mennyit dolgoztam, mennyit küszködtem. Kicsit rosszul is esett, hogy akkor nem jutott eszükbe. Igaza volt Kapás Imrének, a szelei igazgatónak, amikor az elismerés átadásakor azt mondta: - Most talán az lesz a szokás, hogyha valakit valamelyik községben kitüntetnek, ott adják át neki az elismerést, a nép körében, ahol dolgozott. Az az igazi ünnep. Hegedűs Erzsébet Nyugdíjreform a közgazda szemével / Érték és vásárlóerő Az ellenzék elsietettnek tartja a nyugdíjreform parlamenti tárgyalását, a kormánykoalíció mindenképp' azt akarja, hogy még a nyári szünet előtt megszülessen az új nyugdíjtörvény. Az ellenzék azzal érvel, hogy nem kielégítő a törvényjavaslat előkészítése, a kormányzat azzal, hogy az ellenzék nem akar a választások küszöbén a kormányzatot népszerűsítő intézkedést eltűrni. Tudnivaló, hogy nyugdíjrendszerünk mindeddig egyetlen pilléren nyugszik, s ennek lényege, hogy az adott esztendő nyug- díjjárulék-bevételeiből fizetik az adott év nyugdíjait. Másképp fogalmazva: a juttatás a kötelező nyugdíjbefizetéseken, a kényszerszolidaritáson alapul. A járulékok mértéke pedig a mindenkori gazdaságpolitika függvénye és nincs kapcsolatban a nyugdíjak nagyságával. Ez teszi lehetővé a korhatár és a nyugdíjazási feltételek módosítását, s ezzel magyarázható a nyugdíjjogosultak jogbizonytalansága, kiszolgáltatottsága is. Nos, az új rendszer kombinálja a szolidaritás elvét a biztosítási elvvel, valamint a személyenkénti önkéntes gondoskodás rendjével. Megmarad a kötelező és az adott év járulékbefizetéseit (is) felosztó rend, ám elkezdene működni a kötelező tagságon alapuló biztosítási nyugdíjpénztárak rendszere is. Mindehhez társulna az önkéntes nyugdíjpénztárak hálózata. Mindebből következően a nyugdíjasokat, a nyugdíjhoz közel- állóakat és az ifjabb korosztály tagjait nem egyformán érinti a reform. A több mint két és fél millió nyugdíjast közvetlenül csak a saját nyugdíjuk értékállósága, az inflációval arányban álló vagy annál nagyobb mértékű emelése érinti. A nyugdíjhoz közelálló munkavállalók még nem élvezik az új rendszer előnyeit, de már sújtják őket a hátrányok, például a korhatár felemelése. A jövő év elején pályakezdő sorba lépők pedig már bizonyos mértékig befolyásolhatják majdani nyugdíjukat azzal, hogy többet vagy kevesebbet fizetnek be a nyugdíj- pénztárakba. Az új elképzelés valójában nem rejt magában éles ellentmondásokat, hiszen nem egy adott összegen való osztozkodásról van szó. Nagyobb érdeksérelmet talán csak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat kénytelen elszenvedni. Ami pedig az állampolgárokat, illetve a nyugdíjasokat illeti, őket minden bizonnyal a nyugdíjak mai és jövőbeni értéke, vásárlóereje érdekli. Bácskai Tamás Olvasóink kérdezték - a szakértő válaszol (1.) Idős emberek - új szabályok A közvélemény-kutatások tanúsága szerint nagyon sokan nincsenek tisztában a tervezett új nyugdíjrendszer alapvető jellemzőivel. Ezt mutatja az a sok kérdés is, amelyek olvasóinktól érkeztek. Ezeket tettük fel Krémemé Gerencsér Ildikónak, a Népjóléti Minisztérium nyugdíjbiztosítási főosztálya helyettes vezetőjének.- Érintik-e a nyugdíjrendszer változásai a jelenlegi nyugdíjasokat?- Igen, mégpedig az évenkénti nyugdíjemelés módjának változása révén. Jövőre ugyanis a nyugdíj - miként ez évben is történt - a nettó keresetek előző évi, tehát idei változásához igazodva emelkedik. Hasonló módon növekszik majd 1999-ben is a járandóság.- Mi az a vegyes indexálás?- A tervek szerint 2000-től a korábbitól eltérő módszer, az úgynevezett vegyes indexálás lép érvénybe. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjemelés mértékét 30 százalékban a fogyasztóiárnövekedés, 70 százalékban a nettó keresetnövekedés alapján határozzák meg. 2001-től viszont újabb változás lép be: 50- 50 százalék lesz ez az arány.-E számítási módszerrel a jelenleginél jobban vagy rosz- szabbul járnaka nyugdíjasok?-Az a gazdasági folyamatoktól, például az infláció mértékének alakulásától függ. Ha a reálbérek folyamatosan emelkednek, akkor előnyösebb a jelenlegi gyakorlat. De a számítások egészében azt mutatják, hogy vegyes indexálással is megőrizhető, illetve mérsékelten emelhető a nyugdíjak reálértéke.- Az aktív korúak közül kiket és milyen mértékben érint az új nyugdíjrendszer?-Azok választhatják az új nyugdíjrendszert, akik 1951 után születtek, vagyis 1998. január 1-jéig nem töltik be a 47. életévüket. A 47 év felettiek nem választhatnak a „régi” és az „új” között, ők a jelenlegi szabályok alapján mehetnek nyugdíjba. Erre a szabályra azért van szükség, mert legkevesebb 15 évi tagság szükséges ahhoz, hogy a magán nyugdíj- pénztárban felhalmozott járulékok a hozammal együtt az elvárható arányú nyugdíjrészt biztosítsák.-Kiknek lesz érdemes az új rendszert választaniuk?-Azoknak, akik viszonylag fiatalon kezdik fizetni a nyugdíjjárulékot, ebből következően befizetéseik a magánpénztárakban hosszabb időn át tisztesen kamatoznak.-Miként változnak a nyugdíj-megállapítás szabályai?- 1998. január 1-jétől a szol- gálatiidő-számítás, 2009-től pedig a nyugdíj-megállapítás szabályai fognak változni, ha az Országgyűlés elfogadja az új törvényt. Módosul a gyermek- nevelési idők beszámítása a nyugdíjra jogosító évekbe. Az 1998 előtt megszerzett időket - például a gyes-t, a gyed-et - változatlanul, az akkori szabályok szerint veszik figyelembe. 1998 után azonban a járulékfizetés nélküli idők elismerése a jelenleginél korlátozottabb lesz.- A szolgálati időbe - a gyermekszülés elismeréseként - gyermekenként 2 év, valamint a sorkatonai szolgálat és a betegség miatti keresőképtelenség ideje számítható be. Nem vehető azonban figyelembe a gyermekgondozás és a felsőfokú tanulmányok ideje. (Folytatás július 11-én) Beszélgetés dr. Major Mária helyettes népjóléti államtitkárral az új nyugdíjrendszerről Lehetőleg senki ne járjon rosszul A társadalmat élénken foglalkoztató törvény megalkotására vállalkozott az Országgyűlés az új nyugdíjrendszer megtárgyalásával. A reform koncepcióját a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium szakemberei dolgozták ki.-Mi tette szükségessé az új nyugdíjrendszert? — kérdeztük dr. Major Máriától, a népjóléti tárca helyettes államtitkárától, a javaslat egyik előkészítőjétől.- A jelenleg érvényben lévő rendszer a szolidaritás elvén alapul — válaszolta Major Mária, majd így folytatta:- Az aktív korúak járulék- befizetéseikkel nem maguknak, hanem az idős emberek nyugdíjához teremtik meg a pénzügyi alapot, abban bízva, hogy ha elérik a nyugdíjkorhatárt, „visszakapják” a fiatalab- baktól. Megoldás kellett-Ez a gyakorlat évtizedekig elég jól működött, egy ideje azonban mind több jel figyelmeztetett arra, hogy változtatni kell rajta. így például kiderült, hogy vészesen fogy az aktív keresők - a járulékfizetők - száma. Ebben az évtizedben a keresők száma öt millióról három és fél millióra csökkent.- Ha a kormányzat tétlenül szemlélné ezt a folyamatot, egy-másfél évtized múlva az idősebb korosztályok ellátásában nagyon súlyos nehézségekkel kellene szembenéznie a társadalomnak.- Megoldást kellett tehát keresni a gondokra. Ezt szolgálta tavaly a nyugdíjkorhatár felemelése és ezért javasol most a kormány új nyugdíjrendszert.- A nyugdíjreform terve hónapok óta éles politikai és szakmai viták kereszttűzében ■ állt. Miért?-Ennek számos oka van. A jelenlegi egységes finanszírozású nyugdíjrendszert a tervek szerint úgynevezett vegyes finanszírozású váltja fel.- Ez azt jelenti, hogy a jövőben - ha a parlament jóváhagyja, a pályakezdőknél 1998. január 1-jétől- a nyugdíjcélú járulékoknak csak mintegy a 3/4 részét kell a mai rendszerű társadalom- biztosítási alapba befizetni. A járulék 1/4-ét kötelezően magán nyugdíjpénztárak gyűjtik majd.- Eleddig ismeretlen, és ezért bizonytalanságot keltő ez a kettősség. Nem utolsósorban ez magyarázza a vitákat.-Ráadásul a magánpénz- tárakban a pénzt döntően a piac szabályai szerint forgatják, s ez bizonyos kockázattal jár. Alaptalan azonban a félelem, hogy elúszhat az öregkorra gyűjtögetett pénz, mert ennek megakadályozására a törvényjavaslatba garanciákat építettünk be. „Önkiszolgálás”-Közismert tény, hogy sokan próbálják elkerülni a nyugdíjjárulék-fizetési. A jövőben sikerül-e őket érdekeltté tenni e kötelezettség teljesítésében?-A járulékok 1/4-ét tartalmazó magán nyugdíjszámla vagy megtakarítás alakulását ki-ki személyesen, folyamatosan követni tudja. Némi túlzással szólva akár előre ki is számíthatja, hogy befizetései fejében nyugdíjasként mekkora összeget kap vissza. Érdekelt lesz tehát befizetéseiben, mert azt nem valaki más, hanem a maga számára teljesíti.- Készültek-e megbízható számítások arról, hogy az új rendszer a mostaninál jobb lesz? Vagy arra kell hagyatkoznia az állampolgárnak, hogy megbízik az előterjesztő szakemberekben és politikusokban?- A bizalomra a számszaki vizsgálódások mellett is szükség van, szükség lenne. Legyünk őszinték: a mai járulékfizetők jelentős hányada kétli, hogy befizetéseivel összhangban lesz majd a nyugdíja, azaz: bizalmatlan a jövőt illetően. Lassú reform ?-De a kérdésre válaszolva: nagyon részletes makrogazdasági számítások készültek. Megnéztük, hogy különböző gazdasági növekedési pályákon finanszírozható-e az új rendszer. Természetesen más eredmények jöttek ki a stagnálás és más egy lassú gazdasági növekedés esetére, a rendszer azonban mindkét esetben működőképes.-A nyugdíjreform, az átállás sok pénzbe kerül. Ki fizeti mindezt?-Arra törekedtünk, hogy minél kisebbek legyenek a többletterhek, mert ezeket közvetlenül vagy közvetve a gazdasági szervezetek és az állampolgárok fizetik.- A parlament előtt fekvő javaslat lassú reformot szorgalmaz, évtizedekre húzza szét az átállást. A tb-alap hiánya kezdetben állampapírok kibocsátásával, később a gazdaság teljesítményéből finanszírozható. A nyugdíj- pénztárak hálózata pedig- a számítások szerint - a járulékbefizetések hozamából úgy építhető ki, hogy annak költségei érzékelhetően nem terhelik majd a későbbiekben a nyugdíjalapot. Időskori járadék — Végül is miért lesz jó, jobb az állampolgárnak az új nyugdíj- rendszer?-A reform minden egyes eleme biztosítja, hogy a járulékot az előírások szerint becsületesen fizető állampolgár öreg korára befizetéseivel arányos nyugdíjat kap. Függetlenül attól, hogy melyik - a mai vagy az új, vegyes finanszírozású - nyugdíjrendszerbe kerül vagy melyiket választja.- Megszűnik az a gyakorlat, hogy akár kevés, tikár sok járulékot fizet valaki, nyugdíja így is, úgy is kevés lesz ... Nem marad magára az sem, aki valamely oknál fogva - a biztosítási rendszer révén - nem tudott öregkorára magáról gondoskodni.-Ezért része a „csomagnak” - nem a biztosítási rendszernek! - az időskori járadék. D. G. Vágner Rudolf
