Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-30 / 176. szám

1997. július 30., szerda Hazai Körkép 5. oldal Előkészületek a ’48-as szabadságharc évfordulójára Családi ereklyéket is várnak Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordu­lója alkalmából központi kiál­lítás otthona lesz a Hadtörté­neti Múzeum. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter a tisztelgő emlék­bemutató előkészületeiről tá­jékozódott tegnap. Az Emlékbizottság vállalta a Hadtörténeti Múzeumban őr­zött, pótolhatatlan értékű 1848—49-es gyűjtemény el­odázhatatlanná vált restaurálá­sának költségeit. Negyvenmil­lió forinttal járul hozzá a zászló- és egyenruha-gyűjte­mény, a festmények, a köny­vek, az iratok, valamint az egyéb muzeális tárgyi emlék­anyagok felújításához. A szervezők bíznak abban, hogy a családi ereklyék tulaj­donosai, valamint a magángyűj­tők is kölcsönöznek relikviákat az időszaki bemutatóra. Az Em­lékbizottság széles körű társa­dalmi kezdeményezésekre is számít, s ezek támogatására a közeljövőben pályázatot hirdet. A megemlékezéssorozat 1998 márciusától - a korabeli eseményekkel párhuzamosan - mintegy másfél esztendeig tart majd. Az országos szakgyűjte­mény kiemelt kiállításán kívül több jeles napról is megemlé­kezik az utókor. így például a Batthyány-kormány 1848. ápri­lis 12-ei megalakulásáról, az első népképviseleti országgyű­lés 1848. július 5-ei megnyitá­sáról valamint az önálló ma­gyar pénz 1848. július 11-ei ki­bocsátásáról. Nem bot és vászon Nemzetközi jog a zászlóhasználatról A konzulátusok épületén a nemzeti zászlók elhelyezésének jogát a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-ban aláírt bécsi egyezmény biztosítja. A több­oldalú megállapodás a diplo­máciai képviseletek épületei­nek sérthetetlenségéről is ren­delkezik - közölte a Külügy­minisztérium nemzetközi jogi főosztályának illetékese. Mint ismeretes: Romániában bíróság elé kívánják állítani azokat a személyeket, akik a kolozsvári magyar főkonzulá­tus épületéről ellopták a ma­gyar zászlót. A Külügyminisztérium szak­értője elmondta, hogy Magyar- ország és Románia között a bé­csi egyezményen kívül kétol­dalú konzuli egyezmény is ér­vényben van, mely szintén tar­talmazza a zászlóhasználat jo­gát és a konzulátusok épületei­nek sérthetetlenségét. A megál­lapodás gyakorlatilag kizárja, hogy egy helyi hatóság, tehát adott esetben a főpolgármester olyan döntést hozzon, amely hátrányosan érintheti a másik állam fennhatósága alatt álló épületet. így arra sincsen joga, hogy a Magyar Köztársaság címerével díszített konzulátusi névtáblát eltávolíttassa. A Külügyminisztérium tájé­koztatása szerint az elmúlt években a kolozsvárihoz ha­sonló incidens a külföldi ma­gyar diplomáciai képviseletek épületeinél nem történt. KDNP: foktatodnak a viták A párt elnöksége tegnap visz- szautasította Semjén Zsolt békítő kezdeményezését, amely a parlamenti frakció újjáélesztését célozta. A Kereszténydemokrata Nép­párt képviselőcsoportjának új­jáalakításában csak azok a hon­atyák vehetnek részt, akik a pártelnökkel együtt kiléptek a frakcióból. Amennyiben hozzá­juk csatlakoznak a pártból ki nem zárt képviselők, akkor az újjáalakítás megtörténhet. Minden egyéb kijelentés csak a zavarkeltést szolgálja - közölte tegnap a párt sajtófőnöke. A László Ildikó által aláírt nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés házsza­bálya szerint a parlamenti frak­ciók a pártokhoz kötődnek, te­hát a Kereszténydemokrata Néppárt nevét viselő frakciót csak a KDNP engedélyével le­het létrehozni. Ugyancsak tegnap derült ki, hogy eddig egyetlen (volt) ke­reszténydemokrata képviselő sem kereste meg a Fideszt. Ezt Németh Zsolt alelnök közölte a nála érdeklődő újságírókkal. Keresztes György, a KDNP Heves megyei elnökségének tagja fegyelmi eljárást kezde­ményezett pártjánál Giczy György pártelnök ellen. Keresz­tes szerint ugyanis Giczy meg­sértette a párt alapszabályát az­zal, hogy nem gondoskodott az Ügyvezető titkári poszt betölté­séről és a tisztséggel járó jog­köröket önmaga gyakorolta. Ezzel megengedhetetlen hata­lomkoncentrációt hajtott végre. Az illetékes bizottság elutasí­totta az előterjesztést. Nincs központi létszámleépítés Az egészségügyi intézményekben a finanszírozási problémák miatt egyre többen félnek a létszámleépítéstől, az esetleges munkanélküliségtől. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter szerint nagy arányú elbocsátásoktól nem kell tartani. A tárca vezetője szerkesztősé­günknek elmondta:- Nincs szó létszámleépí­tésről. Minimális létszámfo­gyással számolunk, ám ez sem adminisztratív intézkedések következménye, hanem az egyes intézményeken belüli átszervezésekre, racionalizá­lásokra vezethető vissza. Több helyen megszüntetik például a nyugdíjasok foglalkoztatását. Ugyanakkor vannak olyan területek, például a egészség- védelem, a megelőzés, a szo­ciális szféra, amelyek a jövő­ben több feladatot kínálnak az egészségügyi dolgozóknak is. Egyre fontosabb szerep vár a felsőfokú végzettségű védő­nőkre, akik a betegségek meg­előzése érdekében tehetnek nagyon sokat. Kiemelten fon­tos a háziorvosi szolgálat, amely a jövőben anyagilag is érdekeltebb lesz a szűrési, gondozási feladatokban.-A napokban tért haza In­donéziából, ahol a TV. Egész­ségmegőrzési Világkonferen­cia alelnöke volt. Milyen ta­pasztalatokat szerzett?- Az egészség világszerte egyre inkább gazdasági érték, új befektetési, piaci lehetősé­gek tárháza. Védelme nem csupán az egészségügy dolga, hanem oktatási, lakáspoliti­kai és nem utolsósorban fog­lalkoztatáspolitikai, munka­egészségügyi kérdés. N. Zs. A svájci alvószámlák iránt sok a magyarországi érdeklődő Leszármazottak vagy névrokonok Az 1945. május 9-e előtt svájci bankokban nyitott, úgyneve­zett alvószámlák listájának nyilvánosságra kerülése - július 23. - óta hazánkban eddig 222 személy jelentkezett és kért információs csomagot. Kérdések sorát veti fel a rendkívül magas szám, hisz a svájci Bankszövetség által összeállított listán mindössze 30 magyarországi név szerepel. Az információs csomag, amelyből 222-en 261-et kér­tek, természetesen tartalmazza az igénybejelentést is, de ab­ból egyetlen visszajelzés sem érkezett - tájékoztatta lapun­kat Dr. Szabó Tamás, a ma­gyarországi igénybejelentése­ket lebonyolító cég, az Ernst & Young Kft. jogi szakértője. A cég felveszi a bejelentése­ket, a visszaigényléshez szük­séges adatokat, majd azokat angolra fordítva megküldi svájci irodájába. Nyilvánvaló természetesen, hogy a kinti bankok jóval több informá­cióval rendelkeznek, mint amennyit a sajtó eddig nyilvá­nosságra hozott. A névrokon­ság ezek révén remélhetőleg kiküszöbölhető. A bankszámla nyitásakor gyakorlatilag ugyanazokra az adatokra voltak kíváncsiak akkoriban is, mint most. Tehát meg kellett adni a számlát nyitó nevét, lakcímét, munka­helyét, az esetleges megha­talmazottak nevét. Végül is ezek az adatok elegendőek annak megállapítására, hogy a jogos tulajdonos vagy örököse jelentkezett-e a pénzért. A Budapesti Zsidó Hitkö­zségnél arra kerestük a vá­laszt, megállapítható-e, hogy a listán szereplő illető valóban zsidó származású. Ennek vizsgálatára nincs semmilyen hivatalos és jogi fogódzó sem - nyilatkozta lapunknak Laza- rovics Ernő. Csak következ­tetni lehet, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a név csak hasonlít a zsidó névre, de lehet az akár német, sváb is. Találgatni lehet, de semmi ér­telme nincs. Cs. J. Keresőszolgálat levélbén vagy telefonon Veszteséglista CD-ROM-on? A Magyar Demokrata Fórum Keresőszolgálatot indít au­gusztus 1-jétől, amely egyrészt a Doni Emlékhely július 20-ai avatásához kapcsolódik, másrészt igyekszik a múlt lezárásá­hoz, a második világháború okozta, de máig fájdalmat okozó bizonytalanságok eloszlatásához hozzájárulni.-Az MDF Keresőszolgálata megjelölés nem a legmegfele­lőbb, mert maga a keresés fo­lyamata már lezárult - tájé­koztatta lapunkat Gajzágó László, az augusztusban hiva­talosan induló ingyenes szol­gáltatás szervezője. Az adat- feldolgozás 1992-ben kezdő­dött, amikor a Lakitelek Ala­pítvány és a Magyar Honvéd­ség Központi Irattára szerző­dést kötött arról, hogy a Ma­gyar Honvédség második vi­lágháborús vészteséglistáját feldolgozza és mágneslemezre viszi. Ezzel gyakorlatilag a tu­lajdonlás jogát is megszerezte az alapítvány, amit a későbbi­ekben átadott az MDF-nek. 650 ezer személyi adatkar­ton feldolgozása van folya­matban, az állomány október­ben CD-ROM-ra kerül. A nyilvánosságra hozatal feltéte­lei és körülményei még tisztá­zatlanok. A 60 mágneslemez kinyomtatása 50 ezer oldalt venne igénybe. Vajon sért-e személyiség- jogokat a lista nyilvánosságra hozatala, kérdeztük Dr. Ko­vács Györgyit, az Országgyű­lési Biztosok Hivatalában. Ő úgy tájékoztatott: a tele­fonos illetve a levélben tör­ténő adatszolgáltatás nem, a veszteséglista CD-ROM-ra kerülése, s ezzel a könyvtá­rakban való nyilvánosság kér­dése már. külön elbírálás alá esik. A döntéshez tisztázni kell a Központi Irattár és a La­kitelek Alapítvány között lét­rejött szerződés feltételeit. A másik probléma a Polgári Törvénykönyvben megfogal­mazott kegyeleti jog tisztelet­ben tartására vonatkozik. Az elesett hozzátartozóit meg kell kérdezni, hogy beleegyez­nek-e a nyilvánosságra hoza­talba. Pontosítani kell továbbá azt is, hogy milyen mélység­ben és részletességgel foglal­koznak az adatok az elesettel. Gajzágó László kérdé­sünkre elmondta, az adatok között szerepel az elesett neve, a hely, ahol meghalt vagy ahol utoljára látták, a kórház, ahová bekerült, betegsége, amivel oda felvették, és az, hogy mi­lyen jelentés alapján készült a halálát megállapító karton. Érdeklődni lehet Budapes­ten (1027), a Bem József tér 3. alatt illetve a 214-2072-es számon. (cser-) MTV-pályázatok. Összesen tízen nyújtottak be pályázatot a Magyar Televízió Rt. aktuális műsorainak közelmúltban meghirdetett főszerkesztői posztjaira - közölte László Jó­zsef alelnök. Az MTV Rt. el­nöke várhatóan csütörtökön hozza nyilvánosságra az új fő- szerkesztők nevét. Kiöntött gyerekek. Tizen­nyolc szlovákiai árvízkárosult gyermeket lát vendégül egy hétig a fővárosban az Erdélyi Gyülekezet. A fiatalok több­sége a cseh és a szlovák határ közelében lévő Kátov és Brodszke faluból érkezett. Ugyanakkor Lengyelországból kilencven gyermek érkezett Budapestre a Fővárosi Önkor­mányzat segítségnyújtási prog­ramjának keretében. Tetőzik a Fekete-Körös. Kedd hajnalban elrendelték a legmagasabb, harmadfokú ár- vízvédelmi készültséget a Fe­kete-Körösön. A Körösökön levonuló ár zavarja a vízépítési munkálatokat: a mérgesi szük­ségtározónál az áradás már el­öntötte a munkaterületet, a gyu­lai tápzsilip munkagödrét pedig várhatóan szerdán lepi el a víz. Olcsóbb autópályákat! Az Európai Unióhoz csatlakozni készülő Magyarországon nem kétséges az autópálya-építés szükségessége, de nem mind­egy, hogy a sztrádák használa­táért mennyit kell fizetni. Ezt Gémesi György, az MDF ügy­vezető elnöke mondta tegnap, újságírók előtt. Virrasztás a romákért. A roma holocaust áldozatainak emlékére közös virrasztást szervez a Roma Polgárjogi Alapítvány szombat éjszaka az Országház épülete előtt. A megemlékezésen azon roma ál­dozatok tiszteletére gyújtanak gyertyát, akik 53 évvel ezelőtt az auschwitz-birkenaui kon­centrációs táborban lelték halá­lukat. Húsz deka marihuána. A hegyeshalmi vámhivatal vasúti kirendeltsége büntetőeljárást kezdeményezett kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt B. Beatrix ellen, akinél a vámosok a határon 205,5 gramm marihuánát találtak. Elfogták a harmadikat is. Egy miskolci ház IX. emeletén a nyomozók kedden délután el­fogták Tóth János miskolci la­kost, aki harmadmagával szö­kött meg szombaton a miskolci városi rendőrkapitányság fog­dájából. Két társa a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka Hejő- csabán került rendőrkézre. Tóth Jánost kérésére a miskolci Fa­zekas utcai büntetés-végrehaj­tási intézetbe szállították. A* év legjobb magyar verse. Imre Flóra költő, műfordító kapta az idei Graves-díjat, a Holmi ’96 szeptemberi számában megjelent Eheu fugaces című verséért. A díjat Robert Graves angol költő alapította 1970-ben. Amióta az alapítvány számára elkülönített összeg el­fogyott, a 60 ezer forintos díjat Csepei Tibor zeneművész finanszírozza. fotó: feb/kallus Hajdú István és Schmitt Pál Hetven év után Együttműködési megállapo­dást írt alá Hajdú István, a Magyar Rádió Rt. elnöke és Schmitt Pál, a Magyar Olim­piai Bizottság elnöke kedden Budapesten. A rádió Márványtermében megkötött, 2001-ig szóló egyezmény a szerződők több évtizedes kapcsolatát hivatott erősíteni és bővíteni. A megál­lapodás eredményeként a Ma­gyar Rádió Rt. elnyerte „A magyar olimpiai csapat hivata1 los rádiója” címet. A Magyar Rádió 1928-ban adott hírt először olimpiai eseményről, majd 1936-tól va­lamennyi olimpiát közvetí­tette. Hetven év alatt összesen 141 magyar aranyérem átadá­sánál volt jelen, s ezek közül 97 győzelmi pillanatot ma is fotö: feb/stefler balAzs hangszalagon őriz.

Next

/
Thumbnails
Contents