Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

1997. július 16., szerda SporTTüköR 9. oldal Dobogós reményekkel indultak a tarjániak Hétvégi vb - áramszünettel Kilenc arany- és egy ezüsté­rem után úgy döntöttek a salgótarjáni rádióamatő­rök, hogy nem a válogatott színeiben, hanem az úgyne­vezett „kollektív kategóriá­ban” indulnak el az idei rö­vidhullámú rádióforgalmi világbajnokságon. Ez a kategória 13 éve létezik, s gyakorlatilag a klubok fa­zonjára igazított megmérette­tésről van szó. Az első ilyen versenyen már ringbe szálltak a tarjániak, s akkor bronzér­met szereztek. Most is az volt a cél, hogy az első négyben benne legyenek - tájékozta­tott Szabó József klubelnök.- Legnagyobb vetélytárs- nak a győri kollégák számíta­nak - mondja -, hiszen ők hétszer nyerték meg ezt a ka­tegóriát a világban, s a jelek szerint most sem vallottak szégyent. Bár az eredmény- hirdetésre januárig várni kell, hiszen több tízezer állomás adatait kell kiértékelnie a zsű­rinek. Nagyon aktív volt egy Ciprusra telepített orosz csa­pat is, akik az európai össze­köttetésekért háromszoros pontot kaptak. A kollektív verseny során a nyolcfős csapat egy adóval forgalmazott a Karancs-hegy- ről, miközben három-négy óránként váltották egymást az operátorok. A hét végén lezajlott 24 órás vb nehézségi fokát az adja, hogy egy-egy földrész­szel csak néhány óráig van­nak kapcsolatban, a terjedési viszonyok függvényében. Az odafigyelés tehát létkérdés, elképzelhető, hogy a sok pon­tot hozó amerikaiakat kell otthagyni, mert a japánok csak abban a pillanatban „va­dászhatók le”.- Egyszerre hat sávban folyt a verseny, ami külön ki­hívást jelentett a felkészülés­ben - meséli. - Új, nagy telje­sítményű antennát kellett al­kalmazni, aminek a tesztelé­sére gyakorlatilag nincs sok idő. Tízéves fejlesztési lema­radásban voltunk a többiektől. Ráadásul a többszöri áram­szünet miatt egy teljes óránk veszett el, s a viharos időben meglehetősen nehéz volt „ki­bányászni” a jeleket a recse­gések közül. Mi több, a teljes verseny alatt két rádiónk ment tönkre, előtte való nap pedig egy 486-os számítógép. Végezetül a salgótarjáni ál­lomás (HG 6 N) tagjai 3739 összeköttetést regisztráltak, bár ez nem hivatalos ered­mény, s nem tartalmazza a kü­lönböző szorzókat sem. Szabó József azonban elárulta, hogy tavaly 4200 összeköttetés kel­lett a vb megnyeréséhez a győri kollégáiknak... T. N. L. Labdarúgó-tehetségek pedig Nógrádban is vannak ! Nem ismer lehetetlent a pályán Nagyító alatt Palotás labdarúgócsapatának NB Ill-beli teljesítménye Három edző, s a negyedik hely A megyei első osztályú bajnoki cím elnyerése után az 1996/97- es NB III -as bajnoki év végén a negyedik helyen végzett a palo- tási gárda. A mérleg 16 győzelem, 6 döntetlen, 8 vereség, 58-35-ös gólkülönbség és 54 pont. Ősszel ötödik helyezést értek el a dél-nógrádiak 25 ponttal, míg a tavaszi teljesítményt figye­lembe véve negyedik lenne a csapat 25 ponttal. A 17 éves nagylóci fiatalem­ber példája is bizonyítja, hogy érdemes a kis falvakban is figyelni a tehetségekre. Akadnak ugyanis az apróbb településen is a focit olyan megszállottan szerető srácok, mint Szőke Szabolcs. Szabolcs annyira átszelle- mülten, lehetetlent nem is­merve küzd' a pályán, hogy nem ügyel a testi épségére sem. Nagylócon Tar- tióczi László volt a testnevelője. Csak 11 éves volt, amikor be­tették a megyei baj­nokságban játszó ifjú­sági csapatba, ahol oly kiválóan helytállt, hogy 14 évesen már a felnőttek között játszhatott. Edzői Szer- csik István és Gyebnár Gyula voltak. A szakemberek korán felfi­gyeltek a férfias termetű, jobb és bal lábbal egyaránt jól rúgó, remekül fejelő, csupa szív játé­kosra. Egy évvel ezelőtt bemu­tatkozhatott a megyei ifi válo­gatottban, s rögtön beválogat­ták a közép-magyar csapatba is. A megyei válogatott spanyolor­szági és szlovákiai túráján szin­tén kitűnően szerepelt. A fel-felfutó, kapura is Veszé­lyes védekező középpályást lei­gazolta az SBTC. Az NB Il-es ifi/B bajnokságban is bizonyí­totta, hogy az átlagot messze meghaladó labdarúgó- adottságokkal rendelke­zik. Noha az SBTC-nél Páka György kezdetben nem sok fantáziát látott benne, de aztán őt is le­nyűgözte Szabolcs gyors fejlődése. Ma már reme­kül fut, robbanékony, példaértékű a küzdő szel­leme. Nem véletlen, hogy edzője a közelmúltban jó szívvel ajánlotta Kis Károlynak az NB I/B-s felnőtt csapat tágabb kere­tébe. A diósgyőri edzőmeccsen már pályára is lépett a nagyok között. Ha a másodéves pincérta­nuló továbbra is ilyen ütemben fejlődik, s kissé lehiggad, sok örömet szerezhet még a foci sze­relmeseinek. Czene Gyula Az együttes eredményeiről Szabó Mihály technikai vezető­vel és Tóth Dénes edzővel be­szélgettünk.- Mi volt a cél a bajnoki rajt előtt, és hogyan értékelhető a csapat teljesítménye?- A vezetés a játékoskeretet és az anyagi hátteret alapul véve az első öt hely valamelyi­kének elérését határozta meg - kezdte Szabó Mihály. - A célt a csapat teljesítette és nemrég a körülmények úgy alakultak, hogy az új bajnokságban az NB Il-ben indulhatunk. A bajnokság alatt három edző irányította a csapat mun­káját. Majnik János 12 fordulón át ült a kispadon, eredménye: 6 győzelem, 4 döntetlen, 2 vere­ség, 16 rúgott, 14 kapott gól és 22 pont. Távozásakor néhány játékos is elhagyta a csapatot. Őt Zemplényi Zoltán követte, aki 7 mérkőzésen dirigálta az együttest. Vele három győze­lem és négy vereség a mérleg. Az utolsó 11 meccsre Tóth Dé­nes készítette fel Szekuláékat, eredménye: 7 győzelem, két döntetlen és két vereség, 31 rú­gott, 11 kapott gól és 23 pont.-Itthon, vagy idegenben ment jobban a játék?-Az együttes hazai és ide­genbeli .mérlege teljesen azo­nos: 8 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség. Idehaza 33-14-es, idegenben 25-21-es a gólkü­lönbség. A szerzett gólok tekin­tetében a 3., míg a kapottak ese­tében a 8. helyen végzett a gárda.- Kik alkották a csapatot, és hogyan fest a házi góllövőlista?- A lejátszott 30 bajnoki mérkőzésen 28 játékos szere­pelt, ebből Mohácsi, Simó A, Szekula 29, Jele Cs., Je­szenszky 25, Sass, Turcsányi 24, Jele Z., Kroner 20, Bencsik, Sóss 19, SimóL. IS, Gál \A, Ba­ranyai P., Kelemen, Lénárt, Rácz 13, Lalusz 11, Mentei 8, Hóvári, Nagy A. 7, Baranyai I. 6, Kéri 5, Kiss Cs. 3, Kiss J. 2, míg Aszódi, Gubik és Tóth D. egy alkalommal. Időközben tá­vozott az együttesből: Kele­men, Lénárt, Rácz, Mentei, Hó­vári, Kéri. Sokáig bajlódott sérüléssel Króner és Sass, Kiss J. pedig szinte az egész tavaszi szezont kihagyta, meg is kellett ope­rálni. A tavaszi rajt előtt öt új játékos érkezett a csapathoz: Lalusz, Kiss J., Gál, Baranyai P., Baranyai I. 58 rúgott''gólunkon 14-en osztoztak: Szekula 31 (ezzel a Mátra-csoport gólkirálya lett), Jele Z. 8, Baranyai P„ Sass, Sóss 3-3, Jele Cs. 2, Bencsik, Lénárt, Lalusz, Mentei, Nagy A., Rácz, Simó A., Turcsányi 1-1 találatot jegyezhet. A szakmai munka értékelé­sére Tóth Dénesi, a csapat ve­zető edzőjét kértem fel.- Az általam irányított első mérkőzések során a csapat helyzetét értékelve egy gyors tervet kellett készíteni ahhoz, hogy mit kell változtatni annak érdekében, hogy a játékunk eredményesebb legyen - kezdte az NB I-et is megjárt mester. - A kitűzött tervet hellyel-közzel sikerült megvalósítani, amely az eredményességben jelentke­zett. Támadó szellemű futballt játszottunk, sok gólt szereztünk és úgy gondolom, hogy sikerült a közönségünket is kiszolgálni. A fiúk erőben és fegyelmezett­ségben nagyon sokat javultak. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az élcsapatok - például a Dunakeszi, a REAC - még ne­héz falatnak bizonyultak annak ellenére, hogy csak szerencsé­vel vertek meg bennünket. Mindebből az a tanulság, hogy még fegyelmezettebben és több munkával lehet ered­ményt elérni. Idekerülésemkor remek kollektívát találtam az öltözőben és én is azon fáradoz­tam, hogy ez a közösség még jobb legyen. Számomra nagyon jó érzés volt ilyen körülmények között dolgozni. Biztató volt, hogy egy egészséges mag ala­kult ki a csapatban, melynek tagjai hajlandók voltak fegyel­mezetten edzeni és a hétvége­ken a mérkőzéseken megpró­bálták visszaadni a megbeszél­teket és a gyakoroltakat. Edzőségem ideje alatt pozi­tívumként tudom értékelni, hogy 0-1 -ről tudtunk nyerni a Monor ellen, és nagyon jó já­tékkal és gólokkal győztünk az ugyancsak jó játékerőt képvi­selő Besenyőtelek pályáján. A csapat gólparádéval búcsúzott a közönségtől az utolsó meccsen a Gyöngyössel szemben. A já­tékosok közül több emberrel voltam elégedett, de nem emel­ném ki külön őket, miként azo­kat sem, akiket el kellene ma­rasztalnom, hiszen végül is tel­jesítették a velük szemben megfogalmazott elvárásokat az elért negyedik helyezéssel.- Hogyan tovább?-Nemrég dőlt el, hogy az NB II-ben folytatjuk, mi tudjuk vállalni a magasabb osztálybeli szereplést, adottak az anyagi és a tárgyi feltételek. Az edzéseket továbbra is én vezetem, az erő­sítésre vonatkozó javaslataimat letettem a vezetőség asztalára. Szeretnénk a magasabb osz­tályban is eredményesen szere­pelni. - esla ­Érd az ellenfél Kettőzött ütemben készül az NB I/B küzdelmeire az SBTC labdarúgócsapata, úgyszólván futószalagon játssza edzőmeccseit. A Vác (1-1) és a Diósgyőr (1-3) elleni idegenbeli, valamint a Nyíregyháza elleni itthoni (3-2) talál­kozók után ma 17 órától, a tóstrandi pályán Érd lesz az ellenfél. A szintén má­sodosztályú vendéggárda október 25-én játszik baj­nokit Tarjánban. Fodfiilesek Tovább tart a tervszerű csapa­tépítés Kisterenyén. A megyei másodosztály Keleti csoportjá­nak bajnoka a hírek szerint Kis- Simon Miklóson kívül még két rutinos támadójátékos meg­szerzésén fáradozik. A kisze­meltek a zuhanyhíradó szerint az exvolános Tőzsér Zsolt, va­lamint a tavaly még Pásztón játszott Acs István. Visszatérni látszik korábbi si­kerei színhelyére megyénk egyik legsikeresebb trénere, Dávid Róbert. A rutinos mester­től azt várják Karancskesziben, hogy ismét a „megye egy” él­mezőnyébe vezesse a fiait. *** Mátramindszenten nem kese­redtek el amiatt, hogy a csapat „csupán” ezüstérmes lett az el­múlt idényben. Bozsik László edző elmondta, hogy sikerült az együttest együtt tartaniuk, sőt Hajdara Gábor személyében újabb kiváló védővel tudtak megegyezni. A vezetés célja változatlanul a megye I. osz­tályba való kerülés. *** A hét elején elkezdte az új baj­nokságra való felkészülést az St. Acél gárdája is. Horváth Gyula - bár tárgyal egy-két já­tékossal - a legnagyobb erősí­tésnek azt tartja, hogy senki nem készül távozni csapatából. Az esetleges érkezők között emlegetik Huszárt, Fancsikot (N. Volán) és Czenét (Kazár) is. *** Zajlik az élet az újonc NB III-as St. Glass háza táján is. Simon Attila, a csapat edzője el­mondta: ha sikerül kiderítem, ki is a tényleges „tulajdonosa” Smelkó Károlynak, úgy tárgyalni kezdenek a megszer­zése ügyében. Féléves kölcsö­nadás után visszatér majd a Nógrád Volántól Tőre Péter, ugyanakkor nagy a valószínű­sége annak, hogy Gulyka Zsolt Balassagyarmaton folytatja a labdarúgó-pályafutását. Szőke Szabolcs Az NB II-be jutást kivívó palotási labdarúgócsapat a szerző felvétele Minden idők legnagyobb magyarországi sporteseménye lesz a jövő évi 17. atlétikai Eb Kontinensviadalok számokban Nagyjából egy esztendő múlva, 1998. augusztus 17-én Budapesten, a Népstadionban megkezdődök minden idők legnagyobb magyarországi sporteseménye, a 17. atlétikai Európa-bajnokság. Ezt mege­lőzően 1966-ban rendeztek kontinensviadalt főváro­sunkban. Olvasóink tájékoz­tatására az alábbiakban visz- szaidézzük az 1966-os buda­pesti és az 1994-es helsinki Eb néhány jellemző adatát, s ezeket összevetjük az 1998-as budapesti viadal ugyanezen várható mutatóival. Induló atléták Harmincegy évvel ezelőtt Bu­dapesten 945 (664 férfi és 281 nő), huszonnyolc évvel később Helsinkiben 1321 (728 férfi és 593 nő) atléta állt rajthoz, ugyanakkor a jövő évben 1560 (850 férfi és 710 nő) versenyzőt várnak a magyar fővárosba. A mintegy 60 százalékos lét­számnövekedés oka, hogy amíg a férfiak a jövő évben is ugyan­úgy 24 versenyszámban mérik össze a tudásukat, mint 1966- ban, addig a nők folyamatosan felzárkóznak, kivívják egyen­jogúságukat. Budapesten még csak 12, Helsinkiben már 20 női győztest avattak, s 1998- ban a Népstadionban rúdugrás­ban és kalapácsvetésben is be­mutatkozik a gyengébb nem. Bár a jövő esztendei számok csak becsültek, de a részvételi szinteket úgy határozzák meg, hogy mintegy 1500 sportoló indulhasson az Eb-n. Résztvevő országok Budapesten 30, Helsinkiben 44 ország atlétái álltak rajthoz. A jövő évi kontinensviadalon szintén 44 nemzet vesz részt. Bár az Európai Atlétikai Szö­vetségnek már 48 tagországa van, de négy kisebb állam (jele­ATLÉTIKAI EURÓPA BAJNOKSÁG A budapesti Eb lógója . sül Monaco, Gibraltár, San Ma­rino és Málta) rendszerint nem küld versenyzőt az Eb-re. Közreműködők Harmincegy évvel ezelőtt 450 versenybíró és 180 kisegítő bíró tevékenykedett Budapes­ten, s ugyanennyien lesznek majd a jövő esztendőben a Népstadionban is. Az összes közreműködő 1966-ban 1500 volt, számuk 1998-ban elérheti az 1800-at. A biztonsági sze­mélyzet alkalmazása ugyanis elkerülhetetlen. Eredmények A budapesti kontinensviadalon 21 Eb-rekordnak és 58 országos csúcsnak tapsolhattak a nézők. Ezzel szemben Helsinkiben csak 7 Eb-csúcs és 47 nemzeti rekord dőlt meg. A nem éppen kedvező folyamat folytatódhat, melyben közrejátszhat az is, hogy amíg az idén már pénzdíjat osztanak a vi­lágbajnokságon, addig jövőre „csak” érmekért vetélkedhetnek a legjobbak. Jegyárak A korábbi budapesti kontinens­viadalon 10- 120 forint között változtak a napijegyek, míg az ötnapos, a legjobb helyekre szóló, kizárólag a nyugati ven­dégek számára megvásárolható bérletek 20 dollárba kerültek. Helsinkiben a napijegyek árai (átszámítva) 1250 - 8750 forin­tot kóstáltak, a nyolcnapos bér­letekért pedig (átszámítva) 10 ezertől 70 ezer forintig is elkér­tek. Jövőre székesfővárosunk­ban 200-5200 forint lesz a napijegy, míg a hétnapos prog­ramra 7150-28 ezer 600 forin­tos bérleteket bocsátanak ki. Költségvetés A budapesti kontinensviadalt 9 millió 525 ezer forintból bo­nyolították le, a jegyárbevétel (90 ezren látták) 3 millió 599 ezer forintot tett ki. Helsinkiben már (átszámítva) 1,2 milliárd forintra rúgott a költségvetés, s 700 milliót tett ki a jegyárbevé­tel (280 ezer néző). A '98-as budapesti Eb-t 1 milliárd 265 millió forintból szándékozzák megrendezni, a tervezett jegyárbevétel 100 millió forint (180 ezer nézővel számolnak). Egyéb tudnivalók Az 1998-as Eb-re megközelí­tően 20 ezer külföldi vendéget várnak a szervezők (15-16 ezer szurkolót, 1500 atlétát, 800 kí­sérőt és 1200 újságírót), akik jóvoltából csak a szállodai be­vétel 3 milliárd forintra rúghat (öt utazási iroda már 3 ezer ágyat lefoglalt), s ezek az em­berek nem csak erre költenek majd Budapesten. Az Eb-ről 1000 órát közvetítenek a televí­ziós állomások, s ezáltal jelen­tős ingyen reklámhoz jut mind a főváros, mind Magyarország. Ezzel együtt elgondolkodtató, hogy minden idők legnagyobb honi sportrendezvénye még egyetlen forint központi támo­gatást sem kapott! (kolaj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents