Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12-13 / 161. szám

1997. július 12., szombat Magazin 5. oldal Szilágyi Leonóra és Mezei István közös koreográfiája országos versenyen Fegyelmezett fiúk, jó mozgású lányok A csapat tagjai ruhabemutatókon vesznek részt és háziasszony kodnak Aki nézte a tévét csütörtökön este, láthatta a Miss és Mister World verseny döntőjéről az összeállítást. A Vígszínház­ban tartott rendezvényen an­nak ellenére, hogy nem volt nógrádi, mégiscsak láthattuk szőkébb pátriánk lakóinak „keze nyomát”. A döntő koreográfiája ugyanis Szilágyi Leonóra és Mezei István (Nyúlás) közös munkáját dicsérte. Szilágyi Le­onórával beszélgettünk a külön­leges versenyről.- Valóban, különleges volt — mondta. - Azt már megszok­tuk, hogy a lányok összemérik bájaikat a kifutón, de ezúttal fi­úkban is gyönyörködhetett a közönség. A Miss és Mister World a második legnagyobb ilyen verseny, amire az urak is jelentkezhetnek.-Hogyan került erre a fővá­rosi rendezvényre?- A tavalyi salgótarjáni Miss Universe választás koreográfi­ája nagyon megtetszett Fási Adám licenctulajdonosnak. Mi­vel ezt a versenyt is ő szervezte, megkért, hogy vegyünk részt a munká­ban. Egyébként a Miss és Mister World verseny előzsűrijében is benne voltam, kétszáz jelent­kező közül választottuk ki azt a hat-hat fiút és lányt, akik végül a dön­tőbe jutottak. Egyébként a felkészülés a Club Ti­hanyban volt. — Nehezebb a fiúkkal dolgozni?-Nem, sőt, könnyebb! A fiúk fegyelmezettebbek.-Más volt ez a kore­ográfia mint az eddi­giek?-Igen, hiszen, ha té­véfelvétel készül, az tel­jesen más mozgáskultúrát igé­nyel, mint egy közönségnek szóló előadás. A tévéfelvétel valamivel rosszabb azoknak, akik élőben nézik, hiszen a ka­merák miatt sokkal statikusabb az egész, mert a versenyzőket álló képeken is meg kell mu­tatni. Én azt szeretem, ha vala­milyen története van a bemuta­tónak, ezt valamelyest sikerült belecsempésznem a tévéfelvé­telbe is - bár így sokkal nehe­zebb volt az egész.- Itthon éppen min dolgozik?-Hetente vannak fellépése­ink a lányokkal: ők a két évvel ezelőtt indított manöken- és hostessképző „aktív” tagjai. Mivel azonban dolgozni járnak, tanulnak, elköltöznek a kör­nyékről, szükség van az után­pótlásra is. Ezért augusztusban új tanfolyam indul, szeretnénk kihasználni a nyári szünet utolsó hónapját erre a célra. Hosszú lábak, bikinik - kell-e ennél több az éhes férfiszemnek? FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Kinn tombol a kánikula, de benn is jobb a fürdőruha Azok is taníthatnak már, akik két évvel ezelőtt végeztek: ők már szereztek annyi tapasztala­tot, hogy ezt minden további nélkül megtehetik.- Salgótarjánban életképes lehet egy ilyen ötlet?- Igen, hiszen ebben a szak­mában Budapest már túlságo­san is telített. Egyre inkább az figyelhető meg, hogy onnan is a vidék felé fordulnak az ügy­nökségek. Azt tervezem,^ hogy Nógrád mellett egész Észak- Magyarországon tevékenyke­dünk majd. Ami az indítandó tanfolyamot illeti, nem csak lá­nyok, hanem fiúk és gyerekek jelentkezését is várom. Fontos ugyanis, hogy a megfelelő mozgáskultúrát már gyermek­korban elsajátítsuk; ennek ak­kor is van jelentősége, ha az emberből később nem lesz ma­nöken. Egyébként a gyerekek tízéves kortól jelentkezhetnek.- Mi lehet az oka annak, hogy megnőtt az igény a férfi manökenek iránt?- A férfidivat is gyors válto­záson megy keresztül és a nagy kínálat szükségessé teszi azt, hogy legyen olyan fiú, aki eze­ket be is mutatja.- Mi lesz a végzett manöke­nekkel?-A legjobb eredményt el­érőkkel szerződést kötök és foglalkoztatom is őket, akár hostessként, akár manökenként. Diáksziget: szívható rockzene, sörsátor és öten a tarjáni tévétől Szponzoriesen, sztárokra várva Mi kell a boldogsághoz egy hajógyári szigeten, ami egy hétig mellékesen Diáksziget névre is hallgat? Sör, bor, zene és tár­saság. S mi kell a boldogsághoz egy hajógyári szigeten, ha a társaság már adott, és az ember - szintén csak úgy melléke­sen - egy helyi kábeltévének csinál riportokat? Valószínűleg nem csak sör, bor és zene, hanem némi technikai segély is. Mobiltelefon, robogó, miegymás. Minden, ami nincs. Bár a Diák- (legújabb nevén Pepsi-) sziget most még na­gyon csendes, alig egy hónap múlva önfeledt mókától és gyermekzsivajtól (vagy in­kább diákzsivajtól?) vissz­hangzik a környék. Ha a zsi­vajban nem is, de az élmények közül a maradandók megörö­kítésében néhány salgótarjáni is részt vesz. Ők öten: Pindroch Tamás és Szilárd, Szigeti Dénes, Vinkó Bence valamint Fancsik Ferenc, ezúttal nem magános­ként, hanem forgatócsoport­ként kelnek útra, kamerájuk, mikrofonjuk most a salgótar­jáni városi tévének dolgozik, egy maximum másfél órás összefoglaló (s egy későbbi sorozat) reményében. A tervezett program: sztá­rinterjúk David Bowie-val és a Prodigy-gyel, valamint életkö­zeli és életszagú beszámolók a sziget hétköznapi életéről. A felállás is hasonlóan gyakorla­tias: a tagok egyik fele főnök, a másik fele dolgozik ... Igaz, ez azért így túlzás, mert bár tényleg lesz két ve­zéralak (Tamás és Bence), de nemcsak irányítóként, hanem riporterként (és szerkesztő­ként) is bevetik magukat a diákélet sűrűjébe. Ferenc ope­ratőr lesz, a másik két tag pe­dig (úgy is mint gyakorló ze­nész) szakmai tanácsokkal szolgál a többieknek, techno- és house-zene ügyekben. Ha minden jól megy, a tévé­sek nem lesznek egyedül - nógrádiként sem. A szigetre várják ugyanis a Macskanad­rágot, s még egy pár alternatív zenekart, de ha nem jönnek, akkor is lesz miről forgatni: lesz Marlboro-színpad, ahol — nevével ellentétben - nem cigit osztanak, hanem rockzenét ját­szanak; továbbá blues, ír nép­zene, mozisátor és kellő mennyiségű kocsma. A bevezetőben említett technikai igények első olva­satra tán meghökkentőek, de az aligha vitatható, hogy ala­posak: mert tévézni mobiltele­fon nélkül - úgy tűnik - épp­olyan nehéz lesz, mint a forga­tagban haladni robogó nélkül. Hőseink várják tehát a szpon­zorokat, miközben buzgón ké­szülnek az utazásra, a forga­tásra, és - nőmén est omen - a szigeti életre ... -ye­Budapesten vendégszerepei a soul királya, James Brown A Álnéven egy „halhatatlan” James Brown, a soul és funky királya július 15-én, kedden a Petőfi Csarnokban ad - minden bizonnyal - élményszámba menő koncertet. A több mint negyven eszten­deje pályán lévő énekest és showmant a ShowTime kon­certszervező iroda az ötödik születésnapját ünneplő Pesti Est című műsorújsággal együtt hívta meg budapesti fellépésre. Bár James Brown nem ne­vezhető éppen mai gyereknek —jövőre tölti be a hetvenedik évét -, de a híradások szerint kitűnően jól bírja erővel. Ezt bizonyította szereplése két évvel ezelőtt a Rock Halha­tatlanjai Múzeumának meg­nyitásán, amelyről a közvetí­tést Magyarországon is sokan láthatták a televízió képernyő­jén keresztül. James Brown, aki elsők között került be a rock halha­tatlanjai közé, ezúttal másod­szor lép fel Budapesten. Le­mezeinek száma megközelíti a százat. A leghíresebb a ko­raiak közül a Please, Please, Please, a későbbiek közül a Sex Machine. Tavaly legjobb- jaiból jelent meg egy váloga­tás. Mostani koncertjére nem kevesebb, mint huszonöt ze­nész és táncos, valamint kise­gítők egész serege kíséri el. Nyolc testőr vigyázza majd, s a Kempinski szállodában fog­laltak részére szállást, —mi sem természetesebb — álné­ven. Politikai témára váltott a „filmlegenda” Clint Eastwood neves társaival A Államérdek a moziban Clint Eastwood mindig kitalál valami újat. Amikor már Pisz­kos Hányként az összes nagy­városi bűnözőt az utolsó, szálig a pokolra küldte, szakított az egyszemélyes hadsereg figurá­jával, hogy később aztán ki- vénhedt vadnyugati hős képé­ben szerezzen Oscar-díjat a Nincs bocsánat (1992) című filmjével. Ezután pedig a lö­völdözésről érzelmekre váltott át és ismét bizonyította a tehet­ségét. A Tökéletes világ (1993) és A szerelem hidjai (1995) a cserzett arc, a szikár külső mögé rejtett lélek magával ra­gadó meséit vetítette elénk. Legújabb filmjében, a politi­kai témát boncolgató Államér­dek-ben tovább rombolja az év­tizedek munkájával felépített magányos igazságosztó képét. Luther Whitney (Eastwood) nem éppen egy otthon üldö­gélő, munkában megőszült nyugdíjas úriember, ugyanis betörő, aki úgy dönt, hogy még egy utolsó munka, aztán szépen csendben eltűnik a színről. Si­keres betörés után egy üresnek vélt villában pakolássza a zsákmányt, amikor egy autó fé­kez az épület előtt. Az időköz­ben elbújt Luther egy szenvedé­lyes vággyal összefonódó párt pillant meg. A szenvedélyt azonban a düh és a gyilkos in­dulat váltja fel és a nő holtan rogy a padlóra. Öreg betörőnk pedig nem tér magához a döb­benettől még akkor sem, ami­kor a gyilkosság egyetlen szem­tanújaként egy vérre menő ül­dözés központi figurájaként kell mentenie a bőrét. A hideg­vérű gyilkos ugyanis nem más mint maga az Ámerikai Egye­sült Államok elnöke! Clint Eastwood pergő rit­musú, végig izgalmas thrillert kerekített a történetből. A for­gatáson rendezőként is közre­működött, színészei közt pedig a szakma nagyágyúi — például Gene Hackman, Ed Harris - szerepelnek. Aki részt szeretne venni az izgalmas hajszában megteheti Salgótarjánban, az Apolló Moziban. Ma este az évszázad koncertje Budapesten Koncert jazzóriásokkal A magyar sztárok előjátéka után minden bizonnyal a hatvanas évekbeli Louis Armstrong koncert utáni legjelentősebb hazai jazzkoncertre kerül sor a Budapest Sportcsarnokban. A Budapest Jazz Days nyitó­napján, péntek este ugyanis Herbie Hancock és az All Stars lép fel. Vagyis napjaink legna­gyobb zongoristája, aki hírne­vét a trombitáskirály Miles Da­vis cool kvintettjében szerezte meg a hatvanas években, Oscar és Video Awards díjas, majd szólókarrierje a discovilágot is meghódította Rock it című slá­gerével 1983-ban. A csillagok pedig: John Sco­field gitáros, ő is Miles-al futott be a nyolcvanas években, és félreismerhetetlen játékával napjaink négy legjobb gitárosa között van. Dave Holland bő­gős, akit többek közt Corea Circle formációjából és persze az első jazzrock albumról, Mi­les 1969-es Bitches Brew-járól ismerhettünk meg. Itt lesz még a nem kevésbé zseniális Jack DeJohnette a dobok mögött, aki még a felejthetetlen szaxofonos John Coltrane-el indult, no meg a Weather Reportban is muzsi­kált kitűnő percussion-ös Don Alias. A sextettben végül Mi­chael Brecker fújja majd tenor­szaxofonját, és az általa kitalált szaxiszintit, a már említett Coltrane klasszikus stílusának hagyományaiban. Michael töb­bek közt olyan zenekarokkal vizsgázott, mint a Steps Ahead vagy a testvérével alakított Brecker Brothers. Egyébként ő is, mint Han­cock, rengeteget dolgozott a pop-iparban, talán ezért sem vé­letlen, hogy az All Stars új le­meze, melyet eddig is számos jazzmagazin az évszázad mu­zsikájának tart, úgynevezett new standard­okát, vagyis friss popsláger-feldolgozásokat tar­talmaz. E lemezbemutató kon­certen hallhatóak lesznek majd többek közt Prince, Mcartney, Kravitz szerzeményei is elké­pesztő tolmácsolásban. Másnap a PECSÁ-ban foly­tatódik a jazzünnep, ahol a tíz­tagú amerikai acid-hiphop-jazz csapat, a Groovie Collective, majd a legendás Blondie egy­kori szőke boszorkánya, Deb­bie Harry énekel a Jazz Pas- sengers-e 1, ígérve felejthetetlen élményeket az ördögi ritmusok és harmóniák megszállottjai­nak. cha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents