Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-09 / 132. szám

1997. június 9., hétfő Látóhatár 7. oldal / Ünnepélyes tanévzáróra készülnek Szécsényben Vizsgák, művészetekből A művészetek iránti érdek­lődés fokozódása jól érzé­kelhető Szécsényben is. Az ilyen igény időbeni felisme­rése vezetett oda, hogy a vá­rosi művelődési központ te­vékenységét a tudatos, szer­vezett művészetoktatás irá­nyába kellett bővíteni és működését ily módon szabá­lyozni. Kettőszázhúsz gyermek ta­nul a hangszeres, képzőművé­szeti és a néptánc tagozatos osztályokban. A most zajló vizsgák eredményes tanévzá­rást sejtetnek. Műértők lesznek A többségében szécsényi illető­ségű gyermekek a zene, a képző- és iparművészet és nem utolsósorban a tánc alapeleme­inek elsajátításával alkalmassá válnak az esztétikai élmények befogadására, a teljes körű em­beri életre. Hét főállású és hat óraadó tanár munkájának is kifejezője az év végi vizsga.- Az oktatók, nevelők együtt izgulnak és örülnek, ha a művé­szeti produkció sikerül. S aztán már jöhet a továbblépés. De ez már a jövő tanév kompetenciája - említi Csuka László, a műve­lődési és művészetoktatási központ igazgatója. A ház emeleti galériájában rendezett kiállításon Bakos Fe­renc képzőművész, oktató tanár osztályának az idei „termését” mutatták be. Június 20-áig lát­hatók az alkotások.- A nyári szünet előtti napok nemcsak a gyermekeknek okoznak izgalmat, hanem ne­künk, tanároknak is -jegyzi meg Barátné Scserba Vitaiina, aki zongorát tanít. Huszonegy gyermek vizsgázik ebből a tan­tárgyból. „ _ ...... Három művet kell bemutatni a kötelezőnek megjelölt négy­ből, ottjártunkkor éppen Rigó Edit mutatta be kitűnő tehetsé­gét, tudását. Zenei tábor ?- Nyári programja is van a tan­intézetnek?- Mi zenei táborba szeret­nénk eljuttatni sok gyereket, de még nem végleges a program - válaszolja Bakosné Bányai Má­ria zenetanár. Közben másik gyermek ül a zongorához és tanáraik Lévárdy Beáta, Bagolyné Nagy Erika szeme örömet, elégedettséget sugall.- A tanévzáró mikor lesz?-Június 10-én, délután fél hatkor ünnepélyes tanévzárót rendezünk, az ezt követő két napon lehet majd az 1997/98-as tanévre beiratkozni - informál az igazgató úr. Fokozott érdeklődés A városban évek óta végzett művészetoktatási nevelő munka eredményei már részét képezik Szécsény mindennapi kulturális életének. Érzékelhető a történelmi kisváros polgárai­nak mind szélesebb rétegénél is a művészetek iránti fokozódó érdeklődés. Az események sokasága szerveződik a művészetoktatási intézet közreműködésével, az itt tanuló gyermekek szereplé­sével. Ezt említette meg Radá- csi László, a művelődési köz­pont igazgatójának szervezési helyettese is. Ézért köszönet illeti az itt nevelő munkát végző pedagó­gusokat, munkájukat támogató szülőket, a körülményeket biz­tosító önkormányzatot és más támogatókat. Rácz András Bényei József: „az Isten egyre szomorúbb lesz’ - A költő általános érvényű bánata Kékszakállú elégiái A régi mondás szerint adva van két ember és két fasíro- zott. A statisztika szerint minden rendben, az átlag jó. Az­tán az egyik ember befalja mind a két fasírozottat, mire a másik éhen hal. Mi történik itt? Ilyenkor jöhetnek a tár­sadalomtudományok művelői. Ők már kétségkívül a lényeget próbálják megragadni, amikor a gazdaság, a társadalom belső szerkezetéről értekeznek. Van, aki például a „menedzser-kapi­talizmus” működéséről és uralkodó ideológiájáról, a mo- netarizmusról mondja el tudá­sát, felhíva a figyelmet a többi között a marxizmus és a mone- tarizmus szerkezete közötti analógiára, amennyiben mind­kettő holisztikus és univerza- lisztikus, azaz világméretű megváltást kínál a társadalom minden rétege, a kor vala­mennyi konfliktusa számára. Sokkterápia Csak egy kicsit kell „átmeneti­leg” szenvedni, aztán a mone- tarista sokkterápia majd meg­old mindent. Van, aki a mind divatosabb teljesítménykény­szer céltalanságára hívja fel a figyelmet. Mások arról szól­nak, hogy a szabadság elvá­lasztása a felelősségtől ka­tasztrófához vezethet, miként az ideák és az értékrend nél­küli „demokrácia” is. Mára vi­lágossá vált, hogy 1989-ben voltaképpen nem történt semmi, ami új látóhatárt, gon­dolkodási módot nyitott volna, miután ilyennel a fogyasztói kapitalizmus sem rendelkezik, így a kelet-közép-európai vi­szonyok között csupán a vesz­tesek gyarapodása történt meg. „Szóval lefújták a forra­dalmat. Lassanként hazamehe­tünk . . . kezdhetik szervezni nagy titokban a megcsalatot­tak magyarországi pártját” írja Takarodó című versében a Debrecenben élő kitűnő költő, Bényei József. Új, sorrendben immár a hetedik verseskötete a könyv ünnepére jelent meg Kékszakállú elégiái címmel. Súlyos egyéni és társadalmi alapkérdéseket boncolgat. Alapkérdések A költő pontosan tudja, most van itt az ideje annak, hogy irodalmi és társadalmi divatok­tól függetlenül újra fel kell tenni az alapkérdéseket az életről és a halálról, a szere­lemről és a részvétről, a létezés értelméről, a morálról és a fe­lelősségről. A Végrendelet című versében írja: „Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni, valakinek embernek kell lenni.” A költő legújabb könyvében a választott irodalmi analógiá­nak megfelelően hét ajtót nyit ki, a kínzókamra, a fegyveres ház, a kincsesház, a rejtett kert, a szép és nagy ország, a köny- nyek, a régi asszonyok házá­nak kapuját. E költői kapunyi- togatásból áll össze a kötet hét ciklusa. Megrázó költői számvetés ez a könyv, de nem a megadás könyve. A költő szavaival élve „fájdalomének”. Ez „nemcsak a test gyarlóságából, magá­nyából fakad, hanem a lélek tisztább egeket óhajtó remény­ségéből is”. Verseiben az egyéni és a társadalmi lét gyöt­relmei ezúttal sem választha­tók el egymástól, a közösségi kötődés és felelősség Bényei József egész költői életművé­nek sajátja. A verseiben is em­legetett testi bajt, a „fél vak- ság”-ot nagyon is éles látás, kristálytiszta lételemzés kíséri, sőt cáfolja. Az emlékezés és a létezés „titkos” kapuit nyito- gató költő, akinek arcán gyú­ródik a század - magam részé­ről ezeket a gyűrött arcokat tartom a legszebbnek a maga­biztos, rossz arcúak sokasodá­sának korában - pontosan tudja, hogy nem most kezdő­dött el a baj. „A fehér bot jelkép: min­denki megalázhat” — írja Seb­helyek című versében, amely csupán kiindulópontként utal a lehetséges egyéni nyomorú­ságra, hogy nyomban figyel­meztessen, Auschwitz és Hiro­sima, Csernobil gyilkos füstje után felelős ember számára: „Nem kezdődhet s véget sem ér a világ kinyújtott botodnál”. Pedig de sokan másként gon­dolják ezt mostanában! Van ezekben az „elégiák­ban” természetesen magánbá­nat és magánszomorúság, sőt magány és félelem is, mert hi­szen az idő múlik, s a költő a létezés igazán nagy - bár soha meg nem válaszolható - kér­déseit teszi fel sorra. Szerelem, szülőföld, elődök, álmok, „fel­hőkarcoló temetők”, a morális tartás konok vállalása, az egyéni és közösségi felelősség megtartása, a csupasz érdek helyett az értékek jegyében él­hető (?) élet óhajtása szintén ott tündöklik Bényei József verseiben. S amíg akadnak költők, akik megírják az ilyen verseket, addig talán nem kell kétségbeesnünk, noha minden okunk megvan rá, hiszen „az Isten egyre szomorúbb lesz". „.. .kell az ének” Szomorú Bényei József is, de tudni kell, hogy a költő bánata és szomorúsága sohasem csak magánbánat és magánszomo­rúság, hanem általános érvé­nyű. Az volt Madách Imrénél, József Attilánál és másoknál, akikre maga is hivatkozik, hi­szen a valódi költők mindig is a számok és szociológiai elemzések mögé szorult ember személyes sorsáról szólnak. A valódi életről. Talán éppen ezért nem „divat” mostanában a valódi költészet. És mégis: „Azért is — kell az énekI sónak, falat kenyérnek;l legalább ez a nóta/ maradjon mutatóba . .. / Kinek is? Aki várja:/ csönd ül a Holt-TiszáraJ s édesanyám, ha élnej korty tejet adna érte." A könyv borítóját és illuszt­rációit László Ákos készítette. (Felsőmagyarországi Ki­adó, Miskolc, 1997.) Bódi Tóth Elemér Képzőművészeti tanszak a balassagyarmati zeneiskolában Öt év - Európa-versenydíjjal Hazai és nemzetközi pályázatokon elért sikerek fémjelzik a balassagyarmati zeneiskola képzőművészeti tanszakának eredményességét. Az öt éve indított képzésnek jelenleg 62 nö­vendéke van Balassagyarmaton, s 24 Diósjenön. A végzősök egy része művészeti pályára kerül, mások a műszaki terüle­ten vagy környezetük kulturáltabbá tételében kamatoztat­hatják avatott műértésüket, technikai tudásukat. Szulcsán Gábor (15 éves): Nyár - linómetszet A képzőművészet alapjait is elsajátíthatják a növendékek a Rózsavölgyi Márk Zeneisko­lában. Öt évvel ezelőtt kísérleti jelleggel indították a társmű­vészeti tanszakot. Akkoriban az országban hat ilyen alap­fokú képző létezett, mára ez a szám hetvenre szaporodott. Fő feladatuk a tehetségek felisme­rése, pályára állítása, felkészí­tés a képző- és iparművészeti szakközépiskolára. Ennyi nö­vendéket azonban nyilván nem tudnak a középfokú intézmé­nyek befogadni. Mi lesz a foly­tatás? Kárba veszett idő lett volna a gyerekek részéről, amit a rajzasztal fölött töltöt­tek? Erről szó sincs. Pénzes Géza, a gyarmati növendékek meiere is így vélekedik:- Ahogy társadalmi igény volt a zeneiskolák rendszeré­nek kialakítása, ugyanilyen fontos a képzőművészettel való megismerkedés már-a legfiatalabb korban. Az tény, hogy jóléti kérdés az itt szer­zett ismeretek kamatoztatása. A középiskolák befogadó ké­pessége elég szűk, növendéke­ink közül kevesen juthatnak be ide, illetve a képző- és ipar- művészeti főiskolára. Művelt­ségük, szakmai tudásuk azon­ban segítséget jelent akár a műszaki főiskolára való beju­táshoz is. Az idén is sikeres rajzalkalmassági vizsgát tett egy műszaki főiskolán egyik volt növendékünk. A kísérletből mára kialakult egy országosan egységes tan­terv, melynek bizonyos részeit Pénzes Géza készítette el. A hatéves képzés során a növen­dékek elsajátítják a rajzolás, a festés és a grafika alapjait, megismerkednek a „szitázás- sal”, szövéssel, batikolással. Balassagyarmati specialitás­ként a magasnyomású eljárá­sok alkalmazása említhető, mint.például a linometszés.- A gyerekeknek a festés nehezebben megy, ugyanak­kor a pasztellfestést imádják. Néhány növendékünk met­szete pedig sok felnőtt kiállítá­sán is megállná a helyét. — Kiemelne 'néhány tehetsé­ges növendéket?-A megítélés mindig szub­jektív, de ha csak azokról az eredmé­nyekről be­szélek, ame­lyek más szakemberek elismerését is kivívták, már az sem kevés. Kétévente rendezik meg az alapfokú művészeti is­kolák talál­kozóját. Az első ilyenen egy második díjat kaptunk, az idén vi­szont Pécsett, a 20 iskola részvételével szervezett programhoz mi 54 munkával járultunk hozzá. A kiállított 176 műből 26 volt a balassa­gyarmati, a 13 kiemelt nívó­díjból hármat a növendékeim hoztak el: Kosztrihán Karo­lina, Oláh Renáta és Felró György. Az idén, a megyei rajzversenyen is Balassagyar­matra kerültek az első díjak. A 7-8. osztályosok mezőnyében Oláh Renáta, az 5-6. osztályo­sok közt Cseh Kata munkáit értékelte legmagasabbra a zsűri. Vitéz Zsuzsa, akinek ta­valy Delhiben szerepelt egy képe, az idei Európa-rajzver- senyen két munkáját fogadták el a Portugáliában megrende­zendő kiállításra. S egy újabb siker, a lengyelországi Szcze­cinben Kusnyák Evelin harma­dik díjat nyert. Tarnóczi László Gyócsi Melinda (16 éves): Vadász - linó Kárpótlási teendők a törvénymódosítás után Kik tarthatnak rá igényt ? Nógrád Megyei Kárrende­zési Hivatal felkészült az újabb kárpótlási feladatok végrehajtására, amelyek az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. tör­vény módosításából (1997. évi XXIX.tv.) a hivatalra hárulnak. A törvénymódosítás értel­mében kárpótlásra jogosult a deportálás vagy a kényszer- munka (a szovjet hadifogság is ennek minősül 1945. au­gusztus elsejétől) ideje alatt elhalálozott személy élő özvegye, a sérelmet elszen­vedő élő gyermeke és az élő szülő, ezek hiányában a test­vér. Ugyancsak a felsorolt hoz­zátartozók tarthatnak igényt kárpótlásra abban az esetben, ha a sérelmet szenvedett két­ségkívül a magyar hatóság, vagy hatósági személy politi­kai indíttatású önkénye miatt veszítette életét. A módosítás a jogosult kört kiterjesztette a nem harcoló alakulat kötelékében teljesí­tett munkaszolgálatra is, ezért a második világháború alatt faji, vallási vagy politikai ok­ból teljesített munkaszolgálat után, amellyel a személyes szabadságot súlyosan har­minc napot meghaladóan korlátozták, a sérelmes el­szenvedett illetve annak ha­lála esetén túlélő házas­társa tarthat igényt a kárpót­lásra. Abban az esetben, ha jogo­sult 1992. július 2-át követően meghalt, mielőtt az új törvény szerint kérelmét benyújthatta volna, a jogosultnak járó kárpótlás megállapítását — túlélő házastárs hiányában - bármelyik örökös kérheti. Fontos tudnivaló, hogy nem kell új kérelmet előter­jesztetni azoknak az ügyfe­leknek, akiknek a módosított törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmét az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal részben vagy egészben azért utasította el, mert a sérelmet szenvedett a munkaszolgálatot nem har­coló alakulat kötelékében tel­jesítette. Ebben az esetben ugyanis az eljárás hivatalból indul, amelynek során már a módo­sított törvény szabályai sze­rint hoz új határozatot a hiva­tal. Mint megtudtuk, a kárpót­lási igényeket 1997. június 7- ét követően négy hónapig le­het benyújtani a lakóhely sze­rint illetékes kárrendezési hi­vatalhoz, illetve az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A beadás rendje a már ko­rábban megszokott módon történik, azaz a kérel­meket az erre a célra rend­szeresített adatlap és boríték felhasználásával kell benyúj­tani. A formanyomtatványokat a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. sz.) ügyfél- szolgálatán lehet megvásá­rolni, előreláthatólag június közepétől ötvenforintos egységáron, péntek kivé­telével valamennyi munkana­pon 8.30 óra és 15 óra kö­zött. Dr. Medgyesi Péter Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents