Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-07-08 / 131. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. június 7., szombat Szomorú szívvel búcsúzik a Gagarintól, tanítványaitól az ifjú angol Nászutamon visszajövök ! Steve Mildenhall búcsúzik Magyarországtól, Salgótarjántól, munkahelyétől: a Gagarin Általános Iskolától. Megkedvelte a magyar embereket, az őt hallatlan vendégszeretettel fogadó­kat, a magyar tájakat. A nálunk töltött két évéről csak jókat tud mondani. Egyik legérdekesebb élményeként említi, mikor Newcastle szurkolóként kedvenc csapatát a Fradi kemény magjában próbálta meg buzdítani az Üllői úton. Steve zenét tanult a Newcastle- i egyetemen, egészen ’95 szep­temberéig, amikor is a British Council szervezésében Salgó­tarjánba, a Gagarin Általános Iskolába érkezett.-Manchesterben éltem szü­leimmel, testvérem Londonban él feleségével - kezdi beszélge­tésünket az ifjú nyelvtanár. - A bátyám esküvőjén én voltam a vőfély - mondja némi büszke­séggel a hangjában.- Mi a vőfély dolga egy brit esküvőn?- Beszédet mondtam, humo­ros dolgokkal fűszerezve.- Összességében hogyan telt el a Salgótarjánban töltött két éve?- Két igazán jó évet töltöt­tem itt, óriási tanítási tapaszta­latokat szereztem, bejártam egész Közép- és Kelet-Európát, voltam Svédországban, és egész Magyarországon. Héví­zen megmártóztam a tóban is.- Meg szeretné-e mutatni majdani feleségének Magyar- országot?-Nászűtra feltétlen ide sze­retnék jönni. Itt tanultam meg síelni, „nazson jó volt” - mondja mosolyogva Steve, egy furcsa, angol-kiejtéssel beszélt magyar nyelven.- Mit kapnak Öntől az ottho­niak ajándékba?-Trabantot! Ez csak vicc, persze. Pálinkát, paprikát és bi­kavért. Viszek haza fényképe­ket, videofelvételt, emlékeket. Szomorú vagyok, nagyon fog hiányozni az iskola. Jó lenne, „Szomorú vagyok, nagyon fog hiányozni az iskola” ha a magyar gyerekek Angliá­ban járva felkeresnének. De sok címet is viszek haza, szeretnék levelezni is velük.- A magyar ember sokak sze­rint vendégszerető, nem lesz nehéz megszokni a legendásan hűvös angolokat?- Majd teszek egy kis papri­kát az ételbe otthon, hogy fel- dobódjanak a többiek.- Kellemes élményeiről, em­lékeiről beszélt. Mi a helyzet a kellemetlen helyzetekkel?-Ősszel a Fradival játszott Budapesten UEFA-meccset a Newcastle. Nem tudtam jegyet váltani az angol táborba, így kénytelen voltam a Fradi ke­mény magjával végigizgulni a mérkőzést. Kedvenc csapatom góljainál sajnálkoznom kellett, mikor a Ferencváros talált a há­lóba, tapsolnom kellett, hogy fel ne tűnjön a viselkedésem, és erőltetett mosollyal annyit mondtam: „Nazson jó. Nazson jó.” Hídváry Péter Steve kedves tanítványai körében FOTÓK: gyurián Óriási érdeklődés a Palóctáj Kft. nyereményakciója iránt „... az elégedett vevőkért ” „Falatnyi szerencse - Ha összegyűjt 10 kenyércímkét vagy vonalkódot a Palóctáj Kft. pékáruiról, akkor nem csak fino­makat ehet, hanem értékes ajándékokat is nyerhet!”- Ugye most már ismerős, hiszen több, mint egy hónapja zajlik az említett nagy sikerű nyereményakció, melyre folyamatosan, a várakozást fölülmúlva érkeznek a borítékok.- Tényleg eny- nyire nagy si­kere van ennek a nyereményak­ciónak, ami me­gyénkben ez idáig egyedi kezdeményezés­nek számít?- Megmon­dom őszintén, hogy magunk is meglepődtünk, de nap mint nap egy szatyorra való levél érkezik a címkékkel és vonal­kódokkal - válaszolja moso­lyogva Fodorné Kovács Er­zsébet , a Palóctáj Kft. ügyve­zető igazgatója. - Valóban szüksége volt már cégünknek egy ilyen nagyszabású, helyi vállalkozási szinten talán még ismeretlen kezdeményezésre. A „Falatnyi szerencse” elne­vezésű nyereményakciótól leginkább azt vártuk és várjuk, hogy tudatosodjon a megye vásárlóiban, hogy melyek is a mi termékeink, illetve itt is megismerjék azokat az új pé­káruinkat, amelyek Budapes­ten, a Dunántúlon már régen közkedveltek.- Ezek szerint kétféle üzleti stratégiát is kidolgoztak.- így van. Ez vonatkozik a területi megoszlásra és a ter­mékskálára is. Nógrád me­gyében elsősorban a friss pé­káruinkat ismerik és keresik, míg Budapesten és a távolabbi értékesítési pontokon a tartós és fagyasztott pékárukból fogy a legnagyobb mértékben. Tehát ebből a helyzetből adódik, hogy a korszerű ter­mékcsaládot megyénkben is szeretnénk népszerűsíteni, míg Budapesten és az ország egyéb területein, elsősorban a szupermarket láncok jóvoltá­ból, meglevő üzleti pozíción­kat szeretnénk erősíteni.- Az ország­ban mely üzlet­láncoknál lehet már találkozni a Palóctáj Kft. termékeivel?- Elsősorban a Kaisert és a Plust kell emlí­tenem - veszi át a szót Kovács Sándor marketing igazgató -, de „bent vagyunk” a Cora és a Tesco üzleteiben is. Mivel ezek az üzletláncok terjesz­kednek, elsősorban a vidék felé, így a mi üzleti pozíciónk is fokozatosan javul.- Az említett üzletekben nagy sikerrel működnek az úgynevezett látványpékségek, amik fagyasztott termékekből „varázsolnak” a helyszínen friss, meleg, ropogós pékárut. A megyénkben is terevezik ilyen pékség felállítását?- Már folynak a tárgyalá­sok, hogy Salgótarjánban a Pécskő üzletházban nyílik egy ilyen jellegű egységünk.- Visszatérve a „Falatnyi szerencse” elnevezésű nyere­ményakcióra: sokan kérdezik, hogy mi lesz az időszaki sorso­láson nem nyert pályázatok­kal, borítékokkal? Van-e ezek­nek a vásárlóknak újabb nye­rési lehetőségük?- Valóban, tőlünk is kér­dezték: mi is a helyzet a nye­retlen borítékokkal. Nos, már az első, pásztói sorsolásun­kon részt vett, ám nem nyert vevőink, valamint az újabb címkét és vonalkódot bekül­dők is részt vesznek a szécsé- nyi és a balassagyarmati idő­szaki sorsolásunkon. Ezentúl az összes, addig nyeretlen pá­lyázó részt vesz a fődíj, a konyhai bútor és élelmiszer­készlet sorsolásán is. Tehát továbbra is érdemes gyűjteni a kenyércímkéket és a vonal­kódokat!-A Palóctáj Kft. dolgozói miként fogadták ezt a nagy­szabású kezdeményezést, nye­reményakciót?- Nagyon szeretnénk és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy munkatársa­ink azonosuljanak elképzelé­seinkkel, közösen valósítsuk meg terveinket, elgondolása­inkat, melyek minden itt dol­gozónak örömet és biztos megélhetést kell, hogy jelent­senek - vette vissza a szót Fo- domé Kovács Erzsébet.- Akár úgy is mondhatnánk - összegzi Kovács Sándor -, hogy csak elégedett munkatár­sakkal tudunk eredményesen dolgozni az elégedett vevők­ért. (X) Fodorné Kovács Erzsébet Kovács Sándor Ünnepi könyvhét ’97 - Száz éve született Veres Péter (3.) Művészeti hét vendége volt Tarjánban Valamikor fogalom volt a neve. Annak idején egy ország ne­vezte őt „Péter bácsinak”. Ma alig van jelen a köztudatban. Az évforduló mindenesetre alkalmat nyújt arra, hogy beszél­jünk Veres Péterről. Hogy szóljunk a legmélyebb szegény­ségből felemelkedő íróról, s közéleti személyiségről. A ma­gyar irodalom és történelem jelentős alakjának életéről, pá­lyájáról. S Veres Péter salgótarjáni közszerepléseiről. Életének utolsó szakaszában -a hatvanas évek derekától kezdve - ahogyan az lehetővé vált számára, gyakran járt író­olvasó találkozókra. Erősen fárasztották ugyan ezek a „ki­ruccanások”, de szívesen ment. Általában nem elégedett meg a látvánnyá sikeredett ak­ciókkal, mindenütt igyekezett szóra bírni a résztvevőket. így némelyik találkozója négy-öt óra hosszáig is eltartott. Addig nem engedte lezárni a beszél­getést, míg valakinek kérdése volt. Ilyen alkalmakkor azok is szájtátva hallgatták őt, aki­ket aligha érdekelt valaha is az irodalom. Salgótarjánba csak húsz év­vel később, 1968-ban jutott el újra. A megyeszékhely „Sal­gótarjáni Művészeti Hét ’68” címmel nagyszabású rendez­vénysorozatot hirdetett meg ekkor, amely a Debreceni Csokonai Színház prózai tár­sulatának előadásával kezdő­dött, s kiállításokkal, hangver­senyekkel, filmbemutatókkal folytatódott. Szeptember 16-án, hétfőn délelőtt Darvas József, a Ma­gyar írószövetség elnöke a megyei népművelőknek tartott előadást. Ugyanezen a napon este hat órakor került sor a művészeti hét kiemelkedő iro­dalmi programjára. Arra az igen várt ankétra, amelyen - több Kossuth-díjas magyar költő és író mellett ­Az elfelejtett „Péter bácsi” Veres Péter is részt vett. Az SZMT főtéri székházá­nak földszinti nagyterme zsú­folásig megtelt érdeklődőkkel. Orvosok, pedagógusok, kü­lönféle értelmiségiek voltak jelen, de megjelentek -hiva­talból - a városi irányító szer­vek vezetői is. A legjobbak - ha ezt egyáltalán lehet mon­dani - szellemi, lelki, erkölcsi értelemben és a kevésbé jók is értelem, természetes intelli­gencia és műveltség dolgában. Voltak közöttük olyanok, akik ugyan nem sokat adtak az iro­dalomra, csak éppen elmen­tek, hogy lássák, hallják Veres Pétert, ezt a csizmás-bajszos fura parasztbácsit, s a többie­ket. Veres Péter szavaira most is odafigyelt mindenki. A szó va­lósággal csörgedezett ajkáról. Olyan eredetiséget és közéletiséget sugárzott, ami erősen különbözött mindenki másétól. Az ankétről túl­nyomó többségében elégedet­ten távoztak az emberek, de­dikált kötettel táskájukban. Néhányan ugyan csóválták a fejüket, mert túl merésznek tartották Veres Péter megfo­galmazásait, beszédének egyes részeit. Pedig semmi olyat nem mondott, amit akkor akár poli­tikailag is, bárki komolyan ki­fogásolhatott volna. Csakhogy néhány szokatlanul hangzó mondatnál, kifejezésnél vagy fogalomhasználatnál nem mindenki tudta az első hal­lásra eldönteni: szabad-e egy­általán arról a bizonyos dolog­ról - s szabad-e ily módon? - annyi ember előtt beszélni?! Legtöbben azonban csodál­kozásuknak adtak hangot a rendezvényt követően. Ámul­tak azon, hogy mi mindent tudhat egy ember, egy ilyen népszerű ember. „A művészeti hét vendége volt: Veres Péter”- címmel Tóth Elemér interjút készített a kétszeres Kossüth-díjas író­val, amely a Nógrád 1968. szeptember 18-ai számában je­lent meg. Ebben a vendég egyebek között saját írói mun­kásságáról, közéleti szereplé­séről, a kritika és a kritikusok felelősségéről s hivatástudatá­ról nyilatkozott. S újra hitet tett - ki tudja, hányadszor már- a nép, az egyszerű emberek mellett. Dr. Bozó Gyula (Vége) A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács Pályázati felhívása a területi kiegyenlítést szolgáló 1997 évi fejlesztési célú támogatás elnyerésére KIVONAT A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács (a továbbiak­ban: Tanács) a területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. paragrafus (3) bekezdése, va­lamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú tá­mogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 80/1997 (V.14) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. paragrafusa alapján pályázatot hirdet megyei keretösszegének terhére, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (a továbbiakban: Tá­mogatás) elnyerésére. I. A pályázat célja A megyei középtávú fejlesztési programban megfogalma­zott feladatok megvalósítása, a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mér­séklése a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, il­letve a jelentős munkanélküliséggel sújtott térségekben és településeken. II. A pályázat benyújtásának általános feltételei 1. A pályázatot a helyi önkormányzatok a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott és a megyei középtávú programban érintett településekről nyújthatnak be. 2. Egy adott beruházáshoz csak egyszer adható támogatás. 3. A döntés meghozatala előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem nyújtható, kivéve a céltámogatással megva­lósuló beruházásokat. 4. Saját forrásigény (több forrású állami támogatás esetén): a pályázónak a fejlesztéshez saját forrással nem kell ren­delkeznie. 5. A pályázó a pályázatbírálati költséget befizette és nincs tagdíjhátraléka. A pályázatbírálati költség az igényelt tá­mogatás összegének 0,75 százaléka, melyet a Tanácsnak az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságnál vezetett 11741000- 20147198 számú számlájára kell befizetni. III. A benyújtás helye, határideje és példányszáma: 1. A pályázatot 3 példányban kell benyújtani személyesen vagy postai úton a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügy­nökség Kft. címén (Salgótarján, Rákóczi út 36., II. em. 313. szoba.) 2. A pályázatok benyújtási határideje: folyamatos, 1997. szeptember 30-ig beérkezően. IV. A Tanács döntési időpontjai: 1997. augusztus 15. és október 30. Elbírálásra csak a döntési időpont előtt legalább 30 nappal hiánymentesen beadott pályázatok kerülnek. V. Érvénytelen a pályázat és nem fogadható be, ha a/ támogatásra nem jogosult pályázó nyújtotta be; b/ 1997. szeptember 30. után nyújtották be; c/ a pályázó a pályázatbírálati költséget nem fizette be és/vagy tagdíjtartozása van. VI. Támogatható célok, a támogatás formája és mér­téke 1.Pályázni az alábbi támogatási célokra lehet:- a megyei középtávú fejlesztési programban megfogalma­zott feladatok megvalósításához;- a településeken vagy annak egyes területein (külterületi lakott helyein is) a termelő infrastruktúra kiépítéséhez; ezen belül fontossági sorrend: szennyvíz-csatornahálózat és -tisztítómű; úthálózat, gázhálózat; ivóvízhálózat;- ipari területek előkészítéséhez;- a települések bel- és külterületén meglévő infrastrukturá­lis hálózatok rekonstrukciójához, felújításához;- a mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges bekötő- és összekötő utak kiépítéséhez, felújításához;- a felszíni vízelvezető-rendszer kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rekonstrukciójához;- infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú közhasznú munkák dologi és fejlesztési költségeinek tá­mogatásához;- a turizmushoz, a természetvédelemhez és a szociális célú, illetve szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó fejlesztések­hez;- a céltámogatással megvalósuló beruházások - beleértve az egészségügyi gépműszerbeszerzést, életveszélyes isko­lák felújítását - saját forrás kiegészítéshez; 2. A támogatás formája vissza nem térítendő tőkejuttatás. 3. A terület-kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támoga­tás mértéke: aJ a más állami támogatásban nem részesülő beruházá­soknál az elismerhető költségek 70 százaléka; b/ más állami támogatásban is részesülő beruházásoknál az elismerhető költségek 40 százaléka; c/ több település összefogásával megvalósuló beruházá­soknál, ahol a társult településekre eső beruházási há­nyad meghaladja a beruházás teljes összegének 10 száza lékát, a támogatás mértéke 10 százalékkal magasabb le­het; d/ a Tanács által adható maximális támogatás összege nem haladhatja meg a 100 millió forintot; e/ a Tanács az igényeiméi kisebb mértékű támogatást is adhat, ennek mértéke azonban nem lehet kisebb, mint a maximálisan adható támogatás 50 százaléka; 4/ A Támogatás a területfejlesztési célelőirányzat és a te­rületi kiegyenlítést szolgáló 1997. évi fejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról szóló Korm. ren­deletben a megye részére a területi kiegyenlítő támoga­tásra előirányzott összeg erejéig nyújtható. Ezen belül a két döntési időpontban a keretösszeg 50-50 százaléka mértékéig kerül felosztásra azzal, hogy az előző döntési időpont esetleges maradványa a következő döntési idő­pont keretösszegét növeli. 5/ Az első döntési időpontban forráshiány miatt elutasított pályázat a második döntési időpontban - amennyiben a pá­lyázó fenntartja igényét - ismét bírálatra kerül. VII. A pályázatbírálati költség visszafizetése A Tanács csak forráshiány miatt véglegesen elutasított pá­lyázat esetén fizeti vissza a pályázatbírálati költséget, a döntéstől számított 15 napon belül. VIII. A pályázat tartalma- Pályázati adatlap;- Mellékletek. A részletes pályázati felhívás, a pályázati adatlap a pályá­zathoz csatolandó mellékletek listájával beszerezhető 1997. június 12-től a pályázat beadási helyén, a városi ön- kormányzatok polgármesteri hivatalaiban, valamint Etes, Héhalom és Szügy önkormányzatok polgármesteri hivata­laiban, a helyben szokásos másolási költségek kifizetése mellett. Salgótarján, 1997.június 5. Smitnya Sándor sk. a Nm-i Településfejlesztési Tanács elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents