Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-06 / 130. szám
1997. június 6., péntek Gazdaság 9. oldal Mérsékelten kedvező tendenciák Nógrád gazdaságában Ipar Tovább folytatódott a termelés növekedése Nógrád megye iparában 1997. I. negyedévében. Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató ipari vállalkozások 10,4 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ösz- szehasonlító áron 6,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés mértéke elmarad az országostól, az értékesítés volumenének emelkedése azonban Nógrád megye iparában magasabb az országos átlagnál. Belföldre országosan kevesebbet értékesítettek, mint egy évvel korábban, megyénkben ezzel szemben többet. Az ipari export országosan dinamikusabban emelkedett, mint Nógrád megyében. Évről évre csökkent az ipari termelés megyénkben 1990 és 1994 között, 1995 volt az első olyan év, amikor - nagyon alacsony bázisról - növekedésnek indult a termelés volumene, és azóta emelkedik. A termelési érték közel egynegyedét a gépipar vállalkozásai állították elő a vizsgált időszakban, de igen jelentős a súlya a kohászatnak és fémfeldolgozásnak, valamint az élelmiszerek, italok és dohány- termékek gyártásának. Megőrizte helyét a nemesfém ásványi termékek gyártása is. A vizsgált időszakban az 51- 300 fő közötti szervezetek adták az ipari termelési érték 61 százalékát. Termelésüket 13, értékesítésüket 17 százalékkal bővítették úgy, hogy a belföldi értékesítés 13, az export pedig 29 százalékkal emelkedett. Nem ilyen kedvezőek a 300 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozások eredményei. A termelési érték az előző év azonos időszakához képest 3 százalékkal csökkent, de az értékesítés volumene némileg emelkedett. Ez az export 14 százalékos gyarapodásából adódott, ugyanis ebben a létszámkategóriában a belföldi értékesítés 10 százalékkal elmaradt az előző évitől. Építőipar Az építési teljesítmények az 1980-as évek elejétől - többek között az ország gazdasági, pénzügyi helyzetének romlásával összefüggő belföldi kereslet mérséklődése következtében - tartósan csökkentek. Az 1990-es évek elejét a termelés hullámzása jellemezte. Nagy szerepet játszott ebben az, hogy az állami, majd pedig az önkormányzati építési beruházások igen változatosan alakultak, később pedig a privatizáció előrehaladtával a vállalkozói szféra beruházásai is jótékonyan hatottak az építőipari kereslet alakulására. Megyei szinten 1994 tekinthető a fordulat évének, amikor az infrastrukturális fejlesztések ugrásszerű növekedése, illetve a támogatások segítségével erőteljes felgyorsulása révén az építőipari termelés volumene jelentősen emelkedett. Ez azonban nem jelentett tartós változást, hiszen 1995-től ismét csökkenés következett. Az 50 fő feletti építőipari szervezetek közül 1996. I. negyedévéhez viszonyítva a magasépítő-iparban volt az átlagosnál jelentősebb volumen- csökkenés. Figyelemre méltó - az előzőekben vázolt kedvezőtlen tendenciával ellentétben -, hogy az 1997. I. negyedévben kötött új szerződések értéke egy év alatt mintegy 3/4-ével emelkedett. Ennek köszönhető, hogy a tárgyidőszak végi szerződésállomány elérte a 325 millió forintot, az 1996. I. negyedév véginél 1/4-ével lett több. Mindez a jövőt illetően némi bizalomra ad okot. Mezőgazdaság A mezőgazdaság eredményei változóak. Az őszi vetésű gabonákat a tartós téli hótakaró védte a hideg ellen, a tavaszi hónapok alacsony átlaghőmérséklete és a kevés csapadék ugyanakkor gátolta a növények fejlődését. Ennek ellenére nem kedvezőtlenek az állapotminősítések. Mérséklődött a tavaszi vetések területe. A 28 ezer hektáros vetésterület mintegy 60 százaléka, körülbelül fele-fele arányban két növény, a napraforgó és a tavaszi árpa között oszlik meg. Jelentős még a kukorica vetésterülete, majd a silókukorica és a burgonya következik. Burgonyából az elmúlt évi bő termésből eladhatatlan készletek halmozódtak fel a termesztésére szakosodott körzetekben. Az így keletkezett veszteség a termőterület csökkentésére késztette a gazdálkodókat, így - előzetes adatok szerint - május közepéig több mint 600 hektárral csökkent a burgonya vetésterülete az előző évhez képest Nógrád megyében. Az állatösszeírások új rendjének megfelelően 1997. április 1-jén a sertésállomány számbavételére került sor. Eszerint az összeírás idején a sertések száma 50 748 darab volt, több mint 15 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Jóval nagyobb mértékű az anyakoca-állomány csökkenése, az 1717 anyakoca alig több mint fele az előző év március 31-én megszámláltnak. Országosan is számottevő a sertésállomány csökkenése, de mértéke alacsonyabb, mint megyénkben. Gazdasági szervezetek Az utóbbi évek társadalmigazdasági változásai valamelyest mérsékelték a szervezetek számszerű gyarapodásának ütemét, miközben jelentősen módosult összetételük. A Nógrád megyei folyamatok alapvetően nyomon követték az országos tendenciákat, vannak azonban megyei sajátosságok is. A nyilvántartott szervezetek száma megyénkben az 1990-es évek elején még dinamikusan emelkedett, 199.5-ben az előző évihez képest már kisebb mérvű volt a bővülés, ezt követően pedig csökkenés figyelhető meg. A regisztrált szervezetek száma 1997. I. negyedév végén több mint 14 ezer volt, döntő hányaduk, 87 százalékuk vállalkozás. A nyilvántartott szervezetek egy része valójában nem működik, ezek aránya országosan 29, a megyében 18 százalék körüli. A működő szervezetek, illetve vállalkozások létszám szerinti megoszlása Nógrád megyében is alapvetően megegyezik az országossal. Súlyuknál fogva 1997. I. negyedév végén is a 11 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató szervezetek említésre méltóak, hányaduk 96 százalék körüli. A 11-20, illetve a 21-50 fős létszámkategóriába a gazdasági egységek 1-2 százaléka tartozik, az 50 főnél nagyobb létszámmal tevékenykedő szervezetek hányada is csekély (alig 1 százalék), számuk megyénkben nem éri el a 120-at. Nógrád megyében 1997 március végén 45 működő vállalkozás jutott 1000 lakosra vetítve, amely az országos átlagnak (68) mindössze 2/3-át tette ki. Ebből az egyéni vállalkozások száma 33, a társas vállalkozásoké pedig csak 12 volt. Megyénk ebben a tekintetben a megyék közötti rangsorban változatlanul az utolsók között található. Magyarországon 1997. I. negyedévében 961 új külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult, ebből mindössze 7 talált befektetési lehetőséget Nógrád megyében. A legtöbb külföldi tőke az új vállalkozások alapítása folytán Ausztriából került a megyébe. Foglalkoztatottság 1997. I. negyedévében a megfigyelt költségvetési intézményeknél és az 50 fő feletti megyei székhelyű vállalkozásoknál 31 467 fő állt alkalmazásban a vizsgált időszakban, mindössze 0,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az iparban évek óta először bővült a létszám. Ez év első három hónapjában az egy évvel korábbi 944 fővel szemben 296 fővel gyarapodott a regisztrált munka- nélküliek tábora. Számuk 1997 március végén 15 821 fő volt. 7,3 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A némi javulás ellenére a megyék rangsorában Nógrád változatlanul a harmadik legrosszabb helyen áll. A munkanélküliségi ráta az országos 11,0 százalékkal szemben Nógrádban 17,3 százalék. A megyén belül a legkedvezőtlenebb a becsült ráta a szécsényi térségben, ezt követi Bátonyte- renye és Salgótarján, illetve körzetük. A munkanélküliség szintje március végén Balassagyarmaton és térségében volt a legalacsonyabb. Az év első három hónapjában a munkaügyi központnál megjelenő összes munkaerő- kereslet magasabb szinten alakult, mint tavaly. Március végén 1638 üres álláshely állt a munkanélküliek rendelkezésére, az egy évvel korábbinál egyharmaddal több. Egy álláshelyre 10 munkanélküli jutott. Keresetek A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó normális átlagkeresete 27,0 százalékkal nőtt és elérte a 40 ezer forintot. Országosan a növekmény 27,5 százalék volt és megközelítette az 53 ezer forintot. Mind a növekedés ütemét, mind a keresetek nagyságát tekintve jelentősek az egyes nemzetgazdasági ágak közötti különbségek. Az elmúlt év végi és az év eleji bérintézkedések hatására a versenyszférát meghaladóan nőtt a költségvetési intézményeknél dolgozók bruttó átlag- keresete. A nettó átlagkereset a megyében 26,9 százalékkal nőtt, így a 18,8 százalékos inflációt figyelembe véve a bérből és fizetésből élők reálkeresete 6,8 százalékkal emelkedett. Magyar főtitkár. Újabb három évre ismét Kemény Tamást választották a Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség, az IMEKO főtitkárának. A szervezet ezen a héten tartja Finnországban 14. világkongresszusát, amelyen 43 országból több mint 800 tudós és szakember vesz részt. Tőzsdetanács. A BÉT Tanácsának legutóbbi határozatai alapján jelentősen módosulnak a jövőben a tőzsdei bevezetés és forgalmazás szabályai. Összességében elmondható, hogy a feltételek szigorodnak, és csupán néhány ponton várható enyhítés. Ipari parkok. Az ipari tárca az idén 500 millió forintot, a Kömyezetvédelmi- és Területfejlesztési Minisztérium 300 milliót szán az ipari parkok kialakítását segítő pályázatokra. Ezt a munkaerő-piaci alapból is kiegészítik, így 1997-ben mintegy 1,3 milliárd forintra pályázhatnak az ipari park címet elnyerni akaró intézmények, amelyek megfelelnek a kialakítás és a működtetés szigorú előírásainak, feltételeinek. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 300,60 Francia frank 31,66 Japán jen (100) 159,22 Német márka 106,84 Olasz líra (1000) 108,57 Osztrák schilling 15,18 Svájci frank 127,71 USA-dollár 184,35 ECU 208,28 Az egyeztetések még hátravannak Az FM szerint jogi korlátokkal kizárható a külföldiek földvásárlása Nem csitul a vihar a földtörvény módosításának tervezete körül, amelyről a kormány a múlt héten tárgyalt. A különböző szakmai és pártfórumokon szenvedélyes viták zajlanak arról, hogy nyithat-e a jogszabály módosítása kiskaput a külföldiek földtulajdon-szerzése előtt vagy sem. A földművelésügyi tárcánál úgy vélik: korai még a - helyenként meglehetősen indulatos - csatározás, hiszen mindössze egy olyan tervezetről van szó, amely megkönnyítené a mezőgazdasági tevékenységet folytató belföldi jogi személyek, társasvállalkozások gazdálkodását, elősegítené biztonságos termelésüket. A szándék változatlan A javaslatról csak a közeli na- pokban-hetekben kezdődnek az egyeztető konzultációk. Ezek során mód nyílik minden álláspont kifejtésére, s természetesen olyan jogi formulák kialakítására is, amelyek megteremtik a garanciát, hogy külföldiek nem szerezhetnek termőföldtulajdont. A előterjesztő szaktárca vezető szakemberei munkatársunknak újólag megerősítették, hogy a kormányzat álláspontja változatlan: továbbra sem áll szándékában a külföldi magán- és jogi személyek számára lehetővé tenni a földtulajdonszerzést. Viszont föl szeretné oldani a belföldi jogi személyek földvásárlási tilalmát. Pusztán az a tény, hogy egy gazdasági társaságnak külföldi tagja is van, nem jelenti azt, hogy az földtulajdonjogot is szerezhet — mondják a tárca illetékesei. A törvényjavaslat ugyanis a tulajdonszerzés kapcsán számos feltételt szab a belföldi jogi személyeknek. Fékek, korlátok Kimondja például, hogy a gazdasági társaságnak a tulajdon- szerzést megelőzően legalább öt éven át mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a székhely vagy telephely szerinti településen. Ezen túlmenően a belföldi jogi személyek termőföldszerzését 300 hektárban, illetve 6000 aranykorona értékben maximálja. Ha ennél nagyobb területet szeretnének székhelyükön vagy telephelyükön vásárolni, meg kell szerezniük az illetékes önkormányzat engedélyét és a megyei agrárkamara helyi mezőgazdasági bizottságának szakmai támogatását. Egyezményekbe ütközik Az előterjesztők véleménye szerint azt nem lehet törvényben kikötni, hogy kizárólag magyar személyek működtethetnek gazdasági társaságot, mint ahogyan azt sem, hogy annak külföldi személy nem lehet tagja. Az ilyen jellegű megkülönböztetést a nemzetközi szerződések nem teszik lehetővé. Az a kikötés azonban mind a magyar, mind a nemzetközi előírásokkal összhangban van, hogy a gazdálkodó társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a külföldi tag vagy tulajdonos nen szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, s részét - tulajdonosi részesedése arányában - pénzben kaphatja meg. Újvári Gizella Nyíregyháza Székesfehérvár Kecskemét Miskolc Szeged Szombathely Burgonya 20- 40 20- 50 20- 35 20- 30 25- 30 16- 45 Úiburgonva 140-200 80-150 80-140 80-120 158-158 70-160 Karalábé (db) 55- 55 15- 50 30- 70 25- 35 40- 65 25- 70 Korai sárgarépa Korai 60-120 25- 80 28-100 30- 60 70-100 25- 80 petrezselyem 130-160 30-120 40-110120-160 30- 80 Vöröshagyma 160-200 100-130 100-130 80-100 120-138 100-200 Uborka 100-180 100-180 130-200 90-130 160-200 80-200 Zöldborsó 180-3^0 200-280150-250 150-300 Paradicsom 280-380 250-350 200-280 200-250 288-320 220-300 Ty-paprika (db) 20- 70 15- 60 15- 50 20- 35 20- 56 — Alma 80-120 30-130 50-160 80-120 — 80-200 Cseresznye100-180 200-300280-350 150-300 Földieper 600-800 150-500 280-550 300-550 500-700 200-600 Meggy100-100•• Tojás (dbj . . .10,5-14,0. . 10.0-12,0 .8JH13.0 . . 10.0^12,0 . .11,0-15,0, . 9,0-13,0 A május 29. és a június 5. közötti árak alakulása, forintban A VILÁG PIACAIN Visszaesett a tengeri ára A nemzetközi gabonapiacokon a múlt héten tovább csökkentek a búzajegyzések, az árak jelenleg 149-154 dollár között mozognak. Az áresést az Agrograin elemzői a kedvező időjárásra és a jó terméskilátásokra vezetik vissza. A héten valamelyest élénkült a kereslet: Égyiptom 100 ezer tonna árut vásárolt az augusztus-októberi periódusra, és további 165 ezer tonnára kötött opciót júniusi-júliusi szállításra. Jelentős mennyiségű, 378 ezer tonna ausztrál búzára jelentkezett vevőként Pakisztán is. * A Budapesti Árutőzsde hírei 9 A keddi tőzsdenapon szilárdulás volt a gabonapiacon, az étkezési búza nyári hónapjai enyhe „hosszba”. A kukoricaárak tartottak, mind az egyetlen ó, mind az új termés őszi határidőibe. • A napraforgóárak kedvezőek az őszi határidőkben, ezért minden hónapra üzletkötés volt. # A sertc^árak őszi határidőiben élénk kereskedés volt, augusztus, szeptember 255 Ft/kg, október 258 Ft/kgÁru/Hó Elszámolóár Vételi Kiadási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica (Ft/t) Július 20 350 20 000-20 300 20 400-20 750Október 20 000 19 600-20 000 20000-20 400 20 000 Étkezési búza (Ft/t) Július 22 700 22 110-22 700 22 700-29 110 22 700 December 24 350 23 750-24 350 24 400-24 550Takarmánybúza (Ft/t) Július 21 200 20 800-20 900 21 200Takarmányárpa (Ft/t) Július 20 900 20 500-20 900 21 300Napraforgó (Ft/t) Október 45 700 45 300-45 700 45 700-46 000 45 700-46 000 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Július 247,00 245,00-247,00 247,00-251,00 247,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Július 240,00 236,00 242,00-244,00Ballai Pál BÁT-tözsdetag A búzához hasonlóan a kukoricajegyzések is mérséklődtek. Az export eddigi magas szintje visszaesett, a piacelemzők a közeljövőre is ezt prognosztizálják. A Budapesti Árutőzsdén jelentős ingadozások mellett csökkent a búza ára. A májusi esőzések jótékonyan hatottak a vetésekre, ez erősítette az optimista terméskilátásokat. A kukorica árának alakulása nem követette a búza trendjét: az ótermésű ára szilárd maradt, ezzel szemben az új termésű kukoricáé, a jobb terméskilátások következtében, mérsékelten ugyan, de csökkent. Wágner Katalin
