Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-06 / 130. szám
1997. június 6., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata lapunkban Nógrád megyében magasabb az országos átlagnál a nyugdíjasok aránya Elöregszik a magyar népesség Magyarországon nő a nyugdíjasok, csökken az aktív keresők száma. 1997 januárjában 2,7 millió nyugdíjas, járadékos és más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy élt Magyarországon. A rokkantsági nyugdíjasok száma nemzetközi összehasonlításban is igen magas (766 ezer fő), szaporodnak az özvegyi nyugdíjasok. Mindez megtudható a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványából, mely a számszerű adatok mellett részletesen elemzi a nyugdíjasok életkörülményeit. Tűzhelygyári nyugdíjasok a szakszervezetben Batyusbáli beszámoló A népesség elöregedését az öregedési indexszel mutatja be (60 éven felüliek száma a 14 éven aluliak százalékában), ami az 1949-es népszámlálás idején még nem érte el az 50 százalékot; 1980-ban 78, 1996-ban pedig már 110 százalék volt, azaz jelenleg száz 14 éven aluli gyermekre 110 fő 60 éven felüli személy jut. Sok kedvezmény A nyugdíjasok számának növekedése elsősorban az elöregedés következménye, de jelentős szerepe van emellett a romló egészségi állapotnak, valamint a rendszerváltás után rohamosan növekvő munka- nélküliségnek. Az utóbbi években sokan éltek a korengedményes, valamint az előnyugdíj lehetőségével és jelentősen megnőtt a rokkantsági nyugdíjasok tábora. Ma a nyugdíjasok 61,2 százaléka öregségi, 28,6 százaléka rokkantsági és 8,1 százaléka özvegyi nyugdíjas. Nógrád megyében mind a nyugdíjasok népességen belüli aránya, mind pedig a rokkantnyugdíjasok aránya magasabb az országos átlagnál. Miközben a nyugdíjasok száma növekszik, az ország népessége, ezen belül az aktív keresők száma fogy. Az 1990- es évtized eddig eltelt időszakában Magyarország népessége 2 százalékkal, az aktív keresők száma 25 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nyugdíjasok száma 11 százalékkal nőtt. Ennek következtében egyre szűkül az aktív keresők és a nyugdíjasok közötti különbség, ma 3,6 millió aktív keresővel szemben 2,7 millió nyugdíjas van. Kisebb ingadozás Az elöregedéssel együtt járó, a nyugdíjasokat fokozottan érintő kedvezőtlen folyamatok között a romló egészségi állapotot, az elmagányosodást, az alkoholizmus terjedését, az elmebetegség és az öngyilkosságok szaporodását és a romló szociális helyzetet említi a kiadvány. A nyugdíj átlagos összege 1997 januárban 21 841 forint volt. Ezen belül a saját jogú öregségi nyugdíj 23 273 forint, a rokkantsági nyugdíj 20 938 forint, az özvegyi nyugdíj 16 138 forint volt. Ez az összeg a foglalkoztatottak nettó átlag- keresetének 67,5 százalékát tette ki az öregségi és 60,7 százalékát a rokkantsági nyugdíjak esetében. A nyugdíjasok közel 40 százaléka átlag körüli, 20-25 ezer forint közötti nyugdíjat kap. Az átlagtól jelentősen eltérő összegek jóval kisebb arányban fordulnak elő, mint a foglalkoztatottaknál. Egyetlen forrás Ez alapvetően két tényezőből adódik: -a nyugdíjba menetelkor megállapított nyugdíjérték évtizedek óta nem kapcsolódott szorosan az egész életút során befizetett járulékhoz; 1996-ig bezárólag a mindenkori nyugdíjemelésnek volt felső határa. E két tényező együttes hatása a nyugdíjba menetel után 5-10 év alatt jelentősen nivellálta a nyugdíj összegét. A nyugdíjasok jövedelmi helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy foglalkoztatásuk egyre csökken, így sokuknak a nyugdíj az egyetlen jövedelmi forrása. A nyugdíjak reálértéke 1990 óta 18,3 százalékkal csökkent. (Az alkalmazottak nettó keresetének reálértéke ugyanezen idő alatt 20,6 százalékkal lett kevesebb.) A nyugdíjasok helyzete nagymértékben függ a háztartás összetételétől. A háztartás életszínvonalát alapvetően a háztartás taglétszáma határozza meg, különös tekintettel az eltartott gyermekekre. Legkedvezőtlenebb a jövedelmi helyzete a nagycsaládosoknak, valamint a legidősebb korosztályba tartozó (zömmel egyedül élő) nyugdíjasoknak. Vezet az élelmiszer A nyugdíjasok jövedelmük jóval nagyobb hányadát költik élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, valamint lakásfenntartásra és lényegesen kisebb részét ruházkodásra, tartós fogyasztási cikkekre, lakásépítésre, vásárlásra. A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása tekintetében a nyugdíjasok helyzete nem rosszabb az aktív keresőkénél. A gyermeküket egyedül nevelők, valamint a munkanélküliek vagy gyesen lévők háztartásaiban az egy főre jutó fogyasztás lényegesen kevesebb, mint a nyugdíjas háztartásokban. A nyugdíjasháztartások létminimuma 1996-ban-a háztartások létszámától függően - személyenként 14 055 és 17 483 forint között volt. (A magasabb érték az egyszemélyes háztartásoké.) Kerényi Kázmér KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatója Bár a gyárnak sokszor változott a neve, ők már csak tűzhelygyáriaknak nevezik magukat. Szakszervezetük működéséről Bolka József titkár és helyettese, Pisch Ferenc adtak tájékoztatást. Rajtuk kívül az öt főből álló vezetőségből Kovács Magdolna gazdasági vezető tartozik a legaktívabbak közé. Tizennégy bizalmijuk van, (például Karancsberényben, Vizsláson). Általában becsülettel elvégzik munkájukat. A bizalmiakat félévenként tájékoztatja a szakszervezet titkára. Szükségszerűen (évente ötször-hatszor) kérelem alapján segélyeznek. Temetési segélyt (kétezer forintot) mindig tudnak adni. Ezt saját bevételeikből fedezik. Hétfőként 12-15 óra között ügyeleti napot tartanak. Minden évben beszámolnak a tagságnak az eredményekről, a gondokról, batyus- bállal kötik össze a beszámolót. Igény lenne meleg vizű fürdőre, de a tűzhelygyárnak nincs autóbusza, a nyugdíjasközösség pedig az önköltséget nem tudja vállalni. Ez is csökkentette a létszámot. Jelenleg százötven tagja van a szakszervezetnek. Korábban az ötszáz főt is meghaladta a tagság létszáma. 96-ban a Vasas Szakszervezettől hét főnek igényeltek támogatást, hármat elutasítottak, négyen viszont 5-8 ezer forint segélyt kaptak. A kollektív szerződés szerint évi négyszázezer forint támogatást kap a vállalattól a Tűzhelygyár a Nyugdíjasaiért Alapítvány, amelynek induló vagyona százezer forint volt. Az alapítványt 1991. december 17-ével hozta létre a gyár. Voltak aktív dolgozók, akik személyi jövedelemadójukból egy százalékot felajánlottak részükre, ami majd tovább gyarapítja az anyagi alapokat. Az alapítvány tavaly csaknem ezer embernek tudott nyolcszáz forint értékű vásárlási utalványt juttatni, többek önzetlensége révén. A Palóc Nagyker Kft. utólagos elszámolásra adta az utalványokat. Az SVT-Wamsler vezérigazgatója úgy döntött, hogy az alapítványt teljes egészében átadja a nyugdíjasoknak, de a leendő kuratórium még nem működik, a kuratóriumi tagok felkérésére a vállalat részéről még nem került sor. A vagyonátadási jegyzőkönyv sem készült még el. Gond az is, hozzáértő vállalkozó (pénzügyi-számviteli szakember) a kuratóriumba eddig még nem akadt, a szak- szervezet megbízottja által felkért minden személy nemet mondott. A tűzhelygyári nyugdíjasok képviselői elmondták: szeretnék, ha a Nógrád Megyei Hírlapban nyugdíjasrovat indulna. Nagyon remélik, ezzel a cikkel is közelebb kerülnek a nyugdíjas társaikhoz. M. I. . ! fl v. kaknak On legjobb életbiztos (amikor & megelőzés már nem segít, az Oft ítsége viszont életeket menthet, a segítségnyújtás közvetlen és ezt a fiatalabb generá- Providencia, a Raueb, a ajánSK ^ v: ! Önnek egy idi program, de egyetlen y szervezői várják Ont és EVIDENCIA ICTAAK-WAGVAA BIZTOSÍTÓ AT Bővebb információ: a Providencia Hotline ínformóciószolgálotán a « Vt v-es telefonszámon és a Providencia kirendeltségeken. Ünnepi könyvhét ’97 - Száz éve született Veres Péter (2.) Vendég a tarjáni népi kollégiumban Valamikor fogalom volt a neve. Annak idején egy ország nevezte őt „Péter bácsinak”. Ma alig van jelen a köztudatban. Az évforduló mindenesetre alkalmat nyújt arra, hogy beszéljünk Veres Péterről. Hogy szóljunk a legmélyebb szegénységből felemelkedő íróról s közéleti személyiségről. A magyar irodalom és történelem jelentős alakjának életéről, pályájáról. S Veres Péter salgótarjáni közszerepléseiről. A megyei lap, a „Szabad Nógrád” 1948. június 5-ei száma adta hírül, hogy Salgótarjánba érkezik Veres Péter honvédelmi miniszter a politikai élet más személyiségeinek kíséretében. A volt csendőrlaktanya egyik épületében működő népi kollégium diákjai elhatározták, hogy meghívják Veres Pétert. Á szándékkal egyetértett a kollégium vezetése is. Másnap - 1948. június 6-án, vasárnap - a nagygyűlés befejezése után, a színpad közelében úgy irányították magukra a figyelmet, hogy ütemes taps kíséretében jó hangosan skandálták az író nevét: „Péter bácsi, . . Péter bácsi...” Azonnal felfigyeltek rájuk.- Kollégisták vagyunk, s szeretnénk Péter bácsit meghívni hozzánk a kollégiumba - mondták a diákok. Néhány másodpercnyi gondolkodás után Veres Péter igent mondott: - Ahová hívnak, ahol szívesen látnak, én oda mindig elmegyek. S állta a szavát. Aznap ellátogatott a salgótarjáni népi kollégiumba. Késő délután volt már, a diákok sorfala között vonult be kíséretével az udvaron át az épületbe. A fiatalok tapsoltak és éljeneztek. A hangulat az 1945-48 közötti időszakra jellemzően igen lelkes volt. A kollégistákkal való találkozó az épület északi részében Az elfelejtett „Péter bácsi” a társalgóban zajlott le. Nem tanár, nem pap, nem egyenruhás katonatiszt lépett a terembe, hanem egy parasztember. Magas homlok, barna arc, ritkuló haj, dús bajusz, csillogó barátságos és simogató tekintet. Öltözéke a lehető legegyszerűbb. Fekete csizma, szélesedő sötét posztónadrág, zakó, fehér ing, nyakkendő nélkül. A kollégisták nézték Veres Pétert, és szemügyre vették kíséretét is. Közülük többen azon csodálkoztak, hogy a honvédelmi miniszter nem visel katonaruhát, s kíséretében egyetlen egyenruhás sincs. Mikuska Imre, a népi kollégium igazgatója üdvözölte, s mutatta be a vendéget a zsúfolásig megtelt terem hallgatóságának. A helyiségben nem volt dobogó, asztal, s nem voltak székek sem. Mindenki állt Veres Péter is, kíséretének tajgaitól körülvéve. Beszédének tartalmát nehéz ma már visszaidézni. Szólt a keserves múltról, a súlyos örökségről, amit a háború az országra hagyott, s az ifjúságról, a hazáról, nemzetről, a parasztságról és a munkásságról. Szavainak ízét, hangulatát őrizték meg inkább a jelenlévők, nem annyira a konkrétumokat. A szókimondó bátorságot, a szónoki erőt, s talán a logikus gondolatmenetet is, és az okos, megnyerő stílust. Nem látszott rajta - amit ma már mindnyájan tudhatunk -, hogy súlyos gondokkal küzd. Hogy tudatában van: honvédelmi miniszterségének utolsó időszakát éli, s politikai pályájának végéhez közeledik. Akkor már csak napok voltak hátra az úgynevezett egyesítő kongresszusig, amellyel merőben új szakasz kezdődött el a magyar politikai életben, népünk történelmében, s Veres Péter további sorsát illetően is. Annyit lehetett csupán érzékelni, hogy sietős a dolga'. Beszédének befejeztével Veres Péter és kísérete csendben, szinte észrevétlenül távozott. A megyei sajtó később értékelte a magyar-szovjet baráti társaság salgótarjáni rendezvénysorozatát, amelyre eredetileg Veres Péter is érkezett. A salgótarjáni Petőfi Sándor Népi Kollégiumban tett látogatásáról azonban nem tett említést. Dr. Bozó Gyula . . a . * . . (Folytatjuk)
