Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

4. oldal Gazdaság 1997. június 30., hétfő Szó sincs ijedtségről Nem azért, mert megijedtünk igazgatónk korábbi nyilatko­zatától, hanem az egyéb területeken történt változásoknak köszönhetően minőségünk előnyösen alakult - mondja többi között neheztelő, kissé méltatlankodó hangon Bertyák Já- nosné, a Paszomány-, Függöny- és Csipkegyártó Kft. berke­nyéi fióktelepének üzemvezetője, aki 1973-ban bérelszámo­lóként kezdte, 1980-tól dolgozik jelenlegi beosztásában. Kisvártatva így folytatja: - Ja­vult az alapanyagok minősége, három-négy helybeli fiatal dolgozót vettünk fel a munka- nélküliek közül. Mindannyian beváltak.- Maradjunk a minőségnél. Mi tör­tént tavaly augusz­tus óta, amikor a cég ügyvezető igazgatója közre­adta elégedetlensé­gét a minőséggel kapcsolatban?- A múlt év szeptemberében már jobb volt, mint augusztusban. Utána folyamato­san javult mind a mai napig. A vevők akkor sem rekla­máltak, észre sem vették, nem jutottéi hozzájuk, mivel ez saját belső dolgunk volt. Ha jól értettem, az akkori igazgatói kifogás nyilvános­ságra hozása miatt nem következett be tés?- Korábbi külföldi vevőnk tönkrement. Az új részére márciustól kezdve gyártjuk ugyanazt a függönyt, egy színben, többféle méretben és különböző szélességben.- Elégedett a minőséggel?- A folyamatban nem lehet leállni, állandó tevékenységről van szó. A gépek állapotában is kedvező javulás következett be, egyet teljesen felújítottak, melynek működtetésével jó irányba fordult a minőség.- Mivel önöknél központi kérdés a kifogástalan, állandó jó termékgyártás, az anyagi ösztönzés is erre koncentráló­dik?- Félkész terméket állítunk elő. a befejező munkálatokat Budapesten végzik el. Tavaly az 1996. évi eredményünk ter­hére előlegként 4,85 százalék osztalékot kaptunk, az idén a végső elszámolás után pedig 5,2 százalékot. Ez év január 1- jétől 10 százalékkal emelked­tek az alapbérek. A cég veze­tése 8 százalékot ad a nyug­díjbiztosítási tagságra. Amennyiben teljesítjük az el­várásokat, akkor 5 százalék mozgóbért kapunk. Sajnos, ez utóbbihoz az idén még nem ju­tottunk hozzá. Annak ellenére, hogy nincs viszonyítási ala­pom, elfogadhatónak tartom az itteni keresetet. A legala­csonyabb órabér 160 forint, melyhez 40 százalék folyama­tos műszakpótlék jár. Berke­nyén jelenleg 18-an dolgoz­nak, folyamatos műszakban. Mindannyian helybeliek, többségük 20-25 éve keresi itt a kenyerét. A kft. 67 %-ban a dolgozók és a menedzsment tulajdona. A többi 33 százalé­kot egy konzorcium vallhatja magáénak. Venesz Károly Ponicsán Lászlóné 1984-től gyártja a szebbnél szebb mintájú, a nyu­gati divatigényeknek megfelelő, fehér színű függöny őket.vem) gyurián t piacvesz­Milliárdok maradtak a kevésből is Négyszázmillió az exportképes termékek piacra juttatására Tavaly meglehetősen szűkösek voltak - mindössze 3,3 milliárd forintot tettek ki - a Központi Műszaki Fejlesztési Alap pénzü­gyi forrásai. Tetézte a gondokat, hogy a pénz célirányos és sza­bályos hasznosításáról rendelkező jogszabály csak az év máso­dik felében látott napvilágot; s a ’95-ös úgynevezett alapma­radványt a pénzügyi kormányzat - az egyensúlyi követelmé­nyekre hivatkozva - nem engedte fölhasználni. Minderről Nyíri Lajos, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság ügyvezető elnöke pén­teken sajtótájékoztatón számolt be. Egyebek közt elmondta, hogy az alapból csaknem há- rommilliárd forintot a kutatás- fejlesztési (K+F) pályázatok fi­nanszírozására fordítottak. Ezen belül több mint 2 milli- árdot juttattak alkalmazott kuta­tások támogatására, azaz 169 ígéretes pályamunkában fölvá­zolt fejlesztési tervek megvaló­sításának segítésére. Ám a ki­osztható pénz csak körülbelül egyötöde volt annak, mint amennyi a sok jó elgondolást tartalmazó pályamunkák kivite­lezéséhez kellett volna. A pályázatok száma ugyanis megközelítette a 900-at, a tá­mogatási igények pedig megha­ladták a 11 milliárd forintot. A műszaki fejlesztés társa­dalmi feltételeinek javítására kiírt pályázatokat - a beérkezett munkák közül több mint kétez­ret - fogadtak el, s ezeknek összesen mintegy 210 millió forintos támogatást ítéltek meg. Az exportképes termékek piacra jutását mintegy 400 mil­lió forinttal támogatták. Emel­lett segítséget nyújtottak azok­nak a magyar kutatóknak is, akik az Európai Unió IV. Kuta­tási és Technológiafejlesztési keretprogramjában vettek részt. Nyíri Lajos szerint az idén mintegy 4,7 milliárd forint jut majd a Központi Műszaki Fej­lesztési Alapból a K+F támoga­tásokra. Az OMFB reméli, hogy a ta­valy a különböző keretekből fel nem használt pénzeket - több mint 4 milliárd forintot - az idén a kutatásfejlesztés támoga­tására fordíthatják. A Privatizációs Kutatóintézet prognózisa eltér a kormányétól Jól taktikázik a kormány A Privatizációs Kutatóintézet közzétette az 1997. évi gazdasági folyamatokról szóló jelentését. Ebben a szerzők úgy látják, hogy az idei 3-3,5 százalékos gazdasági növekedés a jövő évben elérheti a 4-4,5 százalékot. Az európai országok gazdasága is felfutóban van, ezért a kor­mány által 1997-1998-ra jelzett 5-7 százalékos gazdasági növe­kedés sem a gazdasági felzár­kózást, sem pedig a sikeres uniós integrációt nem képes ér­demben segíteni, írja a jelentés. A kutatók az 1997. évre adott inflációs prognózist a reálisnál kedvezőbbnek ítélik, szerintük a kormány sikerrel használja az infláció alábecslésének taktiká­ját, ugyanis, ha kisebb mértéket prognosztizálnak, ez valóban csökkentőleg hat az infláció trendjére. A teljes energiaszektorra ve­títve 1997-ben átlagosan 30 százalékos áremelkedést jósol­nak. Ez szerepet játszik abban, hogy a termelői árszínvonal növekedése nem süllyed 19 százalék alá és a fogyasztói ár­színvonal-növekedés sem kerül éves szinten 18,5 százalék alá. A jelentés 1997-re mintegy 1,8 milliárd dollár külföldi mű­ködőtőke-beáramlással számol. A privatizáció az idén lényegé­ben lezárul, a külföldi működő­tőke-beáramlás tényleges mo­torját az ipari zöldmezős beru­házások jelentik. Az intézet adatai szerint 1990-96 között az ipari zöld­mezős beruházások 87 száza­léka érkezett a négy észak-du­nántúli megyébe. A jelentés megállapítja, hogy lényegesen bővíthető lenne a külföldi ipari zöldmezős befektetések köre abban az esetben, ha a kor­mányzat az infrastruktúra épí­tését, az autópálya-programok ügyét valóban komolyan venné. A PKI munkatársai a külke­reskedelmi mérleg további romlására számítanak. A kuta­tók 1 milliárd dollárral na­gyobb, 3,5 milliárd dollár defi­citet valószínűsítenek, mint amennyit a kormány ígér. A fi­zetési mérleg hiányát illetően a 2 milliárd dollár megegyezik a kormányzat becslésével. Vegyes kamara. Budapes­ten ma írják alá a Ma­gyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara alapító okira­tát. Eddig több mint száz magyar vállalat jelezte rész­vételi szándékát az alakuló ülésen. A budapesti vállala­tok mellett Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Tolna és Veszprém megyéből jelentkeztek. Származási okmányok. Holnaptól változnak a vám- kedvezményre jogosító származást igazoló okmá­nyok kiadásának feltételei. A változások azokat az ex­portőröket érintik, akik az Európai Unió-, az EFTA-, valamint a CEFTA-tagálla- mokkal bonyolítanak le áru­csere-forgalmat. Jegyezhető Hunnia. Hét­főtől három napig jegyezhe­tők a nyílt végű Hunnia Részvény Alap befektetési jegyei. Az alap a hazai tőzs­dén és tőzsdén kívül forgó részvényekbe fekteti az ösz- szegyűlt pénzt. Az 1 forin­tosbefektetési jegyek névér­téken jegyezhetők a New York Bróker Rt.-nél. Olcsóbb távhő. A távhő­szolgáltatás anyagi gondjai­nak enyhítése érdekében az energiaár-rendszer átalakí­tását sürgetik a megyei jogú városok. Érdekvédelmi szö­vetségük közgyűlésén úgy határoztak, javasolják a kormánynak, hogy az Euró­pai Unió országainak gya­korlata szerint hazánkban is, úgynevezett nagyfogyasz­tóként, lényegesen olcsób­ban kapják a távfűtést szol­gáltató cégek az energiát. Nikotinstop a nyugati határnál Holnaptól szigorodnak az osztrák vámszabályok Július 12-től szigorodnak a nikotintartalmú termékekre vo­natkozó osztrák vámszabályok. A honi ipar, illetve a tetemes adóbevétel védelmében hozott rendelet az Ausztriába érke­zőkre, az országon átutazó külföldiekre és az osztrák állam­polgárokra egyaránt vonatkozik. Légrádi Károly, a hegyeshalmi vámhivatal ügyeletes tisztje la­punk érdeklődésére hangsú­lyozta: nyugati szomszédunk vezet be július elsejétől szigorí­tást, ettől még a magyar előírá­sok nem módosulnak. Ezután alkalmanként össze­sen 75 szál cigarettát, 5 szál szivart, 10 szál szivarkát és 25 gramm dohányt vihetünk át vámmentesen. Korábban ennek többszörösét engedélyezte a ha­tóság, ám e lehetőséggel sokan visszaéltek. Az egy-egy ter­mékre előírt mennyiség nem váltható át a másikra, vagyis például ha valaki nem visz szi­vart, attól még nem lehet nála több cigaretta. A magyar kamionsofőrök, az Európai Unió tagállamainak polgárai, valamint a hazautazó osztrák állampolgárok összesen csak 25-25 szál cigarettát vi­hetnek be Ausztriába adómen­tesen. A szivar, szivarka és do­hány számukra engedélyezett mennyisége azonos az utasfor­galomban előírtakkal.- A soroltaknál több nikotin­termékkel utazók vámot fizet­nek - mondta Légrádi. - Ennek mértékét az osztrák fogyasztói ár függvényében a hatóság az évente változó behozatali vám­tarifa szerint állapítja meg. Miként valamennyi nem ke­reskedelmi forgalomba bevitt cikkre, a dohányárukra sem kémek az osztrákok írásbeli nyilatkozatot. A szóbeli viszont kötelező. Aki ezt elmulasztja, és ha az ellenőrzés során a vét­ség bebizonyosodik, szabály- sértést követ el. Nyomban eljá­rást indítanak ellene: portékáját lefoglalják és helyszíni bírság­gal sújtják, amelynek összege a tiltott füstölnivaló értékének sokszorosa is lehet. (cs. b. j.) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A veteménye­sek kiürült ágyásait nagy pazarlás lenne a nyár második felében üresen hagyni. Az ágyások felásása és a talaj elgereblyézése után még ültethető a zöldbab, a cékla, a sárgarépa, a téli retek és a cse­megekukorica magja. Hidegágyba vagy szaporító­ládába kell vetni most az őszi káposztafélék (fejes, kel-, vörös káposzta, karfiol, fodros és kí­nai kel) magját. Ezekből mint­egy négy hét alatt fejlődik kiül­tetésre alkalmas palánta. Itt az ideje a fűszernövé­nyek (bazsalikom, majoránna, borsfű, kakukkfű, lestyán, cit­romfű, borsmenta) betakarítá­sának. A növények hajtásait ol­lóval vágjuk le és kössük kis csokorba, majd aggassuk fel árnyékos, szellős helyen - fejjel lefelé! Napon nem szabad a fűszer- növényeket szárítani, mert a bennük lévő illóolaj- és aroma­tartalom elbomlik. A száradási idő nyolc-tíz nap, ennél tovább ne szárítsuk, mert a csokrok el- pofbsodnak, fülbemászók köl­töznek beléjük és csökken a használati értékük. A száraz herbát morzsoljuk össze és helyezzük üveg- vagy fémedénybe, illetve papír- vagy vászonzacskóba és tartsuk hű­vös, száraz helyiségben. Érik a málna! A piros gyü­mölcsöt óvatosan kell a hajtás­ról leszüretelni. Az egészben leválasztott szemek fagyasz­tásra, a törmelék málnaszörp készítésére alkalmas. A gyü­mölcsöt lapos, félkilós edénybe szedjük, mert nagyon törékeny. A szüretet két-három napon­ként meg kell ismételni, mert a málnabogyók folyamatosan ér­nek. A szedés optimális ideje kora reggel és alkonyatkor van. A meleg órákban szedett málna gyorsan megpenészedik és tönkremegy, étkezésre és feldolgozásra alkalmatlanná vá­lik. A tele szedett edényeket azonnal hűvös helyre kell szál­lítani. A letermett málnavesszőket haladéktalanul, tőből ki kell metszeni, mert rajtuk gombás betegségek és rovarkártevők te­lepedhetnek meg. A lemetszett vesszőket azonnal égessük el! # Határidők cégvezetőknek Június 30.- Földhasznosítási támogatás igénylése;- a szociális intézmények mű­ködési engedélyének megújí­tása;- hulladékgazdálkodási terv ké­szítése;- a marhalevelek megküldése a jegyzőhöz (vágóhidak);- foglalkozás-egészségügyi je­lentés az ÁNTSZ részére;- nyilvántartás bevezetése az 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet szerint (élelmiszer-tárolást, -raktározást végző forgalma­zók);- intervenciós támogatás igény­lése a szárított hagyma többlet­készletének finanszírozására. Július 1.-A húspépgyártási-engedélyek lejárta;- az utazási vállalkozók igazo­lása az IKIM részére a vagyoni biztosítékukról. Július 2.- Kávéforgalmazási korlátozás;- a kifizetők által levont szja be­fizetése;- a tejtámogatás igénylése;- gyakorított áfafizetés. A vagyoni kárpótlás lezárása Az 1997. évi XXXIII. törvény értelmében a kárpótlási tör­vényben meghatározott II. föld­alap árverésen nem értékesített része tekintetében ezentúl a pri­vatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Amennyiben a föld valamely szövetkezet in­gyenes és határidő nélküli hasz­nálatában áll, ingyenesen a föld fekvése szerinti települési ön- kormányzat tulajdonába adható infrastrukturális és más közös­ségi célra. A II. földalap árveré­sén értékesített földek által hatá­I rolt utakat a privatizációs mi­niszter ingyenesen az önkor­mányzat tulajdonába adja. Szep­tember 30. után csak a törvény­ben meghatározott kivételes ese­tekben tartható II. földalapba tartozó árverés. Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal, valamint a megyei (fővá­rosi) kárrendezési hivatalok a feladataik teljesítése után meg fognak szűnni. Ipari park Az „Ipari park” címet pályázat útján lehet elnyerni, amelynek feltételrendszerét és működését az ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter szabá­lyozza. Az erről szóló miniszteri rendelet - 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet - alapján a mi­nisztérium, az 1059/1997. (V. 28.) Korm. határozat szerint írta ki a pályázatot. A cím elnye­résére azok az ipari parkot ki­alakító belföldi székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező gaz­dasági társaságok vagy önkor­mányzatok pályázhatnak, ame­lyek kedvező infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel, vonzó befektetési lehe­tőséget kínálnak a külföldi és hazai vállalkozásoknak. Az ipari park létesülhet rehabilitációs iparterületen vagy zöld mezőn. Nem pályázhatnak azok a társa­ságok és önkormányzatok, ame­lyek csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt állnak vagy 60 na­pon túli köztartozásuk van. A pályázatokat az IKIM Tecno- lógiapolitikai, illetve Regionális Főosztályán beszerezhető adat­lapon kell benyújtani, 25 000 forintos eljárási díj befizetése mellett. A benyújtási határidő július 10. A cím határozatlan időre szól I és a pályázatban megjelölt terü­letre használható. A cím vise­lője, valamint az ipari parkba betelepülő vállalkozások jogo­sultak a pályázati rendszerek­ben, valamint a jogszabályok­ban meghatározott feltételek szerint az Ipari park minősítés­hez kötött támogatások és ked­vezmények igénybevételére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents