Nógrád Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-27 / 148. szám
1997. június 27., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata lapunkban A tanító szeretete kibontja, kiteljesíti a gyermek személyiségét - Nem múlik el nyomtalanul az áldozatkészség „Csak az fáj, hogy a féljem nem élhette meg” Varga Lajosné nyugdíjas tanítónő - és férje, posztumusz - kapta kenységét jelzi. Külön elisme meg a karancssági önkormányzat és az I. István Általános Iskola elismerését, melyet első alkalommal nyújtott át a napokban Gréczi-Zsoldos Miklós polgármester és Szabó Miklós iskolaigazgató az évtizedekig áldozatos munkát végző tanítónőnek.- A falunk lelke az iskola. Ezért településünk jelene és leginkább jövője számára egyik legfontosabb feladatunk, hogy az új nemzedék fejlődéséhez, gyarapodásához erőnk szerint hozzájáruljunk- így fogalmazott Gréczi-Zsoldos Miklós, Karancsság polgármestere a szerény, meghitt hangulatú díjátadó ünnepségen. Hozzátette: talán ezért sem véletlen, hogy az István-díj adományozásával a faluért, a közösségért legtöbbet tevőket - kicsiket és nagyokat -, munkálkodókat kívánjuk jutalmazni évente egy alkalommal. Ezzel is értéket, követésre méltó jó példát akarunk mutatni az itt élők számára. A tavaly szeptemberben elhunyt Varga Lajos tanár úr és özvegye, Varga Lajosné emberségükkel, fáradhatatlan, áldozatos munkájukkal rászolgáltak erre az elismerésre. Ka- rancsságiak generációját készítették fel az életre, egyengették fejlődésüket, növelve esélyeiket a falu határain kívüli életre: a szó valódi, nemes értelmében tanítói voltak ók a falunak. Vajon, hogyan értékeli a díjat, illetve az iránta megnyilvánuló figyelmességet a kedves Varga Lajosné tanítónő.-Sikerült eltitkolni előttem, hogy milyen „merényletre” készülnek - mondja mosolyogva.-Férjem tavaly szeptemberi elvesztése óta különösen visz- szavonultan élek, de az emberek többsége szeret, tisztel, s ez jólesik, erőt ad, biztonságot. Úgy tűnik, nem múltak el nyom nélkül az évtizedek, az elültetett mag erős, jó termést hozott. Persze ez nemcsak kettőnk munkáját, hanem az általános iskola minden régi és jelenlegi pedagógusának áldozatos tevérés, hogy első alkalommal volt tanítóknak ítélték ezt a nemes díjat, de jól tudom: a helyi közösségért mások is tesznek, akik legalább úgy megérdemelVarga Lajosné Karancsság első István-díjasa ték volna, s ezt nem valamiféle álszerénység mondatja velem, hanem az igazságérzet. Nekik tartozom ennyivel. Csak az fáj, hogy férjem már nem élhette meg ezt a napot, tudom: most nagyon boldog lenne szegény. Majd elmesélem neki, kint a temetőben...- Hogyan emlékezik az együtt töltött évekre?- Csodálatos harmincnyolc év volt örömökkel, gondokkal, de boldogan. A férjem magyartörténelem szakos tanárként negyvenegy évet tanított a karancssági általános iskolában, jómagam valamivel több mint harmincat álltam a katedrán tanítóként. Nálunk a családban vita csak az iskoláról volt. Mit lehetne jobban, mit lehetne másként. A férjem nagyon szerette a gyerekeket, findig azt mondta: csak így lehet nevelni. Csak akkor bánkódott, ha valaki csalódást okozott, s a rengeteg munka, türelem, fáradozás ellenére sem „hozta” az elvárható eredményt. - Ez a tanító sorsa -mondta ilyenkor, miközben fájdalmas mosollyal tárta szét a kezét. Egymást biztattuk ilyen esetben, s adtunk erőt, lendületet a további munkához.- A lányom és a vejem is pedagógus. Bár más korban élnek és dolgoznak, boldog vagyok, hogy régi elveinkből sikerült beléjük plántálni valami használhatót, maradandó tanácsot, hasonlóan, mint mesebeli szegényember tette azt gyermekeivel a halála előtt. Legfőbb különbség, hogy a Varga házaspár nemegyszer, hanem évtizedeken keresztül osztogatta értékes tanácsait.- Csak a jó ég tudná megmondani, mennyi volt a hasznos, vagy a kevésbé az, de mindkettőnket a gyerekek szeretete vezérelt utunkon.- Nem valamiféle bűvös varázsszó ez! A gyereket kibontja, kiteljesíti a tanító szeretete, ellenkező esetben bezárul, mint tulipán szirma. Nem volt kedvenc gyerekem, mert aki valami miatt borsot tört az orrom alá, arra is csak két percig haragudtam, aztán szent volt a béke, örömmel dolgoztunk tovább.- Régi tanácsomat máig örökérvényűnek tartom: mindig azt tégy a másikkal, ami neked jó, ami számodra rossz lenne, azt mással se cselekedd! Szabó Gy. Sándor Estikék - Hírek Idősek otthona - 130-an várnak Nógrád megyében arra, hogy bejussanak a három telephellyel működó időskorúak otthonába, melynek Mizserfán van a központja. A várakozók száma évről évre növekszik, az időskorúak főként egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt szorulnak rá az ellátásra. Jövő év elejére lesz fogadókész a Bátonyte- renyén készülő új, 200 férőhelyes otthon, ahol a szentkúti részleg is helyet kap. Ügyfélfogadás - A Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon (Salgótarján, Mérleg út 2.) az ügyfélszolgálati irodán munkanapokon 8- tól 13-ig fogadják az ügyfeleket. Dr. Viczián Gyula igazgató hétfői napokon kereshető fel 8-tól 12-ig, illetve 13-tól 16,30 óráig. Előzetes bejelentkezés alapján az ettől eltérő időpontokban is az érdeklődők rendelkezésére állnak. A nyugdíjbiztosító balassagyarmati kirendeltségén ugyanez az ügyfélfogadás rendje. Amennyiben az új szabályok az egyénre nézve kedvezőbbek, akkor választhat - Egyetlen réteg számára lesz kedvezőtlen Milyen változásokkal és hatásokkal jár az új özvegyinyugdíj-rendszer? Az Országgyűlés ezekben a napokban tárgyalja a nyugdíjreform-tervezetet, amelynek részét alkotják az özvegyinyugdíjrendszerben tervezett változások is. Ezekről, a sokakat érintő és érdeklő kérdésekről Juhász Gábor honatya, Nógrád megye 2. számú választókörzetének képviselője, a költségvetési bizottság tagja az alábbi tájékoztatást adta lapunk számára. Az özvegyinyugdíj-rendszer jelenlegi és 1997. december 31-e utáni szabályai szerint az özvegyi ellátásra jogosultság alap- feltétele, hogy az elhunyt jogszerző megszerezte-e a (rokkantsági, öregségi) nyugdíjra való jogosultságot, illetőleg nyugdíjasként halt-e meg. Ez a szabály jelenleg is él és az új rendszerben is fennmarad. A házastárssal azonos jogot szerez az özvegyi ellátásra az élettárs is, megszakítás nélküli 10 éves együttélés után. Abban az esetben, ha az élettársi közösségből gyermek született, egyéves együttélés is jogosít özvegyi ellátásra. Kizáró feltétel, ha az özvegy ezen időtartam -vagy ennek egy része alatt- özvegyi ellátásban részesült. Ez a jelenlegi szabály is, és a jövőben sem változik. Ugyancsak változatlan az ideiglenes özvegyi nyugdíj jogosultsági feltétele és mértéke. Az ideiglenes ellátás a házastárs halálától számított egy évig jár, mértéke annak az ellátásnak az 50 %-a, amely öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként az elhunytat megillette, vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. E jogosultsági feltételek azonosak a jelenlegivel, e tekintetben változás nem lesz. Az (állandó) özvegyi nyugdíj alapja azonos az ideiglenes özvegyi nyugdíjéval, mértéke azonban a jelenlegi 50 % helyett 20 %-os lesz. Megszűnik azonban az a mai szabály, mely szerint: „A jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg. Aki több nyugellátásra vagy baleseti nyugellátásra is jogosult, ezek közül választhat.” Az özvegyi nyugdíj ún. „feléledési” szabályai nem változnak. Tehát, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül bekövetkezik, az özvegyi ellátásra a jogosultság megnyílik. A feléledési időt minden esetben a jogszerző halálától kell számítani. 1993. március 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi feléledés átmeneti szabálya sem változik; ebben az esetben a 10 évet 1993. március 1-jétől kell számítani, de a feléledési idő ekkor sem haladhatja meg a 15 évet. Ugyancsak változatlanok az időskorú társsal kötött házasság özvegyi ellátásra vonatkozó előírásai, az elvált, valamint házastársától egy évnél hosz- szabb ideje külön személyek özvegyi ellátásra való jogosultságai is. Hatályát veszti az a korábbi rendelkezés, hogy amennyiben az özvegyi nyugdíjra jogosultság újabb házasságkötés folytán szűnik meg, az özvegy részére egy évi özvegyi nyugdíjjal egyenlő összegű végkielégítés jár. A végkielégítési rendszer fenntartása az 1998-tól érvényes özvegyinyugdíj-szabá- lyok mellett nem indokolt. Változatlanul megmarad az a szabály, hogy minden esetben az özvegyi nyugdíj alapja az elhunyt házastárs halálozáskori nyugdíja, az időközben emelésekkel együtt. Egy évig 50 % Azok, akik 1997. december 31- e után özvegyülnek meg, házastársuk halálát követő egy évig változatlanul 50 %-os mértékű ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülnek. Ezt követően az özvegy akkor jogosult - 20 %-os mértékű - özvegyi ellátásra, ha a már említett feltételek valamelyikének megfelel (korhatár, rokkantság, árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása). Az új szabályok értelmében a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett is -és annak összegétől függetlenül - az özvegynek 20 %-os özvegyi nyugdíj korlátozás nélkül jár. Amennyiben az özvegy a szükséges feltételeknek az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésekor nem felel meg, de a jogosító feltételek valamelyike 10 éven belül bekövetkezik, megnyílik a joga a 20 %-os özvegyi ellátásra. Ahhoz, hogy az 1998 után megözvegyülök közül a saját jogú öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjra is jogosultak közül senki ne járjon kedvezőtlenebbül, a jelenlegi együtt folyósítási összeghatár kiterjesztése indokolt az érintetteknél is egy „kvázi” minimumellátásként. Jelenleg a két minimumnyugdíjra jogosult (11 500 Ft + 10 700 Ft = 22 400 Ft) 20 400 Ft-os együtt folyósítási összeget kap. Az új rendszerben ugyanez az özvegy 11 500 Ft + 4280 Ft = 15 780 Ft-os ellátást kapna. Számukra a 20 400 Ft- os együtt folyósítási összeghatár minimális ellátásként fennmarad. Négy eset - másként Az 1998. január 1-je előtt özvegyi nyugdíjra jogosulttá vált özvegyek lehetőségei. A nyugdíjas özvegy jelenleg: a. / vagy saját jogú nyugellátásban részesül és özvegyi ellátásának folyósítása szünetel, b. / vagy özvegyi ellátásban részesül és saját jogú ellátásának folyósítása szünetel, c. / vagy saját jogú ellátása - kormányrendeletben meghatározott összeghatárig - kiegészül az elhunyt házastárs után járó özvegyi nyugdíjból, d. / vagy azért részesül csak özvegyi ellátásban, mert saját jogú nyugdíjra nem szerzett jogot, vagy azt még nem igényelte (korhatáron túl dolgozó özvegy). Az a./ és a b./ esetben a folyósítás szüneteltetésére azért került sor, mert a jelenlegi szabályok a két nyugellátás együttes folyósítását nem, illetőleg csak meghatározott összeghatárig teszik lehetővé. Amennyiben akár a saját jogú, akár az özvegyi ellátás összege meghaladja az együtt folyósítási határösszeget, az özvegy a két ellátás közül a számára kedvezőbbet kapja. Juhász Gábor képviselő 1997. december 31-e után mind a négy esetben fennáll a lehetősége annak, hogy a jelenlegi ellátást az özvegy részére változatlanul tovább folyósítsák. Lehetőség nyílik azonban arra is, hogy amennyiben az új szabályok az egyénre kedvezőbbek, akkor azt választhassák. Az a./ esetben a saját jogú ellátás mellé igényelheti az özvegy a 20 %-os ellátást. Ez a személyi kör egyértelműen ezt a megoldást fogja választani. A b./ esetben már lesz, akinek a régi és lesz, akinek az új szabály lesz a kedvezőbb. A saját jogú ellátás melletti 20 %-os özvegyi nyugdíj már meghaladhatja a ma folyósított 50 %-os mértékű özvegyi ellátást. Az c./ esetben az özvegy döntése attól függ, hogy mekkora összeggel egészül ki saját nyugdíja az özvegyi ellátásból. Ha a saját és az özvegyi ellátás meghaladja az együtt folyósítási összeget, akkor az özvegy nyilvánvalóan az új ellátást fogja igényelni, ellenkező esetben változatlanul az együtt folyósítási konstrukcióban marad. A d./ esetben egyértelműen a jelenlegi 50 %-os özvegyi nyugdíj a kedvezőbb. Az érintettek számára akkor lesz valós választási lehetőség, ha később saját jogú nyugdíjat állapítanak meg. A még nem nyugdíjas (sem saját jogú, sem özvegyi ellátásban nem részesülő) özvegyek számára - a feléledési szabályok értelmében - a következő esetekben nyílik meg a nyugdíjra a jogosultság: korhatárbetöltés, rokkantság, árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén. Az 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj a jelenlegi szabályok szerinti mértékben a korlátozó feltételekkel „éled fel”, de ez esetben is választhatják az érintettek az új 20 %-os özvegyi nyugdíjat is. Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik. Összefoglalva: A saját jogú ellátás mellett korlátozás nélkül folyósítható özvegyi nyugdíj az egész hozzátartozói rendszer leglényegesebb változása, mely az 1998 előtt megözvegyülteket kedvezően érinti, vagy helyzetük változatlan marad. Az 1998 után megözvegyülőknél mindazok, akik saját teljes nyugdíjjal is rendelkeznek, szintén nem járnak rosszabbul, ha az együtt folyósítási összeghatár minimális ellátásként számukra biztosításra kerül. Ezzel mintegy elismerésre kerül az elhunyt házastárs járulékfizetésből való részesedés, mely elsősorban a nem létszámarányos megélhetési költségekhez történő hozzájárulásként értelmezhető. Egyetlen réteg jár egyértelműen rosszul az 1998 után megözvegyültek közül az új rendszerben. Azok ugyanis, akik saját ellátásra nem szereztek jogot, az eddigi 50 %-os mértékű helyett 20 %-os ellátásban fognak részesülni. Itt igényként merült fel, hogy a legalább a két gyermeket nevelő aktív özvegyek és az 57- 62 év közötti korú özvegyek számára maradjon meg az 50 %-os özvegyi nyugdíj. Nem lehet azonban az alapvetően járulékokból finanszírozott társadalombiztosítástól elvárni, hogy olyanok megélhetésének biztosítását vállalja magára, akik nem fizettek járulékot és a járulékfizetéssel jogot szerzetteknek kedvezőtlenebb ellátást biztosítson. Ez diszkriminatív szabályozás lenne. A gyermeket nevelő özvegyeknél, ha átlagos, vagy az alatti ellátásról van szó, akkor összességében mintegy 5000 Ft-tal kap kevesebb ellátást a család. A most elfogadott gyermekvédelmi törvény szerint a rászorult családoknál gyermekenként 2300 Ft támogatás jár. Ez a rászorultaknál (az 1 főre jutó jövedelem az öregségi minimumnyugdíjat nem éri el) a kompenzálást biztosítja. Azok a személyek, akik 57-62 év között a reájuk irányadó átmeneti korhatáron 2009 előtt megszerzik az özvegyi nyugdíjra a jogot és saját nyugdíjat még nem kérték (tovább- dolgozók), vagy arra nem szereztek jogosultságot, 20 %-os özvegyi nyugdíjat kapnak és az időskori járadék szerinti kiegészítés csak majd 62 éves kortól jár. Számukra a társadalombiztosítás rendszere nemcsak a diszkrimináció miatt nem tud ellátást adni, hanem azért sem, mert nem tudja mérni, hogy teljes kereset mellett kapja az özvegyi ellátást, vagy nincs jövedelme. Ezt a szociális ellátó- rendszer tudja kezelni, de ha az időskori járadék korhatárát csökkentenék, akkor ez másokat is érintene és „szélesre” nyílna a jogosultak köre.
