Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-10-11 / 108. szám
2. oldal § SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Ipolyvece egyetlen tehenesgazdája Arnold Mihály altábornagy Pesti, és még köszön is ? Huszonhat évvel ezelőtt, úgymond, sima váll-lappal jelentkezett szolgálatra Arnold Mihály, aki ma a Vám- és Pénzügyőrség első számú embere, parancsnoka. Az altábornagy úr Nógrád megyei kötődését nem csupán az adja, hogy minden vámost név szerint ismer a régió határátkelőhelyein. Bár e magas rangnál ez sem természetes. Arnold Mihálynak azonban nem csupán rangja, becsülete is van a megyében. Ipoly- vecén ugyanis ő az egyetlen tehenesgazda.-Rövid kiképzés után csontcsillagos őrvezetőként kezdtem a pénzügyőri munkát, ma viszont már őrmester a legkisebb rang, amivel fölvesszük az embereket a vámőrséghez - mondja Arnold Mihály, miközben régi barátsággal üdvözli az egyik fináncot a pa- rassapusztai határátkelőn. Pályázott parancsnok- Ranglétra? Dolgoztam a pécsi városi vám- és pénzügyőr- szakasznál, majd a Baranya megyei parancsnokságon. Itt korszerűsítés következett be, amelynek eredményeként létrehozták a Vám- és Pénzügy- őrség Dél-dunántűli Parancsnokságát, amelyhez Baranya, Tolna és Somogy megye tartozott.- A VPOP országos parancsnokságára 1982-ben kerültem alhadnagyként. Külkereskedelemmel és vámáru-ellenőrzéssel foglalkoztam, e közben végeztem ipari és közigazgatási szervező szakon.- Szakmámban a külkereskedelemmel kapcsolatos dolgok állnak hozzám közel. Az, hogy valakinek a zsebében, vagy a táskájában kotorásszak, nem nekem való.-A nyolcvanas évek vége felé neveztek ki a külkereskedelmi ellenőrző központ vezetőjévé. Az országos parancsnokhelyettesi, majd a parancsnoki beosztásomat már pályázat útján sikerült elnyernem. Miközben bejárjuk a határátkelőhelyet, minden egyenruhás feszesen szalutál Arnold Mihálynak, majd barátságos kézfogások, vállon veregeté- sek következnek, felemlegetnek régi történeteket. Arnold Mihály először ’68 augusztusában lépte át itt a határt, sorkatonaként. Rozsnyó felé vezényelték. Arra az időre úgy emlékszik vissza, hogy szlovák oldalon a magyarok felszabadítóknak hitték őket, miközben nekik valójában fogalmuk sem volt arról, mit is kellene ott csinálni. Az időközben altábomagy- gyá lett pénzügyőr sok határt átlépett már Pekingtől New Yorkig, Kanadától a Dél-Af- rikai Köztársaságig. Parassa- pusztán azonban különös érdeklődéssel figyeli a hegyeket. A senki földje-Jövőre itt fogom legeltetni a birkákat. Vagy kaszálni fogom a területet - mondja, aztán mintegy magyarázatként teszi hozzá: - Ez itt a senki földje, de attól nem kell, hogy gazos maradjon. Az első két kaszálásból nem sok minden lesz, de a harmadikkal már tudunk mit kezdeni. A szlovák kollégáknak is tetszik az ötlet. Közben az altábornagy úrról megtudom, hogy jelenleg ő Ipolyvece egyetlen tehenesgazdája. Néhány éve vett házat a határszéli faluban, s kétszázezer forintért megtoldhatta gazdaságát egy húszhektámyi legelővel. Tehenészkedik, két szürke fajta marhát hozott az Állatorvos-tudományi Egye- tém génbankjából. Már szaporulat is van. Arnold gazda reméli, hogy az elgazosodott falu környéki legelők látványa csak időleges dolog. Kecsketartásban bízik, mint ősi fűnyíró technológiában, nem beszélve arról, hogy akinek két kecskéje van, annak napi hatlitemyi tej is jut, s évente három gida a szaporulat. Régi falusi ház Arnold Mihály jelenleg 52 éves, nyugdíjba vonulását 55 éves korában tervezi, jogosultságát azonban már megszerezte. Ha leköszön, Ipolyvecén készül letelepedni. Baranyai születésű, a nógrádi dombok, s a közeli Börzsöny otthonos a szemének. Pestről egy óra autóút Ipolyvece. Mikor a családjuk egy kis pénzhez jutott, itt vettek egy sátortetős házat. Ahogy ő mondja: - Nem olyan régi falusi házat, amilyet az en- tellektüelek, hanem olyat, ami kiszolgálja a család igényeit.- A falun túl, a Tsitári forrásoknál vásároltunk egy leromlott istállót is. A szürke marhák mellett magyar tarkák, három ló, parlagi kecskék és egy szamár adja a gazdaságot. Ez egy hobbi, melynek anyagi haszna is van. A hírt, miszerint víztározót akar építeni, nem tőlem hallja először^ de mosolyogva mondja: az ötlet nem rossz, de ez nem foglalkoztatja. Az altábornagy amatőr gazda, de a teljes szakirodalmat végigolvasta. Leánya vitte bele a papát ebbe a gazdálkodásba, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet fogja elvégezni.- A dolog a lovaglással kezdődött, de drága volt a bér- tartás. Az istállóba a lovak mellé juhtenyészet került. Ennek, úgy tűnik, hogy jövője van, húsvétkor hatszázhetven forintért vették át a báránynak kilóját. A leányom kft.-jének kétszázhatvan anyabirkája van. Ehhez nem sok közöm van, csak annyi, hogy segítek az olasz exportnál a papírok ügyintézésében. Juhászunk a nyolcvanas években települt át Romániából, tíz százalékban ő is tulajdonos. Kapával a kézben S hogy mit szól mindehhez a falu? Talán követeik majd az altábornagy példáját. Egy biztos, Ipolyvecén bárkit kérdeztem, csak elismeréssel beszélt Arnold Mihályról. Mi a titka? Erre ő válaszolt:- Reggel, mikor a falusi emberek a templomba mennek, már kapával a kézben látnak a kertben. Kezdetben persze azon lepődtek meg, hogy ez az ember pesti és köszön is. Tarnóczi László Regionális kiállítást terveznek Pásztora PÁSZTÓ 1997. május 10., szombat Ősi jog a Régi, több száz éves tradíciót kíván visszahozni a város életébe az önkormányzat a pásztói regionális nemzetközi kiállítás és vásár megrendezésével. A korábbiak az 1970-es évek közepén szűntek meg. Pásztó várossá történt kinevezésével, annak idején Zsigmond király Budával azonos városi vásári jogot adott Pásztónak. Ennek megfelelően az Óváros részén - a Fő utca mindkét oldalán - a vásározók sokasága vette birtokba ezt a területet. A mostani megrendezéshez pályázat útján elnyerhető támogatást kémek a Magyar Turisztikai Szolgálattól. Az eseményre ez év augusztus 29-31. között kerülne sor. Időpontja egybeesik Pásztó várossá alapításának 590. évfordulójával. A település térségi elhelyezése jó, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, kulturális és idegenforgalmi adottságai is előnyösek. Az elképzelések szerint a kiállítók száma megközelíti a királytól kétszázat. Közülük a külföldiek 25 %-ot képviselnek. A látogatók számát csaknem tízezerre becsülik. A háromnapos - péntek, szombat, vasárnap - kiállítás és vásár igen gazdag programot kínál. Bemutatkozási, üzletkötési lehetőségeket biztosít, szakmai fórumok, konferenciák, kulturális, művészeti programok, vásárfesztivál i folklórműsorok, kóstolók szerepelnek a kínálati palettán. Kiemelt témaként lesz jelen az ipar, a beruházás és az idegen- forgalom fejlesztésének lehetősége. Nem szakosított vásárról, hanem vegyes profilú bemutatkozásról van szó. A rendezvényre vásári újságot, katalógust jelentetnek meg, illetve megyei és országos lapokban mutatják be az eseményt. A tervezett költség több mint hárommillió forint. Ebből két- mi llió-százkilencvenegyezer forint támogatást kémek az említett turisztikai szolgálattól, V.K. Beruházás nyugat-nógrádi összefogással Legnagyobb az évtizedben Keszeg, Ősagárd, Felsőpe- tény, Nőtincs, Alsópetény önkormányzatai pályázat útján a szolnoki Planter Műszaki Szolgáltató Bt.-vel készíttették el az öt községet behálózó szennyvízcsatorna és tisztítómű kivitelezési tervét. Az évtized legnagyobb beruházását céltámogatásból, különböző pályázatokon megszerezhető pénzekből, valamint a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács anyagi támogatásával kívánják megvalósítani. A településeket átszövő szennyvízcsatorna 50 kilométer hosz- szú lesz, az 500 köbméteres víztározót Ősagárd, Nőtincs, Felsőpetény közötti területen kívánják megépíteni. Jelenlegi számítások szerint a beruházás egymilliárdba kerülne, és szakaszosan valósítanák meg. Elsőnek a tisztítóművet hozzák létre, az idekapcsolódó telepítésekkel. Kedvező a Nógrád Megyei Hírlap gazdasági háttere Több lábon áll az Egri Nyomda Népszerű kiadványok, hetilapok magyar és orosz nyelven Eger egyik kertvárosi övezetében helyezkedik el az Egri Nyomda Kft. Képünkön az irodaház. (Folytatás az I. oldalról) tartoztak a munkakörömbe. Belépésem kedvezi) feltételének tartom, hogy az első négy hónapban ígéretesen alakult a nyomda műveleti árbevétele. A cég 1997-es árbevétele 1 milliárd 200 millió forint lesz.-Milyen feladatokat várnak önre a taggyűlést követően?- Arra törekszünk, hogy az egyre élesedő belföldi piaci versenyben is helytállva, bővítsük, fejlesszük az exporttermelést. Két fő irányt, két célországot jelöltünk meg: Angliát és Oroszországot. Az első 68 ezer fontos szállítmány a múlt héten már útra is kelt Londonba. 110 millió forintos megrendelés gyártása folyamatban van. Már megállapodtunk újabb 120 millió forintos megrendelésről és vannak további biztató tárgyalásaink. Nyitni akarunk Kelet felé, konkrétan Oroszország irányába is. Ott hagyományos piacaink vannak, folyóiratokat, prospektusokat, térképeket gyártunk számunkra. Szeretnénk bővíteni kapcsolatainkat az oroszországi kiadókkal. Ennek érdekében május közepén orosz-magyar üzletember-találkozó keretében bemutatjuk nyomdánk termékeit a moszkvai magyar nagykövetség kereskedelmi kirendeltségén.- Gazdasági, illetve gazdaságossági szempontból hogyan értékelhető az 1996-os év? Ezen értékelés alapján mit jósol 1997-re? — A taggyűlés az Egri Nyomda Kft. egy igen fontos időszakában hozott döntéseket. Döntött az 1996-os gazdasági év mérlegének elfogadásáról, illetve döntéseket hozott az 1997-es év olyan problémáiról, feladatairól, melyek az elkövetkezendő néhány évre meghatározójelentőséggel bírnak — kezdte válaszát Gyöngy István, a kft. gazdasági igazgatója. - Az 1996-os év az Egri Nyomda Kft. eddigi életében kimagasló gazdasági eredményeket hozott. Ezen eredmények vonatkoznak az árbevétel nagyságára, a nyereség tömegére, illetve a feladatok megoldásának hatékonyságára. Csak példaként a munka hatékonyságára: mind az egy főre jutó műveleti érték, mind az egy fizikai dolgozóra jutó műveleti érték több mint 60 %-kal volt nagyobb az 1996. évben, mint a megelőző esztendőben. Nem is volt olyan hatékonysági mutatója a kft.- nek, mely ne lett volna lényegesen jobb, mint az 1995. évi. Ennek megfelelően alakult dolgozóink átlagbérének növekedése is. Az 1997. évi terv jóváhagyásával a kft. tulajdonosai egy megelőző évinél nagyobb árbevételű, s várhatóan nagyobb nyereségű év, gazdasági és beruházási elvárásaikról döntöttek. Az árbevétel alakulásáról, s a piaci lehetőségeinkről a kereskedelmi igeizgató úr már szólt. Az ezt kiszolgáló beruházásainkról a műszaki igazgató úr tőlem avatottabban ad tájékoztatást. A tárgyévvel kapcsolatban személy szerint - az előzőeken túl - igen fontosnak tartom a hatékony költségfelhasználást, melybe természetesen beleértem a munkabérek hatékony felhasználását, valamint a termelési és beruházási feladatok pénzügyi finanszírozását. Megjegyzem, hogy az év első négy hónapjának eredményessége alapján a tulajdonosok 1997. évi elvárásai reálisak. — A pénzügyi és gazdasági tervezéshez egy nyomda esetében nélkülözhetetlen, úgymond, odafigyelni a gépparkra. Terveik szerint több lesz a munkájuk. Vajon elegendő-e ehhez a jelenlegi kapacitás vagy terveznek bővítést? — kérdeztük Buda Lajos műszaki igazgatót. — Az 1996-os évhez képest műveleti árbevételben jelentős növekményt tervez ez évre a társaság. Ezen megnövekedett feladathoz a gépparkunk adott. Tervszerűbb karbantartással az állásidőket tovább kell csökkenteni. További létszámbővítést kell végrehajtanunk, elsősorban gépmestereket és kötészeti gépkezelőket keresünk. A szakmai színvonalat tovább kívánjuk javítani. Ä műszaki emberek számára mindig lelkesítő, ha csúcstechnikát képviselő beruházás megvalósításában vehetnek részt. Tájékoztattam a taggyűlést, hogy egy öt nyomóműves íves ofszetnyomó gépre és egy rázóasztallal ellátott gyorsvágó berendezés szállítására kötöttünk szerződést. A gépek ez év július végén érkeznek telephelyünkre. A beruházás összértéke 170 millió forint. A nyomdaipari gépgyártás legkorszerűbb fejlesztési eredményeit alkalmazták. Az országban ilyen paraméterekkel rendelkező gép még nincs. A telepítésre rendkívül- rövid idő áll rendelkezésre, s a telepítési ütemterv szerint az előkészítő munkafázisok határidejét pontosan be kell tartanunk. A kötészeti feldolgozásnál a jelentősen megnövekedett exportigények miatt - a kézi műveletek kiváltása érdekében - egy forgóasztalos strechfóliázó gépet üzemelünk be a következő hetekben. Magyar Attila gépmester és segítője, Labanc József már éjfél előtt elolvashatják a másnapi Nógrád Megyei Hírlapot
