Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-08 / 106. szám
1997. május 8., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör Készül a Tocsik-jelentés Állatvédelmi törvényjavaslat - kérdőjelekkel Parlamenti bizottságok sora tanácskozott tegnap, s a képviselői testületek számos fontos, közérdekű témában fejtették ki véleményüket. Az elmúlt 7-8 év alatt 16 milliárd dollárt kitevő működőtöké érkezett hazánkba. Ebből 5-6 milliárd a közvetlen privatizációból, a többi pedig fejlesztések, tőkeemelések révén került be a gazdaság vérkeringésébe. Egyebek közt erről esett szó a gazdasági bizottság ülésén, amelyen Csiha Judit privatizációs miniszter tájékoztatta a képviselőket a magánkézbe adás eddigi folyamatáról és a további tervekről. Privatizációs mérleg A privatizációs célok nagyjából teljesültek, a folyamat végéhez közeledik. A magánosítások során mintegy 100 milliárd forint vagyon került belföldi magánszemélyek tulajdonába - mondta a miniszter asz- szony. Az év második felében javaslatot tesznek a kormánynak és az Országgyűlésnek arra, hogy miképp kezeljék a tartósan állami kézben maradó 209 milliárd forintnyi vagyont és további 100 milliárdnyi - különböző okokból egyelőre nem eladható - vagyonrészeket. A kormány a privatizációs folyamatot úgy szeretné lezárni, hogy az elmúlt hét év erre vonatkozó törvényei maradéktalanul érvényesüljenek. Június 30-ig szeretnék kiadni a települési önkormányzatok járandóságát a belterületi földek után. Hátravan az úgynevezett privatizációs ellenértékhányad kiadása a korábban értékesített társaságok számára, mintegy 10 milliárd összegű juttatás. Tocsik-jelentés Az ÁPV Rt. sikerdíjbotrá- nyát vizsgáló parlamenti bizottság szerdán zárt ajtók mögött ülésezett, ám a testület elnöke, Deutsch Tamás a tanácskozást követően elmondta: mind a jelentéstervezet, mind a bizottsági módosító indítványok megtárgyalása befejeződött. Reális esély van arra, hogy a jelentés még a nyári szünet előtt a Ház elé kerül. A bizottság egyébként tegnap úgy döntött, hogy a legfőbb ügyész útján tájékoztatást kér a most befejeződött nyomozásról. A testület szeretné megismerni az esetleges vádiratok tartalmát is. Ezután készülhet el a jelentés végleges változata, amelyet az érintetteknek is megküldenek, majd az ő észrevételeiket mellékelve nyújtanak be az Országgyűlésnek. Állatvédelem A mezőgazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslatot. Ám a honatyák úgy ítélték meg, hogy számos paragrafus pontosításra, kiegészítésre szorul. Az egyik rendelkezés például megtiltja az állatok csonkítását, de nyitva hagyja a kérdést: tilos lenne-e az ebek sztenderdeknek megfelelő fül- vagy farokvágása is? Az ilyen jellegű műtéteket egyébként az Unió országaiban nem tiltják. Nem egyértelmű az uszítás tilalmáról szóló passzus sem, mert nem rendelkezik arról, hogy a különböző legális állatversenyek - például őrző-védő kutyák vetélkedése - ebbe a kategóriába sorolható-e. A szegénységnek „asszonyarca” van Nincs demokrácia a női jogok érvényesülése nélkül A kormány a közeljövőben megfogalmazza nőpolitikái alapelveit, mert a lányok, asszonyok sorsának javítása érdekében intézkedésekre van szükség - jelentették be tegnap a nők helyzetéről rendezett nyílt napon a Parlamentben. A nemzet és a haza érdeke, hogy a nők a megváltozott viszonyok közepette megtalálják a helyüket a családban és a társadalomban - hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő rámutatott: a közelmúltban bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások nyomán módosult a családok, így a nők szerepe is. A szegénységnek, mint mondta, „asszonyarca” van, a rrfegnö- vekedett terhek - köztük a szociális helyzet idegi terhei - mindenekelőtt a nőket sújtják. Emlékeztetett arra is, hogy hazánkban 300 ezer édesanya és 90 ezer édesapa neveli egyedül gyermekét. Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette: még ebben a hónapban a kormány elé terjesztik azt a javaslatukat, amelyben - a női esélyegyenlőség megteremtése érdekében - tárcaközi bizottság létrehozását szorgalmazzák. A nőket érintő legfontosabb információk gyűjtésére adatbázist akarnak felállítani, az újszerű kezdeményezések támogatására pedig pályázatot írnak ki. Folytatódik a nők helyzetét elemző konferenciasorozat is. Várhatóan még ebben az évben elkezdődhet - kísérleti formában - több, a lányok, asszonyok számára kidolgozott képzési és átképzési program - tette hozzá Kiss Péter. A konferencián felszólaló képviselők, közéleti személyiségek kifejtették: demokrácia nem létezhet a női jogok maradéktalan érvényesülése nélkül, ugyanakkor hazánkban több intézkedés, köztük a nyugdíjhatár emelése hátrányosan érintette a nőket. Elhangzott az is, hogy a női esélyegyenlőség érdekében nem elegendő tárcaközi bizottság létrehozása, hanem úgynevezett humánpolitikai kabinetre lenne szükség. A társadalmi szervezetek képviselői egyebek mellett a nők részmunkaidő-foglalkoztatásának kibővítését és a gyermeküket otthon nevelők támogatásának bevezetését szorgalmazták. Miniszter hölgyek körében FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Biztató jelek a munkaerőpiacon Kevesebb az állástalan Tovább csökkent áprilisban a regisztrált munkanélküliek száma: jelenleg alig valamivel több mint 482 ezer állástalant tartanak nyilván a munkaügyi központok. Márciushoz képest 11 ezenel, a múlt év áprilisához viszonyítva pedig csaknem 30 ezerrel mérséklődött a regisztrált munka- nélküliek tábora. Az úgynevezett munkanélküliségi ráta ennek megfelelően a márciusi 11 százalékról 10,8 százalékra változott; tavaly áprilisban ez a mutató még 11,2 százalék volt. A friss statisztikai összesítés szerint csak a fővárosban várnak a korábbinál többen munkára, ott is mindössze 276-tal. Márciushoz képest a legnagyobb mérséklődést Győr-Mo- son-Sopron (6 százalék), Békés (5 százalék), Vas (4,8 százalék), Fejér (4,7 százalék), Heves (3,9 százalék) és Jász- Nagykun-Szolnok (3,7 százalék) megyében tapasztalták. Április végén csaknem 41 ezer pályakezdő munkanélküliről tudtak a munkaügyi hivatalok, 1100-zal kevesebbről, mint egy hónappal korábban. Tavaly ilyenkor ez a szám még meghaladta a 47 ezret. ígéretes, hogy a bejelentett vállalati munkaerőigények 17 százalékkal nőttek egy hónap alatt. Egyébként a hónap végén 42 100 betöltetlen munkahelyet tartottak nyilván. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában 212 ezren részesültek. Kedvező változások a gazdaságban Medgyessy nem híve a honvédelmi kiadások növelésének Az érdekvédelmi szervezetekkel az utóbbi időszakban kötött megállapodások nem veszélyeztetik a gazdaság helyzetét, a megindult gazdasági növekedést - jelentette ki Medgyessy Péter. A pénzügyminiszter a Kossuth rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett: nem kell mindenáron megegyezésre jutni az árak és bérek alakulásáról a szociális partnerekkel, bár ez feltétele lenne az erőteljesebb antiinflációs politikának. A megállapodás attól függ - mondta Medgyessy -, hogy a kormányzat milyen garanciákat tud adni tárgyalópartnereinek. A garanciák között az egyik legfontosabb a kormányzat gazdasági előrejelzéseinek megbízhatósága. Ezek az első negyedévre vonatkozóan beváltak. A pénzügyminiszter szerint az egész esztendőre vonatkoztatva az eddigi gazdasági folyamatok alapján tartható lesz a 18 százalékos infláció, vagyis ez év végére a pénzromlás 16-17 százalékra szorítható le. A gazdasági folyamatok kedvező alakulására utal, hogy az első negyedévben a beruházások állománya a gazdaságban 30 százalékkal, az ipari termelés pedig 6-7 százalékkal növekedett. Medgyessy Péter elmondta: több oldalról jelentős igények fogalmazódnak meg a kiadások növelésére. A kormányzat e vonatkozásban is olyan kompromisszumokra törekszik, amelyek még elfogadhatóak a gazdasági feltételek alapján. A hírre, amely szerint az Egyesült Államok elvárná, hogy Magyarország katonai kiadásait még az idén a NATO-országok átlagos szintjére emelje, a pénzügyminiszter úgy reagált: nem lát lehetőséget a honvédelmi kiadások jelentős növelésére. Giczy nem levelezik. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője és tizenhárom képviselő- társa legkésőbb szerdára kért választ arra a levélre, amelyben egyebek között kinyilvánította: elvárják Giczy Györgytől, hogy ne vállalja az elnökjelöltséget az új tisztújítás alkalmával. Ezzel kapcsolatban a pártelnök azt nyilatkozta: a levél fogalmazói nincsenek olyan helyzetben, hogy tanácsokat osztogassanak, vagy határidőket szabjanak neki a válaszadásra. Glatz Ferenc Herder-díjas. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének szerdán Bécsben átadott díj annak a tevékenységnek is szól, amelyet Glatz Ferenc a Budapesti Európa Intézet igazgatójaként a kontinens integrációjáért tett. Új képviselőjelölt. Az MDF Jász-Nagykun-Szolnok megyei választmánya a lemondott Tóth István helyére Horváth Józsefet jelölte képviselőként az Országgyűlésbe. A jelölt Karcagon főorvos, a párt országos választmányának tagja és a megyei szervezet alelnöke. Tévényertesek májusban. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) május 15- én határoz a két országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultság megszerzésére beérkezett pályázatokról, s eldől, hogy a tender egy-, vagy kétfordulós lesz-e. Ezt Révész Tamás Mihály, a testület elnöke jelentette be szerdán. Megerősített nyomozók. A kormányzat rendkívüli pénzügyi támogatásának köszönhetően az Országos Rendőr-főkapitányság 27 emberrel és fejlett technikai eszközökkel erősíti meg a fővárosi robbantásokkal, valamint a nagy kárt okozó gazdasági bűncselekmények felderítésével foglalkozó nyomozócsoportját. Megbocsátó üzenet. Aligha lesz vádemelési javaslat Pintér Sándor volt országos rendőrkapitány ellen. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal vezetője, Gáspár Attila nem cáfolta, hogy a büntetés mellőzésének javaslatával küldik meg az ügyészségnek a nyomozás iratait. Pintért hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás bűntettével, mint felbujtót gyanúsítják. Bizonyíték Farkas ellen. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Farkas Flóriánt kétrendbeli sikkasztással és hűtlen kezeléssel gyanúsítja a Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztálya. Mint dr. Borsányi Teréz osztályvezető a Roma Sajtó- központ kérdésére elmondta, van bizonyítékuk Farkas ellen. Nógrád megyében több mint két éve nem történt baleset vasúti átjáróban Amikor a vonat már nem tud megállni Egy kimondottan balesetveszélyes közúti-vasúti átjáróban csak az elmúlt évben negyvenhat ember halt meg - köztük ikerterhességgel vise- lös kismama és több csecsemő - többnyire családtag, s nemegyszer szülő meggondolatlansága és felelőtlensége révén. Aki a gépkocsit vezette, s kockára tette mind utasai, mind önmaga életét vagányságból, vagy pár másodpercnyi időelőnyért.-Egyedül az 1996-os évben 112 gázolás és ütközés történt a vasúti kereszteződésekben. Ennek következtében negyvenhat ember vesztette életét és nyolcvanötén szereztek súlyos sérülést.-Ezek az események arra késztették a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Államvasutak Rt. vezetését, hogy radikális lépéseket tegyen az ilyen rendkívüli események visszaszorítására. - Tudhattuk meg Budapesten azon a sajtótájékoztatón, ahol dr. Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ÓBB) társelnöke, dr. Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK közbiztonsági főigazgatója, Sipos István, a MÁV Rt. megbízott vezérigazgatója számoltak be a KRESZ tervezett módosításáról és a rendőrség, illetve a MÁV vasútbiz- tonsággal kapcsolatos erőfeszítéseiről. Ezen a sajtótájékoztatón az újságírók megismerhették a napokban országszerte kihelyezésre kerülő a „Vonat ekkor már nem tud megállni!” óriásplakátot, és a televízió, illetve a rádió jóvoltából sugárzásra kerülő klipet és hanganyagot. Az ÓBB munkatársainak szándéka ugyanis az, hogy ezzel a lépéssel egy hónapos kampányt indítanak, melynek révén az ország lakossága szembesül a veszélyekkel. A kampánynak része még egy egy hónapos folyamatos ellenőrzési és járőrakció, melynek célja a közúti-vasúti kereszteződésekben elkövetett szabálytalanságok kiszűrése és az elkövetők következetes és szigorú számonkérése. A hónap folyamán ezzel párhuzamosan a Magyar Televízió és a Magyar Rádió változó tartalmú, de hasonló célú felvilágosító klipek és hanganyagok sugárzását is műsorára tűzi, illetve több helyi stúdió ad teret a témáról folytatott beszélgetéseknek, felhívásoknak, s hasonló tartalmú cikkek jelennek meg a legtöbb újságban is. Az ország valamennyi iskolája megkapja a Vonat ekkor már nem tud megállni című videokazettát, amelynek segítségével a gyerekek megismerhetik a vasúti közlekedés veszélyhelyzeteit.-A balesetek gyakori oka, hogy a közúton közlekedők lebecsülik a vonat sebességét, vagy éppen arra számítanak, hogy az lelassít, vagy megáll. Egy átlagos, tíz kocsiból álló személyvonat tömege 500 tonna, ötszázszor nagyobb, mint egy személygépkocsinak. Ebből és a kedvezőtlenebb tapadási viszonyokból következik, hogy a vonat fékútja többszöröse a személygépkocsi fé- kútjának, míg egy óránként 100 kilométeres sebességgel haladó autó száraz úton 70 méteren belül meg tud állni, addig egy vonatnak ehhez nyolcszor olyan hosszú útra, és legalább 30 másodpercre van szüksége. Ebből is egyértelműen következtethető, hogy mindenképpen a gépkocsi vezetőjét terheli a felelősség a közlekedési szabályok fokozott betartásáért. Sajnos az az általános gyakorlat, hogy a gépjárművezetők ennek a legkevésbé sem tulajdonítanak jelentőséget, és tragédiát, életre szóló fájdalmat idéznek elő számtalan családban - válaszolta a Nógrád Megyei Hírlap kérdésére dr. Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK köz- biztonsági főigazgatója, akitől nemcsak azt tudhattuk meg, hogy ennek a most induló akciónak tulajdonít rendkívüli lehetőséget, hanem azt is elmondta lapunknak, hogy a baleseti statisztikát áttekintve olvasóinknak egy jó hírrel is szolgálhat: Budapestet és a 19 megyét értékelve egyértelmű, hogy bár Nógrád megyében is ötvennégy vasúti útátjáró létezik, 1995. január 1-jétől a mai napig egyetlenegy ütközéses baleset nem fordult elő szűkebb régiónkban. Ez azonban - mint a tábornok elmondta - nem lehet ok az elbizakodottságra, annak ellenére sem, hogy a megye gép- járművezetői példaként szolgálhatnak az ország más vidékein autózók számára. G. Szűcs László
