Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31-06-01 / 125. szám

1997. május 31., szombat SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Faragó Zoltán jegyzete Büntetés a zöld mezőn L enne egy tiszteletteljes kérdésem. Miért esnek hasra az állítólagos hozzá- és szakértők, hályogkovácsként tevékenykedő politikusok, gazdaságszervezők és beru­házás-irányítók, tenni akaró polgármesterek, egyes pénzemberek a zöld mezősnek titulált beruházások előtt? Miért és kinek előnyös az, ha beépítik a szántóföldeket, ré­teket, legelőket? Jó, erre kivé­tel nélkül azt mondják: ter­melni kell, építeni kell, az ál­lástalannak munka kell, az összes előbbihez legjobban pedig a pénzes, lehetőleg nyugati befektető szükségelte­tik, ami, ugye, meglehetősen ritka jószág. A megfelelő, ter­vezett fejlesztés ugyanis az Európához való csatlakozás feltétele. (Persze a keletkező profit sem elhanyagolható szempont.) Zöld mező - már a megnevezés is félrevezető. Zöldnek azt szokás nevezni, ami környezetbarát. A zöld mezős beruházás - települjön í az adott helyre akár a legtisz- • tább technológia - minden­képpen szennyez az eredeti ál­lapothoz képest. Általában Európára szokás hivatkozni, amikor bármiféle fejlesztésről esik szó. Az már sokkal rit­kábban derül ki, hogy sok esetben Malájföldről vagy In­donéziából telepítik Ma­gyarországra az üzemeket: innen ugyanis kisebb a szállí­tási költség, előfordulhat, hogy a munkás bére alacso­nyabb, mint a Távol-Keleten, sőt az is, hogy onnan már környezetvédelmi okokból ki­tiltották az adott technológiát. Mondják erre a szakértők: örüljünk, hogy ez is van. Rendben van, örüljünk együtt, de ha már állandóan Európára meg az unióra hi­vatkoznak, akkor miért nem veszik figyelembe azt is, hogy ott nem szeretik a zöld mezős beruházást? Magyarország teljes jogú csatlakozása ese-_ tén állítólag még az is előfor­dulhat, hogy büntetést kell fi­zetni a szántóföldeken elhe­lyezett óriásplakátok, a tár­sult tagság elfogadása óta le­betonozott szántóföldek és fel- töltött mocsarak miatt. . . ersze, igaz az is: itt a nyu­gati érdekek szabják meg a feltételeket. Települjön csak ide Európa minden szemete. Ha itt ezt megengedik . . . „Falatnyi szerencse” - A Palóctáj Kft. lapunkban is több alkalommal hirdetett nyereményakciója keretében 500 ezer forint értékű ajándék talál gazdára. Felvételünk az első húzást örökítette meg tegnap Pásztón, a Plus ABC- ben. A szerencse ezúttal Takács Lászlóné salgótarjáni la­kosnak kedvezett: 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt nyert. Kisorsoltak még húsz darab pólót is. Érdemes tehát továbbra is gyűjteni a címkéket és a vonalkódokat.fotó: rigó Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Hétszáz gyereket hozott a 424-es nosztalgiavonat - Városnézők Királyi gőzös és vendégei A „békebeli” szerelvényhez játék(os) vagon is tartozott fotó: rigótibor A Magyar Királyi Államvas­utak 424,009-es gőzmozdonya tegnap délelőtt hármas síp­szóval jelezte, amikor Buda- pest-Keleti pályaudvarról megérkezett Salgótarjánba, a Fő téri állomásra. A harsány üdvözlésnél csak az utasok zsivaja volt nagyobb: az öreg vonat százéves, patinás kupéiból hétszáz pesti és fővá­ros környéki gyerek szállt le. Közülük sokan most először jártak a nógrádi megyeszékhe­lyen. Kecskés Zabáimé, a MÁV Rt. Személyszállítási Értékesí­tési Központ Salgótarján-külsői vezetője szerint remélhetően nem is utoljára. A nosztalgivo­nat nógrádi háziasszonya nagy elismerésnek tartja, hogy a központ odafigyel az északi ré­gióra, azáltal is, hogy a szerel­vényt Nógrádba küldte.- Csak délután indulunk vissza Budapestre. Addig a gyerekek a várossal ismerked­nek, kísérőik elviszik őket a bányamúzeumban, az öblösü­veggyárba, vannak, akik a so­moskői vár után érdeklődtek. A legfiatalabbaknak, s ezáltal szü­leiknek szeretnénk kedvet csi­nálni ahhoz, hogy máskor is el­jöjjenek felfedezni a várost. Utazzanak Nógrádba, termé­szetesen vonattal!- Nem unatkoztak a gyerekek a háromórás út alatt?- Mindenki ragyo­góan érezte magát. Ját­szókocsi is van a vona­ton, benne televízió. Felállítottunk egy ha­talmas terepasztalt és készítettünk nosztalgia­lottót. Szeretném el­mondani, hogy őszre a megyei és városi veze­tőket, valamint vállal­kozókat szeretném meginvitálni hasonló utazásra. A nosztalgiavonat vezérállásában Majer József mozdonyvezető, vagy ahogyan régen hívták a masinisztát, a „vezérűr” gépronggyal törölgeti a feketén fénylő alkatrészeket.- Milyen érzés volt ismét átszáll ni a füstösbe?- Pesttől nosztalgiáztam. 46 éves fejjel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy min­den típust vezethettem, a gőzöst is. Szokatlan már a cűg, a 60-80 kilométeres sebesség, de meg­tiszteltetésnek tartom, hogy is­mét a vezetőállásba vezényel­tek. Vezetőállás? Régen „konyhának” hívták: Hatvannál három síndarabot bedobott a fűtő a kazánba, aztán válto­gatva szedtük ki az izzó vasa­kat. Mire Pásztora értünk, meg­főtt rajtuk a lecsó a lábasban.- Ma is főznek?- Már nem „kotyvasztunk”, vendéglőben ebédelünk, sz. gy. Különös rosszullétek gyors elmúlása - Az ÁNTSZ mindent rendben talált Mákos kalács nagyító alatt (Folytatás az 1. oldalról) Bagó István, az iskolai étkez­tetést ellátó Bagó és Bagó Kft. ügyvezetője lassan kezdi fel­dolgozni a történteket. Meg­nyugvással hivatkozik a tiszti- orvosi ellenőrzés negatív ered­ményeire. A történteket azzal egészíti ki, hogy a mák felhasz­nálását nem tiltották be, s ha kell, az egész raktáron lévő készletet kész bevizsgálásra átadni. Megemlíti azt is, hogy a száznegyven adag süteményből - harminc kivételével - nem láttak viszont egyet sem. Nem tudja, kidobták, vagy megették. Megjegyzi: ha elfogyasztották, nem baj, csak egy kicsit furcsa. Feltételezi, nem lett volna ekkora lárma a rosszullétekből, ha az iskola másként áll a dol­gokhoz. Ha például igyekszik nyugtatni a szülőket, akiknek aggodalmaskodása egyébként érthető, hiszen mindenki félti a csemetéjét.- Itt van, még most is őrzöm ezt a darab mákos ereklyét - bontogatja, s mutatja az ominó­zus uzsonna egyhetes maradé­kát Bagó István egyik „négy­órás” alkalmazottja. - Nem pe­nészes, nincs kellemetlen szaga, pedig itt aztán cigaretta­füstös meleg van. (Tény: süte­ményillata van.) Bevallom, ki­csit mi is szorongtunk, mert emlékeztünk arra a mákmizéri­ára, ami valamelyik évben volt. Arra gondoltunk, hátha ebben a mákban is nagyobb mennyi­ségben van olyan anyag, ami rosszullétet okozhat. Ugyanak­kor kijelenthetem: az én főnö­köm nagyon szigorúan, követ­kezetesen megköveteli, betar­tatja a rendet, tisztaságot. (M.J) RÉTSÁG 0,dal Hírek Eredmények és tervek Balassagyarmat - A ma­gyamándori székhelyű Cserhátvidéke Körzeti Ta­karékszövetkezet pénteken tartotta küldöttgyűlését a ba­lassagyarmati leánykollégi­umban. Az igazgatóság be­számolt a múlt évi munkáról és a gazdálkodásról, javaslat hangzott el az eredmény felosztására, az idei év üz­letpolitikai koncepciójára és az alapszabály módosítá­sára. Meghallgatták a fel­ügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelentését is. Pogány ima Salgótarján - Áz ünnepi könyvheti program kereté­ben Szepesi József, salgótar­jáni származású, Budapes­ten élő költő Pogány ima című verseskötetét mutatták be a Balassi Bálint Könyv­tárban. A házigazda szere­pet Pál József, a Palócföld főszerkesztője töltötte be. A kötet a Nógrád Megyei Közművelődési Intézet „Jó palócok könyvműhelye” so­rozatában jelent meg. Várják a véradókat Lucfalva - Véradó nap lesz június 2-án, hétfőn 11-től 16 óráig a község régi iskolájá­ban, a Vöröskereszt szerve­zésében. Ide várják a szom­szédos települések - Nagy- bárkány, Kisbárkány és Nagykeresztúr - véradóit is. Alelnöki vendég Bátonyterenye - Fórumot tartott a városban pénteken dr. Pusztai Erzsébet ország- gyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Néppárt alel- nöke. A részletekre hétfői lapunkban visszatérünk. Elveszett egy eb Salgótarján - Elveszett egy weelsterrier szuka és kölyke. Hátuk fekete, lábuk vörös. A Rokkanttelepen látták utoljára. A becsületes megtaláló jutalom ellenében jelentkezzen a 06-30-357- 080-as telefonszámon. Rendszerváltás lesz jövőre !- Leültem az írógéphez és csokorba szedtem azokat a témákat, melyek nemcsak a kisgazdapártot, hanem másokat is érdekel­hetnek. Tanulmányomban a következők szerepelnek: iskola, sajtó, rádió és nemzetbiztonság - mondta dr. Várhelyi András egyetemi adjunktus, FKgP-elnöki főtanácsadó csütörtökön Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Kisgazda Polgári Kör össze­jövetele előtt tartott tájékoztatóján. A „mit csinálunk 1998-ban” kérdésre ezt válaszolta:- Választunk. Minden ellen­kező híresztelés és megkérdője­lezés ellenére rendszerváltás lesz! A kisgazdapárt egyedül indul a megmérettetésen. Mel­lette a Fidesz és az MSZP lehet még jelentős tényező. Közis­mert, hogy utóbbiak már tár­gyaltak egymással. Eddig a közvélemény-kutatással foglal­kozó cégek adatai egyértel­műen az FKgP-t jelölték meg listavezetőnek, a kire szavaz­zon kérdés alapján. A rövidesen nyilvánosságra kerülő újabb dokumentum szerint a kisgaz­dapárt a második helyre esett vissza, élre került az MSZP. A visszaesés magyarázásakor né­hány százalékos hibalehetősé­get is feltüntetnek.- Megmaradunk-e ma­gyarnak, és milyen szerepe van, lesz az értelmiségnek?-Veszélyben a magyarság- tudat. Ezt bizonyítja a nemzeti alaptantervben a történelem-ta­nítás. Kérdés, milyen támoga­tást kap az oktatás, mi az. ami az írott sajtón nem jut el a köz­véleményhez. A televíziót ural­ják a reklámok, a videodöm- ping és a nyugati propagandisz- tikus anyagok. 15 éve tanítok római jogot az ELTE Jogtudo­mányi Karán. Kétdiplomás, nyelvtudással rendelkező ad­junktus havi bruttó bére 45 ezer, a tanársegédé egy diplo­mával 29 600 forint. A középiskolai zenetanár havi bére 19 ezer forint. A mostani kormány az orvosprofesszo­roknak javasolja, hogy képez­zék át magukat háziorvossá. Egymásra uszítják az értelmi­séget, így akarják szétverni a szürkeállományt. A „felesle­gessé” váló tanárnak raktárosi állást, biztosítási tanfolyamot kínálnak. Ami az értékeket il­leti: szó szerint egyetértek Tor- gyán József úrral. Először va­gyok magyar, utána kisgazda.- Milyen megoldást kínál­nak önök a meglévő gazda­sági problémákra?- À tb 800 milliárdos évi költségvetéséből még most is székházakat építenek... A privatizációt felülvizsgáljuk, átvilágítjuk a borzalmas pénz­nyelőrendszereket! A csúszó árfolyam megszüntetésével 400-500 milliót lehetne megta­karítani. Kézbe vesszük az ál­lamadósság finanszírozását. Hogy lehet rövid idő alatt a gazdasági fejlődést megin­dítani, az országot rendbe tenni, azt a háború sújtotta Szlovénia mutatja. A csehek maguknak privatizálták az állami vagyont, a külföldi tőkének csak új zöld mezős beruházásokat engedé­lyeztek - egészíti ki az előbbi gondolatokat Boros Imre, az FKgP pénzügyi kabinetjének vezetője.- Az előbbiek elérése na­gyon sok törvényalkotást, el­fogadást feltételez. Erre is felkészültek?-A 40 fős jogi kabinetben 11 egyetemi tanár dolgozik azokon a törvényeken, amelye­ket a következő választások megnyerése után kell tárgyal­nunk. Ezek csomagtörvények lesznek. V. K. Valent Józsefné: „A kicsik ragaszkodása a legjobb érzés” Aranydiploma az évfordulóra- Kedves kötelezettségemnek teszek eleget akkor, amikor egy kerek évforduló alkalmából átadhatom Valent Józsefné tanítónőnek az aranydiplomát - mondta tegnap dr. Balázs Ottó polgármester a bátonyterenyei városházán. Az elmúlt ötven év alatt renge­teg gyermeket nevelt, oktatott, saját hivatásának, szakmájá­nak legnehezebb útját válasz­totta: kis települések kis isko­láiban oktatta az írás és olvasás tudomá­nyát. Valent Józsefné - Piroska néni - a Cin- kotai Magyar Állami Népiskolai T anító- képző Intézetben szerzett diplomát 1946. július 23-án. A képzőbeli évek a há­borús időszakban nem voltak köny- nyűek: volt időszak, amikor a leendő taní­tókat hazaküldték, de megélték azt is^ hogy Megható a tanévből minaössze két hónapot tanultak. A há­ború nem volt tekintettel az iskolákra sem, így történhe­tett, hogy az ötödik évben a budapesti Veres Pálné Gimná­zium biztosította számukra a helyet, mert a képzőből min­dent elvittek.- Akkoriban az okle­vélblankettát magunknak kel­lett megvásárolnunk, ami a nagy infláció miatt rettenete­sen nehéz volt. Hiába küldte el édesapám az egész havi fize­tését, abból bizony csak három villamosjegyre futotta -em­lékszik vissza a most hetvené­ves tanítónő. -Mindenesetre az biztos, hogy az utolsó pilla­natban érkezett az a 10 darab tojás, amit eladtam, és futot­tam megvenni azt a bizonyos blankettát.- Hol kezdte a tanítást?- Bede-Borókáspusztán kezdtem tanítóskodni, ahol még iskolaépület sem volt. Lucfalván lak­tunk akkoriban, és én három évig, minden nap a hegyen keresztül gyalog jártam tanítani. Itt osztatlan is­kola volt, ami azt jelentette, hogy elsőtől nyolcadikig minden diákot én tanítottam. Voltaképpen szerencse volt, hogy két osztály kimaradt (nem volt hatodikos-hetedikes korú gyerek), mert így is nagyon nehéz volt az időbeosztást el­készíteni. Lócán írtak a gyere­kek, a tábla egy pingpongasz­tal negyedéből készült.. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents