Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-29 / 123. szám

2. oldal Bátonyterenye és Környéke 1997. május 29., csütörtök Békítő parkosítás Nagy felháborodást váltott ki Bátonyterenyén, a Mátra- lakótelepen a nyárfák kivá­gása. A város polgármestere ígéretet tett, hogy helyükre városba illő fákat telepíte­nek majd. A tervezett par­kosítási munkákat a lakos­sági igényekre való tekintet­tel előrehozták, az elmúlt hetekben földlabdás japán­cseresznye-, vérszilva-, ju­har- és nyírfákat telepítettek a közhasznú munkások. Hírek Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Központban május 30-án 17 órától tart elő­adást Pusztai Erzsébet ország- gyűlési képviselő, az MDNP alelnöke és frakcióvezető-he­lyettese. Téma a család- és szo­ciálpolitika, „Ki törődik itt az emberekkel?” címmel. Lucfalva - A település és Sám- sonháza április elsejétől kör­jegyzőséget alakított. Báli Pé­ter, az új jegyző június elsején kezdi meg munkáját. Mátraterenye - Fordított na­pot tartanak május 30-án a ho- mokterenyei iskolában. Minden évben egy-egy történelmi kort, időszakot játszanak el a taná­rok, diákok és a falu lakossága. Ezúttal a török hódoltság korát elevenítik meg csatározások, várfoglalás formájában. Mátramindszent - A közel­múltban tartotta Szuhával kö­zös testületi ülését a falu ön- kormányzata, melynek napi­rendjén a beérkezett háziorvosi pályázatok elbírálása szerepelt. A négy pályázó közül ketten nem jelentek meg, ezért a dön­tést későbbre halasztották. Nemti - Az önkormányzat képviselő-testülete jövő héten tartja ülését, melyen fő napi­rendi pontként az önkormány­zati lakások és helyiségek eli­degenítéséről szóló rendeletter­vezetet tárgyalják meg. Nemes Lászlóné igazgató: „A legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát Tanévbúcsúztató karnevál Több mint 700 gyerek jár a bátonyterenyei Bartók Béla Általá­nos Iskolába. Az eredeti intézmény negyvenéves elmúlt, az idők folyamán új épületszárnnyal bővült, de az idő vasfoga már azon is megtette a magáét. Az épület állaga kívül-belúl alapos felújí­tásra szorul, évek óta toldozgatás-foltozgatás folyik.-Lassan véget ér a tanév. Terveznek-e még az idén vala­milyen rendezvényt?- Nem szűkölködtünk ren­dezvényekben ebben a tanév­ben sem, de június 13-ára, az Bozó Attila, Katona György és Bocsok Ildikó a 4- b-ből a már jól ismert szorobánnal A tantestület jó munkáját jelzi, hogy az idei tanévben is szép eredményeket könyvelhettek el az iskola tanulói. Legjelentő­sebb siker a szorobánosok or­szágos versenyén elért negye­dik helyezése, de említhetnénk a Szív a szívért Alapítvány ve­télkedőjének 1-2 helyezését, a néptáncosok sikeres Európa- napi szereplését, vagy éppen a színjátszó csoport balassa­gyarmati ezüstoldevelét is. Az iskolában nagy gondot fordítanak a nevelésre is, ennek köszönhetően a nagy létszám ellenére mindössze öt diáknál jelentkeznek magatartás-zava­ros problémák. Az órán kívüli tevékenység a szűkös költség- vetés miatt minimálisra csök­kent, a néptáncoktatás, a számí­tástechnika és az énekkar kép­viseli a szakköröket. A közelmúltban fogadták el a város középtávú oktatási kon­cepcióját, amely megerősíti az eddigi vonalat.- Most alakulnak ki azok a területek, ahol helyi nevelési programot kell készíteni - mondja Nemes Lászlóné, az is­kola igazgatója. - Ez nálunk a matematika, a környezetvéde­lem, az életvezetési ismeretek, szexuális nevelés és az egész­ségtan területét jelenti. Ez a koncepció a tartalmi munkában döntött.-Jelent-e „konkurenciát” a hatosztályos gimnázium?-Nem. Eleinte mi is tartot­tunk attól, hogy az átlagosnál jobb képességű gyerekek el­mennek majd, de a tapasztalat azt mutatja: ragaszkodnak az osztályhoz, a tanárokhoz, az is­kolához. Ez pedig jó bizonyíték arra nézve, hogy sikerül meg­nyernünk a gyerekek bizalmát. A gyerek ugyanis „ellenség­nek” tekinti a felnőttet: sok csa­ládban a szülő is céltalanságot ér meg, értékét veszti maga is, ebből fakad a gyerekek bizal­matlansága. Ezért is van szük­ség olyan programokra, ame­lyek megmutatják számukra, hogy a közösség igenis jó do­log. Egy pedagógus számára az a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát: anélkül sem­mit sem lehet csinálni. utolsó tanítási napra még tarto­gatunk egy kis meglepetést. Az idén először rendezünk tanév­búcsúztató, vakáció-köszöntő karnevált, amelynek fénypontja 11 órakor lesz a sportpályán. Az iskola összes tanulója gáz­zal töltött léggömböket enged a magasba, amelyeken minden­kinek rajta lesz neve és címe. Amelyik gyereknek a legmesz- szebbről válaszolnak, díjat kap a következő tanév elején. Eh­hez az akcióhoz csatlakoznak majd a város óvodásai is, kér­jük a város többi intézményét is, jöjjenek minél többen! Ter­veink szerint a karnevált este a művelődési ház előtt utcabál zárja. Hege A munkanélküliség, az elszegényedés a gyereklétszám csökkenéséhez vezet Búcsúznak az óvodások Csökken a gyereklétszám - halljuk mindenfelé. Nádúj­falu a kivételek közé tartozik: a napköziotthonos óvodában 33 gyerek tölti napjait. Amikor ott jártunk, éppen az évzáróra készültek a gyerekek.- Minden gyerek verset mond, aztán mondókák, dalos játékok következnek - mondja Gyetvai Róbertné. - A gyere­kek nagyon lelkesen készültek a Hófehérke és a hét törpe elő­adására. Az oviban három csoport van, a gyerekek azonban együtt töltik az egész napot: csoport- szoba csak egy van. Bővítésre azonban nem gondolnak, ennek pedig nem csak anyagi vonzatai vannak. A felmérés szerint ugyanis ez lesz az utolsó év, amikor ennyi gyerek jár ide. A munkanélküliség, az elszegé­nyedés itt is a gyerekek számá­nak csökkenéséhez vezet. Nagyon sokat köszönhetnek a szülőknek, akik nem számol­ják az órákat, amikor társa­dalmi munkában szépítik, gya­rapítják az óvodát. Most éppen babaházat készítenek, de segí­tettek az évzáróhoz szükséges kellékek elkészítésében is. Versenyképes harisnyák a városból Túlélték a harcokat Százhúsz embernek ad munkát a városban a haris­nyagyár. A kft. 1990-ben alakult, úgy is mondhat­nánk, hogy a régi üzem át­mentett maradványa. A dolgozók 50-60 százaléka régi „harisnyás”, akiknek a telephely változott ugyan, de munkájuk ugyanaz: gyártják a szebbnél szebb nejlonharisnyákat.-A kötődé három, a var­roda, a csomagoló és a raktár egy-egy műszakban dolgozik - mondja Mező Attila,, a kft. ügyvezetője. - Sok cégnek gyártunk, termékeink nagy része exportra készül, Csehországba és Szlovákiába. Belföldre tavaly szeptember óta termelünk nyolcféle saját terméket saját csomagoló­anyaggal.- Mekkora az éves árbevé­teli tervük?- Az idén 200 millió forint. Hosszú idő óta ez az első év, amely az eddigi adatok alap­ján jó eredményt sejtet az év végére. Itt, a telephelyen mindent meg tudunk csinálni, kivéve a festést. Ezt csak be­ruházással tudjuk megoldani, a Lady Kft. tulajdonát képezi a volt Fekete Gyémánt kisá- ruház, amelyet festőüzemmé szeretnénk átalakítani. Ko­operációs partnerünkkel egy harmadik céget szándékozunk létrehozni „SH Color” néven, terveink szerint 12 embert foglalkoztatunk majd három műszakban.-Mennyit keresnek a dol- gózók?-Az átlagkereset 29 500 forint. Van teljesítmény- és minőségi prémium, melynek mértéke attól függ, melyik te­rületen dolgoznak. Nálunk nem jellemző a túlóráztatás, esetenként előfordul havi egy-két alkalommal, de nyá­ron például egyáltalán nincs. Kétségtelen, hogy az is hozzá­járul: olyan gépparkunk van, amely a napi nyolc órában biztosítja a versenyképes ter­mék gyártását.- Terveznek-e létszámfej­lesztést?- A festőüzemen kívül nem tervezünk. Évente négymillió harisnyát gyártunk, ez a mennyiség ezzel a gépparkkal tisztességes megélhetést biz­tosít mind a tulajdonosok, mind az itt dolgozók számára. Fejlesztést, konkrét beruhá­zást nem tervezünk, elképze­léseink szerint csak gépek minőségi cseréjével számo­lunk.-Melyik a legkeresettebb termékük?- A kisbetétes strech haris­nyanadrág, ebből másfélmil­lió darabot gyártunk, többsé­gében exportra. Hegedűs Nagy odafigyeléssel dolgoznak a kötődében A dolgozók fele „ régi harisnyás ” fotók: rigó Tibor Szűkös anyagiak Mátraverebélyben - Elvágynak a falubeli fiatalok Lassan felélik a falu vagyonát Mátraverebély 2190 lakosú kis település, a Zagyva mentán. A falu egyik oldalán a Mátra vonulata, másik oldalán a Cserhát dombjai. A községhez tartozik Kányás, Csengerháza és Szent­kút, Magyarország egyik legősibb és leglátogatottabb kegyhelye. A környezet tehát ideális, sőt turisztikai szempontból akár kiemelkedő is lehetne. A tele­pülés jegyzője, Tóthné Percze Tünde szerint azonban a ked­vező körülmények ellenére egyre nehezebb megélniük:- Igaz ugyan, hogy hitel-kö­telezettségünk nincs, de nagyon nehéz a gazdálkodás. Helyiadó­bevételünk elenyésző, jófor­mán állami támogatásból élünk, csak a működési költségek visszafogásával, takarékos gazdálkodással tudunk fejlesz­tést tervezni. Igyekszünk minél jobban kihasználni a pályázati lehetőségeket, most például május 30-án adjuk át a tízmillió forintos beruházással épült szentkúti buszparkolót, amely­hez 6.5 millió forintot nyertünk a területfejlesztési tanácstól. Ebben az évben szükséges lenne a temető kerítésének cse­réje, meg kell oldani a Zagyva út vízelvezetési gondjait, asz­faltozási munkálatokat kell vé­gezni például a Felszabadulás út egy részén. Nem halogatható tovább a közvilágítás korszerű­sítése sem, ezt azonban a szű­kös anyagiak miatt 2-3 év alatt, több ütemben tudjuk csak meg­Tóthné Percze Tünde valósítani. Most folynak a tár­gyalások a kivitelezésre egy céggel, igen kedvező ajánlatot tettek. Kétmillió forint saját erő kellene, terveink szerint ismét pályázunk a területfejlesztési tanácshoz.- Úgy tűnik, valóban igye­keznek minél jobban kihasz­nálni a pályázati lehetőségeket.- így igaz, most legutóbb például 150 ezer forint pályá­zati pénz tette lehetővé Szent- kúton a tavaszi fásítást, és je­lenleg is több pályamunka van folyamatban: a védőnői szolgá­lat tárgyi feltételeinek javítá­sára, a Magyar Úttörők Szövet­ségéhez komplex programra nyújtottunk be pályázatot, a Belügyminisztériumnál és a Népjóléti Minisztériumnál is van folyamatban egy komplex egészségügyi pályázat, illetve az óvoda és az iskola is pályá­zott különböző alapítványok­hoz. Ez a folyamat már évek óta tartó tendencia.- Milyen a település munka­ellátottsága?-Az országos átlagnál lé­nyegesen magasabb nálunk a munkanélküliség, közel 90 fő részére fizetünk jövedelem- pótló támogatást. A mintegy 108 milliós költségvetésben vi­szonylag magas a szociális ellá­tásokra fordítandó összeg, az összlakosság 25 százaléka ci­gány származású. Települé­sünkre is jellemző az elörege­dés, közel 800 ember kap va­lamilyen nyugdíjszerű ellátást, az aktív keresők száma elenyé­sző. De megpróbálunk másfelől is bevételre szert tenni. Az el­múlt években 61 üdülőtelket alakítottunk ki Szentkúton, az idén újabb 17 talált gazdára. Az intézmények működtetésével ugyan egyelőre nincs gond, de nagyobb karbantartási, felújí­tási munkákra lenne szükség. Előbb-utóbb feléljük a forga­lomképes vagyont, félő, hogy ez az intézményi működtetés rovására fog menni.- Mennyire rossz Mátrave­rebély közbiztonsága?- Sajnos, azt kell monda­nom, hogy napirenden vannak a betörések, a lopások. Kilenc éve dolgozom itt jegyzőként, ilyen rossz közhangulat talán még sosem volt. A fiatalok azt kérdezik, hogy hová kellene ih­nen költözni? Itt van mindjárt a telefonhelyzet: a többi települé­sen ellenállás mutatkozott a DECT-rendszer iránt, itt elfo­gadták, mondván, hogy legyen már végre valami. A torony las­san egy hónapja áll, a lakosság kezdi elveszteni a türelmét, előbb március vége volt a határidő, majd április vége, te­lefon pedig még most sincs, sőt munkások is csak itt-ott dol­goznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents