Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-23 / 118. szám
1997. május 23., péntek Világtükör 7. oldal Marc Grossmant, az Egyesült Államok jelenlegi ankarai nagykövetét nevezte ki Bili Clinton a külügyminisztérium európai és kanadai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettesévé. Elődje, John Komblum Bonnban lesz nagykövet, ha a szenátus jóváhagyja. Gépkocsiba rejtett pokolgéppel meggyilkoltak 12 embert csütörtökön Algériában. Az eset az Algírtól 25 kilométerrel délre fekvő Bufarik belvárosában történt. A. robbanásnak 31 sebesült áldozata is van. Weizman-Mubarak találkozó lesz a közeli napokban. Az izraeli elnök az egyiptomi államfővel megpróbálja kimozdítani a holtpontról a közel-keleti békefolyamatot. Franjo Tudj maii horvát köz- társasági elnök arcképével hoznak postabélyeget forgalomba Horvátországban annak emlékére, hogy a volt jugoszláv tag- köztársaság 5 évvel ezelőtt, május 22-én lett az ENSZ tagja. Néhány nappal ezelőtt a Horvát Nemzeti Bank jelentette be, hogy arany és ezüst emlékérméket bocsát ki Franjo Tudj- man elnök 75. születésnapja tiszteletére. Ellenőrzésük alá vonták a Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) egész területét a felkelők, miután elfoglalták a fővárostól 300 kilométerre délnyugatra fekvő Matadi kikötővárost. Laurent-Désiré Kabila, a felkelők vezére találkozott Étienne Tshisekedi ellenzéki vezetővel, és megbeszéléseket folytatott az ország új kormányának megalakításáról. Földrengés rázta meg csütörtök reggel India középső részét. Az első jelentések szerint a 6-os erősségű földmozgás következtében 31 ember meghalt, a sebesültek száma meghaladja a százötvenet. Az anyagi kár számottevő. Rekordot ért el: 771 tonnára nőtt az idei első negyedévben a világ nemesfémpiacain az arany vásárlása. A Világ Aranytanács szerint Szaúd- Arábiában, Indiában és Indonéziában soha nem tapasztalt igény mutatkozik az aranyra. Az ár ugyanakkor nem szökött fel, mivel elegendő a kínálat. Kínai régészek rábukkantak a nagy fal eddig ismert legrégibb szakaszára, amely a becslések szerint mintegy 2500 évvel ezelőtt, az úgynevezett „harcoló királyságok” idején épült. A meglehetősen rossz állapotban levő, tíz kilométer hosszú falrészt Pekingtől 150 kilométerre délre, Hopej tartományban tárták fel. A nagy fal teljes hossza 6400 kilométer. Jelcin menesztette főkatonáit Az orosz elnök ismét nem írta alá a műkincstörvényt Borisz Jelcin csütörtökön leváltotta Igor Rogyionov védelmi minisztert és Viktor Szamszonov tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. A tárca élére ideiglenes vezető került. Az államfő ezt megelőzően a Védelmi Tanács ülésén éles hangvételben bírálta őket, szemükre vetve: semmit sem tettek a hadsereg reformjáért. Borisz Jelcin átmeneti jelleggel Igor Szergejev hadseregtábornokot, a hadászati rakétacsapatok főparancsnokát nevezte ki a védelmi tárca élére, valamint vezérkari főnöknek kinevezte a 47 éves Viktor Csecsekatov tábornokot. Az államfő a befolyásos Védelmi Tanács ülésének megnyitásakor felháborodásának adott hangot a katonai reform alakulása miatt. „Fel vagyok háborodva a hadsereg reformjának alakulása és a fegyveres erők állapota miatt” - mondta rendkívüli szigorúsággal. - „A végzett munka színvonala igen alacsony. Elégedetlen vagyok, és le kell vonnom a következtetéseket.” A nem megfelelően ellátott orosz hadsereg nagy része elszomorító állapotban van. Jelcin elrendelte, hogy 2000-ig hozzanak létre hivatásos hadsereget. Rogyionov ismételten figyelmeztetett, hogy a pénzeszközök szűkössége miatt veszélybe kerülhet Oroszország védelmi képessége. * Az orosz elnök visszaküldte a parlamentnek az úgynevezett műkincstörvényt, amelynek értelmében orosz tulajdonná nyilvánították a II. világháború idején a Vörös Hadsereg által a Szovjetunióba elhurcolt és ma az orosz föderáció területén lévő műkincseket. Jelcin a törvény visszautalását azzal indokolta, hogy elfogadásakor a parlament az alkotmányba ütköző eljárási hibákat követett el. A felsőház tagjai közül ugyanis sokan nem személyesen, hanem levélben adták le voksukat. Hírháttér Két téma, négy kérdés Finoman szólva is meglehetősen zűrzavaros napok előzték meg Szlovákiában a ma kezdődő, kétnapos népszavazást. Szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, milyen kérdésekre válaszolnak az állampolgárok, melyik szavazócédulát ismerik el hivatalosnak. Az első három kérdés - a pozsonyi kormány ösztönzésére - az esetleges NATO-tagsággal kapcsolatos: a belépésen túl a nukleáris eszközök elhelyezésének és a külföldi csapatok állomásoztatá- sának igenlését vagy elutasítását tudakolja. Csakhogy Szlovákiának gyengék az esélyei arra, hogy a júliusi madridi csúcson meghívást kapjon a brüsszeli védelmi szövetségtől. Az ellenzék szerint a tudatosan elriasztó módon megfogalmazott kérdések voltaképp azt a célt szolgálják, hogy a Meciar-kormány a referendumra hivatkozva leplezhesse saját felelősségét a NATO-felvétel lehetőségének eljátszásában. (Arról nem is szólva, hogy a NATO nem kíván nukleárisfegyvereket telepíteni az új tagországok területén.) Nem sokkal egyszerűbb a helyzet a népszavazás negyedik kérdésével kapcsolatban sem: továbbra is a parlament válassza-e meg a köztársasági elnököt, avagy - miként azt az ellenzék, köztük a magyar pártok koalíciója szorgalmazza - közvetlenül a nép. Kovác elnök mandátuma jövő márciusban lejár, Meciaré azonban 1988 második feléig tart. Az elnök helyettesítésére a miniszterelnök jogosult, az ellenzék attól tart, hogy a köztes időszakot Meciar önmaga „bebetonozására” használhatja fel. Szondy Gábor Irán elnököt választ. Lejárt Ali-Akhbar Hasemi Rafszandzsani hodzsatolleszlám második állariifői ciklusa is, ezért, ma urnához járulnak az iszlám ország választópolgárai. A radikálisok jelöltje Mohammad Katami, akit azonban nem támogat a suta papság, fotó: feb/reuter Török hadjárat a kurdok ellen Az államügyész a kormányzópárt betiltását indítványozza Kilenc napja tartó hadműveletükben a török katonák már kétszáz kilométeres mélységben előrenyomultak Irak északi részén - írja a Reuter, iraki kurdok beszámolói alapján. A török hadsereg így minden korábbinál messzebb jutott iraki területen. Több mint tízezer török katona vesz részt a múlt héten kezdett hadműveletben. amelynek meghirdetett célja, hogy kifüstölje a Törökország keleti részén önálló államért harcoló kurd szakadá- rok fegyvereseit a határon túl létesített támaszpontjaikról. A legutóbbi katonai jelentések szerint a török egységek a Kurd Munkáspárt nevű szeparatista szervezet 1146 harcosát ölték meg mostani hadműveletükben. Mintegy kétszáz törökországi kurd csütörtökön behatolt az ENSZ genfi székházába, és elfoglalta az épület egy részét, hogy így tiltakozzék a török hadsereg hadműveletei ellen. A tüntetők követelték, hogy az ENSZ ugyanúgy lépjen fel Ankara ellen, mint az Öböl-háborúban Irakkal szemben. A kurdok egyik szóvivője kijelentette: akciójukkal az ellen kívánnak tiltakozni, hogy a nemzetközi közösség közönyösen szemléli polgári személyek százainak lemészárlását Észak-Irakban. * A Törökországot koalícióban kormányzó Jólét Pártja (Refah) bírósági keresetet nyújt az államügyész ellen, aki a párt betiltását kérte. Vural Savas államügyész szerdán az alkotmánybírósághoz benyújtott keresetében javasolta Necmettin Erbakan miniszterelnök pártjának betiltását, mivel az szerinte vét az állam világi jellegének alkotmányos alapelve ellen. A szervezet bővítése is tét Rendkívüli csúcs két választás között Az Európai Unió Kormányközi Konferenciájának három hét múlva esedékes zárótanácskozásának előkészítésével foglalkozik a tagországok állam- és kormányfőinek mai csúcstalálkozója. A soron kívüli csúcstalálkozón ennek megfelelően a kormányközi konferencia öt fő témaköréről lesz szó. Az Unió és állampolgárai viszonyát taglaló kérdéskörről, benne a foglalkoztatás és a szociálpolitikáról; a közös külbiztonság erősítéséről; a közbiztonságot és az állampolgárok szabadabb mozgását elősegítő bel- és igazságügyi együttműködés elmélyítéséről; az Unió intézményeit érintő reformról, valamint az integráció országonként eltérő üteméről cserélnek véleményt. A találkozó munkáját meghatározza, hogy két fontos parlamenti választás, a brit után és a francia előtt tartják. Brüsszelben és a tagországok fővárosaiban nem titkolt megkönnyebbüléssel üdvözölték a munkáspárti kormány eddig hangoztatott együttműködést szorgalmazó nyilatkozatait, bár világossá vált, hogy nem minden tekintetben várható lényeges elmozdulás a korábbi brit szembenállásban. Volt nyugatnémet politikus az NDK zsoldjában Még a KGB is figyelmeztetett Willy Brandt annak idején azért kényszerült lemondani a kancellári posztról, mert munkatársai között keletnémet hírszerzőt lepleztek le. A német szociáldemokratákat most újabb kémbotrány szele csapta meg. Az érintett ugyan már rég halott, viszont valóban pártja csúcsán volt. Herbert Wehnerröl, az SPD frakcióvezetőjéről van szó, akit Markus Wolf a néhai NDK titkosszolgálatának vezetője leplez le júniusban megjelenő könyvében. A Die Welt című napilap tudósítása szerint a keresztényszocialisták (CSU) parlamenti csoportjának vezetője, Otto Re- genspurger arra szólította föl az SPD-t, hogy nyissa meg archívumait, tekintettel arra, hogy - az állítások szerint - Wehner még Helmut Schmidt idején is folyamatosan tájékoztatta Ho- neckeréket Bonn keletnémet politikájáról. „Jó volna megismerni - így a bajor politikus -, hogy Wehner ténykedése milyen hatással volt az NSZK biztonságára.” Sőt: Egon Bahr, a szociáldemokraták egykori NDK- szakértője a Stem magazinnak adott interjújában azt is elismerte, hogy a szovjet KGB (!) már a hetvenes években kifejezetten óvta Willy Brandtot Herbert Wehnertől. A Németországban „nem mindennapi leleplezésnek” minősített hír tartalma azonban aligha csupán a történelemkutatást szolgálja. Meglehet, Bonnban is megkezdődött a jövő évi választások kampánya. (gyulay) Alezredes nagyhercegnő. Belgiumi Astrid letette a katonai esküt, és mostantól országa hadseregének egyik egészségügyi alakulatánál teljesít szolgálatot. A hercegnő, aki második a trón várományosai sorában, egyúttal a Belga Vöröskereszt elnöke is. fotó: feb/reuter Csökken a menekültek száma Mégsem megnyugtató a washingtoni helyzetjelentés Tavaly „csupán” 34 millióan menekültek el a háború, az erőszak és az éhínség elől. Ez évek óta negatív rekord. A tendencia azonban nem azzal függ össze, hogy békésebbé vált a világ. A washingtoni menekültügyi világszervezet éves jelentése arra figyelmeztet, hogy növekszik azoknak az országoknak a száma, ahol szigorítják az előírásokat. Ez megnehezíti azok dolgát, akik rossz körülményeiket jobbra cserélnék. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a korábban nagyvonalú menekültpolitikát folytató kormányzatok gyakorlatilag lezárják a határokat, illetve a rászorultaknak csak vonakodva nyújtanak segítséget. A közzétett jelentés elmarasztalólag említi az Egyesült Államokat és Németországot, valamint Iránt, Bangladest, Libanont és Törökországot. Az USA-ban április elején új bevándorlási törvény lépett életbe, amely azonnali kiutasítást helyez kilátásba, ha az oltalmat kereső külföldi hamis papírokkal érkezik. Ugyanakkor a menekülők gyakran csak hamisított igazolványokkal tudják elhagyni a hazájukat - mutat rá a washingtoni jelentés. Németország azért kapott rossz osztályzatot, mert idő előtt hazaküldi a bosnyákokat, „holott Boszniában még mindig bizonytalan a helyzet. Romokban állnak a lakások, nem szedték fel a taposóaknákat, nincs munka, nincs szabad mozgás, sem vallási türelem.” A menekültek száma világ- viszonylatban azért is csökkent, mert mindennapossá vált, hogy a kopogtatókat - főként Afrikában - visszafordítják. Akaratuk ellenére egy év alatt mintegy kétmillióan kerültek vissza Ruandába és Afganisztánba. Az Egyesült Államok bármely országnál többet, évente hozzávetőlegesen 389 millió dollárt költ a menekültek megsegítésére. Az összeg óriási, ám egy főre vetítve (1,47 dollár) az USA csak a kilencedik helyet foglalja el a világrangsorban, míg a listavezető Norvégia, ahol az egy főre jutó ráfordítás 13,25 dollár. (toronyi)
