Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-23 / 118. szám
4. oldal Gazdaság 1997. május 23., péntek A pásztói szőlősgazdák mindent megtesznek boruk hírnevéért Kettős érdeket véd a hegyközség- Célunk a szőlősgazdák érdekeinek érvényesítése, a származás- és minőségvédelem meghonosítása, érvényesítése - foglalja össze a tennivalók lényegét a két évvel ezelőtt alakult Pásztói Mátraaljai Hegyközség elnökhelyettese, Manusek Béla szőlősgazda. Uralkodó borszőlők A hegyközségnek 400 gazda a tagja, akik 70 hektár szőlőültetvényen gazdálkodnak Pásztón és Hasznoson, döntően a volt szövetkezet tábláiban. Soraikban nemcsak helybeliek, hanem megyén kívüliek is megtalálhatók. A törvény szerint, akinek 1 500 négyzetméternél nagyobb szőlője van, köteles belépni a hegyközségbe.-Milyen fajták termesztésével foglalkoznak, melyek az ural- kodóak?- Döntően az itt honos borszőlőket termesztik: a kettős hasznosítású orsai Olivért, mely inkább borszőlő, a rizlingszilvánit, a zöld veltelinit, az olaszrizl inget és a kék oportót. Kisebb területen díszük a merlot és a saszla. Ez utóbbi csemege étkezési szőlő.-Kérem, foglalja össze a hegyközség vezetőségének eddigi tevékenységét!- Összehangoljuk a szüret időpontját, megegyezünk az érési időszakban várható termés őrzésével, védésével kapcsolatban. Sorainkban van az a mezőgazdasági szakember, aki a növényvédelemben kamatoztatja tudását. A vezetőség hatáskörébe tartozik a telepítés, a tőkekivágás. A tagsággal közösen kialakítottuk a védőárat. E tekintetben hegybírónk hatósági jogokat is gyakorolhat.-Térjünk vissza a bevezető gondolatra. Mi indokolja a származás- és minőségvédelem meghonosítását?- A pásztói szőlők, borok elismertségének növelése, a jó minőség állandó garantálása. Ilyen módon kívánunk hozzájárulni a magyar nedűk hírnevének megerősítéséhez. Szándékaink között szerepel a borhamisítók kiszűrése is. Erre eddig környezetünkben nem volt példa. Reméljük, nem is lesz.-Kinek a hatáskörébe tartozik a származási bizonyítvány kiadása?- A hegyközség vezetésének körébe. Minden szőlősgazdának jól felfogott érdekében magának kell kérnie - akárcsak a minőséget tanúsító okiratot - válaszolja a szőlősgazda, majd a nevére szóló dokumentumot átnyújtja, mely tanúsítja, hogy Manusek Béla az általa termelt zöld veltelinit minőségi borként hozhatja forgalomba.- Az FM ezzel kapcsolatos rendeletében előírja, hogy 1997 márciusától csak származási és minőségi bizonyítvánnyal ellátott szőlőt, bort vehetnek át a felvásárlók - egészíti ki az előbbieket az elnökhelyettes.- Tudomásom szerint a hegyközség gazdáinak szőlői elöregedtek: Miként lehet általuk jó minőséget garantálni?- Gazdatársaim 40-50 százalékban tőkehiányosán jutottak mostani szőlőültetvényeikhez. Azóta évről évre javult a helyzet. Jómagam hatszáz gyökeres szőlővel pótoltam a tőkehiányos sorokat. Ami pedig az öreg tőkéket illeti: sokszor jobb minőséget adnak, mint a fiatalok, de csak akkor, ha gondosan művelik. Későn érkező támogatás-A szőlőtelepítés rendkívül idő- és munkaigényes, általában öt év múlva térül meg a befektetett pénz. A kormány negyven százalékos támogatással ösztönzi a gazdákat a telepítésre. Elégségesnek tartja ennek nagyságát?-Tőkeerős gazdának kell lenni, aki ezt vállalja. A támogatás is későn érkezik, ráadásul a befektetett összeg egy részét pótolja.-A korábbi években visszatérő refrénként hangzott el a gazdák részéről: a felvásárlási árakban nem kapják vissza a költségeket sem. Most mi a helyzet?- A tavalyi, kilónkénti 40-50 forintos szőlő-felvásárlási ár elfogadható volt, szívesen adták el terméküket gazdatársaim. Az idén tovább emelkedtek a művelési, termelési költségek. Ha már az értékesítésnél tartunk, elmondom, hogy mindenki saját maga adja el termését, a hegyközség vezetése csupán tájékoztató jellegű kiadványt juttat el gazdatársaihoz.- Miben bíznak?-Saját munkánkban, a kedvező időjárásban. Még annyit kívánok hozzátenni, hogy csak az foglalkozzon szőlővel, aki nagyon szereti. " ■ Venesz K. Manusek Béla Aki törvényt sért, fizessen ! Az előző kormány szerint az akkori Országgyűlés által szentesített A Munka Törvénykönyve európai színvonalú. A munkavállalók szerint számukra kiszolgáltatottságot jelent, mert a munkaadóknak teremtett diktatórikus lehetőséget, akik közül a jogaik gyakorlását számon kérő munkavállalóknak hamar odavágják: - Ha nem tetszik, mehetsz, sokan várnak a helyedre! E gondolatok jegyében kértem meg dr. Muzsnayné dr. Luby Zsuzsannát, a megyei hatáskörrel rendelkező Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság elnökét, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre.-Mit jelent valójában az európai színvonal?-Az 1992 júliusában megjelent szabályozás valójában három törvényt jelent. Külön szabályozza a versenyszférát, külön a közalkalmazottakét, külön a köztisztviselőkét. A versenyszféra szabályai a mi viszonyainkra vonatkoztatva kicsit koraiak voltak. Alap- probléma volt, hogy az anya- vállalatoktól leváló különböző gazdasági, társasági formában működő cégeknél a törvény- könyv szabályaival összefüggésben az új munkáltatók csak a náluk eltöltött időt kívánták figyelembe venni, a munkaviszonyban töltött idő tartalmához igazodó felmentéseknél és végkielégítéseknél. Ez méltánytalan helyzetbe hozta a munkavállalókat.- E kiszolgáltatott helyzet orvoslására történt-e felsőbb szintű állásfoglalás?- A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 154. számú állásfoglalásában létrehozta a különös munkajogi jogutódlás intézményét. A munkaadók az első időszakban ennek ellenálltak, később egységes ítélkezéseink hatására egyre inkább tudomásul vették a számukra megváltozott új helyzetet. Tudomásom szerint ez utóbbi állásfoglalás a most készülő munkatörvénykönyvet szolgáló előterjesztésben jogszabályi szinten belekerül. Egyébként az utóbbi két évben a perek száma csökkent, de a jogi megítélés nehezült.- A munkavállalók milyen ügyekben fordulnak önökhöz?- Leggyakrabban a felmondási és végkielégítési idők megállapításai miatt. A vegyes vállalatoknál általában a munkarend, a munkaidő mértéke, illetve a túlóráztatás anyagi elismerése érdekében. Több olyan perünk volt, ahol az időközben megindult felszámolási eljárás miatt váltak bizonytalanná az egyébként jogos munkavállalói követelésekbe. Jelentős számú rendkívüli felmondással kapcsolatos perünk volt, mert a munkáltatók nem tartották be az elévülési határidőket. A köztisztviselőknél és közalkalmazottaknál - az előbbieknél jóval kisebb számban - fegyelmi eljárások indultak. Sok gondot okoztak a közalkalmazottaknál a besorolásokkal kapcsolatos jogviták, amelyek a köznyelvben az F-kategóriába való sorolást jelentették. Az 1997. évi költségvetési törvénnyel módosított K. J. T. besorolási szabályaiból viszont mára elenyésző számú per érkezett.- A megítélt összegek nagysága milyen skálán mozog?- A minimálbértől - az alsó határtól - milliós nagyságrendig. Több esetben került erre sor a jogellenes, rendkívüli felmondások miatt a munka- vállalók javára.- Kik a leggyakoribb vendégek a bíróságon?- Nehéz rangsorolni, talán nem is lenne teljesen igazságos, de feltétlenül megemlítem az újonnan létrejött gazdasági társaságokat - kft., bt. -, ezen belül azokat, amelyek külföldi érdekeltséggel működnek. Legtöbb peres eljárás a munkaidő, a munkarend és a ki nem fizetett túlmunkánál van.-Mikor fordulnak önökhöz a kárvallott munkavállalók?- A munkahely féltése miatt sajnos nem időben. A munka- viszony megszűnése után.- Tetten érhető-e, hogy a pervesztes munkaadó érzékelteti: mégis ö a meghatározó, az egyeduralkodó?-Előfordult, de nem jellemző. Elsődleges okát abban látom, hogy a munkavállaló, ha jogellenesség történt vele, s ezt a bíróság állapítja meg, általában nem is kéri munkaviszonyának helyreállítását.-A most készülő, ősszel az Országgyűlés elé kerülő munkatörvénykönyv egyensúlyi helyzetet teremt-e a munkaadók és -vállalók között?-Jelentős javulást várok a csoportos létszámleépítés szabályozásánál, a szakszervezeti tisztségviselők fokozottabb védelmétől, a munkajogi jogutódlás törvényi szabályozásától és a felmondási védettség új előírásaitól. Ez utóbbi inkább a munkáltatóknak teszi egyértelművé az általuk gyakorolható eljárást. V. K. Új cement - régi néven. Hazánkban az egy főre jutó éves cementfelhasználás 280-290 kiló, ami egyliar- mada a fejlett európai országok átlagának. A Magyar Cementipari Szövetség elnöke tegnap bejelentette: július 1-jétől hatályba lép az új cementszabvány. Az egyes cementfajták megnevezése a régi marad. Viszontgarancia. Hamarosan hatályba léphet az a viszontgarancia-szerződés, amit a Postabank nagytulajdonosai vállaltak a hitelintézetnek nyújtott állami garanciavállalással szemben. A két tb-önkormányzat már döntött erről, és a napokban válható Százhalombatta ön- kormányzati testületének határozata is - közölte Balázs Ágnes, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese. Biztos bankbetét. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint áprilisban kiugróan magas, 27,7 milliárd forint volt a lakossági takarékbetétek állományemelkedése. A lakosság vélhetően banki betétre cserélte az áprilisban lejárt állam- kötvények nagy részét. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ( 1 egységre, forintban) Angol font 297,30 Francia frank 31,76 Japán jen (100) 156,59 Német márka 106,98 Olasz líra (1000) 108,68 Osztrák schilling 15,21 Svájci frank 128,25 USA-dollár 181,39 ECU 208,91 Erősebb banki alapokra és kisebb állami szerepvállalásra lenne szükség Vezetőt a tulajdonos választ A vállalati vezetők kiválasztása külön szakma, mely egyre nagyobb jelentőséggel bír - állítják hazai és külföldi gazdasági szakemberek. A vállalatok működését a tulajdonos határozza meg, s céljai eléréséhez keresi, vagy keresteti a legmegfelelőbb embert. A jó vezetőnek ismernie kell a vállalat belső működését, valamint azt, hogy a pénzintézetek és az egyéb gazdasági intézmények milyen kapcsolatban vannak egymással.-Miként működik ez a hazai gyakorlatban? Milyen Magyarországon a vállalatok, pénzintézetek belső felépítése, s egymáshoz való viszonya? - kérdeztük dr. Tardos Mártonról, a parlament gazdasági bizottságának elnökétől.- A hazai cégek túlnyomó többsége pénzügyi nehézségekkel küszködik. Ebből következően nem érzik szükségesnek azt, hogy a rendszerváltással egy időben megkezdett gazdasági átalakuláshoz alkalmazkodjanak. Ezért a bankok nem szívesen adnak kölcsönöket a magyar cégeknek. Ugyanakkor tény az is, hogy a magyarországi pénzintézetek tőkeellátottsága is meglehetősen alacsony. Vagyis sokkal erősebb banki alapokra volna szükség és olyan állami szabályozásra, amely a pénzintézetek kockázattól való félelmét csökkentené. Az állam túlzott szerepvállalása a hitelnyújtás terén jelentősen hátráltatja a gazdaság megerősödését.- Kik ma hazánkban a cégtulajdonosok?- A privatizáció olyan tulajdonosokat „keresett”, akik kockáztatnak, s a kockázatért jövedelmet, profitot akarnak kapni. Ez eddig csak a multinacionális vállalatok esetében sikerült. Ők nem félnek a tőkeemeléstől. De attól sem, hogy ha radikális termelési szerkezetváltást hajtanak végre, akkor esetleg a belső emberek ezt megtámadhatják, ami a cég stabilitását veszélyeztethetné. Ez a tisztán magyar vállalatok esetében nem így van. A honi tulajdonosok másik nagy csoportja a bankoké, amelyek az adósságcsere révén jutottak tulajdonhoz, és a saját belső problémáikkal vannak elfoglalva.-Hogyan lehet ezen a helyzeten ön szerint változtatni?- Az államnak fontos szerep juthatna ebből. Olyan törvényeket kellene alkotni, amelyek a bankok pénzkihelyezéssel kapcsolatos kockázatát csökkentik. A másik lényeges elem véleményem szerint az állami értékpapírok kibocsátásának mérséklése volna. Ma a vállalatok és a bankok megtakarított pénzüket papírokba fektetik, s nem a gazdasági növekedésre fordítják. Ezek a változtatások egyébként már szerencsére folyamatban vannak.- Ki és milyen alapon nevezi ki a vállalatok vezetőit?- Mindig a tulajdonos. A cél a profit, s ehhez kell az alkalmas „végrehajtót” megtalálni. A megfelelő iskolai végzettség, szakmai és vezetői gyakorlat mellett világszerte egyéb, szubjektív tényezők is döntőek a kiválasztáskor. Vagyis kívülállónak nagyon nehéz bekerülnie a ki választandók körébe. Szalóky Eszter Kecskemét Miskolc Szeged Szombathely Debrecen Budapest nagybani Új burgonya 120-180 120-200 130-250 — 120-240 150-160 Fejes káposzta 100-120 60-100 20- 35 118-118 60-120 50- 95 Karalábé (db) 30- 40 30- 60 25- 35 40- 50 30- 60 20- 45 Korai s.-répa (cs) 10- 70 40-110 45- 80 25- 80 30- 80 30- 80 Korai petr. (cs) 20- 80 60-12025- 80 30-100 30- 80 Vöröshagyma 100-120 80-120 80-120 120-128 100-200 75- 85 Uborka 120-190 120-200 130-140 170-200 100-200 140-160 Főzőtök158-250 — 200-250110-150 Paradicsom 250-350 200-320 200-250 320-330 150-330 260-300 Tv-paprika (db) 15- 60 20- 55 20- 45 15- 5610- 54 Alma 40-130 40-150 70-140 60- 98 50-150 50-241 Görögdinnye180-250150-180 Földieper 400-500300-550400-700 450-660 Tojás (db) 10,0-12,0 10,0-13,0 10,0-12,0 9,0-15,0 10,0-13,0A május 14-21. közötti árak alakulása, forintban A versenyképességet segíti Magyarok az európai EUREKA-ban Hazánk nemrégiben csatlakozott az európai EURER A-programhoz. Tagságunk egyelőre beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A magyar kutatók eddig már csaknem hatvan EU- RÉKA-projektben vesznek részt. A kutatási és fejlesztési programhoz kapcsolódó eredményeinket T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára ismertette az újságírók előtt, annak a tanácskozásnak a szünetében, amelyen értékelték a magyar tagság tapasztalatait. Az EURÉKA-program tizenkét éve indult, több fejlett európai ország részvételével, s a földrész technológiai versenyképességének javítását szolgálja. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke közölte: a tapasztalatok szerint a magyar vállalkozások elsősorban a kisebb, átlagosan mintegy 2,5 millió ECU-s költségvetésű programokban vesznek részt. De van már olyan cég is, amely 100 millió ECU-s programban kapott helyett. A magyar vállalkozások részvételét az OMFB mintegy 500 millió forinttal támogatta. Ehhez a résztvevők még ugyanennyi pénzt tettek hozzá. A felmérések nem szólnak arról, hogy mekkora hasznot hoz a programokban való részvétel, ám annyit lehet tudni: van 13 olyan vállalkozás amely összesen mintegy 4 milliárd forintnyi haszonra számít. Jelenleg 40 projektA VILÁG PIACAIN Enyhén morzsolódó árak Az Agrograin elemzése szerint a múlt héten csendesek voltak a gabonapiacok. A vevők szerint hosszabb távon is ez a lanyhuló tendencia érvényesül. Az ok elsősorban a kedvező időjárás, és a várhatóan kiegyensúlyozott kereslet-kínálati helyzet. Jelentős újdonságot az USDA becslése sem tartalmazott, viszont annál határozottabb irányt mutat Tunézia 125 ezer tonnás vétele július-szeptemberre. Az üzletet tonnánként 173 és 176,50 dolláron kötötték, ami - induló kikötői paritáson - 160 dolláros árszintnek felel meg. A múlt hét végén további árcsökkenésről érkeztek hírek, ez megerősítette azt a vélekedést hogy a mediterrán térségben a vevők lesznek a meghatározóak. A nemzetközi piacokon a kukoricajegyzések gyakorlatilag változatlanok, illetve távolabbi határidőre enyhén csök- kenőek. A Budapesti Árutőzsdén tartott a búza jegyzése, míg a kukorica ára több határidőnél erősödött. Ez némi meglepetést okozott, mivel korábban a a tengerifelesleg eladhatatlan- ságáról keringtek hírek. Wágner Katalin
