Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

6. oldal Energia 1997. május 21., szerda Beruházások a minőségi szolgáltatásért - A szolgáltatás nem mindig népszerű tevékenység Épül az új rétsági állomás A szűkülő pénzügyi források ellenére az ÉMASZ Rt. rét­sági kirendeltségének ellátási területén több százmilliós ér­tékű beruházás megvalósítá­sával kívánja szinten tartani, javítani a fogyasztók villa- mosenergia-ellátásának szín­vonalát, minőségét. 1997-ben itt zajlik az rt. legnagyobb vo­lumenű beruházása. Az átlag fogyasztó mindezen erőfeszítésekből igazából rend­szerint nem sokat tapasztal. Néha napján bosszankodik egy- egy esetleges áramszünet miatt, amelyet az üzemzavarok, vagy az átépítéssel járó tervszerű áramszünetek kapcsán érzékel. A szolgáltatás nem mindig népszerű tevékenység, a folya­matosság, a minőség érdekében rendszeresen befektetett em­beri, anyagi erőforrások a külső szemlélő számára nem látvá­nyosak. Általában a szolgálta­tással kapcsolatosan észrevéte­lek csak akkor fogalmazódnak bennünk, ha az valamilyen ok­ból szünetel. Rohanó világunk­ban az, hogy valami jó, általá­ban természetes, nem értékel­jük kellően. A szóban forgó tér­ség fogyasztói valószínűleg ke­vesen emlékeznek vissza úgy tizenöt év távlatára, amikor még a terület villamosenergia­ellátását a szántóföld közepén elhelyezett 5,4 MVA-es telje­sítményű, 35/20 kV-os transz­formátorról ellátott két kicsat­lakozó, nagy fogyasztói terüle­tet átfogó 20 kV-os szabadve­zetékek biztosították. Az időjá­rás (manapság sem különbül) bővelkedett szeszélyeiben, s a mások számára áldott eső, kü­lönösen ha egy kis szél, villám­lás kíséretével érkezett, rögtön „elrendezte” a terepet, a közép- feszültségű hálózattal egye­temben. A távműködtetés ez idő tájt még nem rendelkezett megfelelő kiépítettséggel, üzembiztonsággal. A szerelők­nek nem volt hát mit tenniük, ha tetszett, ha nem, a több száz méteres sártengeren át alkal­muk volt bravúros terepjáró adottságukat bizonyítani, gya­logszerrel, a csizmát lehúzó sárban, vagy jó esetben az UAZ terepjáró igénybevételével. Ezen műszaki, technikai adottságok mellett a szolgálta­tás minőségének jellemzésére használt üzemzavari mutató­számok igencsak rossz képet alkottak, az évi 20 db/100 km feletti meghibásodási gyakori­sággal és a 3-5 órás üzemzavari elhárítási idővel. A térség villamosenergia-el- látásán sokat javított az 1990- ben üzembe helyezett, s már nem a szántóföld közepén, ha­nem a 2. sz. főúttól kb. 50 m-es bekötőúton megközelíthető új 35/20 kV-u, transzformátor-ál­lomás, amely már nagyobb, 10 MVA-es transzformátor-kapa­citással rendelkezett. E transz­formátor-állomásból már 5 db kicsatlakozó 20 kV-os szabad- vezetéken keresztül volt a fo­gyasztói terület ellátva. Üzem­zavar során jóval kisebb fo­gyasztói terület volt ezáltal za­vartatva. Az 1990-es évek kezdetén a megnövekedett fogyasztói igé­nyek, terhelések miatt bizonyos napszakokban a „frissen” üzembe helyezett 10 MVA-es transzformátor teljesítménye is kevésnek bizonyult. A későbbi­ekben a fogyasztói terhelések megtorpantak, kismértékben visszaestek. 1994-ben a terüle­ten bevezetésre került - az ÉMÁSZ más területén már al­kalmazott, 183,3 Hz-en üze­melő -, a korszerű hangfrek­venciás terhelésvezérlés, mely­nek eredményeképpen a napi terhelési görbe egyenletessé te­hető. Az előzőek eredményéül a 10 MVA-es transzformátor biztonságosan ellátta a fogyasz­tói területet, azonban újonnan jelentkező, jelentősebb telje­sítményt lekötő fogyasztó ellá­tása ezen műszaki kialakítás mellett nem volt biztosítható. Ez idő tájt az ÉMÁSZ terüle­tén már több éve üzemelt a kor­szerű telemechanikai rendszer, amelyen keresztül a transzfor­mátor-állomás bizonyos beren­dezései (megszakítói stb.) nagy megbízhatósággal távműköd- tethetőek voltak, ezáltal az áramszünettel járó beavatkozá­sok ideje megrövidült. A kirendeltségnek a rendel­kezésre álló források optimális felhasználásával sikerült a tra­fóállomásról ellátott 20 kV-os hálózat legrázósabb szakasza­inak, berendezéseinek egy ré­szét megbízhatóbbra cserélni. Mindezen beavatkozások révén a terület villamosenergia-ellá- tásában javulás következett be az előző időszakokhoz képest, így éves szinten a középfeszült­ségű hálózat üzemzavarainak száma 13-15 db/100 km-re, el­hárítási ideje átlag 2,5 órára csökkent. 1996-ban a térségben új fogyasztó, a TDK Kft. je­lentkezett energiaigénnyel, amelynek középtávú szükség­lete a meglévő műszaki kialakí­tással, kapacitással nem volt ki­elégíthető. A beruházáshoz szükséges fejlesztési költség egy részét a 26/1995 IKM ren­deletben előírt hálózatfejlesz­tési hozzájárulásként a fo­gyasztó biztosította. A több százmilliós beruházás Rétságon valósul meg az ÉMÁSZ idei legnagyobb beruházása három ütemben kerül megvaló­sításra. Az első ütemében 1996- ban megépült a TDK-üzem energiaellátását biztosító 20 kV-os célvezeték, illetve a tar­talék energiacsatlakozási lehe­tőség. Szintén az első ütem ke­retén belül lett fölszerelve a 20 kV-os hálózatra 4 db rádió- távműködtetésű kapcsoló be­rendezés, amely szintén a fo­gyasztók üzembiztosabb villa- mosenergia-ellátását szolgálja. A második ütem kivitelezé­sére 1997 év első felében kerül sor. Ennekkeretén belül a meg­lévő kapacitás a 25 MVA-es transzformátor beépítésével növekedni fog. A különböző készülékek automatikus vezér­lését, vezetékek zárlati lekap- csolását korszerű digitális be­rendezések felszerelésével biz­tosítják. A beruházás során a transzformátor állomás üzem­szerű energiaellátása az eddigi­ekkel szemben nem 35 kV-os feszültségen, hanem a várha­tóan nagyobb megbízhatóságú 120 kV-os feszültségű országos főelosztói hálózaton keresztül lesz biztosítva. A beruházás folyamata alap­vetően két fő feladat végrehaj­tását foglalja magába. Egyik az új 120/20 kV-os transzformátor állomás építését, a második az 1950-es évek elején épült Göd- Bisztricsány elnevezésű 220 kV-os névleges feszültségű távvezeték 120 kV-os feszült­ségszintre történő átépítését je­lenti, melyen egyidejűleg több kivitelező dolgozik. A beruházás megvalósulása után hosszú távon mérhető gazdasági haszon az alábbiak­ban nyilvánulhat meg a térség számára: 1. Növekszik a rendelkezésre álló villamos energia kapaci­tása - az ipari zóna fejlesztésé­nek nem lesz akadálya. 2. A fogyasztók villamosenergia-ellátása, üzembiztonsága a beruházás hatására várhatóan szinten tart­ható, javítható. Ez év során a beruházás II. ütemének megva­lósítására van lehetőség, a teljes értékű és üzembiztonságú szol­gáltatást a III. ütem megvalósí­tása után tudjuk biztosítani. Pusztai Zsolt A megyeszékhely közvilágításának története Amíg város lett Tarján... Az idén 75 éve város Salgó­tarján elektromos ellátásá­nak története még a község­ben kezdődött. Mondhat­nám azt is, könnyű ma vá­rossá válni, amikor a villa­mosítás úttörő munkáját az állam az egész országban befejezte. Bezzeg a régi, hősi időkben! Mi történt hát a várossá válásig? Először is kellett egy elé­gedetlen ember, Gerber Fri­gyes bányamérnök, aki 1888- ban a salgó-tarjáni rakodókon ívfényes világítást valósított meg (míg az irodákban éve­kig petróleumlámpák világí­tottak). Újítását bizalmatlanul fogadták, ami csak azért is arra indította, hogy szélesítse elképzelését, ezért 1895-ben (már mint bányaigazgató) a helyi hatalmasság, Szilárdy Ödön elnökletével megala­kuló Salgó-Tarjáni Villamos Társulatban indítványozta a község területén közvilágítás létesítését. Létre is hozták az „első helyi villany erőtelep”- et az Osztrovics-féle gőztég­lagyár melletti területen, melynek emlékkövét az alapí­tás 100. évfordulóján avatták fel. Az itt termelt energia közvilágítási lámpákat és né­hány módosabb polgár laká­sát látta el. Egy 1896-ból származó jegyzőkönyv szerint a salgó­tarjáni villamossági részvény- társasággal kötött szerződés 4. paragrafusában meghatáro­zott 120 darab 16 gyertya fé­nyű izzó lámpa a szükséghez képest máris 150-re szaporít- tatott. A lámpák száma to­vább nőtt, egy év múlva már 170 db volt. A remélt üzlet bevált, 1896-ban részvénye­ket bocsátanak ki, hamarosan mind elkél. Ahogy az igények is nőnek, 1910-ben - még mindig csak nagyközség vagyunk - a helyi vezetők megegyeznek a víz­választói erőmű szükségessé­gében, ami két év múlva már működik is. 1920-ban indul a villamosítás hőskorszaka, melynek fő mozgatója most már a Salgótarjáni Kőszénbá­nya Rt. 1937-ben bekapcsolódott a szolgáltatásba a város másik nagyüzeme, a Rimamu- rány-Salgótarjáni Vasmű Rt. is, amely addig saját erőmű­véről üzemelt. 1942-ben a vízválasztói erőmű termelé­sének 82 százalékát a Hungá­ria és a Vasmű vásárolta meg. Amikor azonban 1944-ben az erőművet felrobbantották, az acélárugyár vette át a város ellátását. Kapás János Össznépi „elektromos” testedzés július 18-20-án: 34. ÉMÁSZ Salgótarjánban született a 60- as években ez a mozgalom, és csupán a véletlen műve, hogy ez évben, amikor a város a 75. évfordulóját ünnepli, ismét itt találkoznak Észak-Magyar- ország áramszolgáltató dol­gozói, hogy hét sportágban (asztalitenisz, atlétika, céllö­vészet, kispályás labdarúgás, lábtenisz, tájékozódási futás és sakk) összemérjék erejü­ket, ügyességüket. A munkahelyi sörmeccsek szintjéről egész országrészt, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket mozga­lomban összefogó esemény fontosságát, szükségességét a részvénytársaság vezetői is tá­mogatják, segítik. sportnapok Az idei sportnapok szerve­zőbizottsága javában dolgozik a július 18-20. között sorra ke­rülő rendezvény kulturális és sporteseményeinek előkészíté­sén, hogy a 6 üzemegység mintegy 400 főnyi résztvevőjét megmozgató esemény zökke­nőmentesen bonyolódjék le. A 34 év során valamennyi sportnapot a nemes versengés, a jó baráti kapcsolat és hangulat jellemezte, reméljük, hogy idén sem lesz másképpen. Termé­szetesen az SKSE-stadionban és a városi sportcsarnokban zajló versenyeken szeretettel fogadjuk a helybeli szurkoló­kat, hogy a régi sikerek megis­métlésére serkentsék a Nógrád megyei csapatot. Lakossági fogyasztónak továbbra is havonta számlázunk - Negyvenmillió forintos „bírság” a tolvajoknak Nem kifizetődő az áramlopás! Az ÉMÁSZ Rt. Salgótarjáni Üzletigazgatóságának ellátási te­rülete Nógrád megye egészére, valamint Heves megye egy ré­szére terjed ki. A villamosenergia-szolgáltatási igénybe vevő fogyasztók száma meghaladja a 112 000-et. Ezen belül 345 a tervszerű villamosenergia-gazdálkodást folytató „teljesít­ménydíjas” nagyfogyasztó, közel 7000 az olyan kisebb üzem, intézmény, vállalkozás, ahol az egyszerűbb árszerkezetű „álta­lános árszabás”-t választották. A fogyasztói létszámot tekintve természetesen a lakossági a meg­határozó, mintegy 105 ezer. Az elfogyasztott villamos energia 40 százalékát a lakosság vételezte 1996. évben. Az egy fogyasztási helyre jutó átlagos felhasználása havi 174 kWh volt. Az átlagár 7.05 Ft/kWh-ra alakult, így egy számla havi átlagértéke 1227 Ft. 1997. január 1-jétől negyedé­venként tervezi a kormány a vil- lamosenergia-árak módosítását, a forint csúszó leértékelésének ará­nyában, ennek megfelelően ápri­lis 1-jétől már hatályba is léptek az alábbi új lakossági egység­árak. Az áj egységárak Nappali: I. tömb. 0-50 kWh/hó-ig 11.60 Ft/kWh II. tömb: 51-300 kWh/hó-ig 13.90 Ft/kWh III. tömb: 300 kWh/hó felett 16.00 Ft/kWh Éjszakai: I. tömb: 0-200 kWh/hó-ig 6.10 Ft/kWh II. tömb: 201-1000 kWh/hó-ig 6.40 Ft/kWh III. tömb: 1000 kWh/hó felett 6.80 Ft/kWh Az áprilisban leolvasott fo­gyasztás még a régi egység­áron szerepel. Az új ár csak a május hónapban leolvasottnál jelenik meg, tehát az első emelt áramszámlát júniusban kell fizetni. Az új árszerkezet továbbra is éves elszámolású tömbök szerint érvényes. Az ÉMÁSZ lakossági számlázási rend­szere nem változott, maradt a havi leolvasáson alapuló havi számlázás. Az áramszolgáltató szá­mára ez a megoldás többlet- munkát jelent ugyan, de így a fogyasztóknak egyszerre csak egyhavi számlát kell kifizetni, jobban tudják követni a fel­hasznalast, a takarekossag ér­zékelhetőbb és gyorsabban megtérül. A leolvasás rendje A díjbeszedők minden hónap 1-jétől 20-áig olvassák a mé­rőket. Ezzel egy időben a készpénzes fizetésmódú fo­gyasztóktól beszedik az előző időszak számlájának ellenér­tékét. A leolvasott mérőállások alapján a hónap végén elkészül az új számla, aminek a díjbe­szedésére a következő hónap szintén 1-20. napjai között ke­rül sor. A lakossági fogyasztók egy része, mintegy 10 százalék fo­lyószámlán keresztül egyenlíti ki az áramszámlát. Ezen fo­gyasztók számláit is a díjbe­szedők juttatják el a tulajdo­noshoz, de itt meg kell várni amíg a pénzintézet megküldi a részletes listát az átutalásról, mert sajnos elég gyakori, hogy különböző ok miatt nem lehet leemelni a pénzt. Mivel az értesítés a hónap első felében még nem érkezik meg az ÉMÁSZ-hoz, ezért csak a következő hónapban tudja elvinni a díjbeszedő. Tu­lajdonképpen a pénzintézet is ekkor küldi ki az egyenleger- tesítőt, ami ezen számla kie­gyenlítését is jelzi. A rendeletek szerint a kész­pénzes számlát a fogyasztó a bemutatáskor, illetve az értesí­tésen szereplő határidővel kö­teles kiegyenlíteni. Nem cél­szerű a kiegyenlítést elmulasz­tani, mert az a szolgáltatás fel­függesztésével járhat. A visz- szakapcsolásra a számla ren­dezése és további 2000 Ft visszakapcsolási díj befizetése után kerül sor, a befizetést kö­vető munkanapon. Hosszabb idejű tartozás esetén teljes ki­kapcsolásra és a közüzemi szerződés felmondására is sor kerülhet. Az újbóli bekapcso­lás itt már költségesebb és kö­rülményesebb, mert az adós­ság rendezése után, mint telje­sen új fogyasztó tehet csak igénybejelentést. KI kaphat támogatást? A kormány az 1997 januári áremeléssel összefüggésben ígéretet tett a szociális kom­penzációra. Ennek kapcsán a közelmúltban több félreérthető nyilatkozat jelent meg. A la­kosság körében elég nagy az ezzel kapcsolatos információ- hiány, ezért szükségesnek tar­tunk erről bővebb tájékoztatást. 1. A szociális támogatást egy alapítvány fogja kezelni. 2. Az alapítvány létrehozása most van folyamatban. (Kor­mánymegbízott: dr. Kari Imre.) 3. Az alapítvány egy tájékoz­tatót, ill. adatlapot készít annyi példányban, ahány fogyasztó az áramszolgáltató területén van. 4. Az alapítvány a tájékozta­tót, ill. adatlapot átadja a postá­nak. 5. A posta minden fogyasz­tóhoz eljuttatja az adatlapot, tá­jékoztatót. 6. A fogyasztó a kitöltött adatlapot beviszi az önkor­mányzathoz, illetve a tájékozta­tóban jelzett helyre. 7. Az önkormányzat elbírálja a rászorultságot. 8. Az önkormányzat a rászo­rultak nyilatkozatát és listáját elküldi az alapítványhoz. 9. Az alapítvány értesíti a fo­gyasztót a pozitív döntésről. 10. Az alapítvány elküldi az áramszolgáltatónak a fogyasz­tók fogyasztói azonosítóját, ne­vét, címét és az adományozott összeget. 11. Az áramszolgáltató a fo­gyasztó folyószámláján jóváírja a támogatás összegét. A fogyasztók a szociális kompenzációt az alapítvány döntése értelmében visszame­nőleg 1997. évre megkapják akkor is, ha csak később kerül a pénz kiosztásra. Várhatóan a fogyasztók a szociális támoga­táshoz konkrétan az év második felében kézbesített számlákon jutnak hozzá. Fokozottabb ellenőrzés Sajnos, vannak olyan fogyasz­tók is, akik törvénytelen mó­don kívánnak villamos energi­ához jutni. A salgótarjáni üzle­tigazgatóság az utóbbi időben erőteljesen fokozza az ellenőr­zések számát és hatékonysá­gát. Az ellenőrzéseket előzetes bejelentési kötelezettség nem terheli. Ha a fogyasztó az el­lenőrzés lefolytatásához nem járul hozzá, vagy azt akadá­lyozza, a szolgáltató jogosult a szolgáltatás felfüggesztésére. 1996. évben a felderített esetek száma az előző évhez viszonyítva több mint hatszo­rosára növekedett, megközelí­tette a 800-at. A felemelt díjas, vagyis büntető tarifás számlák értéke meghaladta a 40 millió forintot, ami tízszerese az 1995. évinek. Végh István

Next

/
Thumbnails
Contents