Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-21 / 116. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. május 21., szerda Heves és Nógrád megyei csoportokkal Gyermeknapi néptáncfesztivál Pásztó, május 24. A Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány és Pásztó Város Önkormányzata május 24-én, szombaton a Dózsa György Általános Iskolában (Pásztó, Nagymező út 36.) ötödik alkalommal rendez néptáncfesztivált. Program: 7.00 -9.00 óra: regisztráció a Dózsa György Általános Iskolában. 7.00- 9.00 óra: színpadbejárás. 9.30 óra: megnyitó az iskola aulájában. Megnyitóbeszédet mond Reviczki László, Pásztó város alpolgármestere. 10.00- 10.30 óra: utcatánc. 10.30 óra: a csoportok bemutatkozása a Teleki László Könyvtár és Művelődési Központ színpadán. 10.30 óra: I. korcsoport, 11.30 óra: II. korcsoport, 12.30-14.00 óra: pihenő. 14.00- 15.00 óra: táncház az iskola aulájában. 15.00 óra: eredményhirdetés. 15.30 óra: szakmai értékelés. I. korcsoport (6-10 év) 1. Szászerka néptánccsoport, Szurdokpüspöki, 2. Cudar néptánccsoport, Pásztó, 3. Fürjecske néptánccsoport, Mátrakeresztes 4. Bóbita néptánccsoport, Gyöngyös, 5. Szemfiles néptánccsoport, Aldebrő-Tófalu, 6. Kisgöncöl néptánccsoport, Kompolt, 7. Tekergő néptánccsoport, Füzesabony, 8. Lókötő néptánccsoport, Eger. II. korcsoport (10-15 év) 1. Gólyahír néptánccsoport, Szurdokpüspöki, 2. Vadvirág néptánccsoport, Pásztó, 3. Pendelyes néptánccsoport, Pásztó, 4. Rontom-Bontom néptánccsoport, Adács, 5. Cinege néptánccsoport, Egyházasgerge, 6. Széltoló néptánccsoport, Márkáz, 7. Ördögszekér utánpótláscsoport, Gyöngyös. A fesztivált a rendezőkön kívül támogatja az Állami Nyomda Rt.; Avonmore Hungary Kft.; Soros Alapítvány; Fővárosi Kézműipari Rt.; Pásztó és Vidéke Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Alapítvány; Kelet Nógrád COM Rt.; Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány. Kik élnek a létminimum alatt ? - Nincstelenség Nógrádban és országszerte (2.) Szegény és veszélyeztetett rétegek A szegénység, mint társadalmi jelenség, napjainkban is létező valóság. Vajon kik, mely népességcsoportok élnek a létminimumérték és a „szegénységi küszöb” alatt? Melyek a potenciálisan legveszélyeztetettebb rétegek? Milyen következményekkel jár az elszegényedés? Alábbi írásunk e kérdésekre ad választ, miközben néhány kiváltó okra és összefüggésre is rámutat. A szegénységet a létminimum alatt élők tábora reprezentálja leginkább. A KSH által számított létminimum egy főre jutó országos átlaga 1996-ban 15 172 forint volt, amelyből az élelmiszerekre jutó kiadások értéke 7170 forint, részaránya igen magas, 47.3 százalék. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen közismert szociológiai tény: minél alacsonyabbak a jövedelmek, annál magasabb a nélkülözhetetlen fogyasztás részesedése az összesből. Ez viszont azzal jár, hogy a létminimum környékén élők élelmiszeren felüli kiadásai minimálisak lehetnek. Valamivel kedvezőbb a „szegénységi küszöböt” elérők helyzete, mivel ez az érték a mindenkori létminimumnál 15 százalékkal magasabb, az elmúlt évben 17 448 forint/ fő/hó volt. „Régi és új” szegények Ma már történelem, mégis szólni kell róla: szegénység a „gulyáskommunizmusnak”, meg „fridzsider-szocializmus- nak” nevezett Kádár-rezsim alatt is létezett, csak nem volt kimutatható, már csak a létminimumérték nem publikus volta miatt sem. Természetesen Nógrád megyében is voltak „nehéz helyzetben lévő” rétegek, most „régi” szegértyek. Ők potenciálisan a szakképzetlen és mező- gazdasági fizikai foglalkozásúak közül kerültek ki. de ide sorolhatók az egykeresős nagycsaládosok, kisnyugdíjasok és az „etnikai” szegények, előbbiek közül is különösen a kis községben élők. Ma mégsem ők a legszegényebbek és a legnagyobb vesztesek, hanem az „új” szegények, a rendszerváltás utáni elszegényedettek. Teljesen „új” szegények a 90-es évektől a munkanélküliek, de feltétlenül ide sorolandók a rokkant- és özvegyi nyugdíjasok, a járadékosok, a háztartásbeliek, a többgyermekes családok és egy etnikai kisebbség: a cigányok döntő többsége. Az előzőek közül külön érdemes és szükséges két nagy társadalmi csoporttal foglalkozni. Munkanélküliek helyzete A létminimum alatt tengeti életét a munkanélküliek döntő többsége és természetesen a munkanélküli ellátásból kikerülők mindegyike. 1996 végén 15 525 munkanélkülit tartottak nyilván, 650 fő ellátása szünetelt. A munkaerőpiac állapota azóta sem javult, érdemben ez évben sem várható semmi pozitív fejlemény. A megye változatlanul az egyik legmagasabb, 16 százalékon felüli munkanélküliségi rátával „büszkélkedhet.” Ráadásul a munkanélküliek összetétele is rendkívül kedvezőtlen, mintegy 80 százalékon felüli a tartósan munka nélkül lévők aránya, akik elhelyezkedési lehetőségei napról napra csökkennek. A segélyezés átlagos havi egy főre jutó összege 12-13 ezer forint körül alakul, időtartama fokozatosan csökkenő. A regisztrált munkanélküliek többsége járadékos, illetve a pályakezdők munkanélküli segélyét „élvezi”. A nyugdíjaslét A nyugdíjasok és járadékosok tábora igencsak népes megyénkben: összlétszámúk körülbelül egy évvel ezelőtt 62 773 fő volt, népességen belüli arányuk viszonylag magas, 28.2 százalék, egy részük egyedül álló. A nyugdíjas háztartások egyszemélyes létminimumértéke az elmúlt évben 17 483 forint volt, ettől csak alig valamivel magasabb, 17 854 forint a bruttó ellátás színvonala. Közel 18 ezer fő nyugdíjas nem éri el a 15 ezer forintot sem. Kijelenthető tehát, hogy a nyugdíjasok egy jó része is a létminimum közelében, többségük a szegénységi küszöb alatt vagy körül él. Hogy „csak” ilyen a szegények aránya az idős emberek körében, az elsősorban annak köszönhető, hogy az idős férfi- népesség jelentős része a szénbányáktól ment nyugdíjba és viszonylag magas színvonalú ellátásra szerzett jogot. Konkrétabban: 6500 fő saját jogú nyugdíjas 25 ezer forinton felüli ellátásban részesül, ami egyben feljavítja az összes nyugdíjas átlagát, ezért is állítható bizonyosan, hogy a nyugdíjasok többsége a szegények soraiba tartozik. A keresők egy része is veszélyes zónában van Már közismert, hogy a megyei keresetek egyes ágazatokban jóval elmaradnak az országos átlag mögött, s ez korántsem elhanyagolható tényező a szegénység számbavételénél, főleg a veszélyeztetettek kalkulálásánál. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 1995-ben 24 133 forint/hó volt, 5863 forinttal - 20 százalékkal - kevesebb, mint országosan. Ráadásul az olló egyre nyílik, 1996- ban az iparban a megyei bruttó keresetek mindössze 72.4 százalékát tették ki az országos ipari átlagnak. A mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szállításban dolgozók nettó átlagkeresete alig haladta meg az egy aktív korúra számított létminimumértéket. De ha az „átlagmunkás” családban él - márpedig döntő többségük családos -, akkor egészen bizonyos, hogy ő és családja a létminimum alá kerül, hogy mennyivel, az csak eltartandó családtagok függvénye. Súlyos következmények Nem kétséges, hogy a szegénység Nógrádot még az országosnál is jobban sújtja, egyes rétegek és csoportok (tartós munkanélküliek, kisnyugdíjasok, cigányok stb.) kiemelkedése reménytelennek tűnik. A szegénység legsúlyosabb következményei: az elégedetlenség, lelki problémák és ebből eredő megbetegedések, a stressz, megyénkben kimutathatóan nagymértékben jelen vannak. A jelenlegi kormánykoalíció három év alatt sem volt képes felmérni ezt a helyzetet, s hatékony szociálpolitikával enyhíteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ez a koalíciónak is sokba kerülhet. Baráthi Ottó Mától három teljes napon át: Beszterce-napok Salgótarjánban Városát (is) köszönti az iskola Három napig ünnepel a megyeszékhely Beszterce-lakótelepe. A helyi általános iskola szervezésében mától három napon át folynak a Beszterce- napok programjai. Az iskola igazgatónője, dr. Szalánczay Györgyné reggel 8 órakor „csönget be” és nyitja meg a rendezvénysorozatot. Ezután a tanulmányi háziverseny eredményhirdetésére kerül sor. Orbán György, az iskola tanára „Városunk 75 éves” címmel tart megemlékezést és nyitja meg a témához kapcsolódó képkiállítást. Kilenc órától egy kassai kulturális csoport bemutatója lesz „Jeles napok adventtői pünkösdig” címmel. A délelőtt hátralévő részében a sporté lesz a szó. Kézilabdatomán, tájékozódási versenyen mérik össze tudásukat alsósok és felsősek. Délután az iskola osztályai, énekkara, a zeneiskola fúvós szextettjének művészeti bemutatóit tekinthetik meg az érdeklődők. Holnap játékos, tréfás vetélkedő lesz a tanulók részvételével, aszfaltrajzverseny „Városunk 75 éves”, valamint „Természetvédelem ’97” témakörökben. Délután kezdődik az iskolai sportünnepély, lesz tornászbemutató, gumiasztal-akrobatika, aerobic-bemutató. Pénteken tanulók és tanáraik sportolnak, kirándulnak. Hordógurítás, pincérfutóverseny, díszasztalok versenye a 111. Salgótarjáni Pincérnapon A Salgótarjáni Pincéregylet május 24-én 111. alkalommal rendezi meg a Salgótarjáni Pincérnapot, melynek fővédnöke Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármestere. 13 órától megterített díszasztalok bemutatójára kerül sor a József Attila Művelődési Központ üvegcsamokában, melynek szakmai fővédnöke a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke, Unger Károly. A terítési bemutató résztvevői: Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola, Salgótarján, Balassagyarmat, Miskolc, Besztercebánya, Ramada Hotel, Budapest, 100 éves Étterem, Bp„ Bobák Partyservice, Jászberény, Hotel Hilton, Bp., Mátyás Pince, Bp., Országgyűlési Képviselők Clubja, Bp., Stadion Szálló, Bp., Fórum Szálló, Bp., Mariott Hotel, Bp., Kempinski Hotel, Bp. Az ünnepélyes megnyitó 16 órakor kezdődik a művelődési központ előtti színpadon. A A tavalyi versenyen a zsűritagok szigorú tekintete éppen az egyik versenyterítékre szegeződik rendezvényt Puszta Béla polgármester nyitja meg. Ezt követik a játékos és „szakmába vágó” versenyek. Lesz pincérfutóverseny, hordógurítás és más ügyességi versenyek. A pincérek és vendéglátósok napját az este nyolc órakor kezdődő vendéglátósok bálja zárja a Népjóléti Képzési Központban. A közönség a Fő téren az Amstel és Karancssör sátraiban egész nap talál hűsítőt. A Fő téri sátrakban a salgótarjáni vendéglátósok támogatásával jelképes összegért lehet finom étkeket és itókát fogyasztani. „Borravalómentes” nap a Fő téren A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Hatalmi harc, vesztes a falu ? A Nógrád Megyei Hírlap május 7-ei és 14-ei számában két cikk jelent meg kis településünkről, Szandáról. Az első írás tényeket közölt arról, hogy késnek a fizetések Szandán, amely ugyan már máskor is megtörtént, de a helyzet azért éleződött ki ennyire, mert máshol már ünnepek előtt megtörténtek a kifizetések, s gondolom, az itt dolgozók is erre számítottak. A május 14-ei cikkükkel kapcsolatban legfőképpen a polgármester azon kijelentése ragadott meg, amelyben hatalmi harcot és ellendrukkereket említ. Véleményem szerint a hatalmi harcot ő folytatja a falu jegyzője ellen és ezért képes mindent megtenni, hogy ebből a harcból ő kerüljön ki győztesen, akkor is, ha ebben a harcban a „falu” veszít. Én nem akarok polgármester lenni, és gondolom, az a köztisztviselő sem, akit a cikkében megemlít, így nem tudom, hogy miért mi folytatjuk a hatalmi harcot. Viszont nem voltam és nem is leszek „bólogató János”, ami az ő számára lenne megfelelő. Úgy gondolom, hogy ezt nekem nem kell megbocsátani. Hogy mennyire tudja ösz- szeegyeztetni polgármesteri feladatait a vállalkozó háziorvosi szolgálat teljesítésével, ezt a falu lakói tudják megítélni. De ami tény, hogy többször is marad el rendelés, vagy annak kezdete órákat csúszik, viszont a képviselő- testület javaslatát, hogy a polgármester fogadóóráit tüntessük fel, azt egyértelműen elvetette azzal, hogy ő nem tudta pontosan meghatározni, mikor tartózkodik a hivatalban. Az is tény, hogy az önkormányzat a csőd szélén áll, éppen ezért a megszorító intézkedéseket nemcsak az iskolára, óvodára, sportegyesületre kellene korlátozni, hanem pl. a vállalkozó háziorvosnak át kellene vállalni a takarítónő bérét, fűtési díjat és az elektromosáram-fogyasz- tás díját, nem pedig a csőd szélén álló önkormányzattal fizettetni. Azt pedig, hogy mikor és kinek adja át helyét a polgár- mesteri székben, úgy gondolom, nem ő fogja meghatározni, hanem a következő választáson a falu lakossága. Podholiczki Sándor képviselő, Szanda * * * (Szerkesztőségünk a polgár- mester és a képviselő vitáját ezennel lezártnak tekinti.)
