Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. május 21., szerda Heves és Nógrád megyei csoportokkal Gyermeknapi néptáncfesztivál Pásztó, május 24. A Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány és Pásztó Város Önkor­mányzata május 24-én, szombaton a Dózsa György Általános Iskolában (Pásztó, Nagymező út 36.) ötödik alkalommal rendez néptáncfesztivált. Program: 7.00 -9.00 óra: regisztráció a Dózsa György Általános Is­kolában. 7.00- 9.00 óra: színpadbe­járás. 9.30 óra: megnyitó az is­kola aulájában. Megnyitóbeszédet mond Reviczki László, Pásztó város alpolgármestere. 10.00- 10.30 óra: utcatánc. 10.30 óra: a csoportok be­mutatkozása a Teleki László Könyvtár és Művelődési Központ színpadán. 10.30 óra: I. korcsoport, 11.30 óra: II. korcsoport, 12.30-14.00 óra: pihenő. 14.00- 15.00 óra: táncház az iskola aulájában. 15.00 óra: eredményhirde­tés. 15.30 óra: szakmai értéke­lés. I. korcsoport (6-10 év) 1. Szászerka néptánccso­port, Szurdokpüspöki, 2. Cudar néptánccsoport, Pásztó, 3. Fürjecske néptánccso­port, Mátrakeresztes 4. Bóbita néptánccsoport, Gyöngyös, 5. Szemfiles néptánccso­port, Aldebrő-Tófalu, 6. Kisgöncöl néptánccso­port, Kompolt, 7. Tekergő néptánccsoport, Füzesabony, 8. Lókötő néptánccsoport, Eger. II. korcsoport (10-15 év) 1. Gólyahír néptánccso­port, Szurdokpüspöki, 2. Vadvirág néptánccso­port, Pásztó, 3. Pendelyes néptánccso­port, Pásztó, 4. Rontom-Bontom nép­tánccsoport, Adács, 5. Cinege néptánccsoport, Egyházasgerge, 6. Széltoló néptánccsoport, Márkáz, 7. Ördögszekér utánpótlás­csoport, Gyöngyös. A fesztivált a rendezőkön kí­vül támogatja az Állami Nyomda Rt.; Avonmore Hun­gary Kft.; Soros Alapítvány; Fővárosi Kézműipari Rt.; Pásztó és Vidéke Bűnmegelő­zési és Vagyonvédelmi Alapít­vány; Kelet Nógrád COM Rt.; Művészeti és Szabadművelő­dési Alapítvány. Kik élnek a létminimum alatt ? - Nincstelenség Nógrádban és országszerte (2.) Szegény és veszélyeztetett rétegek A szegénység, mint társadalmi jelenség, napjainkban is létező valóság. Vajon kik, mely népességcsoportok élnek a létminimu­mérték és a „szegénységi küszöb” alatt? Melyek a potenciálisan legveszélyeztetettebb rétegek? Milyen következményekkel jár az elszegényedés? Alábbi írásunk e kérdésekre ad választ, miköz­ben néhány kiváltó okra és összefüggésre is rámutat. A szegénységet a létminimum alatt élők tábora reprezentálja leginkább. A KSH által számí­tott létminimum egy főre jutó országos átlaga 1996-ban 15 172 forint volt, amelyből az élelmiszerekre jutó kiadások ér­téke 7170 forint, részaránya igen magas, 47.3 százalék. Ez egyáltalán nem meglepő, hi­szen közismert szociológiai tény: minél alacsonyabbak a jövedelmek, annál magasabb a nélkülözhetetlen fogyasztás ré­szesedése az összesből. Ez vi­szont azzal jár, hogy a létmini­mum környékén élők élelmi­szeren felüli kiadásai minimáli­sak lehetnek. Valamivel kedve­zőbb a „szegénységi küszöböt” elérők helyzete, mivel ez az ér­ték a mindenkori létminimum­nál 15 százalékkal magasabb, az elmúlt évben 17 448 forint/ fő/hó volt. „Régi és új” szegények Ma már történelem, mégis szólni kell róla: szegénység a „gulyáskommunizmusnak”, meg „fridzsider-szocializmus- nak” nevezett Kádár-rezsim alatt is létezett, csak nem volt kimutatható, már csak a létmi­nimumérték nem publikus volta miatt sem. Természetesen Nóg­rád megyében is voltak „nehéz helyzetben lévő” rétegek, most „régi” szegértyek. Ők potenciá­lisan a szakképzetlen és mező- gazdasági fizikai foglalkozá­súak közül kerültek ki. de ide sorolhatók az egykeresős nagy­családosok, kisnyugdíjasok és az „etnikai” szegények, előb­biek közül is különösen a kis községben élők. Ma mégsem ők a legszegényebbek és a leg­nagyobb vesztesek, hanem az „új” szegények, a rendszervál­tás utáni elszegényedettek. Teljesen „új” szegények a 90-es évektől a munkanélkü­liek, de feltétlenül ide sorolan­dók a rokkant- és özvegyi nyugdíjasok, a járadékosok, a háztartásbeliek, a többgyerme­kes családok és egy etnikai ki­sebbség: a cigányok döntő többsége. Az előzőek közül kü­lön érdemes és szükséges két nagy társadalmi csoporttal fog­lalkozni. Munkanélküliek helyzete A létminimum alatt tengeti éle­tét a munkanélküliek döntő többsége és természetesen a munkanélküli ellátásból kikerü­lők mindegyike. 1996 végén 15 525 munkanélkülit tartottak nyilván, 650 fő ellátása szüne­telt. A munkaerőpiac állapota azóta sem javult, érdemben ez évben sem várható semmi pozi­tív fejlemény. A megye válto­zatlanul az egyik legmagasabb, 16 százalékon felüli munkanél­küliségi rátával „büszkélked­het.” Ráadásul a munkanélküliek összetétele is rendkívül kedve­zőtlen, mintegy 80 százalékon felüli a tartósan munka nélkül lévők aránya, akik elhelyezke­dési lehetőségei napról napra csökkennek. A segélyezés átla­gos havi egy főre jutó összege 12-13 ezer forint körül alakul, időtartama fokozatosan csök­kenő. A regisztrált munkanél­küliek többsége járadékos, il­letve a pályakezdők munkanél­küli segélyét „élvezi”. A nyugdíjaslét A nyugdíjasok és járadékosok tábora igencsak népes me­gyénkben: összlétszámúk kö­rülbelül egy évvel ezelőtt 62 773 fő volt, népességen belüli arányuk viszonylag magas, 28.2 százalék, egy részük egyedül álló. A nyugdíjas ház­tartások egyszemélyes létmi­nimumértéke az elmúlt évben 17 483 forint volt, ettől csak alig valamivel magasabb, 17 854 forint a bruttó ellátás szín­vonala. Közel 18 ezer fő nyug­díjas nem éri el a 15 ezer forin­tot sem. Kijelenthető tehát, hogy a nyugdíjasok egy jó ré­sze is a létminimum közelében, többségük a szegénységi kü­szöb alatt vagy körül él. Hogy „csak” ilyen a szegé­nyek aránya az idős emberek körében, az elsősorban annak köszönhető, hogy az idős férfi- népesség jelentős része a szén­bányáktól ment nyugdíjba és viszonylag magas színvonalú ellátásra szerzett jogot. Konkré­tabban: 6500 fő saját jogú nyugdíjas 25 ezer forinton fe­lüli ellátásban részesül, ami egyben feljavítja az összes nyugdíjas átlagát, ezért is állít­ható bizonyosan, hogy a nyug­díjasok többsége a szegények soraiba tartozik. A keresők egy része is veszélyes zónában van Már közismert, hogy a megyei keresetek egyes ágazatokban jóval elmaradnak az országos átlag mögött, s ez korántsem elhanyagolható tényező a sze­génység számbavételénél, főleg a veszélyeztetettek kalkulálá­sánál. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 1995-ben 24 133 forint/hó volt, 5863 fo­rinttal - 20 százalékkal - keve­sebb, mint országosan. Ráadá­sul az olló egyre nyílik, 1996- ban az iparban a megyei bruttó keresetek mindössze 72.4 szá­zalékát tették ki az országos ipari átlagnak. A mezőgazda­ságban, a kereskedelemben és a szállításban dolgozók nettó át­lagkeresete alig haladta meg az egy aktív korúra számított lét­minimumértéket. De ha az „át­lagmunkás” családban él - márpedig döntő többségük csa­ládos -, akkor egészen bizo­nyos, hogy ő és családja a lét­minimum alá kerül, hogy mennyivel, az csak eltartandó családtagok függvénye. Súlyos következmények Nem kétséges, hogy a szegény­ség Nógrádot még az országos­nál is jobban sújtja, egyes réte­gek és csoportok (tartós mun­kanélküliek, kisnyugdíjasok, cigányok stb.) kiemelkedése reménytelennek tűnik. A sze­génység legsúlyosabb követ­kezményei: az elégedetlenség, lelki problémák és ebből eredő megbetegedések, a stressz, me­gyénkben kimutathatóan nagymértékben jelen vannak. A jelenlegi kormánykoalíció há­rom év alatt sem volt képes felmérni ezt a helyzetet, s haté­kony szociálpolitikával enyhí­teni a társadalmi egyenlőtlen­ségeket. Ez a koalíciónak is sokba kerülhet. Baráthi Ottó Mától három teljes napon át: Beszterce-napok Salgótarjánban Városát (is) köszönti az iskola Három napig ünnepel a me­gyeszékhely Beszterce-lakóte­lepe. A helyi általános iskola szervezésében mától három napon át folynak a Beszterce- napok programjai. Az iskola igazgatónője, dr. Szalánczay Györgyné reggel 8 órakor „csönget be” és nyitja meg a rendezvénysorozatot. Ezután a tanulmányi háziver­seny eredményhirdetésére kerül sor. Orbán György, az iskola tanára „Városunk 75 éves” címmel tart megemlékezést és nyitja meg a témához kapcso­lódó képkiállítást. Kilenc órától egy kassai kul­turális csoport bemutatója lesz „Jeles napok adventtői pünkös­dig” címmel. A délelőtt hátra­lévő részében a sporté lesz a szó. Kézilabdatomán, tájéko­zódási versenyen mérik össze tudásukat alsósok és felsősek. Délután az iskola osztályai, énekkara, a zeneiskola fúvós szextettjének művészeti bemu­tatóit tekinthetik meg az érdek­lődők. Holnap játékos, tréfás vetélkedő lesz a tanulók részvé­telével, aszfaltrajzverseny „Vá­rosunk 75 éves”, valamint „Természetvédelem ’97” téma­körökben. Délután kezdődik az iskolai sportünnepély, lesz tor­nászbemutató, gumiasztal-ak­robatika, aerobic-bemutató. Pénteken tanulók és tanáraik sportolnak, kirándulnak. Hordógurítás, pincérfutóverseny, díszasztalok versenye a 111. Salgótarjáni Pincérnapon A Salgótarjáni Pincéregylet május 24-én 111. alkalommal rendezi meg a Salgótarjáni Pincérnapot, melynek fővéd­nöke Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármes­tere. 13 órától megterített díszasz­talok bemutatójára kerül sor a József Attila Művelődési Köz­pont üvegcsamokában, mely­nek szakmai fővédnöke a Ma­gyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke, Unger Ká­roly. A terítési bemutató résztve­vői: Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakközép és Szak­munkásképző Iskola, Salgótar­ján, Balassagyarmat, Miskolc, Besztercebánya, Ramada Ho­tel, Budapest, 100 éves Étte­rem, Bp„ Bobák Partyservice, Jászberény, Hotel Hilton, Bp., Mátyás Pince, Bp., Országgyű­lési Képviselők Clubja, Bp., Stadion Szálló, Bp., Fórum Szálló, Bp., Mariott Hotel, Bp., Kempinski Hotel, Bp. Az ünnepélyes megnyitó 16 órakor kezdődik a művelődési központ előtti színpadon. A A tavalyi versenyen a zsűritagok szigorú tekintete éppen az egyik versenyterítékre szegeződik rendezvényt Puszta Béla pol­gármester nyitja meg. Ezt követik a játékos és „szakmába vágó” versenyek. Lesz pincérfutóverseny, hordó­gurítás és más ügyességi verse­nyek. A pincérek és vendéglá­tósok napját az este nyolc óra­kor kezdődő vendéglátósok bálja zárja a Népjóléti Képzési Központban. A közönség a Fő téren az Amstel és Karancssör sátraiban egész nap talál hűsítőt. A Fő téri sátrakban a salgótarjáni vendéglátósok támogatásával jelképes összegért lehet finom étkeket és itókát fogyasztani. „Borravalómentes” nap a Fő téren A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Hatalmi harc, vesztes a falu ? A Nógrád Megyei Hírlap má­jus 7-ei és 14-ei számában két cikk jelent meg kis települé­sünkről, Szandáról. Az első írás tényeket közölt arról, hogy késnek a fizetések Szandán, amely ugyan már máskor is megtörtént, de a helyzet azért éleződött ki ennyire, mert máshol már ün­nepek előtt megtörténtek a ki­fizetések, s gondolom, az itt dolgozók is erre számítottak. A május 14-ei cikkükkel kapcsolatban legfőképpen a polgármester azon kijelentése ragadott meg, amelyben ha­talmi harcot és ellendrukke­reket említ. Véleményem szerint a ha­talmi harcot ő folytatja a falu jegyzője ellen és ezért képes mindent megtenni, hogy eb­ből a harcból ő kerüljön ki győztesen, akkor is, ha ebben a harcban a „falu” veszít. Én nem akarok polgármes­ter lenni, és gondolom, az a köztisztviselő sem, akit a cik­kében megemlít, így nem tu­dom, hogy miért mi folytatjuk a hatalmi harcot. Viszont nem voltam és nem is leszek „bó­logató János”, ami az ő szá­mára lenne megfelelő. Úgy gondolom, hogy ezt nekem nem kell megbocsátani. Hogy mennyire tudja ösz- szeegyeztetni polgármesteri feladatait a vállalkozó házior­vosi szolgálat teljesítésével, ezt a falu lakói tudják meg­ítélni. De ami tény, hogy többször is marad el rendelés, vagy annak kezdete órákat csúszik, viszont a képviselő- testület javaslatát, hogy a pol­gármester fogadóóráit tüntes­sük fel, azt egyértelműen el­vetette azzal, hogy ő nem tudta pontosan meghatározni, mikor tartózkodik a hivatal­ban. Az is tény, hogy az önkor­mányzat a csőd szélén áll, ép­pen ezért a megszorító intéz­kedéseket nemcsak az isko­lára, óvodára, sportegyesü­letre kellene korlátozni, ha­nem pl. a vállalkozó házior­vosnak át kellene vállalni a takarítónő bérét, fűtési díjat és az elektromosáram-fogyasz- tás díját, nem pedig a csőd szélén álló önkormányzattal fizettetni. Azt pedig, hogy mikor és kinek adja át helyét a polgár- mesteri székben, úgy gondo­lom, nem ő fogja meghatá­rozni, hanem a következő vá­lasztáson a falu lakossága. Podholiczki Sándor képviselő, Szanda * * * (Szerkesztőségünk a polgár- mester és a képviselő vitáját ezennel lezártnak tekinti.)

Next

/
Thumbnails
Contents