Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17-18-19 / 114. szám
I 6. oldal ÖRÖMÜNNEP 1997. május 17., szombat Püspök szentelte fel egykor, falait talán fegyverrel védték Megyénk egyik legszebb, legértékesebb műemléke a XIV. századi nógrádsápi római katolikus templom. Az épületet kőből rakott erődfal veszi körül, ami egykor védelmi célokat szolgált: a portyázó ellenség támadása esetén akár napokig is védhették a helybeliek. A fal soha nem rendelkezett igazi hadászati jelentőséggel, de a török idők után sem rombolták le. A dombon álló templom látképe azért is értékes, mert a környéke máig sem épült be. Természetesen nemcsak a templom külső látképe, hanem beltere is számos érdekességet tartogat. Bizonyítást nyert például, hogy valaha püspök szentelte fel az épületet: e célból ugyanis tizenkét helyen szentelt olajjal kenték meg a falakat, s ezeket a pontokat festett keresztekkel jelölték meg. A sápi templom falain több ilyen nyom is fellelhető. A belső falakon több értékes középkori freskó maradványa is fellelhető. rigó tibor felvételei „Az Atya, Fiú, Szentlélek nevének glória!” Akik egyek a szeretetben A Veni Sancte Spiritus, az ősi latin egyházi ének magyar fordítása valamennyi keresztény templomunkban felcsendül pünkösd napján. Más nyelveken pedig a világ összes keresztényei ajkán. Mert ez a nap a II. század óta a Szentlélek eljövetelének ünnepe, és az egyházalapításra is utal. E napon jelentették ki és kezdték hirdetni az apostolok Jézus feltámadását „Urunk Jézus Krisztus, Te minden embert meg akartál menteni, és megalapítottad Egyházadat, mint a testvérek közösségét, akik egyek a szeretetben. ... Maradj mindig közöttünk, és hívd azokat akiket kiválasztottál, hogy Szent- lelked hangja és kovásza legyenek egy igazságosabb és testvériesebb társadalomnak... Engedd meg nekünk Urunk, hogy Egyházadban a hűséges szolga teljes odaadásának szellemében élhessünk, és ezért a mi tanűságtételünk hihető legyen és gyümölcsöt hozzon. Amen.” (II. János Pál pápa) Maga a pünkösd szó eredete görög: pentekoszté = ötvenedik nap, a húsvét szombatjától kezdve számolható ki. Valamikor, az ókori Izrael földjén ekkor tartották az aratás, vagy az új kenyér ünnepét (héberül: Hag-hak kaszir; vagy Hág sa- buót - azt jelenti: a hetek ünnepe, mert húsvéttól hétszer hét napon át tartott az aratás), majd bemutatták az új gabonából sült kovászos kenyeret. Az Ószövetség szerint a Sínai- hegyi kinyilatkoztatás, azaz a Tízparancsolat kihirdetése Mózes által is erre a napra esett. A vallásos zsidók ma is megünneplik a zsinagógában, feldíszítve azt zöld ágakkal és virágokkal, felolvasván a Tíz- parancsolatot; ételük pedig inkább vallási szokásból eredendő a tejes készítményekből áll ilyenkor. A keresztény egyház tehát a II. századtól kezdve ünnepli pünkösdöt, mint a Jézus mennybemenetele (áldozócsütörtök) utáni tizedik napot, ...„Amikor elérkezett pünkösd napja, a tanítványok mind együtt voltak. Hirtelen zúgás támadt az égből, mintha heves szélvihar tört volna ki, és betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd pedig szétoszló, tüzes nyelvek lobbantak föl előttük, és leereszkedtek mindegyikükre. Valamennyien elteltek Szentlélekkel...” (ApCsel 2,2-4.) Jézus tanítványai ekkor értették meg igazán, hogy Isten Lelke működik bennük, és sokan - a nem hívők közül is - megtértek, és kb. háromezren megke- resztelkedtek, hittek az apostoli tanításban. A pünkösdi ünnepet szorosan követi a Szentháromság vasárnapja, majd Űrnapja a katolikus híveknél. Azon templomok, amelyek emlékneve Szentlélek - mint például Her- nád községben -, ekkor tartják a templombúcsút is. Deák F. Szent Adalbert mártírhalálának ezredik évfordulóján Kozép-Európa népeinek közös szentje Lengyelországban, Gnieznóban június 3-án Szent Adalbert sírjánál tart emlékünnepséget II. János Pál pápa a nagy közép- európai hittérítő halálának ezredik évfordulóján. Ezen várhatóan részt vesz Göncz Árpád magyar, Alexander Kwasniewski lengyel, Vaclav Havel cseh, Roman Herzog német és Michal Kovác szlovák köztársasági elnök. A szentatya május 31-étől június 10-éig tartózkodik szülőhazájában és Gnieznóban. Tavaly ősszel Pannonhalmára látogatott II. János Pál, ahol 996-ban Géza fejedelem alapított apátságot, s kezdhették meg nevelő-térítő munkájukat a bencés szerzetesek: Szent Adalbert követői, tanítványai. Ez is része volt annak a zarándoklatnak, amely során a katolikus egyházfő végigjárja a hős lelkű hitvédő útját, ezzel is jelezve, hogy Szent Adalbert Kö- zép-Európa szinte minden népének apostola volt. A csehek, lengyelek, szlovákok és a magyarok közös szentje, fontos szerepet játszott a német történelemben is. 956-ban a csehországi Libi- cében született, cseh és bajor hercegi család sarjaként. Eredeti neve Vojtech, bérmálásban kapta meg lelkiatyja és tanító- mestere a magdeburgi érsek, Adalbert nevét. Magdeburgi tanulmányait követően, 27 éves korában lett Prága püspöke. Adalbert alázatos egyszerűséggel érkezett Prágába, komoly elhatározással: nyájának igazi pásztora lesz. A városba gyalog, mezítláb vonult be, jelezve a szegények iránti szeretetét. A város ekkor Európa egyik legfontosabb rabszolgapiaca, a „pogányság, bűn és a fertő” városa, maga a papság sem élt az egyházi rend szentségéhez méltó életet. Hiábavaló küzdelem után 988-ban Adalbert kétségbeesetten menekült Prágából Rómába, ahol XV. János pápa megértéssel fogadta. Szentföldi zarándoklatra készült, de pénzét szétosztotta a római szegények között, ezért szamárháton indult dél felé három társa kíséretében. így jutottak el Monte-Cassino híres monostorába, majd innen Gaéta közelébe Szent Neilosz apát szerzetesközösségébe, majd azt követően vissza Rómába, a Szent Benedek regulája alapján működő bencés apátságba. Az itteni egyszerű, önmegtagadó életforma megfelelt a szent püspök értékrendjének. Amikor 992-ben az Adalbertét Prágában helyettesítő püspök meghalt, cseh követ érkezett Rómába a mainzi érsek levelével, amelyben követelte: „Prága püspöke haladéktalanul jöjjön vissza székhelyére”. Adalbert 992 őszén tért vissza Prágába, tizenkét itáliai szerzetestársa kíséretében. 993-ban szentelte fel az általa alapított brevnovi kolostort. Templomokat építtetett és írásba foglalta egyházmegyéje határait. Adalbert, akinek püspöksége határos volt Magyarországgal, már korábban - 988 előtt többször - is érintkezett a magyar fejedelmi udvarral. Querfurti Szent Brúnó azt írta: „a püspök előbb követeit, azaz papjait küldte a szomszédos magyarokhoz, majd pedig személyesen is megjelent náluk. Prága püspöke érdeklődéssel figyelte a magyar kereszténység sorsát, azért is, mert Géza szíves vendégszeretettel fogadta Adalbertét és korábbi követeit is, akik mintegy a magyarországi térítés „második generációjaként,” 995-ben a libicei várban történt vérengzést követően - amikor Adalbert négy testvérét is meggyilkolták - le is telepedtek az országban. Közéjük tartozik Radia, Anasztáz és Asztrik, a pannonhalmi monostor első lakói. Adalbert nem csak Géza fejedelemmel volt jó kapcsolatban. Barátsága egyre mélyült III. Ottó császárral, aki uralkodása alatt kívánta megszervezni az egyetemes keresztény birodalmat, s ebbéli buzgalmában támaszkodott Adalbert püspök erkölcsi és szellemi tartalmú tanácsaira. Nagy hatással volt Adalbert a magyar trónörökösre is, akit 995-ben bérmált meg és lett István lelkiatyja, lelki támasza. Keresztényi, eszmei, későbbi uralkodói erényeinek legfőbb meghatározója. Nem véletlen, hogy Szent István az 1010-ben alapított esztergomi székesegyház patró- nusául atyai tanító- mesterét választotta. Ide illik Prohászka Ottokár 100 évvel ezelőtti elmélkedése: ha Adalbert nincs, Magyarországnak sem lett volna Szent Istvánja, s mi hol lennénk? - teszi fel a kérdést. Szent Adalbert életének utolsó útja poroszföldre vezetett, az ott élő pogányok lándzsáitól szenvedett vértanúhalált 997 tavaszán. Holttestét Bátor Bo- leszló herceg Gnieznóba szállíttatta, ott temették el. Adalbertét 999-ben II. Szilveszter pápa avatta szentté. Nagyságában a közép-európai népek közös szentjét, egyháza megújítóját tiszteljük. Szabó Gy. Sándor Szent Adalbert kora középkori ábrázoláson PänkÄsdölö leányok - a ma Bátonyterenyéhez tartetó Maconkán, az 1930-as években Hiányoznak világunkból a csend megtisztító pillanatai Csodakeresés lélekváró napokon Napjainkban megnőtt pünkösdnek, mint a csend, a befelé fordulás, az önvizsgálat ünnepének a jelentősége, s talán nemcsak a Krisztusban hívők számára - állítja Spányi Antal, az Eszter- gom-Budapesti Érsekség általános érseki helynöke.- Évente három nagy közös alkalom kínálkozik mindazoknak a keresztény embereknek, akik nemcsak hitük szerint élnek, hanem egyházukkal együtt szeretnék átélni az üdvösségtörténetként is emlegetett valóságot; ez a karácsony, a húsvét és a Szentlélek ünnepe. A karácsony és a húsvét története „kézzelfoghatóbb”, jelképeik könnyebben érthetőek, a pünkösd üzenete elvon- tabb, de azoknál semmivel sem kisebb horderejű. Nagypénteken, halála után az apostolokat elhagyták Jézus, akit oly nagyon szerettek. Elérkezett azonban a húsvét utáni ötvenedik nap, pünkösd, amikor - mint ismert - tüzes lángnyelvek jelentek meg nekik és betöltötte őket a Szentlélek. Nagy szélzúgás is támadt, ami egész Jeruzsálemben hallható volt. Csoda történt, de az igazi csoda mégsem a külsőségekben, hanem az apostolok bensőjében, lelkében zajlott le. Ott van például Péter, az egyszerű halászember, aki feltehetően nem elsősorban éles elméjével, nem beszédével, „szónoklataival”, bátorságával, hanem mesterségbeli tudásával, erejével, kitartásával vívta-.ki társai becsülését. Ez az ember - látva, hallva a történéseket - kitárta a szoba eltorlaszolt ajtaját, kiment az épület elé, és amit korábban soha nem tett meg, beszélni kezdett a tömeghez. És a különböző nációjú emberek értették Péter szavait! Mindebből következik, hogy a pünkösdöt nagyon nehéz kívülről szemlélni, mint egy jászolban fekvő kisbabát, és úgy megjeleníteni, mint például a karácsonyt vagy a húsvétot. Ez a nap igazán azok számára ünnep, akik át tudják élni a történések üzenetét. Ők a világot is meg tudják változtatni. Nagyon szépen fogalmazta meg a 16. században loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend megalapítója: „Ha egyszer megváltozik a szívünk, csoda-e, ha megváltoztatjuk az egész világot.” Ez pünkösd titka.
