Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

1997. május 16., péntek Világtükör 7. oldal Tony Blair Horn Gyula jókí­vánságaira küldött válaszleve­lében a többi között ezt írja: „Nagyon csodálom azt az át­alakulást, amelyet Magyaror­szág ért el a legutóbbi néhány évben, és nagy várakozással te­kintek az Önnel folytatott együttműködés elé a Magyar- országgal fennálló partneri vi­szonyunk erősítésében.” A japán parlament elnöke el­ismeréssel nyilatkozott Ma­gyarországnak az utóbbi évek­ben véghezvitt gazdasági átál­lásáról, a „stabilizálás követke­zetes végigviteléről”. Az ötna­pos látogatáson Japánban tar­tózkodó Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke és a parlamenti küldöttség tagjai csütörtökön találkoztak meghívójukkal, Ito Soicsiróval, a japán parlament alsóházának, illetve Szaito Dzsuróval, a felsőháznak az el­nökével. Az Európai Unió társult tagjait is be kell vonni a schengeni ügyekbe Határtalan magyar-osztrák határ A személyforgalomban Ausztria keleti határállomásain ok­tóber 27-én észre sem lehet majd venni, hogy érvénybe lépett Ausztriában a schengeni megállapodás - ígérte Manfred Matzka csoportfőnök, az osztrák belügyminisztérium schen­geni ügyekért felelős osztályvezetője az osztrák Szabad Gaz­dasági Szövetség Magyarországról rendezett összejövetelén. A csoportfőnök szerint elfo­gadhatatlan, hogy országaink megállapodtak a hegyesha- lom-nickelsdorfi határállomás összes kapujának üzemelteté­séről, de osztrák részről nincs elég ember, akit szolgálatba lehetne állítani. Ugyanilyen fontosnak ne­vezte a belügyi illetékes, hogy minden kapunál legyen a schengeni államok adatbázisát tartalmazó számítógép. Az eddigi osztrák nyilatkozatok­tól valamelyest eltérve most az osztályvezető azt hangsú­lyozta: más schengeni tagál­lam gyakorlatát követve az osztrák határon sem tesznek be minden útlevelet vizsgá­latra a számítógépes berende­zésbe. A jelenlegi és további gya­korlatot ismertetve azt is el­mondta: a határszervek az uta­soktól elkérik az útlevelet, összehasonlítják a fényképet a tulajdonossal, és ha nem merül fel semmilyen gyanú, akkor az utas továbbmehet. Matzka di­csérte a magyar útlevelek mi­nőségét, amelyeknél nem kell feltételezni, hogy minden má­sodik hamis, s ezenkívül al­kalmasak a számítógépes vizsgálatra. Ezek időtartamát 4-7 másodpercre becsülte. A szakember úgy vélte, hogy Ausztria schengeni tag­sága jól összeegyeztethető a jószomszédi kapcsolatokkal. Mint mondta: Ausztriának nem célja, hogy az Unió szé­lén maradjon, s ezért az idei év második felében esedékes schengeni soros elnöksége alatt arra törekszik, hogy a tár­sult államokat minél jobban bevonja a schengeni ügyekbe. Pekingbe érkezett csütörtö­kön négynapos hivatalos láto­gatásra Jacques Chirac francia elnök. Személyében 14 év óta először látogat a kínai főváros­ban francia államfő. Simon Peresz, az ellenzéki Iz­raeli Munkapárt vezetője szer­dán Jasszer Arafattal találkozva arra kérte a palesztin vezetőt, hogy ne adja fel a békefolya­matba vetett hitét. „Már nincs visszaút, csak előre lehet menni” - mondta Peresz azon az ebéden, amelyet szerdán Ramallahban rendeztek a Szo­cialista Intemacionálé közel- keleti bizottsága tagjai számára, s amelyen Arafat is részt vett. Kína meghívja Tajvant azokra az ünnepségekre, ame­lyeket június 30-án éjfélkor rendeznek Hongkongban abból az alkalomból, hogy a város 156 éven át tartó brit uralom után ismét az anyaország, Kína részévé válik - jelentette be Pekingben Sen Kou-fang kínai külügyi szóvivő. Teréz anya, aki márciusban átadta helyét a Szeretet Misz- szionáriusai katolikus irgalmas- rend élén utódjának, csütörtö­kön elutazott Kalkuttából Ró­mába, ahol a pápa fogadja. Mobutu visszatért Kongóból Kinshasába, miután kudarcba fulladt a dél-afrikai államfő újabb béketárgyalási kísérlete a zaire-i polgárháborús válság megoldására. Lemondott Segesvári Miklós Hunyad megyei alprefektus, mert kiderült, hogy három alka­lommal prostituáltat fogadott korábban a lakásán. Az RMDSZ a bejelentést tudomá­sul vette. Ha a bukaresti kor­mány a lemondást elfogadja, az RMDSZ hamarosan megnevezi az új jelöltjét. Előkerült műremek. Szenzációs leletre bukkantak május 14-én Brémában: a cári mű­kincsek közül a híres Borostyánszobából a nácik által elhurcolt és elveszettnek hitt mozaik került elő. A kép egy vidéki kertben pihenő párt ábrázol. fotó: feb/reuter Egyre több a világon a beteg és öreg ember ENSZ-jelentés egészségünkről Nem szívderítő olvasmány az ENSZ egészségügyi világszer­vezetének, a WHO-nak éves jelentése. Minél idősebb a né­pesség, annál több a betegség. Miközben kitolódik az átlagos életkor, nő a betegek részaránya az egészségesekéhez képest. A WHO azzal számol, hogy a világ legtöbb országában a következő 25 évben megkét­szereződik majd a rákos be­tegségek száma. Csupán Nyu- gat-Európában 33 százalékkal több nő betegedik majd meg tüdőrákban 2005-ig, míg ugyanebben az időszakban 40 százalékkal több lesz a prosz- tatarákos férfi. Tavaly 52 millió ember halt meg, ebből 40 millió a fejlődő országokban. A fertőző beteg­ségeknek és a parazitáknak 17 millióan, az AIDS-nek másfél millióan estek áldozatul. A vi­lágon jelenleg 29,4 millió HÍV-vírus-hordozót (potenciá­lis AIDS-beteget) tartanak nyilván. Míg a fejlett ipari orszá­gokban egyre több ember lesz az úgynevezett civilizációs be­tegségek és ártalmak áldozata, a harmadik világ szegényeit a fertőző betegségek tizedelik. A halálesetek harminc száza­lékát a szív- és a keringési rendszer katasztrófái okozták, ez 15 millió embert jelent. 691 millió embernek magas a vér­nyomása, 10 millióan beteged­tek meg rákban, közülük hat- millióan már meg is haltak. A vezető helyen a tüdőrák áll (989 ezer áldozat), a kiváltó okok között természetesen a dohányzás vezet. Emberek százmilliói szen­vednek neurológiai betegsé­gekben. Az epilepsziások száma 40 millió, a tudathasa­dásosoké 45 millió. 29 millió embertársunk a lassú elbutu- lást okozó betegségek áldo­zata, mint amilyen az Alzhei- mer-kór. Kedélybeteg, és pszichiát­riai gondozásra szorulna mint­egy 340 millió földlakó. A WHO szakértői szerint szá­muk növekedni fog. (kenesei) Hírháttér Több évtizedes szigetvita „Melegváltással” érkezik ma a japán fővárosba az orosz hadügy­miniszter. Igor Rogyionov közvetlen amerikai tárgyalásai befejez­tével, washingtoni és Pearl Harbor-i látogatását követően folytatja megbeszéléseit Tokióban. S hogy nem csak egy rutinvizitről van szó, azt jól mutatja a nemzetközi reagálás: a lapok egyöntetűen felhívják rá a figyelmet, hogy Rogyionov személyében most első íz­ben látogat orosz védelmi miniszter a távol-keleti szigetországba. Ez is jelzi, hogy - bár az elmúlt évtizedekben javult a két ország gazdasági együttműködése - politikai, és még inkább katonai téren korántsem felhőtlen még a Moszkva-Tokió viszony. A magyarázat egyetlen szó: szigetvita. Hiába telt el már félszá­zadnál hosszabb idő a második világháború óta, a Japán és Orosz­ország közt változatlanul fennálló területi ellentétek máig is akadá­lyozzák a kapcsolatok teljes normalizálódását, mi több, a két haj­dani ellenfél között hivatalosan még ma sem jött létre békeszerző­dés! Az ellentétek alig négy, apró és gyéren lakott, közvetlen Japán északi partjainál fekvő sziget körül csapnak össze. A vita voltaképp egyetlen elvi kérdésben csúcsosodik ki: lemond- e Oroszország az ellenőrzése alá került bármilyen kicsi területről is? Hiszen ha a kis kurili szigetek esetében Moszkva a visszaadás mellett dönt, más, vele szemben ugyancsak területeket elvesztő szomszédai is hasonló igénnyel léphetnek fel. szondy Szlovákia és a NATO Az alapszerződés a jószomszédság jele Dusán Matulay, a szlovák külügyminisztérium szóvi­vője visszautasította azokat a véleményeket, amelyek sze­rint romlani fognak a ma­gyar-szlovák kapcsolatok, ha Szlovákia kimarad a NATO- bővítés első köréből, s ez ked­vezőtlenül érinti majd a szlo­vákiai magyarokat is. A szlovák külügyi tárca nem titkolja azt a véleményét, hogy a térség stabilitását gyöngítené, és kiegyensúlyozatlanná tenné az érintett országok védelmi helyzetét az, ha Szlovákia nem kerülne be a NATO-bővítés első körébe. A külügyminisztérium azon­ban visszautasítja azokat a ta­lálgatásokat, amelyek szerint Szlovákia kimaradása a csatla­kozók első köréből elsősorban a magyar-szlovák viszony megromlását, ennek következ­ményeként pedig a szlovákiai magyarok helyzetének rosz- szabbodását idézné elő. Szlovákia szomszédaival, köztük Magyarországgal is arra törekszik, hogy tartós kapcsola­tai az egyenlőségre, a kölcsö­nös tiszteletre, az országok ér­dekeire épüljönek - hangsú­lyozta a szóvivő. Dusán Matu­lay a jó szándék jeleként érté­kelte az alapszerződés aláírását. Kétségbeesett riadó: jönnek a gyilkos algák Nyomukban eltűnik az élet A Földközi-tenger partján riasztó hír terjed: jönnek a gyilkos algák! Főként Fran­ciaország, Olaszország és Spanyolország vizeiben vé­geznek nagy pusztítást. Az igazán veszélyeztetett tér­ségek egyben kedvelt üdülőhe­lyek is. Az algák támadása nyomán eltűnnek a halak, a tengeri csillagok, a helyükön zöld, lebegő massza marad. A baj először az olasz Rivié­rán jelentkezett, majd átterjedt a francia Azúrpartra, és már el­érte a spanyol oldalt is. A nizzai egyetem kutatói szerint az egész Földközi-tengert ökoló­giai katasztrófa fenyegeti, mert ennek az algafajtának nincs természetes biológiai ellensége, így szaporodása korlátlan. Az első baljós jeleket a ka­ribi vizeken és az Indiai-óceán térségében észlelték. Elképzel­hető, hogy az akvaristák által onnét hazahozott algás vízzel kezdődött a kór mediterrán ter­jedése. Ebben a térségben először 1984-ben a monacói tengerku­tatási intézet adott le vészjelet, aminek első következménye az lett, hogy a hercegséghez tar­tozó vizeken a technika legmo­dernebb eszközeivel tüzetesen átvizsgáltak egy teljes négyzet- kilométert. A diagnózis akkor vált egyértelművé: a gyilkos algák megérkeztek. Ma a tágabb térségben mint­egy százötven tudós küzd elle­nük. Sokféle eszközzel, többek között ultrahanggal. A csatában egyelőre minden jel szerint az algák állnak jobban. Ferenczy Europress Az Atlantis a Mir segítségére siet. Az űrrepülő­gép csütörtökön rajtolt Cape Canaveralból, és a tervek sze­rint péntek éjszaka kapcsolódik össze az orosz Mir űrállo­mással. Az űrrepülőgép - fedélzetén a brit Michael Foale- lal, aki a január óta ott tartózkodó Jerry Linenger amerikai orvost váltja fel - oxigénfejlesztőt és egyéb pótalkatrésze­ket szállít a különböző műszaki problémákkal küszködő 11 éves orosz űrállomásra. fotó: feb/reuter Magyarok vakmerő hegymászása Dél-Amerikában Beléptek a négyezresek klubjába Az észak-kolumbiai Sierra Nevada de Santa Marta hegység meghódítására először vállalkoztak magyarok. Az expedíció nyaktörő útjáról Dobronay László tudósítja a Ferenczy Eu­ropress sajtóügynökséget az Internet segítségével. (A csapat további két tagja: Banai Tibor Péter és Jász Zoltán.) Megérkezésünkkor csak állunk a reptéren a szállítószalag mel­lett. Sehol semmi. Nyoma ve­szett a felszerelésnek? Két nap­pal később azonban a Vöröske­reszt jóvoltából hiánytalanul megkapjuk csomagjainkat. Hegymászásból az első ízelí­tőt a Bogotától alig kétszáz ki­lométerre lévő Nevada del To­lima hegységben kapjuk, az esőerdőben. Éjszaka érkezünk Ibagueba, és alig két órát tu­dunk csak aludni indulás előtt. Mindenem csurom víz. Úszom a párában. Az órába épí­tett műszer szerint 3625 méter magasan járok. Gyalog még soha sem voltam ilyen magas­ban, és előttem - légvonalban - csak hatszáz méterre a hágó. Néhány lépés után ismét meg kell állnom. Előttem egy arasz­nyi út, balra tőlem harminc mé­teres fák csúcsát lengeti a szél. Zihálok. Még jó, hogy hatalmas hátizsákomat öszvérek viszik fel az alaptáborba! Csúszkálva lépek az ös­vényre, ám a nyaktörő mutat­vány után helyreáll az egyen­súly. Egy kanyar után, a hatal­mas sziklák egyikén megismét­lődik a jelenet. Társam előttem próbál felkúszni egy sziklára, hátizsákkal. Saját magamat alig tudom vonszolni, ő meg... A köveken állva néhol bo­káig ér a víz, bakancsom talpa csúszni kezd az alattam lévő mélység felé. Egy ugrás a sza­kadék felett, és a következő pil­lanatban már térdig süppedve állok az iszapban. Még jó, hogy a többi lépésemet ki tudom ta­pogatni a botommal. Milyen jól jön most a kula­csom! Bár szinte egész Kolum­biában csak zacskós vizet lehet inni, itt, a hegyek között azon­ban a hűs patak oltja a szomja­mat. A pára viszont marad. Vagy köd szitál? Eső esik? Ki tudja. Szürkül. Pedig az előbb még a dzsungel félhomályában jár­tam. Itt már egészen kicsik a növények. Péterrel két szussza- nás között váltunk szót. Még néhány méter a hágó, utána már lefelé ereszkedünk. Zoli hang­ját halljuk a fejünk felett a fél­homályban valahol. Újult erővel lódulunk neki a szikláknak. Nemsokára följu­tunk 4200 méterig. Mindenki örül, hiszen most már tagjai va­gyunk a Négyezresek Klubjá­nak. A neheze azonban még hátra van. Erősen szürkül, és még le kell ereszkednünk a 3500 méteren lévő alaptáborba.

Next

/
Thumbnails
Contents