Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

4. oldal Gazdaság 1997. május 15., csütörtök Űj drogtörvény lépett életbe a szomszédos Ausztriában Kábítószert az orvos sem írhat fel Bécsben kemény parlamenti csatározásba torkollt az a sokéves vita, amely akörül folyt, hogy engedélyezzék-e bizonyos kábító­szerek gyógyszertári árusítását, vagy sem? Nem csupán a szakembereket, de a társadalmat is megosztotta Ausztriában a kérdés: felírhat-e orvos drogot (például az indiai kenderből kivont hasist)? So­kan az egyesült államokbeli gyakorlatra hivatkoznak, mondván, odaát a cannabis be­vált fájdalomcsillapító rákosok, AIDS-esek és egyéb súlyos be­tegségben szenvedők számára. Nem elsősorban a gyógyá­szatban okoz gondot a kábító­szernek minősülő anyagok, ve- gyületek használata, hanem a mindennapi gyakorlatban is. Legalább 12 ezer drogbetegről tudnak az osztrák hatóságok. Az elmúlt öt évben meghárom­szorozódott a kábítószer okozta halálesetek száma az alpesi köztársaságban. Tavaly már mintegy 260 életet követeltek a különféle porok és tabletták. Az osztrákok negyede lega­lább egyszer kipróbálta a hasist, szerencsére csak nagyon keve­sen maradtak rabjai. Ennek el­lenére mind több a gyógyításra, elvonókúrára szoruló. Bécs nem kívánja követni a holland példát, ahol bizonyos kávézók­ban megtűrik, hogy bárki hó­doljon a romboló szenvedély­nek. Mihelyt ugyanis liberali­zálnák akár a legenyhébb ha­tású kábítószert is, nyomban öt­hatszorosára nőne a kényszer­függők száma. Az osztrák parlament által most elfogadott drogtörvény - miközben nem engedélyezi a kábítószernek minősülő anya­gok szabad kereskedelmét - az eddiginél is szolidárisabb a szenvedélybetegekkel, gyógyí­tásukat helyezi előtérbe. A törvény teljes szigorával lesújt a drogüzérekre, csempé­szekre, és csatlakozik a kábító­szerrel kapcsolatos megállapo­dásokhoz. Bécs törvénybe ik­tatja például az ENSZ 1971. évi, éppen az osztrák főváros­ban jóváhagyott kábítószer-el­lenes konvencióját és az Eu­rópa Tanács pénzmosásról szóló megállapodását is. (k.) Mliii Merci - A Mercedes Frankfurtban bemutatta új járgányát, amit a fiatalabb korosz tálynak szán; ára ezért a fele sem lesz a gyár szokásos árainak. (Persze ez sem kevés!) Pontosabb, közérthetőbb, elfogadhatóbb a kormány-előterjesztés Aprólékos munka és eredménye Kevesen ismerik a megyei nyugdíjbiztosítási testület tevé­kenységét, pedig a törvényes lehetőségeken belül a jogos ké­réseket nemcsak támogatják, hanem segítenek azok elintézé­sében. Szerepüket jelentősen megnövelte a kormány nyug­díjreformmal kapcsolatban kialakult kormány kontra nyugdíjbiztosítási önkormányzat között kialakult vita, véle­ményeltérés, aminek eredményeként az eredeti koncepciót, álláspontot a kormány több területen megváltoztatta. Az előbbiek jegyében arra kér­tem Kovács Lászlót, a megyei testület elnökét, hogy vála­szoljon tevékenységükkel kapcsolatos kérdéseimre.- Kinek, és hogyan képvi­selik az érdekeit?-A nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat választásakor jött létre megyénkben a 21 főből álló megyei testület, melyben a munkaadók és a munkaválla­lók (szakszervezetek) dele­gáltjai vesznek részt. Célunk a megyei társadalombiztosítás­ban résztvevők érdekeinek képviselete. Azt vizsgáljuk, hogy a megyei nyugdíjfolyó­sító igazgatóság a rendelkezé­sére álló eszközöket célsze­rűen. időben használja-e fel, mennyire végzi panaszmente­sen a hozzájuk fordulók ügyeit. E tekintetben csak elismeréssel szólhatok munká­jukról. Nagyon jó a szakgárdá­juk, akik a hozzájuk fordulók­nak nemcsak a szükséges in­formációt adják meg, hanem segítenek az ügyintézésben is.- Önhöz, illetve a testület­hez milyen témákban, kérés­sel fordulnak?- Testületünk elvégezte a mindenkor biztosított költség- vetés felülvizsgálatát tekintet­tel az alábbiakra: milyen a sa­ját jogon szerzett nyugdíjak intézése, folyósítása, miként használták fel az igen minimá­lis nyugdíjemelési keretüket, jól sáfárkodtak-e a segélyezési lehetőséggel?- Döntéseik mennyiben reálisak, megalapozottak?- A nyugdíjemeléssel és se­gélyezéssel kapcsolatos ké­relmeket egy bizottság kör­nyezettanulmány alapján vizsgálja felül, s tesz javasla­tot. Ennek alapján dönt a testü­let. Aki idejön panaszkodni, azt mondja: ő is rászorult. Szemszögéből nézve igaza van, de vannak még nála rá- szorultabbak is. Emelést há­rom éven belül egyszer lehet kérni. Sajnos egyesek szándé­kosan elhallgatják, hogy már kaptak.-A nyugdíjreform terén mit sikerült elérniük?- Eddigi aprólékos mun­kánk eredményét viszontlát­hatjuk az érdekegyeztető ta­nács emlékeztetőjében. Egyetértünk azzal, hogy az ér­dekegyeztetési folyamatban a nyugdíjreform tervezete jelen­tős változáson ment keresztül, részleteiben pontosabbá, közérthetőbbé, a társadalom számára pedig elfogadhatóbbá vált. A kormány és a szociális partnerek megállapodása alap­ján jövőre a nyugdíjak az inf­lációt meghaladó mértékben emelkednek. Tízévi járulékfi­zetés után 1998-tól gyerme­kenként két év szolgálati idő beszámítása jár az édesanyák­nak. A korkedvezményre vo­-----ii'ysv ;<i t- v----m-w -----< natkoz o javaslatát a kormány visszavonja, a jelenlegi hatá­lyos szabályozás 1999. XII. hó. 31-éig érvényes. A rok­kantsági, valamint a baleseti ellátások jelenlegi hatályos jogi szabályozása 1998. de­cember 31-éig marad érvény­ben. 1998. január 1-jét köve­tően a megözvegyültek 20 százalékos özvegyi ellátásban részesülnek a saját jogú nyug­ellátás mellett. A kormány fe­lülvizsgálja az egyéni vállal­kozók járulékfizetésének osz­tályba sorolásos rendszer sze­rint történő teljesítés módját. Nagyon fontos, hogy a kor­mány kötelezettséget vállal, az általa benyújtandó országgyű­lési határozat-tervezet tartal­mazza, hogy a foglalkoztatás­hoz kapcsolódó, a munkálta­tókat terhelő közterhek ösz- szességében nem növekednek.- Általános megfogalma­zások szerint sokféle értel­mezés lehet...- Igen. Eldöntésre vár, hogy 2001-től a tervezett áremelke­dés és a tervezett országos át­lagkereset-növekedés 50-50 százalékos átlaga bruttó, vagy nettó összeget takar. Mikorra alakul ki, mennyibe kerül, hány fővel működik az infor­matikai nyilvántartási és adat­szolgáltatási rendszer stb.- Mivel az új nyugdíj- rendszer választási lehetősé­get teremt az állampolgár­nak, önök a helyes lehetőség megválasztásában tudnak-e segíteni?- Az országgyűlési elfoga­dás után a kiadásra kerülő végrehajtási utasítások ismere­tében igen, a követendő gya­korlatot és módszert testületi ülésen alakítjuk ki. Venesz K. A jó nem olcsó. Hazánk­ban százmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztésekre lenne szükség a környezet­barát közlekedési infrastruk­túra kiépítéséhez. Jövőre a legszükségesebb alapfej­lesztésekre mintegy 90 mil­liárd forintot költhet majd a közlekedési tárca. Ezt Lotz Károly miniszter mondta a Termék és Logisztikai Ve­zetői Klub közgyűlésén. Tiltakozik a Kisosz. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége számára elfo­gadhatatlan a tb-járulékalap jövő évre tervezett kiszélesí­tése, a költségtérítések jö­vedelemként való kezelése. A szervezet erről szerdán közleményt adott ki. Részben reális. A hat áramszolgáltató társaság ta­valy összesen 5,5 milliárd forint hálózatfejlesztési hozzájárulást fizettetett be a fogyasztókkal. Ennek egy része reális, másik része in­dokolatlan volt, mondta Szabó Imre, a Magyar Energiahivatal főigazgatója az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülé­sén, amelyen a hivatal tevé­kenységéről számolt be. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 296,09 Francia frank 31,57 Japán jen (100) 152,58 Német márka 106,32 Olasz líra (1000) 107,85 Osztrák schilling 15,11 Svájci frank 125,45 USA-dollár 181,24 ECU 207,30 Ostrom alatt a gazdajegyzők Termelők tízezrei rohamozták meg a gazdajegyzőket az őster­melői igazolványokért. Az invázió oka, hogy június 30-án lejár a földalapú támogatások igénylésének határideje, s ez a ked­vezmény csak őstermelői igazolvány ellenében vehető igénybe. A megoldás kulcsa a kiszabott határidő meghosszabbítása. A termelők évente egy alka­lommal igényelhetik a föld­alapú támogatást: a százezer fo­rint alatti összegeket egyszerre, június 30-ig, az e felettieket két részletben - június 30-ig és szeptember 30-ig - kapják meg. Urbán Imre, a Magyar Ag­rárkamara vezető gazdajegy­zője szerint a termelők több­sége az adó- és tb-jogszabályok módosítására várva, nem vál­totta ki az őstermelői igazol­ványt. Ezt most gyorsan pótolni szeretnék. A kamara a határidő rövidsége és a torlódás miatt kéréssel fordult a földművelés­ügyi miniszterhez, hogy a föld­alapú támogatások igénylésé­nek határidejét szeptember 30- ig hosszabbítsa meg. A testület szerint a módosítás miniszteri rendelettel megoldható lenne. Urbán szerint tovább bonyo­lítja a helyzetet, hogy az áprilisi jogszabály-módosítások végre­hajtási rendelete, amely beve­zeti a közös őstermelői igazol­ványt, még nem jelent meg. így az is aggodalmat kelt, hogy végső soron lecsúsznak a tá­mogatásról mindazok, akik azt családi őstermelői igazolvány ellenében igényelnék. Kis Zoltántól, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kárától megtudtuk, az áprilisi jogszabály-módosítás végrehaj­tási rendelete a következő kor­mányülés napirendjén szerepel, jóváhagyás után napokon belül megjelenik a közlönyben. Az államtitkár nem látja akadályát, hogy meghosszab­bítsák a földalapú támogatások igénylésének határidejét. Lehe­tőséget biztosítanak a szubven­ció igénybevételére mindazok­nak, akik a fenti okok miatt időben nem tudták kiváltani az őstermelői igazolványt. Az FM elképzelései szerint a vonatkozó rendelet úgy módo­sulna, hogy a százezer forinton felüli támogatást is egy összeg­ben fizetnék ki a termelőknek. Újvári Gizella A külföldi érdekeltségű cégek importja meghaladja az exportukat Hozott anyagból dolgoznak Magyarországon tavaly a részben vagy egészben külföldi tu­lajdonban lévő cégek tevékenységéből származott a 2,6 mil­liárd dolláros külkereskedelmi hiány 97 százaléka - állítja a Privatizációs Kutatóintézet a külföldi működőtőke-beáramlás hatásait elemző összefoglalójában. A vizsgálat során az intézet arra a következtetésre jutott, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek nemhogy csökkentenék, hanem inkább növelik a külkereske­delmi deficitet. A nem hazai érdekeltségű cégek 1995-ben a magyar ex­port 58,1 százalékát termelték meg, ezzel szemben az import 62 százalékát hozták az or­szágba. Külkereskedelmük hi­ánya ebben az évben 2,24 mil­liárd dollár volt, az összes ma­gyar deficit 92 százaléka. Ta­valy a szóban forgó cégek kivi­tele 8-9, behozatala 10-11 mil­liárd dollár volt. A kutatók szerint a hiány nö­vekedésének egyik fő oka, hogy a külföldi vállalkozások magyarországi termelésük be­indításakor szinte minden eset­ben kénytelenek jelentős beru­házásokat végezni, ami foko­zott gép- és beszerzésimportot vált ki. Megállapították, hogy a beruházások egy részének célja a piacszerzés volt, vagyis a be­fektető túlnyomórészt külföl­dön s csak részben itthon gyár­tott termékeket értékesít. Az okok között lehet szá­molni azzal is, hogy az eddig beérkezett mintegy 16 milliárd dollárnyi külföldi működötö­kének mintegy egyharmada kapcsolódik a privatizációhoz és a privatizációval kapcsolatos egyszeri költségeket az elmúlt években számolták el. A deficit okozója továbbá, hogy elsősor­ban a külföldi tulajdonban lévő üzleti szektor bővül. A kutatók ezért azt javasol­ják, hogy a kormányzat ösztö­nözze az exportkapacitást te­remtő beruházásokat, és tartóz­kodjon a belföldi monopóliu­mok eladásától. Egyben teremt­sen további széles körű lehető­ségeket a hazai beszállítói kör bővítésére, támogassa a kis- és középvállalkozásokat. Smbusszal a jövőbe A MÁV tervei szerint száz sínbusz állhat üzembe Ma­gyarországon 1999-ig. A sínbuszok magyar-német kooperációban történő gyár­tásáról tett szándéknyilatko­zatot Peter Witt, a DW A AG vezérigazgatója, Széles Gá­bor, az Ikarus Rt. elnöke és Sándor János, a MÁV Szol­noki Járműjavító Kft.-jének igazgatója. A dokumentumot Horn Gyula miniszterelnök kelet-németországi látogatá­sakor írták alá Bautzenben. A MÁV a sínbuszokat mel­lékvonalakra szánja. A jár­művek megrendelésénél a közbeszerzési törvény előírá­sainak is eleget kell tenni. A tervezett együttműkö­désnek már jó előzményei vannak. A német DWA a Miskolci Tiszavas Kft.-vei közösen, jórészt Magyaror­szágon gyártja az eltolható oldalfalú vasúti kocsikat. Ha­sonlóképpen közös gyártásra készülnek az érdekeltek a sínbuszok gyártásánál is. A tervek szerint a sínbu­szokat más kelet-közép-euró- pai, illetve FÁK-beli orszá­gokban is megpróbálják érté­kesíteni. A gyártás finanszí­rozásához a Kreditanstalt für Wiederaufbau nyújtana hitelt a MÁV-nak. A sínbusz prototípusa jú­lius közepén érkezik Magyar- országra, Kaposvár és Máté­szalka térségében próbálnák ki. A MÁV Rt. szerint a soro­zatgyártás megkezdése után 1999 végéig száz jármű áll­hatna forgalomba a hazai vasútvonalakon. Későn érnek a zöldségek A Földművelésügyi Minisz­térium legfrissebb jelentése szerint a rapszodikus időjá­rás következtében mintegy kéthetes késésben van a ta­vaszi vetésű növények és a zöldségfélék fejlődése. A fó­liák alatt nevelt palánták is megsínylették a viszontag­ságos időjárást. A szaktárca szerint a gazdál­kodók az idén növelni kíván­ták a borsó, a tavaszi árpa és a zab vetésterületét, ám a ked­vezőtlen időjárás miatt nem sikerült bevetniük a tervezett nagyságú terület egészét. A már kikelt növények egyenet­lenül, lassan fejlődnek. Csök­ken a burgonya és a cukor­répa vetésterülete, a kukori­cáé várhatóan nem változik. A hideg és csapadéksze­gény időjárás miatt a szabad­földi zöldségek is egyenetle­nül és késve keltek ki. A nagy erejű szél sok helyütt magos­tól elhordta a lazább szerke­zetű talajréteget, s kibontotta a bakhátakat. A homokverés több vidéken elpusztította a kiültetett palántákat. A vetés- terület 15-20 százalékán a szélkár miatt meg kell ismé­telni a vetést illetve a palántá­zást. A termelők többsége fólia alatt palántázott, vagy inkább várt a kiültetéssel. Náluk a növények fejlődése tíz-tizen- négy napos késésben van. A berendezések fűtési költsége az áprilisra tervezettnek két- háromszorosa volt. U. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents