Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

2. oldal Szécsény És Környéke 1997. május 15., csütörtök Ófalui barangolás Nem lehet panasza a ven­dégjárásra Hollókőnek. Ha­zai iskolai csoportok sűrűn koptatják az ófalui macska­köveket, de a külföldiek is beiktatják a az elmaradha­tatlan megtekintendők so­rába. A napokban például amerikai csoportnak sütötte a belül foszlós, kívül ropo­gós lángost a népviseletet öltött, jó kedéllyel is megál­dott asszony páros. Űj helyen a Tourinform Iroda Szécsény, a turistabarát Elkészült Szécsény és térsége idegenforgalmi tervcsomagja, valamint megkezdődött a tu­risztikai kínálat feltérképe­zése is a településen. A város és környéke tárháza a látni­valóknak, hiszen európai hírű természeti, kulturális és egyéb látnivalók kínálnak kellemes és hasznos időtöltést a Cserhát északi vonulatánál és az Ipoly völgyében. Szécsényben működik me­gyénk egyetlen Tourinform Iro­dája is, amely turisztikai adatok­kal látja el a Nemzeti Turisztikai Információs Központot és Adat­bankot. Az iroda az utóbbi hó­napokban „takarékon” jól mű­ködött, de tevékenysége nem szakadt meg az országos turisz­tikai információs rendszerrel. A szécsényi önkormányzat idegenforgalmi törekvéseit a megyei közgyűlés is támogatja. A napokban valamennyi pol­gármester kap egy tájékoztatót, melyben arról van szó, hogy a polgármesteri hivatalok segítsé­gével a helyi lehetőségek miként kerülhetnek be az országos és a nemzetközi turisztikai informá­ciós rendszerbe. Ez teszi lehe­tővé az ilyen jellegű ajánlásokat, s a vendégek fogadását. Újdonság az is az iroda háza táján, hogy a nemrég alapított Agro-Help közhasznú társaság felügyeletével működik. A mi­nőségi turizmus meghonosítását egy fiatalokból és szakirányú végzettségűekből alakult cso­port segíti, amely szeretné a tér­ség turisztikai térképét „újraraj­zolni”. A Tourinform Iroda új helye a város központjában lévő gimnázium melletti toronyépü­let, ahol a későbbiekben ven­dégszobákat, szálláshelyeket is kialakítanak. R. A. Költő Ferencnek nem lehet panasza a horgászszerencsére Ha egyszer kiszámolná, hogy életének hét évtizedé­ből mennyi időt töltött hor­gászással folyópartokon, ta­lán ő, a motorkerékpáros országjáró, Költő Ferenc is elcsodálkozna. A hetvenkét éves férfi he­tenként elkerekezik az Ipoly- partra, hogy próbára tegye horgászszerencséjét, melyre igazán nem lehet panasza.- Tavaly hetvenkét kiló ha­lat vittem haza. Életem eddigi legnagyobb fogása egy 32 ki­lós harcsa volt, amely a Dráva holtágán akadt horogra. De volt 14 és 8 kilós halam is - említi csúcseredményeit, me­lyekhez mindannyiszor hosz- szú távoliét kapcsolódik. A Karancsalján élő család azon­ban régen megszokta már, hogy gyakran útra kel, és ha a kedve úgy tartja, meg sem áll a pécsi tóig. „Kineveljük a magunk pedagógusgárdáját” - Szakmunkásképző a Dobrodamajorban Nem a falak vastagságában rejlik az iskola ereje Minden iskolának ki kell járnia a maga iskoláját. Ám ez százszor nehezebb annak, amelyik a másságával tűnik ki a sorból, mint például az egyházasgergei székhelyű KÁLÓT Katolikus Középiskola. Kissé álmos, szünidei arcát mutatja az oktatóbázissá alakult Dobrodamajor. Három-négy fiatal sütkérezik a padokon. Kíváncsiságát palás­tolva egyikük buzgó udvarias­sággal mutatja meg, hol a tanári szoba, ahol dr. Miklós Zoltán igazgató és helyettese, Hova- neczné Márkus Henriette neve­lői értekezletre készülve tapasz­talataikat összegzik.-Tanakodunk, mit hogyan kellene jobban, másként csi­nálni - szólal meg az igazgató, s nem tűnik gondtalannak. Ho­gyan is lehetne gondoktól men­tes bármiféle fórumtól függet­lenül is, hiszen minden, ami őt, őket körülveszi ebben az átva­rázsolt majorságban, a gondola­tok, ötletek, újítások kohójában született. Szó szerint. Hiszen igencsak szegényesen indultak annak idején a karancslapujtői téesz irodahelyiségében.-Épphogy táblánk, krétánk volt, az is kölcsönbe - mondja az igazgató, aki kollégáival minden pályázati lehetőséget megragad az iskola gyarapítá­sára. Az eredmény igazán fi­gyelemre méltó.- Számítógépeket, másolót, színes nyomtatót, személygép­kocsit vettünk, utóbbit részben az iskolai ügyek intézésére, nem utolsósorban az ATI-val közösen indított autósképzés céljára. Faipari műhely kialakításá­hoz négyműveletes, kombinált gépet vásároltak, megindult a szakácstanulók angol nyelvi képzése, van suliújság. Tehát ugyanolyan középiskola ez, mint a többi, kondicionálóte­remmel, varróműhellyel, szá­zadagos főzőkonyhával, ösz­töndíjas és ismeretéhes gyere­kekkel. Másrészt persze egyál­talán nem ugyanolyan. Nem­csak azért, mert maga a váci püspök a fenntartója, hanem, mert például az iskolán kívüli pedagógusok körében egy ki­csit külön kezelt oktatási in­tézmény ez: nem sietnek ide a pedagógusok. Utóbbi tudatában az itt dol­gozók nem óhajtanak ide csábí­tani egy tanárt sem, inkább...-Magunk „neveljük ki” a pedagógusainkat - jegyzi meg dr. Miklós Zoltán. - Részben azért, mert úgy hiszem, hisz- szük: aki ezt a tevékenységet választja, majdhogynem külde­tést vállal. Itt nem elég jól ok­tatni, ennél többre van szüksége a gyerekeknek. Az igazgató itt elsősorban - kimondva és kimondatlan - azokra a tanítványaira gondol, akik többszörös hátránnyal egy másik helyen kezdték meg ta­nulmányaikat, de kihullottak a rostán. Aztán Gergén - ered­ményeiktől függően - azonos évfolyamon folytatták, vagy beültek az elsősök közé. S kezdték, mondjuk, annak tuda­tosításával, hogy azt kell csi­nálni, amit a tanár néni/bácsi mond. Ha sorakozó van, nem megyek az ellenkező irányba, és a többi. Akadnak, akik nagyon is tisztában vannak azzal, hogy hátrányos helyzetük az otthoni, szűnni nem akaró családi ba­jokból adódik, s koravén böl­csességgel megállapítják, hogy ők másként szeretnének majd élni. S Gergén erről is szoktak beszélgetni egymás közt és ok­tatóikkal. S vannak olyan csa­ládból származóak, ahol gondot okozna az utazási költség előte­remtése, ezért választották a közeli KALOT-iskolát.-Első és legfontosabb dol­gunk a felzárkóztatás, ezután kezdhetjük a szakképzést, s örömünkre a választható sza­kok köre folyamatosan bővül. A szakács, nőiruha-készítő, fa- iparigépmunkás-képzést, szep­tembertől - Phare-segítséggel - méhészszakmunkás-képzés egészíti ki. Készül a tanterv, a tankönyv pedig már nyomdá­ban van. Méhészeti ismereteket egyébként egy ideje már okta­tunk - mondta az igazgató. Az említetteken kívül más­ságuk az egyfajta önellátásra való törekvésben és a juttatá­sokban is megnyilvánul. Aki a konyhakerti munkában rend­szeresen részt vesz, ingyen kapja az ebédet, s ingyen bérlet il­leti azokat a ta­nulókat, akiknek családjában nem éri el a nyolcezer forintot az egy főre eső havi jö­vedelem. A jövő évben saját ellá­tásra sertéstartást terveznek, a kel­lékeket maguk készítik el. Ezál­tal is az életre nevelnek, élni tudni tanítanak a szó szoros értel­mében.-Azt akarom, hogy akik ebben az iskolában tanulnak, vegyék komolyan a vizsgákat és sike­rüljön mindenkinek. A legfon­tosabb mégis az, hogy együtt legyen az ember családja egészségben, békességben és egyetértésben - vallja az első­éves Lázó Julianna. Reggelenként a csaknem hatvan tanuló közös imádko­zással kezdi az órákat. De nem kötelező imára kulcsolni a ke­zeket. Mihalik J. Ügyes kezű diákoknak: varróműhely is működik az iskolában Faluszomszédok: Varsány diplomatikus az összetartó nógrádsipekiekkel Külön járnak, egymáshoz vezető utakon Varsányból egyenesen Nógrádsipekre visz az út. A szom­széd faluba, amelynek nem is olyan régen egy húron kellett pendülnie vele. Az effajta közösködésnek azonban már a múltja sem kísért. Másrészt bizonyos szinteken talán az idők végezetéig egymásra lesznek utalva. Például a körzeti orvos, a vé­dőnő, a pap dolgában. Nem szólva arról, hogy alaposan ke­veredett rokonsággal rendel­keznek a családok. Természete­sen ma sem ritka a benősülés, a szomszéd faluba való férjhez menés, a szüreti és iskolai szomszédolás. Nógrádsipeken a Varsányi nem csekély mér­tékben érintő nagy újságot ho­zott ez az iskolaév: „hazajött” a nyolcadik osztály.- Utoljára huszonnégy éve járták helyben az általános is­kola utolsó évét a helybeli „nagy diákok” - mondja a min­dig mosolygós Vágvölgyi Gé- záné, aki igazgatója az iskolá­nak, valamint az óvodának is. - Sipek, mint a legtöbb kistelepü­lés az átlagnál zártabb közös­ség, ahol ezért különösen fon­tos, hogy legyenek nyitott, he­lyi rendezvények. A sipeki iskolában varsányi óraadó is tanít, s az egykori varsányi anyaiskolával szoros és jó a kapcsolat.- Nagyon közvetlen embe­rek a nógrádsipekiek, s az biz­tos, hogy ha befogadnak vala­kit, akkor az nagyon jól érzi ná­luk magát. - így látja Bárányné Biliinger Erzsébet varsányi jegyző, aki megemlíti, hogy mi­lyen korrekten vált annak ide­jén a két falu. Két hónap alatt megvolt a vagyonmegosztás. Kiss Gábor varsányi önkor­mányzati képviselő (akit nyug­talanít, hogy a mostani kor­mány hatalomra kerülése óta ismét érzékelhetőek faluköz­pontosítási törekvések) szerint összetartóbbak a sipekiek. Király Imréné Nógrádsipe­ken jól emlékszik azokra az időkre, amikor a varsányiakkal együtt vitték a Mária-szobrot a szentkúti búcsúba. Gyalog tet­ték meg a hosszú utat. Mind­kettő vallásos nép, s éppen ezen a téren voltak súrlódásaik.- Máma már másként van, jobban összeférnek az emberek, de azért a rimóci nép kedve­sebb - vallja Király néni. Ő csak tudja, hiszen 14 évig az ot­tani téeszben dolgozott, (m.j.) Hírek A Város Környékéről Faluszépítő tábor Ságújfalu - A Faluszépítő és Művelődő Egyesület idén he­tedik alkalommal rendezi meg faluszépítő táborát, melyre - május 24-éig - tíz­tizennyolc évesek jelentkez­hetnek. A táborozás résztve­vőit sok-sok tennivaló, napi háromszori ingyenes étkezés és jutalom-kirándulás várja. Gyermeknap közeleg Endrefalva - Dupla progra­mot terveznek a május végi gyermeknapra a helyi általá­nos iskolában. A tanulók egyik csoportja Budapestre kirándul, a másik pedig az is­kolában megrendezendő, ver­sennyel, ügyességi játékok­kal, bográcsolással tarkított rendezvényen tölti el a napot. Tanulói siker Rimóc - Országos történelem tanulmányi versenyen a 29 induló közül a 13. helyen végzett Jusztin Péter, az is­kola nyolcadikos tanulója. Kiállítás Szécsény - Bakos Ferenc gra­fikusművész képeiből nyílt kiállítás a Művelődési és Mű­vészetoktatási Központ kama­ratermében. Az érdeklődők május végéig tekinthetik meg. Beültették, kiosztják Karancsság - A szociális földprogram keretében bur­gonyát termesztenek azok a helybeliek, akik vállalkoznak a munkára. A beültetett terü­letet a napokban osztják szét. Gólyatörténet Aki mostanában járt az ipoly- tarnófi ősieleteknél, a termé­szetvédelmi területen láthatott egy befáslizott lábú gólyát. Ez az a gólya, amelyik hogy, hogy nem, itt maradt a télre. Megmentéséért sokat tettek azok a ludányhalásziak, akik észlelték az el nem költözött madarat. A féltett „Kelep”-et az a természetvédő szakember vette végül gondjaiba, akinek már volt egy itt maradott gó­lyája. Mellesleg ez is a park ál­landó vendége. Az történt tehát, amit a hozzáértők akkor jelez­tek: megfelelő táplálék mellett a madár viszonylag jól kitelelt, s meg is kísérelte elhagyni me­nedékét. Elrepült, de valahol megsérült, s törött lábával visz- szatért Ipolytamócra. Pár hét múlva biztosan újra útra kel menhelyéről, s a következő te­let talán már Afrikában tölti. ősleletek új védőcsarnokban - Erőteljes rajttal áprilisban indult az idei szezon az ipolytarnóci ősleleteknél, s már nyár közepére is vannak előjegyzett csoportok, nógrádiak és az ország más tájairól érkezők is. Az egyre híresebb leleteket bemutató kortörténeti neveze­tesség a közeljövőben még több látnivalóval várja a vendégeket. Netnsokára elkészül a ’93- ’94-ben feltárt lábnyomos homokkő védőcsamoka. rigó tibor felvétele Költő és horgász

Next

/
Thumbnails
Contents