Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-14 / 111. szám

1997. május 14., szerda Balassagyarmat 5. oldal Műszaki fejlesztésre harmincmilliót költött a fogyasztási szövetkezet Növekvő forgalom A mintegy hetvenötmillió forintos vagyonnal rendelkező Ba­lassagyarmat és Vidéke Afész az elmúlt ötéves ciklusban egymilliárd-négyszázmilliós forgalmat bonyolított le, mint­egy hét és félmillió forintos adózás előtti nyereség mellett. Műszaki fejlesztésre har­mincmillió forintot fordított a szövetkezet. Ezt az összeget a hatékony­ság javítására, a jövedelmező­ség növelésére, a negatív hatá­sok kivédésére, a megfiatalí­tott boltokban a korszerű vo­nalkódos rendszer bevezeté­sére, a vízhálózat kiépítésére, a fűtési rendszer korszerűsíté­sére használták fel - a létszám fokozatos csökkentése mellett. A dolgozók jelenlegi átlagbére eléri az évi 342 ezer forintot. A balassagyarmati áfész vezetői két nagy feladatra összpontosítanak. Az egyik a fizetőképesség megőrzése, a hitel nélküli működés. A má­sik pedig a nyereséges gazdál­kodás. Erőfeszítéseik változat­lanul a kereskedelmi forgalom növelésére irányulnak. Ebben az évben 18,2 százalékos for­galomfelfutásra számítanak. A Balassagyarmat és Vi­déke Afész öt évre megválasz­tott vezetése: Igazgatósági tagok: Csernyik István, Komjáti István, Demeter József, Nagy Pálné, Pásztor Sándor, Szántóné Veszelka Mária. Felügyelő bizottság elnöke: dr. Kovács Győző Felügyelő bizottság tagjai: Hegedűs József, Hugyecz Andrásné. Igazgatóság elnöke: dr. Horváth József Az Ipoly-part Balassagyarmat alatt: megtörtént Szlovákiával a területcsere, épülhet az út Balassagyarmat jelenéről, jövőjéről A néhány esztendővel ezelőtti alapvető társadalmi változások az Ipoly mente régiója számára is meghozták a nagyobb önál­lóság, egyben a nagyobb fele­lősség korszakát. Ma már Ba­lassagyarmat fejlődésének, fej­lesztésének kérdéseire a választ - természetesen az általános társadalmi, gazdasági körülmé­nyek adtak ereteken belül - magának a városnak kell meg­fogalmaznia és megvalósítania. Ami a jelen helyzetet illeti: számos gond és ellentmondás ellenére tényekkel igazolható, hogy Balassagyarmat társa­dalmi, gazdasági átrendeződése gyökeres módon - és nógrádi mércével mérve - gyors ütem­ben zajlott le. Mint azt egy kö­zelmúltbeli akadémiai tudomá­nyos kutatás összegzéséből tudható az Ipoly menti törté­nelmi városkának az országos átlagnál jobbak a kilábalási esé­lyei, a gazdasági élet mikromu- tatói kedvező tendenciákról árulkodnak. A város lélekszámához vi­szonyítva magas a magángaz­dasági szervezetek, valamint ezres nagyságrendű az egyéni vállalkozók száma. A hátrányos helyzetű Nógrád többi városá­hoz képest relatíve alacsony a munkanélküliségi ráta. Mivel a város - lélekszámá­hoz viszonyítva - iskolaváros­nak minősíthető és a munka- nélküliek jelentős része szak­középiskolai, gimnáziumi, sőt főiskolai végzettséggel rendel­kezik, a munkahelyteremtésnek igen kedvezőek a feltételei. A külföldi tőkeberuházás (döntően a Siemens kábelgyári befektetése) országos mércével mérve is számottevő, a keres­kedelmi élet élénk. A városnak - mint határvá­rosnak és vámügyi regionális központnak - az észak-déli nemzetközi kereskedelmi for­galomban betöltött szerepe minden jel szerint a jövőben tovább nő. Utóbbival összefüggésben előrehaladott tárgyalások foly­nak a várost elkerülő modem közűt megépítéséről, illetve an­nak mentén egy ipari park, to­vábbá egy kamionterminál léte­sítéséről. Tudva és átérezve a munka- nélküliség reménytelenséget szülő, szomorú hatását, minde­zek mellett folyamatban van egy olyan, befektetést és mun­kahelyteremtést ösztönző helyi kedvezményrendszer beveze­tése, amely remélhetőleg - be­látható időn belül - a valódi tő­kével rendelkező, komoly cé­gek érdeklődését is fölkelthetik a térség iránt. A korántsem kilátástalan gazdasági lehetőségeket tovább erősíti, hogy még ebben az esz­tendőben elkészül a Vácot elke­rülő gyorsforgalmű autóút, melynek következtében Balas­sagyarmat és Budapest között az időbeni távolság tovább csökken. A bevezetőben emlí­tett akadémiai tanulmány ér­telmében Balassagyarmat ezzel a közeljövőben a főváros köz­vetlen gazdasági vonzáskörze­tének hatókörébe kerül ... Mi ndezeknek a változó gaz­dasági körülményeknek a fölismerése, összegzése, konk­rét megfogalmazása és mene­dzselése, illetve a meglévő gazdaságfejlesztési lehetőségek kiaknázásának ideje érkezett most el tehát Balassagyarmat számára. Ezen a téren a közeljövő tör­ténései, céltudatos cselekvései a város jövőjét jelentős mérték­ben fogják befolyásolni. Az újabb kori gazdasági le­hetőségek mellett említést kell tenni a város másik, tradicioná­lis, államilag komoly mértéken anyagilag támogatott ágazatá­ról - az oktatási, művelődési, művészeti, egészségügyi -, ér­tékekről és lehetőségekről is. Ezek közül kiemelésre ér­demes a város - korábbiakban érintett - színvonalas alsó és középfokú oktatási, a megye legnagyobb egészségügyi és szociális intézményrendszere csakúgy, mint a szakmailag nemzetközileg is számon tartott zenei élete. Országos közismertségnek és elismertségnek örvend a he­lyi irodalmi, történeti és folk­lórhagyományok őrzése, köz­kinccsé tétele, vagy éppen az amatőr színjátszás fölkarolása. Az utóbbi években egyre ismer­tebbé és színvonalasabbá vált az Ipoly menti Nyári Kulturális Fesztivál és Gazdasági Vásár, amely a régió gazdasági és kul­turális értékeinek együttes meg­jelenését, megjelenítését szol­gálja. Mindezek támogatása, mű­ködésének anyagi fönntartása jelentős áldozatokat követel meg a várostól, melyek nélkül azonban egyértelműen el­mondható, hogy Balassagyar­mat arculata, jellege, regionális, kulturális és gazdasági központ szerepe kérdőjeleződhetne meg. Márpedig Balassagyarmat minden tőle telhetőt meg kíván tenni kulturális és gazdasági sú­lyának további erősítéséért. Juhász Péter Balassagyarmat polgármestere Kamarát Gyarmatra ! Furcsa módon már azt is lelkesen üdvözöltük, hogy Balassagyarmaton tartotta elnökségi ülését a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Pedig az Ipoly- parti város is Nógrád. Dr. Dékány László, a ka­mara alelnöke a Magyar Ká­belművek Balassagyarmati Gyárában látta vendégül az NKK elnökségét.- Mint Budapestről érkezett ember, talán kívülről tudom nézni a történéseket, erőviszo­nyokat. Persze, a gyár - és egyre több személyes kapcso­lat, barátság révén - Balassa­gyarmathoz is kötődöm, s szá­momra érthetetlen ez az egypó- lusosság. Salgótarján rendben van, hogy megyeszékhely, de például a kamara dolgait ille­tően meg kellene osztani az erőforrásokat. Megítélésem szerint a kamarát fontosabb in­tézménynek tartanák, szolgál­tatásaival jobban tudnának élni, ha Balassagyarmaton, s mond­juk Pásztón is el lehetne érni. Nógrád megyének ez három nagy vonzáskörzetét rajzolná meg. A kamarai törvény által szabályzott tagdíjfizetési köte­lezettséget a legtöbb vállalkozó adónak tekinti. Ha a kamara jó viszonyt akar a vállalkozókkal és a vállalkozásokkal, akkor szolgáltató szervezetté kell vál­jon. Felvetettem, hogy Balas­sagyarmaton is létesítsen irodát az NKDí. Felajánlottam, hogy a kábelgyárban helyiséget biz­tosítok arra, hogy jogi, könyve­lési és egyéb kérdésekben a kamara által fizetett szakember tarthasson itt fogadóórát. Ülésezett a testület - Meghiúsul-e a szociális lakásépítési program? - Hátrányosan érinti a szegényeket Tiltakozik a kisebbségi önkormányzat kozások. Egyáltalán milyen alapon azonosítják a cigányt a tolvajjal? Lapzártánkkor még tartott a végleges döntést meg­hozó képviselő-testületi ülés. Vagyongazdálkodással, a ká­beltelevízió működésével, mo­zicsatorna beindításával, a vá­ros térségfejlesztési programjá­val foglalkoztak a városatyák. jegyzésként mondjuk: a hu­szonnyolc családi házra negy­ven család pályázik, melyek közül tíz nem is cigány szárma­zású. Ha tehát meghiúsul a szo­ciális lakásépítési program, ak­kor a nemcsak a város cigá­nyait, hanem a szegény embe­reket ebrudalja ki a város. Tarnóczi L. GYURIÁN TIBOR FELVÉTELE Egyelőre tehát még nem tudhat­juk, hogy a városatyák vállalták a bizottságban előzetesen ki­mondott javaslatukat, vagy visszavonták a kisebbségi ön­kormányzatnak ígért telektá­mogatást. Egy biztos, ha áldást adtak a telep megépítésére, az ügynek további fejleményei várhatók. Azt pedig csak meg­Balassagyarmat képviselő-testületi ülése előtt egy-két perccel a kedélyeket alaposan felborzoló levelet kapott kézhez a város első számú embere. Húsz-egynéhány újkóvári lakó a kisebb­ségi önkormányzat lakásépítési programja ellen nyújtotta be tiltakozását, s a becsmérlő szavakat sem nélkülözték. Jónás Gábor nem véletlenül ke­rült az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat fi­gyelmének központjába. Mint a helyi romák vezetője számos nívós kulturális programot szervezett, emléket állíttatott Balassagyarmat híres cigány- prímásainak. S ami legalább ilyen fontos, szervezi a romák oktatását, partner az önkor­mányzat cigány családokat érintő döntéseiben, munkahe­lyekért kilincsel, pályázatokat ír és szociális lakásépítési prog­ramot szervez. Ez utóbbinál azonban váratlanul kemény akadályba ütközött: Újkóvárra tervezték ugyanis azt a 28 csa­ládnak fedelet adó programot, melyet a már ott lakók szeret­nének meghiúsítani. A pályá­zati pénzekből, valamint a szo­ciálpolitikai kedvezményekből megvalósítható terveikkel ko­moly referenciákkal rendelkező cégeket kerestek meg. Az épít­kezéshez azonban telek is kell, s az önkormányzat illetékes bi­zottsága támogatásáról biztosí­totta az országosan is példaér­tékű kezdeményezést. A testület keddi ülésére azonban felforrósodott a le­vegő: az újkóvári lakók pol­gármesternek írt levele arról szól, hogy a telepszerű építke­zéssel a romák miatt megnöve­kedhet a környéken a lopások száma. Jónás Gábor teljes fel­háborodással fogadta e hírt. Nem csupán azért, mert sok ember hosszú hónapjainak munkáját, családok létezési le­hetőségét teszik tönkre a tilta­Balassagyarmat, a városháza a főút másik oldaláról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents