Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-11 / 84. szám
1997. április 11., péntek Hazai Tükör 5. oldal Költészet napi koszorúzás. József Attila születésnapja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap Budapesten, a költő Duna-parti szobránál. Koszorúzott többek között az Országgyűlés elnöke és a Magyar írószövetség vezetősége, több iskola, köztük a József Attila Gimnázium diákjai, és tisztelegtek egy-egy szál virággal a költő hűséges olvasói. fotó: feb/kallus györgy Értelmezhetetlen szabályok nem tarthatók meg Jó törvény - fél győzelem Tavaly összesen 5717 adóper indult, háromszor any- nyi, mint 1995-ben. A legtöbb adóügyi jogvita abból fakad, hogy a törvények nehezen értelmezhetőek. A jogalkotóknak törekedniük kellene a közérthető megfogalmazásra, és az adótörvények áttekinthetőbbé tételére - hangoztatta Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke a szervezet konferenciáján. Nehezíti a jogalkalmazást a törvények gyakori változása is, ami a gazdasági élet stabilitásának sem kedvez. Ha a jogalkotóknak sikerülne hosszabb távra megfogalmazniuk a nemzetgazdaság adópolitikai célkitűzéseit, elérhető lenne, hogy ne bíróságon dőljenek el az értelmezéssel kapcsolatos viták. Az elnök kiemelte: az elmúlt évben a legtöbb adóper az áfa-törvénnyel kapcsolatban indult, s több iránymutató döntés is született a visszaigénylésekről. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott például, hogy a cégnyilvántartásban nem szereplő társaság által adott számla alapján az általános forgalmi adó nem igényelhető vissza. A számlának tartalmaznia kell a kibocsátó cég adószámát, címét és pontos nevét is. A konferencián részt vett Kékesi László, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke is. Kékesi fontosnak nevezte a bírósági kontrollt az adóhatóság munkája fölött, s ígéretet tett arra, hogy ehhez az APEH munkatársai a jövőben is segítséget nyújtanak. A kultúrát is tervezni kell Magyarországnak olyan politikusokra van szüksége, akik képesek a társadalom perspektíváját, az ehhez kapcsolódó magyar anyanyelvű kultúra megteremtésének stratégiáját hosszabb időre meghatározni. Erre Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mutatott rá A kultúra pénze, a pénz kultúrája címmel tegnap kezdődött tanácskozáson. Az MTA elnöke hozzátette: ha nem készülnek távlati tervek, sem megfelelő elit, sem versenyképes munkavállaló nem lesz, és az ország esély nélkül indul a XXI. századba. Vitányi Iván, az Ország- gyűlés kulturális bizottságának elnöke arról a kutatásról számolt be, amely Magyarország kulturális állapotát mérte fel. A vizsgálódás tapasztalatai szerint az ország továbblépési esélyei nem rózsásak. A kultúra problémáit érzékelteti, hogy például a rendszer- váltás óta 20 százalékkal nőtt ugyan a megjelent könyvek száma, de 40 százalékkal csökkent a példányszám. A könyvárak 2,7-szeresre emelkedtek, míg a vásárlás 25 százalékkal visszaesett. Címzett támogatásra 39 milliárd Országos népszavazás csak 200 ezer aláíró A kormány tegnap foglalkozott az alkotmány néhány ponton történő módosításával. Indítványozta: az alaptörvény mondja ki, hogy a parlamenti választásokat az előző voksolást követő negyedik év májusában kell megtartani. Országos népszavazást legkevesebb 200 ezer aláíró kezdeményezésére írhatnának ki. Ha 100 ezer aláírás jön össze, mérlegelhető a referendum. A módosított alkotmány pontosan meghatározná a miniszter- elnök, a kormánytagok feladatát és felelősségi körét is. Mint Kiss Elemér szóvivő elmondta, a kabinet elfogadta a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A jövőben nem kerülne sor a kinevezést megelőző parlamenti bizottsági meghallgatásra. Megszűnne a címzetes államtitkári poszt. Speciális mentelmi jog illetné meg a képviselői mandátummal nem rendelkező minisztereket: büntetőeljárást csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával indíthatnának ellenük. A kormány két újabb törvénytervezetet fogadott el az igazságszolgáltatási reform- csomagból. A hamarosan létrejövő Országos Igazságszolgáltatási Tanács bármely tagja javaslatot tehet egy-egy nagy horderejű büntetőügy tárgyalásának felgyorsítására. A polgári perrendtartás módosításával pedig a kisebb ügyekben válik kezdeményezésére ? gyorsabbá az eljárás. A kabinet tárgyalt a ’97. évi címzett támogatásokról is. A helyi önkormányzatok 297 kérelmet nyújtottak be, közülük a kormány 90 elfogadását javasolja. A rendelkezésre álló 39 milliárd forintból 27-et a már korábban indított munkálatokra kötöttek le. Tárgyaltak a fegyveres biztonsági őrzésről szóló törvény- tervezetről, amely szerint a mezőőrök vagyonvédőnek minősülnének, s foglalkoztatásuk költségeihez az állam is hozzájárulna majd. Módosítják a postai tevékenységről szóló kormányrendeletet: az utalványon feladható összeg 50 ezerről 150 ezerre emelkedik. - rian Érdekképviseletek, tudós fórumok, gazdasági szervezetek a meghívottak között Kétnapos az agrárkerekasztal Április 25-én és 26-án a Parlament kongresszusi termében tanácskoznak a Nemzeti Agrárkerekasztal résztvevői. A mintegy 350-400 meghívott a miniszterelnök megnyitója után Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter vitaindítóját, majd a korreferátumokat és a felkért hozzászólókat hallgatja meg. A munka hét szekcióban folytatódik. Mint megtudtuk, az április 25- én, pénteken délelőtt kezdődő tanácskozáson a parlamenti pártokon és a hivatalosan bejegyzett, működő érdekképviseleteken kívül az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia, az Agrárkamara, a Terméktanács, a mezőgazdasági termelésben, feldolgozásban és értékesítésben részt vevő egyes gazdasági szervezetek és gazdálkodók, az agrártudományi egyetemek és kutatóintézetek képviseltetik magukat. Ott lesznek az agrárfinanszírozásban részt vevő nagyobb bankok vezetői is. A felkért hozzászólók között valószínűleg a kormány, és a Tudományos Akadémia képviselője, illetve gyakorlati szakemberek is kifejtik majd véleményüket. Péntek délután a munka hét szekcióban folytatódik. Ezek: alapanyag-termelés, -feldolgozás és értékesítés; termelési együttműködések, integráció, vidékfejlesztés; erdő-, vad- és halgazdálkodás; tulajdon- és birtokviszonyok; intézményi finanszírozás és támogatási rendszer; felkészülés az EU- csatlakozásra; humán erőforrás, szakképzés, továbbképzés és szaktanácsadás. Szombaton, 26-án a szekcióülések összefoglalói hangzanak el. A plenáris ülés folytatása, illetve lezárása után Nagy Frigyes öszegzi a kétnapos tanácskozást. Valószínű, hogy kiadvány is készül a vitáról. Az elhangzó észrevételek gyakorlati hasznosításáról - a szakminiszter előterjesztése alapján - döntenek majd. (takács) Kárpótlási javaslat. Az MSZP és az SZDSZ mező- gazdasági munkacsoportja javasolja a kárpótlási folyamatot lezáró törvény módosítását. A javaslat szerint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeket a kárpótlás során vagyonveszte- ség ért, 2006-ig leírhatnák kárukat társasági adójukból. Az FGKP és a húsimport. A kormány mesterségesen gerjeszti a mezőgazdaság válságát — jelentette ki tegnap Torgyán József. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis 7400 tonna fagyasztott hús importjára adott engedélyt, s ezzel „halálos csapást mért a magyar hústermelő gazdákra” — mondta az FKGP elnöke. Miniszteri alkalmasság. Az MDF szeretné, ha az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága meghallgatná az igazságügy-minisztert az elmúlt napokban tett nyilatkozataival kapcsolatban - jelentette be tegnap Lezsák Sándor, az MDF elnöke. Vastagh Pál szakmai alkalmasságát szerinte az elmúlt három év tapasztalatai megkérdőjelezik. Négy pályázat érkezett. A csütörtök déli határidőig négy pályázatot nyújtottak be az ORTT-hez a két országos kereskedelmi tévécsatornára. A négy pályázat három pályázótól érkezett - egy pályázó minkét csatornára beadta anyagát. Nevüket később hozzák nyilvánosságra. Egymilliárd átképzésre. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány hamarosan megjelenő pályázatai révén a civil szervezetek csaknem egymilliárd forintot használhatnak föl a munkanélküliek képzésére és elhelyezkedésük segítésére. ! Felkészültebb bírákat. Az Igazságügyi Minisztériumban tegnap bejelentették, hogy a bírák jogállásáról szóló törvénytervezet hamarosan a parlament elé kerül. Az új törvény garantálná, hogy határozatlan időre csak valóban felkészült és döntésre alkalmas személyt lehessen bírónak kinevezni. Jogsegély nőknek. A Munkaügyi Minisztérium április 14-étől telefonos jogsegélyszolgálatot indít nők számára. A (06-1 )-312-20- 08-as szám hétfőnként 17 és 18 óra között hívható munkahelyi, családi és szociális problémákkal. Több száz alkotmányos visszásság Ombudsmanok beszámolója vizsgálataik tapasztalatairól Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához másfél év alatt több mint 11 ezer beadvány érkezett. Az országgyűlési biztosok hivatala az elmúlt év végéig 2336 panasz érdemi vizsgálatát fejezte be. További mintegy 5 ezer panaszt azért kellett elutasítania, mert nem volt hatásköre a sérelem orvoslására. Minderről Gönczöl Katalin számolt be az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az ombudsman kifejtette: a panaszok csaknem negyede a települési önkormányzatokra, polgármesteri hivatalokra vonatkozott. Leggyakrabban kárpótlási, nyugdíj-biztosítási, rendőrségi, büntetésvégrehajtási, munkaügyi, valamint közüzemi szolgáltatóval kapcsolatos panaszokkal fordultak a hivatalhoz. A lefolytatott 2336 vizsgálat során több száz esetben állapítottak meg alkotmányos visz- szásságot. Ezen belül a jogbiztonság 278, a szociális biztonság 98, a tulajdonhoz való jog 40, az emberi méltósághoz való jog 19, a jogorvoslathoz való jog pedig 24 esetben sérült. A beszámolási időszakban 477 ajánlást fogalmaztak meg, amelyeknek mintegy 80 százalékát elfogadták az érintettek. Majtényi László adatvédelmi biztos beszámolójában ismertette: az elmúlt mintegy másfél éves időszak alatt munkatársaival összességében 719 vizsgálatot végzett, ezek többsége adatvédelmi kérdést érintett. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésének gyakorlatára, az adatok jogellenes továbbítására, valamint nyilvánosságra hozatalára panaszkodnak az állampolgárok. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elmondta: a hozzá érkezett panaszok többsége a cigány kisebbség jogait érinti, a vizsgálatok zöme a helyi önkormányzatok tevékenységére vonatkozott. A bizottság elfogadta az országgyűlési biztosok beszámolóját, s indítványozza, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tárgyalja meg a három jelentést. A testesebb szülőknek általában nagyobb a kisbabájuk Néhány dekával a lányok vezetnek Molnár G. Béla professzor ismeretei szerint eddig 6 kilogramm körüli súllyal született a legnagyobb magyar baba, jócskán elmaradva a napokban világra jött kínai óriás bébitől. A kínai asszony császármetszéssel hozta világra 70 centiméter hosszú és 9 kilogramm súlyú újszülöttjét. Dr. Molnár G. Bélának, a Szegedi Kaáli Intézet vezetőjének szülész-nőgyógyászi praxisában 5,6 kilós volt a legsúlyosabb csecsemő. Ő azonban - a kínai esettel ellentétben - hagyományos módon született meg. Ráadásul alig egy perc alatt, és - szerencsére - teljesen problémamentesen.- Alapvetően genetikai okokra vezethető vissza egy gyerek alkata - mondta a professzor -, ugyanakkor befolyásolja azt a táplálkozás is. Ez utóbbi miatt született például a II. világháború néhány esztendejében olyan sok csenevész csöppség hazánkban.-A szülők eltérő genetikai adottságai - például ha nagyon különböző felépítésűek - olykor komoly problémákhoz vezethetnek. A 40-es, 50-es években, amikor nagy számban kötődtek japán-amerikai házasságok, gyakran előfordult, hogy a kis, törékeny japán nők a hatalmas amerikai férfiak gyermekeit csak nagy nehézségek árán tudták kihordani. A tapasztalatok szerint általában a testesebb szülőknek viszonylag nagyobb a babájuk is, míg a kicsi, filigránoké általában picurka. Ez az örökletesség miatt van így - tette hozzá a szegedi professzor.-A kínai „csodaeset” okát természetesen csak találgatni lehet. Az már régóta ismert tény, hogy a cukorbeteg anyáknak az átlagosnál testesebb gyermekeik születnek. Hormonális zavarok is okozhatnak ilyen „rendellenességet”, de a véletlent sem lehet kizárni.- A magyar babák különben átlagban 3,5 kilogramm körüli súllyal jönnek a világra. Újszülöttként a lányok nyomnak többet a mérlegen, de csak 10-15 dekagrammal nehezebbek, mint a fiúk. Szalóky Eszter Széchenyi gallérja árulkodik A pénzhamisítók tökéletesítették a technikájukat Az eddigiektől eltérő módon hamisított ötezresek kerültek az elmúlt hetekben forgalomba. Ezek a bankók kísértetiesen hasonlítanak az igaziakra, ám mégis felismerhetők, mindenekelőtt a legősibb módszerrel: tapintással. A pénzváltók azért persze a legkorszerűbb eszközöket is bevetik ellene. Az idén eddig 360 - a pénzváltó helyeken felismert vagy gyanúsnak talált - hamis ötezres érkezett be a Magyar Nemzeti Bankba, ebből 75-re a postafiókokban bukkantak. Ez nem több, mint amennyit tavaly ilyenkor találtak. Újdonság viszont, hogy több hamisítvány már igazi - feltehetően az „elveszett” német importszállítmányból származó - pénzpapírból készült. Ezek az álbankók minden korábbinál jobban hasonlítanak a valódiakra, és az UV- lámpa sem buktatja le őket. Fémszál is van a papírban, így a pénz a valódihoz hasonlóan felfénylik UV-lámpa alatt. Az illegális pénzcsinálók másik újítása, hogy a színes fénymásolón kívül immár a számítógépet is befogták ötezres kópiák készítésére. Fegyvertáruk azonban így sem teljes: metszett, mélynyomású bankjegyeket - s az ötezres ilyen - nem tudnak nyomni. Mint dr. Földi József, a jegybank illetékes főosztályvezetője lapunknak elmondta: a hamisítók azért specializálódtak a legnagyobb címletű fizetőeszközre, mert fölöttébb drága egy-egy álbankjegy előállítása, s az 500-as, de még az ezres esetében is többe kerülhetne a leves, mint a hús. Van már olyan berendezés, amely a legjobb hamisítványokat is leleplezi, de tapintással is felismerhető az igazi - a nyomdatechnikai domborulatokról, például Széchenyi gallérjáról. Kézi nagyítóval pedig a valódi ötezresen jól olvashatók például a címer körüli mikroszövegek; a hamis pénzeken elmosódott az írás. Deregán Gábor