Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-04 / 78. szám
1997. április 4., péntek Interjú 7. oldal NOGRAD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Cím: Salgótaiján, Rákóczi ú. 36. (megyeháza fsz. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-410-022/181,281 Nógrád megyében is megteremtődtek a külföldi befektetések feltételei Ipari parkok mint a gazdasági fejlődés motorai Mindössze pár éve honosodott meg nyelvünk szakkifejezései között az ipari park fogalma. Persze sokan azt gondolják, hogy az ipari park azonos az ipari területtel. Vagy mégsem? Erre és még számos, a témával kapcsolatos kérdésre kerestük a választ Géczy Gyulával, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatójával. Az elmúlt évtizedekben az iparfejlesztés számos módszere alakult ki a világban, s köztük igen hatékonynak bizonyultak az ipari parkok. Nyugat-Euró- pában elsősorban a válságövezetek gazdasági fellendítése céljából hoztak létre ipari parkokat, kormányzati és regionális önkormányzati támogatással. Nógrád megyében egyes felmérések szerint négy ipari park megvalósítására van remény: Balassagyarmaton, Rét- ságon, Szécsényben és Salgó- tarján-Bátonyterenye között. Többről van szó- Mi is az az ipari park, a szakember számára, s a valóságos megjelenési formáját tekintve?-Az ipari park infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton „ipari park” minősítést kap. A valóságban ennél sokkal többről van szó. Ipari park lehet egy pár száz négyzetméteres inkubátorház is, amelyben kezdő vállalkozók indulását segíthetik, de a tudományos és műszaki park is, amely fejlett technológiájú vállalkozások letelepedését támogatja, egészen a több száz hektáros területig. Ezeket nem kezdő vállalkozók részére hozzák létre, hanem az esetek többségében jól működő, dinamikusan fejlődő és biztos piaccal rendelkező, leginkább külföldi vállalkozások részére. Tókekezelés-Milyen egyéb ismérvei vannak még az ipari parknak?- A legtöbb válságövezetben képzett, de ugyanakkor alacsony bérű munkaerő áll rendelkezésre. Ez jelenti a legfőbb vonzerőt. Sok esetben kormányzati és önkormányzati kedvezményeket élvez a letelepülő vállalkozó, például adó- kedvezményt. A terület jogilag rendezett, a külföldinek nem kell attól tartani, hogy becsapták. Az ipari park rendelkezik mindazon infrastruktúrával, amely a vállalkozások megindításához elengedhetetlen. Ezek kézzelfogható ismérvek, de léteznek egyéb szempontok is. Az ipari parkban résztvevők hosszú távon nyereséges vállalkozást szeretnének fenntartani, a létrehozói a foglalkoztatási gondok enyhítését, a térség gazdasági fellendülését várják. Az ipari parkok mindemellett környezetvédelmi, kulturális, szakképzési és civilizációs célokat is szolgálnak.-Mitől kezd működni egy ipari park?- Természetesen elsősorban a befektetett tőkétől, a rendelkezésre álló szellemi kapacitástól, vagy ahogy ma árnyaltabban fogalmazzák: a humán infrastruktúrától. Én most elsősorban a tőkekezelés néhány fontos momentumára szeretnék rávilágítani. Nem véletlen, hogy Közép-Kelet-Európa államai között hazánk az első helyen áll a beáramló működő tőke tekintetében. Nálunk jutott legtovább a bankrendszer átalakítása, immár megvalósulni látszik a forint teljes konvertibilitása, s nálunk igazodott leginkább az európai elváráshoz a jogrendszer. A befektetők szempontjából fontos, hogy az ország megfékezte az inflációt, s egyre kevésbé érvényesül az állam központi elosztó szerepköre. Hogy mégis mitől kezd működni egy ipari park? Nos, a mi esetünkben attól a kényszertől, amiben a gazdaságunk van, amit az ország eladósodása súlyosbított, s ami elkerülhetetlenné teszi tőke bevonását a fejlődés megteremtéséhez. Illúziók nélkül-S mi az, ami esetleg riasztó egy befektető számára?-A magyar bérszínvonal a nyugat-európaihoz képest 30 százalékos, a bérekből átlagosan 40 százalék szja-t fizetünk. A bruttó bérre 50 százalék tb- kötelezettség rakódik. A magyarországi befektetések tőke- megtérülése szempontjából fontos amortizációs szabályozás egészében nem tartott lépést a viszonylag magasra szökött inflációval. Ezért napirenden van a gyorsított amortizáció lehetőségének szélesebb körű alkalmazása. Ezek mellett ma nálunk igen magas az általános forgalmi adó. — S mitől vonzó, mondjuk Szlovákiához képest?- Vonzó a már említett banki sajátosságok miatt: jó a lefedettségünk bankfiókokkal, működik a biztosítási intézményrendszer, s már működik - bár szerény forgalommal - a budapesti értéktőzsde. Tágabb értelemben gazdaságunk liberalizált, igen sok szempontból már eurokonform. A befektetési alapok intézményét kedvező adózási feltételekkel szabályozzuk, úgy az értékpapírok, mint az ingatlan befektetési alapok esetében. Nagyon fontos, hogy az érintett régiók ön- kormányzatai akarják az ipari parkokat, saját anyagi áldozat- vállalás mellett is. Mindemellett hazánk kedvező földrajzi fekvése ugyancsak pozitív tényező. A sort még hosszan lehetne sorolni.- Nem jelenti az ipari park egyben azt is, hogy hosszú időre konzerváljuk a jelenlegi bérszínvonalat Magyar- országon?- Ezt ma igen nehéz lenne megítélni. Egy biztos, hogy az ipari park létrehozása hosszú távon egyfajta magasabb szintű ipari kultúra meghonosítását kell, hogy előidézze. Sajnos, nagyon sok esetben előfordul feloldhatatlan ellentét a külföldi befektető és a magyar eladó között. A bérek és az építési költségek, vagy a kereskedelmi bérleti díjak nyugat-európai átlaga mintegy háromszorosan meghaladja a megfelelő magyar adatokat. A külföldi befektető - durván szólva- ezt az egyharmados összehasonlítást tekinti tárgyalási alapnak. Mihelyst az arányok elmozdulnak, a befektető újból átértékeli jelenlétét. Ebben a kérdésben nem kergethetünk illúziókat!- Milyen hasznot húz az ipari parkból az adott önkormányzat?- Ha csupán a pénzmozgás oldaláról nézzük a dolgot, akkor sem csekély összeget, bár amíg megteremtette az ipari parkot - megterveztette, megvásárolta a földet, megfizette a művelési ágból való kivonását. kiépítette az infrastruktúrát, létrehozta és fizette a terület menedzselését végző szervezetet, vállalta a hitelkamatok terheit, szóval addig meglehetősen nagy költségekbe verte magát. Ezzel szemben azonban a föld eladásából jelentős bevétele származott. Ha jól sakkozott, akkor ez szép summa. Az igazi haszon abból keletkezik, hogy a letelepülő vállalkozó munkaerőt foglalkoztat - akik adóznak —, helyben vesz igénybe szolgáltatást - közműdíjak, utaztatás stb. - beszállítókat alkalmaz. Az már csak hab a tortán, ha kormányzati pénzekhez is hozzájutott az ipari park megvalósításához.- Mennyi idő alatt térül meg egy ipari park?-Erre nem lehet egységes kalkulációt adni, hiszen függ a költségektől, a nagyságrendtől stb. Egy kisebb ipari park - mint mondjuk a rétsági, vagy a szécsényi - tíz év alatt megtérülhet. Salgótarján-Bátonyte- renye esetében ez hosszabb is lehet. Korrekt számok akkor állnak rendelkezésünkre, ha a tanulmányok végleges formában elkészülnek. Összehangoló szerep- Milyen szerepet tölt be a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány e folyamatban?- Néhány évvel ezelőtt mi kezdeményeztük a kistérségi fejlesztési programok elindítását. E munka kapcsán óhatatlanul „beleszaladtunk” az ipari park programba, s már elmondhatom, hogy az önkormányzatokkal karöltve 3 város programját dolgoztuk ki: Rétságét, Balassagyarmatét és Szécsé- nyét. Jelenleg készítjük a salgótarjáni és bátonyterenyei tanulmánytervet. Ezekben a munkákban szakmai segítséget kapunk a székesfehérvári Siker Kft.-től, az ugyancsak fehérvári Álba Ipari Zóna Kft.-től, a HUDEFO-tól (Magyar Fejlesztési Alapítvány). A salgótarjáni és bátonyterenyei munkáknál társfinanszírozóként működik közre a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft., emellett említésre méltó az önkormányzatok anyagi segítő szándéka is. Munkáink közül nem egy nyerte már el az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium támogatását. A mi szervezetünk ebben a folyamatban a koordináló szerepet vállalta. (X) Géczy Gyula ügyvezető igazgató Határokon áthatoló jövedelmező üzletág-Beszélgetés Ferencsik Pál ezredes határőr-igazgatóval az embercsempészetrőlRitka az olyan hét, amikor egyszer vagy többször ne próbálkoznának az embercsempészek, hogy közelebbről vagy messzebbről érkezett „emberszállítmányokat” átjuttassanak az államhatáron. A tapasztalatok szerint változó tendenciát és formákat mutat az embercsempészet a Balassagyarmati Határőr Igazgatósághoz tartozó határszakaszon is. Az igazgatóság határőrei által őrzött terület illegális forgalma mind nagyobb figyelmet és felkészültséget igényel az állománytól. Ferencsik Pál ezredes határőr-igazgatótól érdeklődtünk a tapasztalatokról.- Ezredes úr, az igazgatósághoz tartozó határszakaszon az utóbbi időben milyen képet mutat a migráció, a lakosság átte- lepülése, s az ezzel kapcsolatos embercsempészet?- Az igazgatóság határőrizeti helyzetét 1990-től alapvetően a délkelet-északnyugat irányú migráció határozza meg, amely az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, de azért jelentős. Ehhez kapcsolódik egy szinte új iparággá fejlődött, rendkívüli módon szervezett, nemzetközivé váló embercsempész-tevékenység. Amíg a kilencvenes éveket megelőzően a hozzánk tartozó magyar-szlovák határszakaszon a befelé irányuló mozgás volt a jellemző, a rendszerváltást követően ez megváltozott és a kifelé irányuló mozgás lett a meghatározó. A 90-es évek kezdetén alapvetően a török, a román, a marokkói állampolgárok hajtottak végre jogellenes áttelepülési, általában ritkábban és nagyobb csoportokban. Ámde 1993-1996 között robbanás- szerű növekedés és formai változás következett be az embercsempészetben.- Mik a jellemző vonásai e robbanásszerű változásnak?- A korábbi években alapvetően a zöldhatáron jelent meg az embercsempész-tevékenység, amelynek során 50-100 fős csoportok mozogtak. A jelen időszakban 5-20 fős kis csoportok érkeznek s nagyon gyakori, hogy útlevéllel rendelkeznek, legálisan tartózkodnak a határ közelében. Az ellenőrzésük során ezért is nehézségeket okoz a törvénytelenségek kiszűrése. Ámde nemcsak a zöldhatáron, hanem a határforgalmi kirendeltségeken is gyakorta találkozunk ilyen személyekkel. A vasúti kocsik padlásterében, vagonok aljára felkötve, az ülések alá „zárva” igyekeznek illegálisan átjutni a határokon. A külföldi csempészek helyett egyre több a magyar nemzetiségű elkövető, s a tevékenységre egyre inkább a szervezettség jellemző. A fő szervezők ugyan külföldiek, ők azonban a konkrét tevékenységben nem vesznek részt. Hazaiak viszont, s csak eseti megbízottak, a fel- hajtók, sétáltatók, útvonalellenőrök és kísérők. Ezek gyakran cserélődnek, ami miatt nehezen ellenőrizhetők.- Minek tulajdonítja az illegális határforgalom, az embercsempészet változásait és időnkénti megnövekedését?- Döntő fontosságú az a tény, hogy az államhatáron átható nemzetközi bűnözés jól fizető ágává fejlődött az embercsempészet. A migráció okai között pedig az alapvető motívum a fegyveres konfliktusoktól való menekülés, a megélhetési és munkavállalási érdek. Az utóbbi időben kis-jugoszlá- viai, törökországi, afganisztáni, romániai, palesztin és ukrajnai migránsokkal találkozunk. A délszláv térségben 1994-től zajló háborús események miatt jelentősen megnőtt a migráció. Főként bosnyák, koszovói albán, és kurd nemzetiségűek érkeznek. Tavaly viszont a kis- ázsiai és az afrikai kontinensről és a Közel-Keletről induló mig- ránsok váltak jellemzővé.- Ezredes úr, tudomásunk szerint az Önök határszakasza fontos szerepet játszik az embercsempészetben. Mi bizonyítja ezt, s mi az oka ennek?-A határőrség által 1996- ban elfogott embercsempészek egyharmadát a mi igazgatóságunk járőrei „csípték el”, szám szerint 57 személyt. Ezek az illetők 45 esetben jelentek meg a határon, és a 680 előállított személyből 281-et ők hoztak. Igazgatóságunk sajátos helyzetben van - Dejtár-Bemeceba- ráti-Letkés-Szob - a fővároshoz való közelsége miatt. A külföldiek fogadása, elhelyezése, szállításuk előkészítése Budapesten történik, itt működnek a szervezett bandák. Innen az éjszakai órákban ötven perc alatt lehet eljutni az államhatárra. Ugyanakkor a határközeli Börzsöny hegység jó helyet nyújt a törvénysértők elrejtőzésére.- Milyen eszközök állnak rendelkezésükre a migráció visszaszorítására, az ember- csempészek elleni küzdelemben, s milyen eredménnyel alkalmazzák ezeket?- A migrációt elkövető emberekkel szemben az 1993. évi idegenrendészeti törvény alapján járunk el. Akik rendelkeznek útiokmányokkal és anyagiakkal, azokat vissza utasítjuk a hazájukba, illetve azokba a szomszédos országba toloncol- juk, amelyekkel ilyen egyezményünk van. Akik viszont arctalanul, „minden nélkül” érkeznek a személyazonosításig, a szükséges iratok beszerzéséig, a kiutazási feltételek megteremtéséig kötelező tartózkodási helyet jelölünk ki számukra. Ők a balassagyarmati közösségi szállás lakói. Tavaly mintegy 560 külföldi, 31 ország állampolgára fordult meg ezen a szálláson. Vannak olyan lakóink is, akiknek nem tudjuk beszerezni az útiokmányokat, mert nem fogadja őket az az ország, amely állampolgárának vallják magukat. Ezek az emberek nem bűnözők, nálunk csak kötelező tartózkodási helyük van. Viszont az embercsempészeket a rendőrségnek adjuk át, ahol egyben feljelentést teszünk ellenük a bűncselekmény elkövetése miatt. Viszont a törvénykezés humánuma miatt a kiutasított, elítélt embercsempészekkel gyakorta újra találkozunk. Az idén eddig 161 jugoszláv, palesztin, líbiai, iraki, török személlyel szemben jártunk el, s 13 embercsempészt fogtunk el, akik 42 személyt szállítottak a határra. Közülük nyolc magyar és öt szlovák nemzetiségű - fejezte be szavait Ferencsik ezredes. Pádár András „A határőrség által 1996-ban elfogott embercsempészek egyharmadát a mi igazgatóságunk járőrei csípték el” x
