Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-04 / 78. szám

4. oldal Világtükör 1997. április 4., péntek Horn és Klíma „vasúti csúcs- találkozót” tart június végén vagy július elején Burgenland- ban a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. fennállásának 125. évfordulója alkalmából. Helmut Kohl indul az 1998. évi németországi választáso­kon. Bejelentésével a 67 éves kancellár véget vetett a jövőjét övező bizonytalanságnak. Elismerésben részesítette a Nemzetközi Migrációs Szerve­zet azt a magyar orvoscsopor­tot, amely 1996 októberétől a bosznia-hercegovinai Brckóban a város egészségügyének talpra állításán dolgozik. Chirac sürgeti Románia fel­vételét a NATO-ba, de kizárt­nak tartja, hogy Szlovákiát már az első körben bebocsátják. A francia államfő szerint „a mad­ridi csúcson Csehországot, Ma­gyarországot, Lengyelországot, s esetleg még egy-két országot kérnek fel a belépésre”. Varsó csak karitatív segít­séget nyújt Albániának. A kor­mány határozata értelmében Lengyelország főként gyógy­szereket és élelmiszereket küld a polgárháborútól sújtott or­szágnak. Ausztria csak később dönti el, hogy milyen módon támogatja a nemzetközi akció­kat Albániában. Nemi erőszakkal vádolnak egy amerikai tengerészt Japán­ban. A huszonhét esztendős amerikai tiszthelyettes a joko- szukai amerikai tengerészeti támaszponton bántalmazott, majd megerőszakolt egy 21 éves japán nőt. Lenin eltemetése ellen szava­zott az orosz parlament alsó­háza. A képviselők véleménye szerint Lenin testének elteme­tése ellentétes porosz állampol­gárok tízmillióinak hangulatá­val és meggyőződésével”. Rossz bánásmód fenyegeti Szlovákiában azokat a gyanúsí­tottakat, akiket a rendőrség őri­zetbe vesz. Az Európa Tanács megfigyelői több olyan esetre bukkantak, amikor az érintet­tekkel a letartóztatás idején, vagy őrizetbe vételük első órái­ban rosszul bántak. Előrehozott választásokat sürgetnek Franciaországban a politikai élet egyes neves kor­mánypárti szereplői. A parla­ment feloszlatására, s júniusi előrehozott választások kiírá­sára akarják rávenni Jacques Chirac államfőt. Kitoloncolják a jogellenesen Németországban tartózkodó mintegy 120 ezer jugoszláv ál­lampolgárt. A hazatelepítésről megállapodás született a két or­szág hatóságai között. Légi járat Brazíliába s Göncz Árpád latin-amerikai körúton Göncz Árpád és Fernando Henrique Cardoso kézfogása totó: feb/reuter Brazíliavárosba érkezése előtt a magyar államfő Rio de Janeiróban átvette a politikusi és írói munkásságát elismerő díszdoktori oklevelet. Kéthetes latin-amerikai látogatása keretében Göncz Árpád köztársasági elnök csü­törtökön tárgyalást folytatott Fernando Henrique Cardoso brazil államfővel. A köztársasági elnök látogatására készültek el azok a megállapodások, amelyeket kézjegyével lát el a brazil és a magyar elnök, illetve kíséretének tagjai. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter brazil kollégájával kormányközi megállapodást írt alá, amely rendelkezéseket tartalmaz a menetrend szerinti járatok engedélyezéséről és üzemeltetéséről, a légiközlekedési vállalatok kijelöléséről. Szabályozza a viteldíjak meghatározását, a jegyeladás feltételeit. A légiközlekedési okmány jogi hátteret teremt a menetrend szerinti légi járatok üze­meltetésének beindítására, és kezdeti lépés a közvetlen légi összeköttetés megte­remtése irányába. Ez utóbbi rendkívül pozitív szerepet játszhat a gazdasági, keres­kedelmi és kulturális kapcsolatok bővítésében és fellendítheti az idegenforgalmat a Dél-Amerikában kiemelt helyet betöltő országgal. A magyar miniszter tárgyalásokat folytatott az EMBRAER repülőgépgyártó cég és a CBPO nevű brazil építőipari nagyvállalat vezetőivel is. Míg az előbbi vállalat a közép- és kiskategóriájú utasszállító repülőgépek európai piacára akar betömi, és kelet-közép-európai vevőket keres, a CBPO elsősorban a budapesti metró 4. vona­lának építésében lenne érdekelt. Tüntetők fekér köpenyben. Pályakezdő francia orvosok Párizsban, a városháza előtti téren felvonuláson tüntettek a kormány ellen a receptfelírási és rendelési gyakorlat tervezett megváltoztatása núatt, « ....................... ...... , ew& feb/reuter A tommeghajtású turistahajók Mi legyen a kiselejtezett orosz tengeralattjárók sorsa? Moszkva polgári célokra akarja hasznosítani az északi-ten­geri hajóhad atom-tengeralattjáróit. A rozogábbakból pél­dául kiszerelnék a reaktorokat: az áram- és hőtermelő mini atomerőmüveket a szárazföldön helyeznék üzembe. Tervek szerint átépítenék a még üzemképes hajókat, és tu­rista-tengeralattjáróként köz­lekedtetnék őket. Egy részük viszont úszó erőműként mű­ködhetne a hatalmas ország tengerpartjainak közelében. A moszkvai atomügyi mi­nisztérium és a szentpétervári hajóépítési intézet szakértői már föl is keresték Mur- manszk térségében a matuzsá­lemi korú atom-tengeralattjá- rók sokáig szigorúan őrzött, titkos bázisát. Edvard Petrov orosz kutató javasolja: a reak­torokat telepítsék át sziklaüre­gekbe, hogy megvédjék őket a sarkköri zord időjárástól. A hadihajók erőműveivel vi­szonylag olcsón állítható elő elektromos áram és hő. így akár új munkahelyek is te­remthetők. Elképzelések szerint másfél évtized alatt 125, szolgálaton kívül helyezett atom-tenger- alattjárót lehetne szétszedni és átépíteni. Szakértők azonban kétlik, hogy ehhez a kormány­zat elő tudja majd teremteni a sok-sok száz milliárd rubelt. Nyikolaj Jegorov helyettes atomenergia-ügyi miniszter kijelentette: mind szakmailag, mind pénzügyileg nemzetközi segítségre szorulnak az oro­szok. Csak így oldható meg a radioaktív hulladékok bizton­ságos tárolása. Thomas Nilsen, a tekinté­lyes norvég környezetvédelmi szervezet, a Bellona Oroszor- szág-szakértője azonban eleve felelőtlennek tartja a terveket, mert szerinte túl nagy a koc­kázat. (kulcsár) Amerikai-izraeli védelmi miniszteri találkozó Folytatódnak az építkezések A közel-keleti békefolyamat további sorsa attól függ, va­jon a palesztin vezetés tesz-e lépéseket az erőszak megfé­kezése érdekében - állította az izraeli védelmi miniszter. A Washingtonban tárgyaló Ji- chák Mordehai értésre adta, hogy mindaddig szó sem lehet a zsidó építkezések akár csak ideiglenes felfüggesztéséről, amíg az erőszakos cselekmé­nyek folytatódnak. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki hétfőn Clinton elnökkel találkozik, ugyancsak kizárja a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai zsidó építkezések leállítását. Az amerikai elnök állítólag kérni fogja Netanjahut, hogy hat hónapra, a palesztin területek végleges státusáról szóló tárgyalások idejére fa­gyassza be a munkálatokat. A hírügynökségek időközben kö­zölték: Izraelben a kormány a napokban telepítési terveket hagyott jóvá. A Dzsihád azzal fenyegető­zik, hogy további öngyilkos merényleteket fog végrehajtani Izraelben. A szélsőséges pa­lesztin szervezet megerősítette: az ő emberei hajtották végre a keddi két terrorakciót, „vála­szul az ellenség népünk és földünk ellen elkövetett bűntet­teire Jeruzsálemben és egész Palesztinában”. Amr Musza egyiptomi külügyminiszter azt kérte az európai országoktól, hogy bírják rá Izraelt politiká­jának megváltoztatására. Kiéleződött Csehország és Szlovákia viszálya Prága nem fél Medartól Pozsony azzal fenyegetőzik, hogy bepanaszolja Csehor­szágot a szövetségi vagyon el­osztása miatt, s ezzel megne­hezíti északi szomszédja fel­vételét a NATO-ba. A legolvasottabb cseh napilap arra figyelmezteti a szlovák kormányfőt, hogy „Prága a zsa­rolással nem ér el semmit”. A Mladá fronta Dnes rámutat: a szlovákok olyan „szemérmet­lenül manipulálják a tényeket”, hogy az minden képzeletet fe­lülmúl. „A cseh kormánynak továbbra is ahhoz kellene tarta­nia magát, hogy a Meciar-féle kabinetek jönnek és mennek, de Szlovákia mindig is a legköze­lebbi szomszédunk lesz.” „Meciar diplomáciai elszige­teltségbe került, és Szlovákia számára eljátszotta azt az esélyt, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország oldalán már néhány év múlva tagja legyen az Észak-atlanti Szövetségnek. Most megpró­bálja elvonni a választók fi­gyelmét erről a történelmi ku­darcról.” Szlovákia NATO-tagságát Prága állandóan támogatta, még ha tudta, sőt az utóbbi idő­ben már hangosan is kimondta, hogy keleti szomszédja háza tá­ján nincs minden rendben. A lap megjegyzi, hogy a dip­lomácia volt eddig az a terület, amelyen Prága és Pozsony köl­csönösen támogatta egymást. Egyebek között „a csehek Po- zsonyra való tekintettel nem nagyon tartottak szoros barát­ságot a magyarokkal”. 4800 holt kisbolygó veszélyezteti a Földet Üstökösök Állandó veszedelem leselke­dik Földünkre a világűrből. A mini égitestek szabad szem­mel nem láthatók. A fekete, csóva nélküli üstökö­sök akár 9,5 kilométer átmérő- jűek is lehetnek. Számuk meg­haladja az ötvenet. A riadót legutóbb egyszerre fújta meg egy brit és egy orosz csillagász. Mark Bailey és Vjacseszlav Emel-Jányenyko egyöntetűen azt javasolta, hogy telepítsenek infravörös. jelzőrendszert, amely figyelmeztethet a jöve­vényekre. Bolygórendszerünk pere­mén, az Oort felhőben kelet­keznek a „száguldozok”, s azért láthatatlanok, mert magjuk kö­rül nincs gázfelhő. Becslések szerint legalább 4800-an lehet­látogatása nek, és kétszáz évenként kerül­nek a Földet veszélyeztető pá­lyára. Bailey professzor szerint húsz fényes, csóvás üstököst tartunk nyilván, olyat, amilyen a híres Halley is, de legalább . százszor ennyi a láthatatlan „kollégák” száma. Számítások szerint egy-egy ilyen holt égi­test körülbelül félmillió évig kering elliptikus űrpályáján. Naprendszerünkben a Mars és a Jupiter vonalában mozog egy aszteroidgyűrű a Nap kö­rül. Akkor van a baj, ha egy minibólygó becsapódik a lég­körbe, s méretének köszönhe­tően a földfelszín felé szá- guldva nem ég el. Csak remél­hető. hogy a láthatatlan „hol­tak” mégsem földi földben kí­vánnak nyugodni. Párizsban állva értekeznek Látogatóban a Le Monde szerkesztőségében Reggel, alig hét óra után gyülekeznek a még kihalt Claude Bemard utca egyik nagy irodaházában a Le Monde újságírói. Nemso­kára kezdődik az aznap déli lapszám értekezlete. A Le Monde a francia sajtó zászlóshajója, és külföldön is meghatározónak tartják politi­kai állásfoglalásait. Bár a napi­lap „csupán” ötszázezer pél­dányban jelenik meg, világ­szerte többmilliónyian olvas­sák. Pontban fél nyolckor a má­sodik emeleti kis konferencia- teremben tizenöt rovatvezető állja körül Jean-Marie Colom­hani főszerkesztő íróasztalát. Kezdődik az értekezlet: elő­ször a belpolitikai rovat veze­tője kap szót. A harminc év körüli, halk szavú újságíró elsorolja a mai étlapot: Le Pen szélsőjobbol­dali pártjának strasbourgi kongresszusa előtt magasra csaptak a politikai indulatok. Egy konzervatív parlamenti képviselő a Nemzeti Front be­tiltását fontolgatja, mások rendzavarásoktól tartanak. Az értekezlet húsz perc alatt befejeződik, az újság négy óra múlva már az utcán kapható. Első oldalán Plantu rajzával, amely barna ingben, karsza­laggal ábrázolja Le Pent. S miközben az emberek az utcán már a hónuk alatt tartják a friss lapot, bent a szerkesztőségben déli tizenkettőkor kezdődik a másnapi szám első értekezlete, s készülnek a másfél millió ol­vasónak szóló újabb cikkek. Fontos téma most a kezdő kórházi orvosok sztrájkja, va­lamint az egyetemi tanárok zúgolódása: a lap olvasóinak nagy része ugyanis értelmi­ségi, illetve diák. Tardos János EL KELL ISMERNI: A BOTRÁNYAIKKAL MINDENT MEGTESZNEK, HOGY SEGÍTSENEK NEKÜNK. (kenesei)

Next

/
Thumbnails
Contents