Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

1997. április 24., csütörtök 5. oldal Hazai Körkép Elhalasztották az ÉT plenáris ülését Rögös úton a nyugdíjreform Éles kritikák kereszttüzébe került a nyugdíjreform terve­zete. Kedden a Nyugdíj-bizto­sítási Önkormányzat mon­dott lesújtó véleményt róla, tegnap az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottsága il­lette kemény bírálattal a kon­cepciót. A tegnapi tárgyaláson kivált az özvegyi nyugdíj jövőbeni sza­bályozásáról alakult ki hosszas vita, s a partnerek nem jutottak közös nevezőre. A munkavállalói oldal kompromisszumként már elfo­gadta volna, hogy csak az egyéb ellátással, nyugdíjjal nem rendelkezők esetében ma­radjon fenn 2009-ig az 50 szá­zalékos özvegyi nyugdíj. így elképzelhetőnek vélték, hogy e járandóság mértéke 20 száza­lékra csökkenjen, ha a saját jogú nyugdíjjal együtt vehető igénybe. A kormányzati oldal azonban - részletes számítások híján - nem tudott végleges vá­laszt adni a javaslatra. Eredetileg tegnap délután az Érdekegyeztető Tanács plé­numa is tárgyalt volna a re­formtervről, ülését azonban - a szociális bizottságban még folytatódó vitára tekintettel - elhalasztották. A tervek szerint a plenáris ülést a jövő héten kedden délelőtt tartják meg. Addig a kormány is megvi­tatja a reform tervezetéhez ér­kezett javaslatokat. Elválnak a hatalmi ágak A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény- javaslatot május elején tűzi napirendjére az Országgyű­lés. Az új törvény véglegesen elválasztja a végrehajtó és bí­rói hatalmat, és összhangot teremt a döntési jogkörök, il­letve a felelősség között, s megteremti a bírói szervezet egységes igazgatását. Mint Konkoly Csaba, az Igaz­ságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a tör­vényjavaslatban szerepel a bí­rói többségű Országos Igazság­szolgáltatási Tanács (ÓIT) lét­rehozása. Ez lesz a legmaga­sabb szintű, központi feladato­kat ellátó irányító szerv. Hivatalból tagjai sorába tar­tozik majd a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara el­nöke, az igazságügy-miniszter és a parlament két bizottságá­nak delegáltja. A 15 tagú testü­let elnöke a Legfelsőbb Bíróság mindenkori elnöke lesz. A törvényjavaslat igazgatási és személyi kérdésekben meg­szüntetné a bírói testületek je­lenlegi egyetértési jogát. Ettől a létszám és a költségvetés ész­szerű elosztását, s azt várják, hogy a legalkalmasabbak kerül­jenek a vezető posztokra. Az ÓIT és a bírósági vezetők olyan jogosítványokkal rendel­keznek majd, amelyek garantál­ják a bíróság mint munkaszer­vezet hatékonyságát. Az ombudsmanok hivatalos személyek lesznek Ki végez közfeladatot? Az Országgyűlés elé került az a javaslat, miszerint az ombuds­manok is kapják meg a hivata­los személy státusát. Ez milyen jogokkal és kötelezettségekkel járna? Erről dr. Kántás Péter, a Belügyminisztérium tanácsadó­ját kérdeztük.- Arról, hogy ki lehet hivata­los személy, a büntetőtörvény­könyv megfelelő passzusa ren­delkezik. Többnyire olyan hiva­talt betöltő embereket sorolnak ide, akik végrehajtási joggal rendelkeznek. Ezért nem értem, hogyan kerülhettek szóba az ombudsmanok.- Ok nem felelnek meg a fenti kitételeknek?- Nem, mert csupán javaslati joggal rendelkeznek, döntési felhatalmazásuk nincs, s nem intézkedő szervezet tagjai. Eb­ből a szempontból tehát indo­kolatlannak tartom a kiemelé­süket. Miért ragaszkodnak mégis ehhez? Csak egyféle magyarázata lehet: társadalmi rangot ad. A státus ugyanis ki­emelt büntetőjogi védelemmel jár együtt.- Kik részesülnek ebben a megkülönböztetésben ?-A rendőrök, orvosok, pos­tások, bírók, ügyészek, ország- gyűlési képviselők, kormány­tagok, múzeumi teremőrök. A taxisok és az őrző-védő cégek dolgozói azonban nem kapták meg ezt a rangot. így a mai na­pig vita tárgya, ki végez közfel­adatot, s ki nem. Sz. E. Rendőri berkekben valami megmozdult A főkapitány megerősítette: ismerik az alvilág főkolomposait Ütőképesebb, jól felszerelt és megfizetett rendőrség vigyázza majd az országot 2000- ben, ha a kormány rábólint a testület há­roméves, 35-36 milliárdba kerülő fejlesztési koncepciójára - nyilatkozta szerkesztősé­günknek Forgács László vezérőrnagy, or­szágos rendőrfőkapitány, akit a robbantásos merényletek felderítéséről is kérdeztünk.- Főkapitány úr! Ön azt a feladatot kapta, hogy rendet tegyen a testületben. Mire jutott eddig?- Nem történt csoda, de valami megmozdult: átláthatóbb, olcsóbb lett a harminchétezres rendőri szervezet. Korszerűsítettük a képzést és átképzést, s a kabinet jóvoltából 3,4 milliárdnyi adósságunkat is rendezni tudjuk. 5 milliárdot kaptunk új gépjárművekre, informatikai beren­dezésekre, rekonstrukcióra. Ha rendelkezésre áll a hároméves közbiztonsági program megin­dításához és végrehajtásához szükséges 35-36 milliárd, megjavulhatnak munkafeltételeink, s 3000-rel bővülhet létszámunk is.- Több ember, több pénz - hatékonyabb fel­derítés?- Száz ismeretlen tettes által elkövetett bűn- cselekményből jelenleg negyvenet derítünk fel, ami évente 450-480 ezer eredményes nyomo­zást jelent. Ha ezt az arányt 10 százalékkal meg tudnánk fejelni, elégedett volnék.-A lakosság azonban türelmetlen, például azért, mert még mindig nem fogták el a robban­tásos merényletek, leszámolások hátterében álló bűnözőket, holott talán ismerik őket.-Az elmúlt öt év 57 robbantásos ügyéből 37-ben megtaláltuk az elkövetőt. Az ön által említett alvilági elemeket valóban ismerjük, de egyelőre nem tudjuk rájuk bizonyítani a bűn- cselekményeket. Csak annyit mondhatok: már majdnem beletenyereltünk a közepébe...- Állítólag leleplezésüket olykor velük össze­játszó rendőrök is akadályozzák.-A rendőri korrupció sohasem szűrhető ki teljesen, de keménységgel, következetességgel Átláthatóbb, olcsóbb lett a szervezet Golyóálló védőruhák rendőröknek fotó:FEB jelentősen visszaszorítható. ’96. első negyedé­hez képest az idén 50 százalékkal csökkent a fegyelem- és szabálysértések, valamint a rend­őrök ellen indított büntetőeljárások száma. Azt hiszem, ez nem csekély eredmény.-A sok kritika ellenére is optimista?- Ilyen az alkatom. Igazán nyugodt akkor le­szek, ha a polgárok saját bőrükön érzik majd, hogy valóban megvédjük őket. Takács Mariann Egymillióan részesülhetnek a havi 2300 forintos juttatásból Novembertől gyermekvédelmi támogatás Csak a kiskorú élelmezésére, öltöztetésére, taníttatására for­dítható a parlament által kedden megszavazott, november elsejétől folyósítható úgynevezett gyermekvédelmi támoga­tás. A szakemberek a törvénymódosítástól azt remélik, hogy anyagi okok miatt egyetlen gyermeket sem kell majd termé­szetes, családi környezetéből kiemelni. A támogatás feltételeit Gáspár Károlytól, a Népjóléti Minisz­térium főosztályvezetőjétől tudtuk meg. Októbertől azok a családok kérvényezhetik a he­lyi önkormányzatnál a havi 2300 forintos gyermekenkénti juttatást, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 11 500 forintot. A számításnál a szülőket (élettársakat), a 20 év alatti, önálló jövedelemmel nem rendelkező, illetve a 25 év alatti továbbtanuló gyereke­ket, a 18 év alatti fogyatékos gyerekeket és a bizonyítha­tóan eltartott rokonokat lehet figyelembe venni. Havi jöve­delem a keresők nettó bére, valamint a családi pótlék. Egyes önkormányzatok a nevelési segély kérvényezésé- nél alkalmazott nyomtatványt juttatják majd el az érdeklő­dőkhöz, másutt a rászorulók­nak levélben kell folyamod­niuk a juttatásért. A kérelmek­ről - a védőnők, gyermekvé­delmi felelősök és gyermekjó­léti szolgálatok közreműködé­sével - a helyhatóságok dön­tenek, rendeletben szabá­lyozva a kifizetés havi ütemezését. A tervek szerint a kapott összeg felhasználását a szak­emberek évente legalább egy­szer ellenőrizni fogják, s ja­vaslatot tehetnek arra is, hogy a 2300 forintnyi készpénz természetbeni juttatássá ala­kuljon át. Ez azt jelenti, hogy a gyermek élelmet, ruhát vagy tanszert kap, ha alapos a gyanú, hogy a szülők másra költik a pénzt. Az állami költségvetésből idén rendelkezésre álló 4 mil- liárdból a számítások szerint 1 millió gyermek közvetlen tá­mogatására futja. -rian Az SZDSZ a tb-ről. A társada­lombiztosítási önkormányzatok igazgatásáról szóló módosító törvényjavaslat jelenlegi formá­jában elfogadhatatlan az SZDSZ számára - közölte szerdán újságírók előtt Horn Gábor országgyűlési képviselő. Amennyiben a párt módosító indítványáról nem sikerül a kormányon belül egyezségre jutni, úgy a szabaddemokraták nem fogják támogatni a tör­vénymódosítás elfogadását. Menekültügy. A világ külön­böző tájairól Közép-Európába érkezett politikai menekültek helyzetéről kezdődött szerdán háromnapos nemzetközi szim­pózium az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a BM Me­nekültügyi és Migrációs Hiva­talának szervezésében hazánk­ban. Ki lehet az ÉT tagja? A Ma­gyar Munkaadói Szövetség IV. közgyűlésén arról tanácskoz­tak: milyen kritériumoknak kell megfelelnie annak, aki az Ér­dekegyeztető Tanács teljes jogú tagja kíván lenni. A munkaadói oldal a napokban elfogadta a soraiba tartozás kritériumrend­szerét. Ennek fontos eleme, hogy az érdekképviseletbe je­lentkező a foglalkoztatottak mekkora hányadát alkalmazza. Három szaktörvény készül. A kultuszminisztérium még az Országgyűlés nyári szünete előtt beterjeszti a kulturális szaktörvényeket: a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési jogszabálycsomagot - mondta Magyar Bálint, a tárca vezetője, akit az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága szerdai ülé­sén hallgatott meg. Székházügyek. A Fidesz 2976, az MDF pedig 2798 négyzetméterrel nagyobb alap­területű ingatlanhoz jutott, mint amekkorára jogosult lett volna - állapította meg az Országgyű­lés székházbizottsága szerdai ülésén szakértői vélemény alap­ján. A szakvélemény tárgyalá­sakor az albizottság ellenzéki tagjai elhagyták az ülést. Ingyenkrumpli. Még mindig 600 vagonnyi krumpli vár ve­vőre Nógrád megyében: a gaz­dák mind reménytelenebbül iparkodnak megszabadulni a tavaly felszedett terméstől. A burgonya ára esik: egy hete még 10 forintba került egy kiló, ezekben a napokban már öt fo­rintért is lehet vinni belőle. Sőt egyes helyeken már elég, ha odaáll valaki a tárolókhoz az autóval s grátisz vihet, ameny- nyit akar. A keleti megyékben a vezető politikusok megítélése, ha csekély mértékben is, de túl­nyomórészt javult. A listán sze­replő 26 politikus közül 13 népszerűségi indexe emelke­dett, kilencé csökkent, háromé pedig nem változott február óta. Márciusban a Fidesz-MPP- nek a listán szereplő mindhá­rom politikusa javított korábbi népszerűségi eredményén. Or­bán Viktor szimpátiagörbéje 1, Deutsch Tamásé 2, Szájer Jó­zsefé pedig 4 ponttal kúszott fel­jebb. ' A szocialista politikusok kö­zül Kovács László tartja a má­sodik, Keleti György a hato­dik helyét, ezzel szemben to­vább tart Szekeres Imre im­már év eleje óta folyamatosan tartó népszerűségvesztése. Még rosszabb Horn Gyula minisz­terelnök helyzete, aki az egy­pontos javulás ellenére is a népszerűséglista utolsó helyén áll. Torgyán József, az FKGP el­nöke az év eleje óta 5 ponttal került feljebb, s most már a 16. helyet foglalja el. Ferenczy Europress Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos márciusi felmérése Kovács László Demszky Gábor I népszerűség (%| népszerűség (%) ismertség (%) ismertség {%) a keleti országosan a keleti országosan országrészben országrészben Deutsch Tamás Orbán Viktor Keleti György Magyar Bálint 54 56 52 51-1 +1 0 0 51 51 51 +1 +i +4 49 o 56 Pető Iván Gál Zoltán Maczó Ágnes 50 50 50 49 49 46 +2 +1 +2-1-2-2 90 77 84 ; ­Kuncze Gábor Torgyán József 47 50 47 43 46 43 46 46-1 ; -1-1 0 +3 +2 +2 +i 94 96 Lezsák Sándor Latorczai János Giczy György Szabó Iván 43 _____ __ +1 56 44 41 0 0 82 72 83 61 71 45 87 37 96 Az adatfelvétel ideje: 1997 március. Módja: személyes, kérdőíves meg­kérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képvise­lik; közülük 489 a keleti országrész la­kója. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a la­kóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisz­tikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpont- számoknak megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents