Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19-20 / 91. szám

1997. április 19., szombat Mozaik 5. oldal Ötven plusz három főszereplő a Kohász színpadán „Hupikék hangulat” Egyre gyarapodott az „önkéntes törpök” száma fotó: gyurlán A hét közepén újból bebizo­nyosodott, hogy szerencsés programválasztással a Ko­hász Művelődési Központ időnként centruma tud lenni a művelődésnek és a szórakoztatásnak Salgótar­jánban. Ezúttal a balassa­gyarmati Synton együttes vonzott telt házat a Hupikék törpikék című zenés gyer­mekműsorral. A színházterem nagyobb'ré­szét - a program jellegének megfelelően- gyermekek töl­tötték ki. Csak azért nem az egész termet, mert a jórészt óvodás korú színházlátogató „hölgyek” és „urak” még fel­nőtt kíséretre szorulnak. No, de az anyukák és az apukák sem bánták meg, hogy eljöttek, hi­szen Tóth Tibor, Szatmári Or­solya és Tóth Boglárka olyan „hupikék hangulatot” teremtet­tek, hogy legközelebb valószí­nűleg a gyerekek kísérik majd a szüleiket a színházba. Az egész úgy kezdődött, hogy néhány vállalkozó szel­lemű csöppséget felkértek a színpadra, olyanokat, akik szí­vesen azonosulnak Törpicurral, Törperőssel, Törpillával és még néhány hupikék sztárral. Hó- kuszpókot nem kellett keresni, mert a nem éppen dús hajáról híres (egyébként hegedűmű­vész, s mellesleg jógi) Tóth Ti­bor magára vállalta a szerep­kört. A folytatás? Azt hiszem, hogy a Synton együttes három főszereplőjének az álmát is fe­lülmúlta. Miután közös ének­lésbe fogtak az alkalmi törpök- kel és a színház közönségével - a jól ismert slágerekre „szö­veghangszerelt” dalokra -, percről percre gyarapodott a színpadra fellépő, immár ön­kéntes alkalmi törpök száma. A műsor vége felé legalább ötven főszereplő (elnézést a Synton- tól: plusz három . . . ) törpnótá- zott. Az előadás után már meg is született a legújabb tarjáni vicc, ami így hangzik: hogyan tudja felülmúlni ezt az estet a Kohász Művelődési Központ? Válasz: úgy, hogy törpeng. Tény: a Synton „törperős” vállalkozása óriási „hupikék hangulatot” teremtett. B. M. Húsz esztendeje indult el világhódító útjára a Csillagok háborúja Feltámad a „Régi Köztársaság” „Na, és most pedig egy Flash Gordon-filmet szeretnék csinálni!”- szólt egy bizonyos, szakállas, szemüveges, vékonyka fiatalem­ber, miután óriási világsikert ért el az American Graffiti című nosztalgiamozijával. Aztán leült az íróasztala mellé, éveken ke­resztül kétszáz százalékon pörgette az agytekervényeit, miután pedig minden ötletét leírta, szerzett egy kis pénzt és hozzálátott, hogy leforgassa az Univerzum legsikeresebb filmjét. Azóta nincs olyan lény, aki ne hallott volna róla: a vékony fia­talembert George Lucasként, az időközben trilógiává bővült filmet pedig Csillagok háború­jaként emlegeti az egész Gala­xis. A Star ITar.v-sorozat éppen húsz esztendeje, május 25-én indult el világhódító útjára. Az igazság az, hogy a film maxi­malista szülőatyja iszonyúan rettegett a Csillagok háborúja bukásától és szinte alig hitt a szemének, amikor meglátta a mozik előtt tolongó, több ezres, egybefüggő tömeget. Később, ahogy a film körbejárta a Föl­det, az ezrek milliókra dagad­tak, a bevételek pedig - kiegé­szülve A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér, valamint a rengeteg figura, makett, könyv, képregény és még ezernyi más „mütyür” forgalmával - a több milliárdos határokat ostromol­ták. Kevesen tudják azonban, hogy George Lucas filmjei nem csupán szédületes közönségsi­kert produkáltak, de meglepő módon - a Galaxis szabadsága mellett - a szakma, valamint a kritikusok dicséretét és elisme­rését is kivívták. Ez pedig lega­lább ugyanolyan nagy szó! A Csillagok háborúja kereken hét Oscarral dicsekedhet: a legjobb látvány, a legjobb hang, a leg­jobb zene mellett a vágás, a kosztümök, a vizuális effektu­sok díját nyerte el, valamint kü- löndíjat kapott a hangeffektu­sokért is. Emellett pedig jelölt volt a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti for­gatókönyv és férfi melléksze­replő (Alec Guinnes, mint Obi­van Kenobi) kategóriájában. A két folytatás már nem gyűjtött ennyi aranyat, de a vizuális ha­tások területén ők sem akadtak legyőzőre. Sőt néhány évvel ezelőtt a szülőatya magától a legnagyobb riválistól és leg­jobb baráttól, Steven Spielberg- től vehetett át egy külön bejá­ratú életmű-Oscart! Most pedig, kereken két év­tizeddel az első bemutatót és az időközben felröppent tucatnyi pletykát és híresztelést köve­tően Georgeorge Lucas ismét a csillagközi térbe vezényli hő­seit. A „régi” filmek felturbó­zott hanggal és képpel, vala­mint sosem látott jelenetekkel kiegészítve újra a Föld mozijait ostromolják, és a siker most is elsöprő. A mester azonban nem pihen, helyette inkább maximá­lis sebességre kapcsol: 1999- ben ugyanis ő maga ül majd a legújabb epizód rendezői szé­kébe, hogy ismét ámulatba ejtse, elszórakoztassa és egy újabb, örök életre szóló él­ménnyel lepje meg az Univer­zumot. A „Régi Köztársaság” feltámad.. . A filmet még jövő szerdáig játsszák Salgótarjánban, az Apolló Moziban. Szilágyi Gábor Magyarország díszvendég az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron Kínai kiadók is jönnek Budapestre Itt a Tarjáni Tavasz ’97 Nyitány hétfőn Április 21-én, 17 órakor a József Attila Művelődési Központ üvegcsamokában nyitják meg a Tarjáni Ta­vasz ’97 rendezvénysoroza­tát és az olasz napokat. Megnyitóbeszédet mond őexcellenciája Pietro Ercole Ago, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete és Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. Köszöntőt mond: Luca Menegatti, Vi- garano Mainarda város kul­turális tanácsnoka. Immár negyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése a Frank­furti Könyvvásárral közösen a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. A Budapest Kongresszusi Központban április 24-27. kö­zött húsz ország csaknem hat­száz kiadója, köztük száztíz magyar cég mutatja be termé­keit. Először lesznek jelen kínai kiadók és az Orosz Független Kiadók Egyesülésének tagjai. A szakma és a nagyközönség számára is nyitott eseményso­rozat központi témája a tan­könyv- és szakkönyvkiadás, il­letve a terjesztés és a finanszí­rozás. Magyarország az 1999- es Frankfurti Könyvvásár dísz­vendége lesz, ezzel kapcsolat­ban a fesztivál ideje alatt kon­zultációt tartanak. Az érintettek konferencián foglalkoznak a gazdaság, az ipar és a kereskedelem szakmai információ-ellátásával, vala­mint a felsőoktatási tankönyv­kiadás támogatásával és a könyvtárak szerepével. A pe­dagógusok, könyvtárostanárok, tankönyvkiadók és terjesztők a tankönyvkiadás kérdéseit tár­gyalják meg. A szakemberek tanácskozáson vitatják meg a könyvtárak állományfejleszté­sével, a könyvtárosok tovább­képzésével kapcsolatos prob­lémákat. Külön összejövetel témája a szerzői jog. A határon túli magyar kiadók és kereske­dők szintén foglalkoznak az őket érintő kérdésekkel. Űj Mikszáth-kötet Praznovszky Mihálytól A nagy palóc a szekéren A Mikszáth Kiadó új kiadvá­nyának borítóján egy fest­mény látható. Az Újváry Ig­nác festette kép egy 1904-ben megjelent Mikszáth-kötetben jelent meg először. A kocsin ülők közül jól felismerhető Mikszáth Kálmán és felesége, két fia, kutyája, s a kocsis egy gyönyörű nógrádi tájon hajtja a szekeret. Erre a szekérre kapaszkodott fel Praznovszky Mihály iroda­lomtörténész, s ha kezünkbe vesszük a kötetet és elolvassuk tanulmányait, már mi is a sze­kéren utazunk, s újabb és újabb csodákat ismerünk meg az or­szágról, az emberekről. „Az öreg batár utasai” című könyv kilenc tanulmányt tar­talmaz. Egy részük már megje­lent folyóiratokban, más részük előadásként hangzott el. Néhá­nyat most olvashatunk először. Utazásra hívnak az írások a mikszáthi világba. A legna­gyobb ívű értekezés az író ba­lassagyarmati újságírói mun­kásságát dolgozza fel, azt vizs­gálja, milyen hatása volt a vá­rosnak a pályakezdő íróra. Az 1910-es Mikszáth-jubileum megyei eseményeit is feldol­gozza a szerző, amikor azt vizsgálja, hogyan készültek Nógrád városai, és miként a szülőfalu, Szklabonya, amely felvette a Mikszáthfalva nevet. Érdekes és figyelmet érdemel az a dolgozat, amelyből meg­tudjuk, hogyan érkezett vissza Nógrádba az író, Horpácsra, ahol Nagy Iván és Szontagh Pál várta. Horpács ma a mikszáthi hagyományok ápolásának központja, és remélhetőleg az is marad a múzeum és a kiállí­tás felújítása után is. Markáns írás az a fejezet, amely Erdélybe kalauzol, ahol 25 éven át volt képviselő a nagy palóc. Egy másik ta­nulmány újra a szülőföldre vezet. Ebben Praznovszky a névadást vizsgálja. Megke­reste azokat a szklabonyai, nagykürtösi anyakönyveket, amelyekben Mikszáth család­jának és hőseinek nevei van­nak. A kötetből nem hiányoz­hat a Felvidék sem, a szekér meg sem áll Selmecbányáig, ahol egy sokáig ismeretlen levélből megtudjuk, hogyan tér vissza Mikszáth 1901-ben a városba, diákéveinek szín­helyére és lesz alakítója egy választási csínynek. Megtud­juk, mikor és kinek írta ezt a levelet, megismerjük a mö­göttes eseményeket. A kötet tanulmányai nem módosítják - az eddigi Mik- száth-képet, de gazdagítják. Nekünk, nógrádiaknak min­denképpen kedvesek ezek az ismeretek. Sz. L. Praznovszky Mihály A könyv nevezetes címlapja Ács Irén fotói és Réti Zoltán akvarelljei a dabasi művelődési házban Nem jár kitüntetés a hazaszeretetért Mikszáth világát, szellemét, a nógrádi táj szépségét vitte el Dabasra Acs Irén fotó- és Réti Zoltán festőművész. Dr. Praznovszky Mihály iro­dalomtörténész, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főigazgatója felvillantotta Mikszáth korát, munkásságát, összevetette a je­lennel, és bemutatta a két mű­vész kapcsolatát Nógrád me­gyével és a százötven éve szü­letett Mikszáth Kálmánnal.- Három művész van jelen a teremben. Itt van Ács Irén, Mikszáth Kálmán és Réti Zol­tán, és nem is akármilyen mű­vészek ők. Közös kiállításuk vezérlő fonala: kötődés a szülő­földhöz, Nógrádhoz, a palóc- sághoz és mindenek felett a ha­zához. Mikszáth írta: „Amiért az ember az anyját szereti, nem jár kitüntetés. Én a hazámat szeretem” - idézte a főigaz­gató. Réti Zoltán nógrádi termé­szeti és tájélményei, valamint Mikszáth-élményei így ötvö­ződnek össze egyszeri, megis­mételhetetlen akvarellszépsé- gekké. És mit lát a fotográfus Ács Irén, amikor elindul ma a Felvidékre megkeresni a mik­száthi világot? O is megtalálta a Cserhát lankás domboldalait, az Ipoly füzeseit Rárósnál, a szé- csényi mezőket, a hollókői nad- rágszíjparcellákat. Réti Zoltán és Ács Irén eltérő művészi esz­közökkel dolgozik, s mégis fel­lelhetjük képeiken az állandó­sult mikszáthi világot. Rólunk szólnak Mikszáth írásai, a fo­tók, az akvarellek. Éppen ebben áll Mikszáth zsenialitása: megírta az örök emberit, a jót, a rosszat egyaránt - emelte ki Praznovszky Mihály. És a közönség áhítattal nézte Lapajt, a híres dudást, Aranyki­sasszonyt, A néhai bárányt és a többi, író ihlette akvarellt. A fo­tókon elénk tárult a nógrádi táj szépsége, a mohorai templom, a somoskői vár, az egykori ko­vácsműhely, az Ebecki-ház és Selmecbánya házai. A két termet betöltő munkák hamarosan útrakelnek. Felső- pakonyban és Bugyiban, majd Veresegyházán is bemutatásra kerülnek. Eljut majd a nyáron a kiállítás anyaga Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyre, és Buda­pest is fogadja. - kács ­Utazzon bel- és külföldre - lapunk közvetítésével - a Barátság Klubbal! Fáklyás kerti parti Van még néhány hely a Barát­ság Klub olaszországi, Garde­land néven ismert vidámparki kiruccanására április 25-26-27-én, slágeráron, 5600 forintért. Az Európa- szerte ismert szabadidőpark­ban 14 féle show-műsorban, temérdek látnivalóban lehet gyönyörködni. Menet közben Veronában, Júlia és Rómeó városában is fölkeresik a legérdekesebb látnivalókat. Még lehet jelentkezni az áp­rilis 27-ei Vértes hegységi ibo- lyaturára. Részvételi díj ebéd­del 2100, illetve 1800 forint. A május 2-ai puchbergi, 3- ai burgenlandi, 4-ei melki, ausztriai egynapos, látniva­lókban gazdag kirándulást 2100 forintos áron ajánlják. A görögországi 10 napos váltásokkal induló utakat má­justól indítják. A 6-án és 13-án induló turnusok ára tavalyi áron 14 és 16 ezer forint. Fa­kultatív kirándulást tesznek a sziklakolostorok világába a Meteorákhoz, a bizánci temp­lomairól, Fehér Tornyáról, pi­acáról híres Thessalonikibe, Kavalába, a török városba és Thasszosz szigetére. A hangu­latot emeli a görög vacsoraest, és a buzukiprogram. A hegyeket kedvelőknek ajánlják a június 7-8-9-i ma­gas-tátrai 3 napos, 2 éjszakás kirándulást. Lanovkával a Lomnici csúcson landolnak, a nagytarpataki vízesésnél a Csorba-tónál sétálnak az uta­sok. Részvételi díj teljes ellá­tással 12 900 forint. A táncolni szeretőket várjuk az április 26-ai rendezvényre, a hazai étel- és italkedvelőket pedig 27-én Visi Károly bo­rospincéjébe. Fáklyás kerti partit rendeznek június 14-én Rákosszentmihályon, ahol a most épült kerti látványkony­hában halászlé és házias túrós csusza lesz a vacsora. Mindhá­rom rendezvény részvételi díja 1100 forint. A programokról bővebb felvilágosítást lehet kérni a Nógrád Megyei Hírlap szer kesztőségében (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. Telefon: 32/416-455) és a volt szak- szervezeti székházban (Salgó­tarján, Főt tér 1. sz. Tel ó 417-144).

Next

/
Thumbnails
Contents