Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-17 / 89. szám
1997. április 17., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Egyeztetés a nemzeti agrárprogramról Szakmai mederben A nemzeti agrárprogram alapelveiről tegnap a Földművelés- ügyi Minisztériumban tartott újabb egyeztetésén a részt vevő hét párt, az Agrárszövetség és a szaktárca képviselői egyetértettek abban, hogy a nemzeti ag- rárkerekasztal-megbeszélések- nek csak akkor van értelmük, ha a tanácskozást mindvégig sikerül konstruktív szakmai mederben tartani. A pártok megbízottjai ennek szellemében megállapodtak abban, hogy elfogadják tárgyalási alapként azt a témakörgyűjteményt, amelyet a kormány képviselői a program eddigi vitájából leszűrve terjesztettek a megbeszélés résztvevői elé. Ám ezt ezúttal időhiányra és testületi egyeztetés elmaradására hivatkozva érdemben nem vitatták meg, megfogalmazták viszont azt a szándékukat, hogy a nemzeti agrárkerekasztal ösz- szehívásának és tárgysorozatának célja a nemzeti agrárprogram alapelveiben felvetett problémák megvitatása legyen. Ezen túlmenően egyetértettek abban is, hogy a jövő hét végén sorra kerülő nemzeti ag- rárkerekasztal-megbeszélése- ken állásfoglalást kellene elfogadni a NAP további munka- keretéről, műhelymunkájáról és szervezeti formájáról. A pártok képviselői egyetértettek abban is, hogy a nemzeti agrárkerekasztal első napjának plenáris ülésén mind a hét parlamenti párt kifejtheti álláspontját és csak ezt követően kezdődnek meg a szekcióülések, amelyek témáit az agrár- érdekképviseletekkel egyeztetve alakítják ki. Önkéntes is, kötelező is A nyugdíjpénztárak vagyona 30 milliárd Jelentős vagyonnal gazdálkodó nyugdíjalapokká csak azok a nyugdíjpénztárak fejlődhetnek a jövőben, amelyek önkéntes és kötelező nyugdíj- pénztári szolgáltatást egyaránt nyújtanak. Hegedűs István, a Magyar Polgári Nyugdíjpénztár Igazgató- tanácsának elnöke fejtette ki ezt a véleményét, hozzátéve, hogy a várható hozamokat befolyásoló működési költségeket csak a magas taglétszámú szervezetek csökkenthetik lényegesen, a kicsik költségei magasabbak lesznek. Hegedűs szerint a nyugdíj- pénztári tagok a vagyon jelenleginél magasabb arányát fektetnék az állampapírnál kockázatosabb, ám magasabb hozamot biztosító megtakarítási formákba. Ezért indokolt a kockázatosabb befektetések jelenlegi egynegyedes arányának növelése. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona ez év elejére elérte a 30 milliárd forintot, s 1997 végén várhatóan megközelíti az 51 milliárdot. Ennek az összegnek a háromnegyedét a pénztáraknak állampapírokba kell fektetniük. Az előző években a nyugdíj- pénztárak az átlagos piaci hozamoknál 4-6 százalékkal magasabb eredményt értek el. Delegálás helyett választást Az ellenzéki pártok nemet mondtak a társadalombiztosítási önkormányzati képviselők delegálására. Csak a demokratikus választások garantálhatják a pénzügyi alapok függetlenségét, a járulékfizetők széles rétegeinek érdekérvényesítését - jelentették be a Fidesz, az MDF, a KDNP és az MDNP képviselői. E véleménnyel az FKGP is egyetért, ám a közös tájékoztatón nem vett részt. A négy párt egyetért abban, hogy a mostani, a kormány által benyújtott törvénytervezet nem elfogadható, hiszen a választások helyetti delegálással a jelenlegi politikai vezetés hatalomátmentése történhetne meg. Egy megfelelőbb igazgatási törvényjavaslat kidolgozásáig — átmenetileg - parlamenti felügyelőbizottságra bíznák a tb- alapok működtetését. Egyetértettek abban is, hogy a most működő önkormányzatok nem tettek eleget azoknak az elvárásoknak, amelyekkel létrehozták őket, sőt az egészségbiztosítás területén történt visszaélések komoly károkat okoztak. A fideszes Selmeczi Gabriella elmondta, elképzelhetőnek tartanak egészen más igazgatási formát is, mivel az önkormányzat a nyugdíjbiztosításnál felesleges, az egészség- biztosításban pedig kifejezetten káros tevékenységet folytat. Dr. Kis Gyula az MDF képviseletében azt hangoztatta, hogy a tb területén is meg kellene teremteni a biztosítottak érdekét szolgáló konkurenciát. N.Zs. Kuncze Gábor belügyminiszter az MSZP-frakció vendége volt Körzeti rendőrőrsök a városokban Hogyan lehetne javítani a közrend és közbiztonság helyzetén? Ezzel foglalkozott a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója szerdai ülésén, amelyen vendégként Kuncze Gábor belügyminiszter is részt vett. A közbiztonság jelenlegi helyzetéről szólva Kuncze Gábor elmondta, hogy téves az a sajtóban megjelent információ, amely szerint az elmúlt három évben duplájára emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Ilyen tendenciát utoljára 1989-91 között regisztráltak. Míg 1994-ben az előző évivel azonos számú bűneset történt, addig 1995-ben magasba csapott a bűnözési hullám. 1996-ban már csökkenő tendencia mutatkozott. A legutóbbi adatok szerint a gépkocsilopások is visszaszorulóban vannak. A belügyi tárca vezetője úgy véli, mindennek hátterében a fokozódó rendőri jelenlét áll. 1997 első negyedévétől mintegy 80 ezer órával több szolgálati időt töltenek a rendőrök a közterületeken. Július elsejével pedig 1800 fővel növelik a létszámot is. Az újak közül 500-an Budapesten, a többiek vidéken teljesítenek majd szolgálatot. Szekeres Imre frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a közbiztonság javítását szolgáló jogszabályok kidolgozására három munkabizottságot hoztak létre. Ezek a feketegazdaság felszámolásával, a rendészeti munka javításának lehetőségeivel, illetve a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával foglalkoznak. A jövőben a városokban is kiépítik a körzeti rendőrőrsöket. így a nagyobb településeken is közelebb kerülnek a rend védelmezői a lakótelepekhez. A szocialisták szorgalmazták azt is, hogy az iskolák környékén gyakoribb legyen az ellenőrzés. Főként a középiskolák mellett kell számítani majd a tanítás kezdetekor és végén a rendőrök felbukkanására. Ezektől az akcióktól kábítószerárusok elriasztását várják. németh A szervezett bűnözés ellen. Az európai határok lebontásából adódó problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az Europe 2000 budapesti tanácskozásán 18 ország belügyi és igazságügyi vezetői, szakértői, az ENSZ és az Interpol munkatársai keresik a módját a politikai élet tisztaságát fenyegető bűnszervezetek elleni közös fellépésnek, fotó: feb/diósi imre Jövő májustól már csak hivatásos határőrök teljesítenek szolgálatot Törvény a könyvvizsgálói kamaráról Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága általános vitára alkalmasnak találta hazánknak a Nemzetközi Energia Ügynökséghez történő csatlakozásáról szóló határozati javaslatot. A Honvédelmi Bizottság a Határőrség továbbfejlesztéséről készített belügyminisztériumi koncepcióval ismerkedett. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta a hazánk csatlakozásáról szóló határozati javaslatot a Nemzetközi Energia Ügynökséghez. Támogatták a képviselők a Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a vámtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat, és elfogadták a Gazdasági Versenyhivatal elnökének beszámolóját a GVH tavalyi munkájáról. Az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága szerdai ülésén megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a kormányjelentést a társulási megállapodás végrehajtásának előrehaladásáról. A csatlakozási tárgyalásokra való felkészülés részeként ez idő szerint 27 csoportban zajlik az a munka, amelynek első fázisában a teljes közösségi joganyagot feldolgozzák. A határidő szeptember, ezt követően a közösségi jogot és a magyar helyzetet vetik össze. Ez év augusztusában már nem hívnak be sorkatonákat a Határőrséghez és a jövőben csaknem 1400-zal növelik a testületnél dolgozó hivatásos határőrök számát. Egyebek között ezt tartalmazza a Határőrség továbbfejlesztéséről szóló belügyminisztériumi koncepció, amelyről szerdán tájékoztatták a Honvédelmi Bizottságot. A testületnél jelenleg még több mint hétezer sorkatona szolgál, de jövő májustól már .csak hivatásosok dolgoznának. Hétpárti egyeztetés. Az Igazságügyi Minisztériumban szerdán hétpárti egyeztetést tartottak a kormány alkotmánymódosítási terveiről: a miniszterek és államtitkárok jogállásáról, az igazságszolgáltatási reformról, a népszavazásról, a választások időpontjáról és a képviselői összeférhetetlenségről. Az ellenzéki pártok április 23-ig írásban adnak véleményt. MDF-Fidesz koalíció? Le zsák Sándor, az MDF elnöke szerint a Fidesz hétvégi kongresszusát követően a két párt megkötheti az együttműködési szerződést, amely esélyt ad arra, hogy a jelenlegi koalíciót leváltsák, és 1998-ban gazdasági növekedést és erkölcsi megújulást hozó új koalíció vegye át a hatalmat. Csökkenő színvonal. Mára tűrhetetlenül alacsony szintre süllyedtek a pedagógusok munkafeltételei a kelet-közép- európai térségben, és jelentősen csökkent az oktatás minősége - mondta tegnap egy tájékoztatón Fred van Leeuwen, az Oktatási Intemacionálé Magyarországon tartózkodó főtitkára. Zsarolnák az államot. A jelenleg is több tonna, Németországból származó fémszálas biztonsági papírt rejtegető bűnözők 3 milliárd forintot kérnek a papírért, de a hatóság nem egyezkedik. Tonhauser László ezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság osztályvezetője bizakodóan jelentette ki szerdán, hogy az eddigi őrizetbe vételek miatt a bűntársak pánikba estek, és mind több nyomot hagynak maguk után. Tökb feladat - több pénz. Az új egészségügyi törvény bevezetése mintegy 10-20 milliárd forintos többletköltséget jelent majd az államnak a különböző egészségügyi feladatok átvállalása, s a közegészség- ügyi szolgálat megerősítése miatt - közölte Kakuszi István helyettes államtitkár a Népjóléti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. Horgászati tilalom. Az idén a szokásosnál később, május 5- én kezdődik a ponty, a máma és a harcsa fogási tilalma. A pünkösdi ünnepek miatt az április 21-én induló balatoni általános horgászati tilalom a szokásosnál hamarabb, május 16-án éjfélkor befejeződik. Mégis lesz lövi? Remélhetőleg megindulnak a lóversenyek abban az esetben, ha a Szerencsejáték Felügyelet engedélyezi a fogadásoknál a korábban üzemeltetett Anker-típusú gépek használatát - mondta el Székely Péter a Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezető igazgatója szerdán. Mit mutat a közvélemény barométere Magyarországon? Eltérő vélemények a piacgazdaságról Az Európai Bizottság megbízásából már hetedik éve készülnek olyan közvélemény-kutatások, amelyek a kelet-közép-európai országok lakosságának a piacgazdaság és a demokrácia fejlődéséről alkotott véleményét elemzik. Az úgynevezett Közép- és Kelet-Európai „Eurobarométer” kutatásban ezúttal 20 ország vett részt. Ezek: Albánia, Bela- nisz, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Grúzia, Jugoszlávia, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Macedónia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A magyar vizsgálatot a Modus kft. készítette. Kérdezőbiztosai ezer emberrel beszéltek személyesen, a válaszadók lakásán. A minta reprezentálja a 15 éves és idősebb magyar lakosságot nem, életkor, iskolai végzettség, regionális elhelyezkedés és településtípus szerint. A jellemző válaszok Magyarországon: A megkérdezettek túlnyomó többsége (72 százalék) szerint háztartásuk anyagi helyzete romlott. 21 százalék úgy vélte, hogy változatlan maradt, javulást csak 6 százalék említett. 37 százalék azok aránya, akik szerint az ország jövője szempontjából kedvező a piac- gazdaság megteremtése. A megkérdezettek egyharmada szerint kedvezőtlen, a többiek nem tudtak véleményt alkotni. A demokrácia fejlődésével csak a megkérdezettek 21 százaléka volt elégedett, 72 százalék elégedetlen. Az általános helyzet megítélése Magyarországon továbbra is meglehetősen borús: a megkérdezettek 14 százaléka szerint jó irányba, 74 százalékuk szerint rossz irányba haladnak a dolgok. 12 százalék nem nyilvánított véleményt. Ezek az adatok az elmúlt évek negatív tendenciája után csekély javulást mutatnak, hiszen 1995-ben csak minden tizedik megkérdezett feltételezte a jó irányba való haladást. Ferenczy Europress Újra itt van... Ismét együtt dolgozik a beatnemzedék nagy szerzőpárosa: Bródy János és Szörényi Levente. A kiátkozott című zenés történelmi játékot Szentmihályi Szabó Péterrel közösen jegyzik. AIV. (Kun) László királyról szóló dráma ősbemutatója augusztus 21-én lesz a Szegedi Szabadtéri Színpadon. fotó: feb/such tamás
