Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-16 / 88. szám
Í997. április 16., szerda Mozaik 9. oldal Rádiótelefonról hallani sem akarnak Nagylócon - Vezetékest szeretnének Nincs (hát)térerö A közcélú távhívható telefonhálózat iránti igény nem újkeletű Nagylócon sem. Az önkormányzat még 1992-ben tette meg az első kezdeményezéseket és lépéseket ennek érdekében. A Matáv tett is ígéreteket, de azt is tudták a lóciak, hogy nem az elsők között tartják számon a településüket. Az öt évvel ez előttit reményekben az is megfogalmazódott, hogy a kábelfektetéssel a tévé gyakran élvezhetetlen műsorvételét is javítani tudják. A megye távszolgáltatásában bekövetkezett tulajdonosi változások nem erősítették meg a nagylóci reményeket, sőt azt érzékelték, hogy a térséget újra „háttérbe szorították”. Az önkormányzat pedig az elsők között társult a távfejlesztési koncepcióhoz és 74 ezer forint értékű részjeggyel is rendelkezik. A telefonközpont pedig már elkészült a hivatala udvarán. Múltak az évek Amikor az első igényeket mérték fel és ehhez kérték a 15 000 forint belépési díjat és plusz 5000 forintos kiegészítési díjat a kábeltévé vételi lehetőség miatt, sokan hittek a szervezőknek. Öt esztendeje azonban gyakorlatilag nem láttak semmit abból, amit a pénzükért joggal elvártak. A polgármesteri hivatal számottevő intézkedést nem tudott elérni a néhány éve létező Kelet-Nógrád COM vezetőinél sem. A választópolgárok pedig már nem is nagyon hitték el, hogy valami elindult a „telefonügyben”. Az az érzés alakult ki bennük, hogy nem egyenlő felek, csak a távszolgáltató diktálhat.. . Valóban nem is volt igazi kapcsolat egészen az elmúlt év végéig, amikor Tóth János műszaki igazgatóhelyettes tájékoztatta a képviselő-testületet a telefon és a kábeltévé építéséről. Sok mindent, számos félreértést tisztázott jelenléte során, utalt az eddig soha nem tapasztalt mértékű távszolgáltatás-fejlesztési munkálataira és eredményeire, de olyan - a helyiektől idegen - technikai szolgáltatásának igénybevételére kérte a nagylóciakat, amelyről eddig nem volt szó. Nevezetesen a rádiótelefon alkalmazásáról a térségbe. Előnyeiről, lehetőségeiről és hátrányairól. - Ez meggyorsítaná a folyamatot, korszerű, gyorsan telepíthető - mondotta az igazgatóhelyettes. Kartal már nem kérné Nagylócon most kétszázan igénylik a telefon szó szerinti „bekötését”. A rádiótelefonról hallani sem akarnak. Gyebnár Sándor jegyző az alábbiak szerint fogalmazott: -A község az első, az üvegszálas megállapodáshoz tartja magát. Ezt erősítették meg a falugyűlésen, az önkormányzati képviselő-testületi ülésen és a legutóbbi „szondázáson” is, amely során a telefonigény- lók nyilatkoztak újra arról, hogy milyen szolgáltatást igényelnek. A nagylóciak „konzervativizmusát” a Kartalon és Ver- segen szerzett saját információik és tapasztalataik is bizonyítják. Ezek szerint a „DIGI- TEL 2000” kedvező ígéreteit nem igazolja a már kiépített rendszer.. Nagylócon a szóbeszéd tárgya volt: a KNC néhány személyt „puhított” annak érdekében, hogy a korszerű rádió- telefonos rendszer kiépítése mellett érveljenek. Az viszont tény, hogy a SIEMENS Telefongyár Kft. szakértői jártak a faluban. Azt állapították meg, hogy a település alkalmas a DECT rendszerű rádiótelefon alkalmazására. Erről levélben értesítették a falu első emberét is, támogatását, együttműködését remélve. Nincs terület Ám a demokrácia Nagylócon működőképes, a korábbi szerződés és „megelőlegezett bizalom” a szolgáltatást igénylőket is kötelezi valamire. A polgármestert mindenekelőtt az önkormányzat és a választópolgárok érdekeinek, kéréseinek a képviseletére. A rádiótelefon adótornyának a helyét a „Borda-kútnál” jelölték ki, de megépítésére nemigen kerül sor, mert a területet az önkormányzat a 17/1997/11. 19./ számú határozata alapján nem biztosít! A nagylóci emberek továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat és a vezetékes telefon kiépítését kérik a KNC-től. Úgy vélik, ha már annyi évet kibírtak telefon nélkül, egy kis ideig még lesz türelmük, jogaik úgysem sérülhetnek sokkal nagyobb mértékben. Vagy mégis? R. A. Bengali újév - Látványosan ünnepelték Dakkában a 1404. új esztendőt. Óriási színes bábukkal vonult fel a tömeg a főváros utcáin. fotó: feb-reuters Gondozzák, etetik, de nincs gazdája - Az állatvédők hírei Túlszaponüat és ellenszere A pár nap múlva kezdődő eboltás kapcsán kutyatulajdonosok és a másik tábor berkeiben nem csak az vetődik fel, hogy a nyilvántartás felfrissítéséhez is kapóra jönnek az ilyen alkalmak. Sok gazdánál szóba kerül az is: az oltás költséges, érdemes tehát elejét venni a túl- szaporulatnak. Igen ám, csakhogy az ivartalanítás ára sem két forint, viszont ez végleges megoldást nyújt. Hasznos tehát mérlegelni, mit is tegyen az előrelátó kutya-, macskatartó, s amennyiben a szakember tanácsát is meg akarja hallgatni, hívja a 32/311-840-es telefonszámot. A Salgótarjáni Állatvédő és Segítő Egyesület jó kapcsolatot tart fenn állatorvosokkal, s tervezik egy olyan akció indítását, amely során támogatnák az ezt igénylőket. Ezt megelőzően tájékoztatást adnak az állat egészségét nem veszélyeztető beavatkozásról, amelytől azonban indokolatlanul, ma is sokan idegenkednek. Az állatvédő egyesület ismét segítséget kér: Salgótarján városközpontjához közeli utcában a lakók gondoskodnak egy vemhes fekete tacskóról, amely azonban hamarosan kölykezni fog. Szinte dédelgetik a kedves, ragaszkodó állatot, s mivel elnehezült testével már nem tud ügyesen mozogni, még az utcán is átkísérik, hogy véletlenül el ne üsse valamilyen figyelmetlen gépjárművezető. A jelenlegi gondozók bármennyire is szeretik, hosszú távon nem vállalhatják a tacskó gondozását, mert emeletes házban laknak, illetve jó néhányuknak van saját kutyája. Áz egyesület mielőbb jelentkező végleges vagy legalább ideiglenes gazdát szeretne találni a fekete kutyus számára. Az átmeneti befogadó tartási költségeihez hozzájárulnak. Az érdeklődők ez ügyben szintén a 32/311-840-es számot hívják. Szabó Iván: Teljes szüzességet kell fogadniuk a politikusoknak! „Nem tercelhet mindenki” Szabó Iván, az MDNP elnöke vezette már az ipari tárcát, a pénzügyminisztériumot, sőt toronydarut is. Élete nagy része az iparban telt, az ország azonban mint politikust ismerhette meg. Ki is ő valójában? Pártja salgótarjáni programbemutatóján erről is többet tudhattunk meg.- Műegyetemet végeztem 1957-ben, miután a Gyorskocsi utcában letöltöttem az 56-os forradalmat követően rám osztott három hónapos pihenőt. Életem nagy része az iparban telt. Mérnökként jó néhány évet dolgoztam építőipari vállalatnál, még nehézgépkezelői vizsgát is szereztem, toronydarut is vezethetek -tekint vissza pályafutására Szabó Iván. Lakitelkl kezdet Családi szálak a Balaton-felvi- dékhez és egy felvidéki, Rózsahegy melletti kisvároshoz kötik a Pesten fölnevelkedett mai politikust. Feleségével a műegyetemen ismerkedett meg, két leányuk született, négy unokájuk van. Szabó Iván ’69-ben közgazdaság-tudományi egyetemet végzett, itt szerzett doktori címet is, majd rendszerszervezői diplomát a SZÁMALK-nál. Politikai pályáját 1988-ban a lakitelki csatlakozással kezdte. Szürke eminenciásból akkor vált ismert emberré, mikor a ’90-es választáson 130-cal több szavazatot szerezve Tölgyessy Péternél, a szabad demokraták akkor már ismert politikusánál, bekerült a Parlamentbe. Mint gazdasági vezetőt, Antall József miniszterelnök az ipari tárca vezetésével bízta meg. Saját értékelése szerint, munkájának eredményeként is elkönyvelhető, hogy 1992 negyedik negyedévében munkahelyek tízezreit sikerült megmenteni. Nógrád megyét illetően ekkor beszélhetünk az acélgyári, öblösüveggyári konszolidációról, s Szabó Iván vallja: üzenete a bányászat számára is volt. Másfél év pénzügyminiszterséget követően akkori pártja a Magyar Demokrata Fórum elvesztette a választást. 1994 és ’96 között még még az MDF ügyvezető elnöki tisztségében láttuk Szabó Ivánt, ám egy váratlan fordulattal 1996 márciusában bejelentette: új pártot alapít Magyar Demokrata Néppárt néven. Az erény őrei Lapunk kérdésére válaszolva Szabó Iván elmondta: ő személy szerint 1991 óta nem érdekelt gazdasági társaságokban, az összeférhetetlenségi törvény őt nem érinti. Ahogy fogalmazta: teljes szüzességet kell fogadni a politikusoknak. Igaz, ehhez az szükségeltetik, hogy egzisztenciális kockázat nélkül lehessenek a politikusok az erény őrei. Szegény Nógrád — Nagyon úgy tűnik, hogy valóban Nógrád az ország legszegényebb megyéje -mondta a közelmúltban tett látogatása során.- Mindaddig, míg a szomszédos Szlovákiával nem épülnek ki rendes üzleti kapcsolatok, úgynevezett zsákváros marad Salgótarján. Kedvezőtlen helyzetet teremtett az egész észak-magyarországi régióban az, hogy nemzetállami megfontolások miatt művileg kettéválasztották a dél-szlovák és az észak-magyarországi régiót, amely csak együtt képes eredményesen működni.- A térségnek vannak azonban kiaknázatlan lehetőségei mind az ipar, mind az idegen- forgalom terén. Tudatos tervszerű képzés folytán olyan ipari szerkezet befogadására kell alkalmassá válnia, amely magasabb szakmai felkészültséget igényel.- Kardinális kérdése ennek a térségnek a kulturális felzárkózás. Nem véletlen, hogy programunk értékelésére éppen a cigányság képviselőjét kértük föl. À cigányság felzárkóztatása a jövő kulcskérdése. Balassagyarmaton és Salgótarjánban elképzelhetőnek tartom, hogy erre a speciális szakmakultúrára építve etnikai üzemeket lehetne alapozni. Sok lesz az ipari park-Nógrád jövőjével kapcsolatban engedjenek meg egy megjegyzést. Itt majd’ minden városban ipari parkot akarnak létre hozni. Országszerte ez a tendencia, innováció, ipari park. Megítélésem szerint Salgótarjánban erre csak a következő évtized végére lesz reális lehetőség, ugyanis előtte tisztázni kellene a vonzáskörzetet, szakmakultúrát és sok más egyebet. Tartok attól, ha nagyon előre sietnek a dologban, akkor háttér nélkül maradhat az ipari park.- Á Pénzügyi és Számviteli Főiskolának is rendkívül komoly szerepet kell vállalni az ipari park létrejöttében. Gyakorlattá vált nálunk, hogy az egykori szocialista nagyvárosokban az innovációt tették kulcskérdéssé.- Nekem olyannak tűnik ez, mint mikor régen a dalárdákban azt mondták: mindenki tercel- jen! A gond csak az, hogy ha mindenki tercel, akkor nincs tere, csak mindenki ugyanazt a hangot énekli három hanggal arrébb. Tarnóczi László A Magyar Demokrata Néppárt elnöke Salgótarjánban Mennyit ér egy madár, ha védett? Egy lőtt bagoly kálváriája” Csaknem négy hónapja annak, hogy hatályába lépett a természet védelméről szóló törvény. Mint más jogszabályok esetében, az átlagember ennek sem ismerheti minden kötelezettségét, de ez nem mentesíti, ha netán szabálysértést követ el. Az említett törvény - többek között - azt is tartalmazza, hogy mi tartozik a bejelentési kötelezettségek közé. De kevesen tudják mit, kinek, hogyan kell jelenteni. A pontos cím, telefonszám meg főleg ismeretlen. Ezt támasztja alá az alábbi eset is, amely Endrefalván történt. Fülesbagoly a hóban A templomkert egyik terebélyes tölgyfájának a tövében egy menekülésképtelen, de még élő baglyot fedeztek fel a gyerekek, tanácstalanok voltak, nem tudták, mit cselekedjenek. Szerencsére a természetvédelmi érzületű vállalkozó, Józsa Zoltán pártfogásába vette a sérült madarat abban bízva, hogy eteti, aztán majd szabadjára engedi. De miután tudta, hogy a bagolyfélék védett madarak, a történteket a polgármesternek is jelentette. A többdiplomás községvezető -ráadásul mint környezetvédő szakmérnök is - mindenképpen a madár megbízható védelmét látta célszerűnek. Mint korábban tette a „templomtoronyi gyöngybaglyok” védelme esetén, most is a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Csoportjának jelezte az esetet és tolmácsolta a kérést.- Sajnos a madár közben kimúlt, de a tetemét nem dobtuk el, hanem preparáltattuk - mondja Józsa Zoltán.-Ezáltal lett ismert az a tény, hogy a madarat légfegyverrel lőtték meg - utal a korábbi találgatások, feltevések valódiatlanságára. • Szabálysértések Az eddigiekből kitűnik, hogy van egy lőfegyverrel elkövetett szabálysértés, egy védett madár lelövésének a ténye, a védett madár preparálásának a kötelező bejelentési, engedélyeztetési szabályainak a megsértése. De az utóbbitól ebben az esetben tekintsünk el, más okból is. Józsa Zoltánné gyermekgondozási segélyen lévő feleség, pedagógus. Azt szeretné, ha a preparált madár oktatási célokat is szolgálna. Ha máskor nem, minden év május 10-én, a madarak és fák napja keretében szervezett természetvédelmi iskolai napon. Magas eszmei érték Igazán most sajnálják a korábbi hasonló eset lehetőségének az elmulasztását. Az elmúlt évben egy gólyamama esett áldozatul. Rövidzárlatot okozott a légvezetéken és a madárhoz méltatlanul bántak a tetemével a mellette elhaladók. Mire tudomást szereztek róla, már nem lehetett preparálni. A mostani bagoly, ha élettelenül is, a többi bagoly védelmét szolgálja. Eszmei értéke ötvenezer forint.- Rácz András
