Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-16 / 88. szám
6. oldal Gazdaság 1997. április 16., szerda Bankfiók a határon. Az olasz-magyar-spanyol érdekeltségű Inter-Európa Bank Rt. megnyitotta a záhonyi különleges gazdasági vállalkozói övezet első pénzintézeti kirendeltségét Tuzséron. A bankfiók teljes körű pénzügyi szolgáltatása közül kiemelkedik az exportüzletek nemzetközi finanszírozása. A szállítóknak lehetőséget kínálnak a közvetlen vámbefizetésre is. Deficitben nincs hiány. A központi költségvetés hiánya márciusban mintegy 67 milliárd forint volt. Ezzel a deficit az első negyedévben alig haladja meg a 113 milliárd forintot. Az év egészére vonatkozóan tartható lesz a 18 százalékos átlagos infláció, mert a fogyasztói árak növekedésének lassú lemorzsolódása várható - hangsúlyozta László Csaba, a pénzügyi tárca szóvivője. Befehtetóvédelmi Alap. Megalakult hétfőn a Befektetővédelmi Alap, amely az 1996. évi CXI. törvény !c' 174 paragrafusa alap- j ezdi meg működését. A, ap igazgatósága meg- kez .e a szabályzatok megáll, otását. Az MNB hivatalos devizaárfolyt unal (1 egységre, forintban) Angol font 294,40 Francia frank 31,11 Japán jen (100) 143,62 Német márka 104,67 Olasz líra (1000) 106,39 Osztrák schilling 14,87 Svájci frank 123,32 USA-dollár 181,15 ECU 204,74 Bevezetik Magyarországon a vagyonbevallási, illetve a vagyonadót? / Érdekes meggazdagodások Lesz-e vagyonadó vagy sem? Újra ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt. Az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt is felvetődött a téma. Sem a kormánypártok, sem az ellenzék soraiban nincs egységes álláspont ebben a kérdésben. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára (MSZP) szerint idővel szükség lenne rá, mivel Magyarországon a vagyonok egy része adózatlan jövedelmekből keletkezett, míg a másik kormányzó párt, az SZDSZ gazdasági szakértője szerint a vagyonadó bevezetésével kapcsolatos elképzelések csupán egyes köztisztviselők „írói munkásságának” részei. A koalíciós kormány programjában ugyanis ilyesmi nem szerepel. A Pénzügyminisztérium sajtófőnöke szerint a tárcánál pillanatnyilag semmiféle előkészítő munkálatok nem folynak e téren. Akik mégis a vagyonadó pártján állnak, azzal érvelnek, hogy az utóbbi években igen „érdekes” vagyongyarapodások tapasztalhatók. Ezek egy részének „származását” törvényes, jogi eszközökkel nem lehet megkérdőjelezni, viszont nyilvánvalóan adózatlan jövedelmekre épülnek. Ezért gondoltak arra, hogy az igazságosabb közteherviselés érdekében egy vagyonbevallási rendszer támpontot jelenthetne ahhoz, hogy a jövőben keletkezett gyarapodások adóját megfizettethessék. A témával foglalkozó szakértők szerint a visszaélések „forrásai” állami pénzek. A privatizáció, a konszolidáció, a központi alapok felhasználása, az intézmények működtetése közben előforduló pénzügyi, elszámolási tévedések „meglepő módon” mindig az állami kasz- sza kárára történnek. Előfordult például, hogy valaki a privatizáció során egymillió forintért jutott olyan vagyontárgyhoz, amit aztán fél éven belül 30 millióért értékesített. A sok kibúvó mellett az árvitákban még a bíróságok sem vállalnak állásfoglalást. Pedig a demokratikus jogállamokban az állami pénzek elherdálásáért kemény árat fizetnek a felelősök. Rövid időn belül három olasz miniszterelnök, egy délkoreai államfő és a NATO egykori főtitkára veszítette el hivatalát ilyesmi miatt. Magyarországon egyetlen látványos eljárás indult hasonló ügyben, de a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány felhasználásával kapcsolatos visszaélések felelőseiről még ma sem tud a közvélemény. A vagyonadó bevezetésének hívei úgy érzik, az elgondolással szemben felhozott kifogások többsége nem konstruktív jellegű, könnyen visszavezethető érdeksérelmekre. Pedig a hírek szerint már Oroszországban is elrendelték a köztisztviselők teljes vagyonbevallását. A technikai részletek kidolgozását természetesen a pénzügyi, adóügyi szakemberekre bíznák. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alelnöke:-Nagy érdeklődéssel olvasom a vagyonbevallással, a vagyonadó-bevezetéssel kapcsolatos sajtóhíreket, ugyanis erre •vonatkozó hivatalos előkészületek a Pénzügyminisztériumban egyenlőre nincsenek. Újabb adó bevezetését tudtommal egyébként sem tervezik. Az egyszeri vagyonbe- vallás elrendelése politikai döntésen múlik. Viszont félő, hogy ezt is alkotmányellenesnek minősítenék éppúgy, mint a korábban tervezett általános vagyonnyilatkozatot. Az egyszeri, önkéntes bevallásban sem igazán hiszek, mert ha valaki eddig nem fizetett valami után adót, akkor ezután sem fogja önként megtenni. Az APEH alelnöke szerint ugyanakkor az egységes vagyonadó bevezetése sem időszerű. Ausztriában például két éve, hogy megszüntették ezt az adóformát, mert a beszedéssel járó költségeket sem fedezték a bevételek. A vagyonadónak csupán politikai, prezentációs célja van ott, ahol a társadalom szélesebb rétegei előtt bizonyítani kívánják: lám a gazdagok jobban részt vesznek a közteherviselésben. Magyarországon egyébként működnek bizonyos vagyonadóelemek. Ilyen a gépjárműadó, amit akkor is fizetni kell, ha a kocsi a garázsban áll. Vagy az ingatlanadó, amit ma már egyre kevesebb önkormányzat vet ki az adókkal amúgy is túlterhelt társadalmunkban. Az ingatlanok adóztatása pedig nemcsak a nyilvántartási, hanem az egységes értékelési rendszer hiánya miatt is ma még nehézkes. Vámosi-Nagy véleménye szerint egy most bevezetendő vagyonadó óriási hiba lenne. Visszaverné a vállalkozásokkal kapcsolatos beruházásokat, az amúgy is gyér lakásépítést és arra ösztönözné az embereket, hogy feléljék vagy elrejtsék jövedelmüket. N. Zs. Megsínylik a fák a fagyokat Április 14-e hidegrekordot hozott: az ország több részén a hajnali órákban mínusz 7 fokot mutatott a hőmérő. A példátlanul zord tavaszi időjárást nehezen viseli a növényzet. A természet mostanában kellemetlen tréfát űz velünk - mondja Stollár András agro- meteorológus. Enyhe és meleg márciust hozott, április viszont - a hőmérséklet alakulását tekintve - vetekszik a téli hónapokkal. A hideget a korán érő gyümölcsfák virágai máris megszenvedték. A mandula-, a korai őszibarack-, a kajszi- barack- és a cseresznyefák virágai máris lefagytak. Ezekből a gyümölcsökből tehát nagyon keveset fogyaszthatunk majd az idén, föltehetően csak a zárt kertekben és egyéb védett helyeken lévő fák termése fog beérni. Azok a fák és bokrok viszont, amelyek még nem bontották ki virágaikat, alig sínylették meg a hideget, remélhetőleg át is vészelik azt. Hasonló a helyzet a különböző mezőgazdasági terményekkel: a tavaszi gabonák, a zöldségfélék, biológiai adottságuknál fogva, nem szenvedtek a hidegtől, a borsó például mínusz 10 fokot is elvisel. A fagy ellen sajnos nincs igazi védelem - mondja az agrometeorológus. Sokan ugyan esküsznek a füstölésre, de alkalmazása nagyobb területeken gyakorlatilag megoldhatatlan. Hatásfoka is kérdéses, mert a komolyabb fagyok „nyilai” áthatolnak a füstpajzson. (koós) Biztosítás befektetéssel A Nyugat-Európában már elterjedt biztosítási forma, amelyben egyszerre több értékpapír között választhat az ügyfél, ma már nálunk sem ismeretlen. Nyugodt öregségünkre gondolva olyan életbiztosítást köthetünk, amely egyesíti a részvények és a kötvények előnyeit is. Amikor a holland anyavállalatot és az ING-csoportot maga mögött tudó Nationale- Nederlanden Biztosító 1991 - ben kaput nyitott Magyarországra, a Student biztosítással rukkolt elő. S első volt a piacon az úgynevezett Rettegett Betegségek Biztosítása is. A hagyományos biztosítási forma most kiegészül: megtakarított pénzünk bizonyos részét általunk kiválasztott kötvénybe vagy részvénybe fektethetjük. Vegyes befektetési forma is létezik. A kötvények kockázata kisebb, ám ennek megfelelően kisebb a hozamuk is - szemben a részvényekkel - állítja Dr. Bordás György, az NN elnöke. A holland cég vidéki ügyfeleinek száma folyamatosan nő, ma már többen is vannak, mint a fővárosiak. Az új befektetési forma elsősorban nekik kedvez - véli az elnök, akitől megtudtuk, továbbra is a felső középréteget célozzák meg, s főként a magasabb jövedelműekre számítanak. Csernyánszki Judit Hatékony kormányzati támogatás nélkül Nógrád gazdasága nem lesz képes önmaga talpra állni * Átalakulás: csapdák és következmények A kilencvenes évek elején megkezdődött gazdasági átalakulás súlyos válsággal párosult. A bajokat tetézte, hogy az állam- háztartás egyensúlya az 1994. évben erősen megbillent, a gazdaság szanálása elkerülhetetlenné vált. A kormány haladéktalanul intézkedett: elfogadta a Világbank javaslatait is figyelembe vevő, megszorító intézkedéseket tartalmazó, azóta elhí- resült, ún. Bokros csomagot. A kényszer szülte döntésnek jószerivel csak egyetlen szépséghibája volt: egyszerűen sem-"" mibe vette a lakosság teherbíró képességét. Világbanki diktátum? A rendkívül kemény megszorító intézkedések bevezetése egy magát szociálisan érzékenynek valló kormánytól szinte érthetetlen lenne, ha „csupán” egyensúlyzavarokról tudnánk, amelyek az államháztartásban, illetve a külkereskedelemben mutatkoztak meg, jóllehet ez volt a hivatalos indoklás. Aztán kiderült, hogy legalább ilyen szerepet játszott a döntésben a nemzetközi pénzügyi szervezetek felé való valamilyen fajta elkötelezettségünk, illetve bizonyos függőségünk. Ez legalább olyan csapdahelyzet, állítja néhány ellenzéki szakértő, mint a gazdaság egyensúlyi zavarai. (A gyes, gyed, gyet „eltörlését” állítólag a Világbank indítványozta.) Persze a döntéshez kellett egy olyan - feltehetően szociálisan teljesen érzéketlen - ember, mint a kiváló bankszakértő hírében álló Bokros Lajos. Ezért is mondták egyes ellenzékiek, hogy nálunk a bankok diktatúrája váltotta fel a tankok diktatúráját, persze erre a kormány nem figyelhetett, dőre szöveg ez csak. Hogy végül mégis bevezetésre kerülhetett a Bokroscsomag, annak az is oka lehetett, hogy hatásvizsgálat bizo- nyára csak az egyensúlyalakulásra készült, s az életkörülményekre nem, de a csomag gazdája nem akarta elvenni a munkaügyi, meg a népjóléti miniszter kenyerét. (Istenem, mégiscsak rendes ember ő.) A nemzetközi pénzügyi szakemberek azt is mondták, hogy 5 év alatt nem történt itt semmi, ami persze már csak azért sem igaz, mert az Antall- kormány - ha az életszínvonalat nem is tudta javítani, sőt - óriási költségeket vállalt fel az átalakulás érdekében, ezért is jutott többek között nehézhelyzetbe a gazdaság. Ráadásul a „világbankiak” még mindig „túlfogyasztásról” is beszéltek, ami igaz lehetett a Kádár-rendszer egyes éveiben, de, nem a ’90-es évek elején. Tovább a bokros! úton A gazdasági visszaesést jól mutatja, hogy 1989 és 1995 között a GDP mintegy 20 “fokai visszaesett, a reálkeresetek 22-23 %-kal csökkentek, a munkanélküliségi ráta elérte - az időszak közepe táján - a 13 “fo-ot is. (Nógrád megye minden gazdasági mutatója súlyosabb helyzetről árulkodik az időszak minden egyes évében). Hogyan lehet ebben a helyzetben túlfogyasztásról beszélni? Inkább arról van szó, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap kibicei olyan valamit szorgalmaztak nálunk, amit saját országaikban soha nem javasolhattak volna. Nem is tennének ilyet, mert szembe kerülnének a polgári demokrácia logikájával, feltételeivel. Az előzőek alapján az ember arra is következtethet, mintha ez a kormány elvesztette volna önállóságát is. Nem annyira a koalíciós partnerek tartják fogva egymást, még csak nem is az ellenzék nyomásának enged a kabinet, inkább úgy tűnik, hogy a nemzetközi pénzvilág csapdájába került. Persze nem könnyű a helyzete, az is nyilvánvaló, hogy a stabilizációról nem akar lemondani, ezért nem adja fel megszorító, restriktiv pénzügypolitikáját sem, legalábbis erre utal, hogy -ha késleltetetten is- az a bizonyos csomag végigvitele sem került le a napirendről. Itt volt ugyebár ez év elején ez a soha nem tapasztalt „árhullám”. A kormány gyakorlata nem tér el a mintának tekintett nyugati pénzpolitikai ideológiák tételeitől. Gyógyítható-e Nógrád ? Az sem mellékes és bizonyára csak néhány - abszolút hozzá nem értő - közgazda számára felfoghatatlan, hogy a NATO- hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás is fontosabbnak tűnik, mint a növekedés feltételeinek megteremtésére és az életkörülmények javítására irányuló törekvés. Hát, ez a „nagy” helyzet?! És, hogy mi a valóság a megyében? Az, hogy a magyar gazdaság egészén belül egyes körzetek még az átlagostól is hátrányosabb helyzetbe kerültek, ilyen az észak-magyarországi is, Nógrád pedig ide tartozik. Persze a megye bajai már az átalakulást megelőző időkből diagnosztizálhatok (elavult iparszerkezet stb.), a ’90-es évektől „csak” súlyosabbá váltak. Az ipari és a mezőgazda- sági termelés nagyságrendekkel esett vissza, jó nevű vállalatok sora ment tönkre, a munkanélküliség aránya az egyik legmagasabb - ráadásul igen makacsnak bizonyulva - a megyék között. Csoda-é, ha a megyei termékkibocsátás elképesztő méretekben csökkent, az egy főre jutó GDP szintén az egyik legalacsonyabb megyei mutató. Nyomasztó helyzetre utal az is, hogy a legtöbb gazdaságtatisztikai és szociálpolitikai, egészségügyi stb. mérőszám rosszabb az országos átlagnál. Kényszervállalkozások Ami a napjainkban működő gazdasági szervezeteket illeti (csaknem 12 ezer), közülük igen sok még az átalakulás kínjait szenvedi, az újonnan alakultak egy része kényszervállalkozás, fejük felett állandóan ott lóg Demoklesz kardja. Szerencsére vannak már eredményes és sikeres vállalkozások, egy részük vegyes vállalkozás, amelyek a jövőt és a kilábalást jelenthetik. Ám, hogy miként gyógyítható a már-már idült beteg Nógrád, és milyen terápia szükségeltetik, abban nagyon is megoszlanak még a „specialisták” véleményei is. Legtöbben a vállalkozások felfuttatásának és eredményes működésének mindenhatóságára esküsznek. Sokan ezt első kézből kontrázzák azzal, hogy a megye nem elég vállalkozásbarát, nem vonzó a befektetők, kiváltképp a külföldi tőke számára, a működő vállalkozások többsége - megfelelő állami és önkormányzati támogatás hiányában- sem lesz képes „kinőni” önmagát. Nincs tovább álmodozás Még a helyzet megítélésében sem egyeznek meg a szakértői vélemények. Egyesek szerint „megállt a nógrádi gazdaság zuhanása”, mások úgy vélik, hogy az ön- kormányzatok példádul „igazából azt sem látják tisztán, hogy az alagút melyik vége van közelebb”. Egy dologban talán közelednek az álláspontok - és Nógrád megyében már ez sem semmi -, nevezetesen abban, hogy az álmodozások kora lejárt, széles körű összefogásra és piacképes ötletekre van szükség: példamutató lehet e tekintetben Salgótarján polgármestere és a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke által a közelmúltban aláírt - együttműködést célzó - megállapodás. No, és még valamire szüksége van a megyének: az eddiginél hatékonyabb kormányzati támogatásra, mert e nélkül a beteg aligha tud talpra állni. Baráthi Ottó Vasút-villamosítás A MÁV három vonalának villamosítására létrejött koncesszió finanszírozásáról írtak alá hitel- szerződést Budapesten. A Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) közösen a Bayerische Landesbankkal 283 millió német márka (28,5 milliárd forint) értékű hitelt nyújt az olasz-magyar vasút- villamosítási koncessziós társaságnak, a Viacom Rt.-nek. A szerződésre a magyar kormány vállalt garanciát. A KfW ezzel a projekttel együtt már összesen kétmilliárd márka hitellel vesz részt Magyarország modernizációs folyamatában, s ebből az összegből 600 millió német márkát a bank saját kockázatára hitelez. A Viacom Rt. tulajdonosa 51 százalékban a Compagnia Generale Construzioni S. p. a., 20 százalékban a MÁV Rt., továbbá a szintén olasz érdekeltségű Eli- oplan Kft. és a Mogürt-Trans- commerce Kft. A koncesszió lényege, hogy a Vicom Rt. beszerzi a Rákospalota-Vácrátót, a Balatonszentgyörgy-Murake- resztúr és a Székesfehérvár- Szombathely vasútvonalakon a villamos vontatáshoz szükséges berendezéseket, majd a vonal használói a dízel- és villamos vontatás közötti megtakarításból térítik a koncessziós díjat. A munka kivitelezője a Siemens Rt. Felújítják a biztosító-berendezéseket, az állomások térvilágítását és új kommunikációs berendezéseket létesítenek mintegy három év alatt. A villamosítást gazdasági szempontok indokolják, de a munkálatok elvégzését sürgeti az is, hogy míg Nyugat-Európában a vasútvonalak 55 százaléka villamosított, Magyarországon ez az arány nem éri el a 30 százalékot. A tervek szerint 2010-ig sok-sok kilométernyi vasútvonalat kellene villamosítani.
