Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

Megyei Körkép Utazás '97: ülünk és kihűlünk - A buszpark cseréje már csak száz évig tart... Tengelytörött közlekedés Ülünk a vonaton. Ülünk és né­zünk. Látunk viharvert állo­mást, telehintve szeméttel, lá­tunk kifosztott kocsikat, vete­rán mozdonyokat; az országú­ton sáros, öreg buszokat, meg- roggyanva, túlzsúfolva. Nógrád megye vasúti és közúti jármű­parkja az elmúlt hét évben az országos átlagnál is nagyobb mértékben csökkent, a még meglévő buszok, mozdonyok, személykocsik állapota pedig néha már több, mint ijesztő. Rövid- és középtávon egyelőre sem a Nógrád Volán, sem a MÁV nem ígér semmi jót: a fej­lesztéshez néhol a szándék, né­hol a tehetség, közös gondként, mindkét cégnél pedig a pénz hiányzik. Hatvan, Vontatási Főnökség. Pár hete még úgy volt, hogy az évet kirendeltségként fejezi be, kevesebb feladattal, kevesebb emberrel. A megye keleti részét kiszol­gáló fűtőház azonban most már biztonságban érezheti magát: ma­rad az önállóság, marad minden mozdony, személykocsi, és ma­radnak a szerelők is, akiket egyébként sem lehetne sokáig nélkülözni. Munka ugyanis bő­ven van. Győz a gőz? Április elsején, egy átlagos mun­kanapon az elvileg meglévő M 41-es mozdonyok közül egy tel­jes felújításon Szolnokon volt, egy főtengelytörés miatt a mű­helyben állt (és áll is még egy pár hónapig), egynél pedig vízfolyást észleltek, így ezt sem engedhet­ték forgalomba. Hiába van tehát Hatvanban hét korszerű, villamos fűtésre alkalmas mozdony, ebből naponta legfeljebb négy-öt hasz­nálható. Ahhoz, hogy ne legyen fennakadás, legalább tíz ilyen gép kellene. ígéret volt is rá: amikor az esztergomi vonalra motorkocsikat vittek, rengeteg mozdony felszabadult - ám Hat­vanba végül csak kettő jutott. Pótolni persze lehet - de csak gőzfűtéses (M 40-es) gépekből: ezek kivonását már két éve meg­ígérték, ennek ellenére még ma is van olyan szerelvényforduló, ami ilyen mozdony(ok)ra épül. S bár e gépek javítása jóval olcsóbb, mint az érzékenyebb, s éppen ezért állandóan foghíjas M 41-es állományé, vasúton belül köztu­dott, hogy a gőzfűtésnek vége, a harmincéves kazánokhoz lassan már alkatrészt sem lehet szerezni. Bartha László vontatási főnök­kel porosodó mozdonyok, félretolt kocsik között ballagunk. Nem egy már évek óta javításra vár, a többi csak néhány hónapja állt le. A legú­jabb „szerzemény” egy Szlovákiá­ban járt M 41-es - főtengelyét tör­ték odaát. A pótlás belekerül vagy hat-nyolc millióba, ha nagy szeren­cséje lesz a fűtőháznak, talán már nyáron bejut egy műhelybe a gép. Szemét világ (Mostanában egyébként ez a sze­rencse gyakran éri őket: egy mozdonyt már teljesen felújítot­tak Szolnokon - Eurofima-hilel- ből - egyet most csinálnak, egy meg valamikor a nyár elején megy le a Tisza-partra. Ilyen so­rozatra már régen volt példa Hat­vanban.) A személykocsik két vágányon állnak, az egyiken tisztítják, a másikon javítják őket. Mindkét művelet hosszú, időigényes - és alapjában véve teljesen fölösle­ges. Most például megjöttek a vezérlőkocsik a Nyugatiból, az egyiken extra méretű graffiti virít - akik küldték, már nem törődtek vele: majd Hatvanban levakarják, ha nem tetszik. Kilencvenezer fo­rint egy fényezés. Az út a karbantartó vágánynál lassan véget ér. Kintről itt is min­den csendes, bent viszont még ott van a legutóbbi diszkó összes em­léke: a padlón két kiló naprafor­gómag, néhány kólásdoboz, ar­rébb összetört étkezőasztal, be­zúzott WC-kagyló, az üléseken felirat: Prodigy. Csodagyerek. *** Ha van kétszáz öreg buszom, beszerzésre nulla forintom, az ál­lam pedig évente két busz cseré­jére ad pénzt, akkor hány év alatt újul meg a teljes járműparkom? A Nógrád Volán egyik leg­gyakrabban citált találós kérdését érdemes nem végiggondolni - ha valaki mégis megteszi, akkor könnyen lehet, hogy e cikk fel­eiméhez hasonló következtetésre jut. A számtanpéldát - és hátterét - Gajdár Géza, a cég műszaki üzletág-igazgatója tette köz­kinccsé.-Az országban kevés Volán­vállalat büszkélkedhet ilyen öreg buszokkal. Különösen a helyközi járatok értek meg a cserére. Egyetért?- Nagy vitának nincs helye, a járműpark tényleg el van öre­gedve. A közlekedés gerincét al­kotó Ikarus 266-osok átlagélet- kora 11, míg a csuklósoké hét év. A 216 buszból mindössze tizen­hat nevezhető újnak.- Az okok?-A viteldíjak - akármilyen magasnak is tartják őket - nem tartalmaznak fejlesztési hánya­dot, csak az üzemeltetés költsé­geit fedezik. Az államtól pedig az eladott jegyek után kapjuk a fo­gyasztói árkiegészítést, pedig ha egy busz hatvan utassal megy be a faluba, nem sokkal több gázolaj fogy, mint amikor két utas ül fel. Az egyik fő ok tehát Nógrád ap­rófalvas település-szerkezete. A másik: amikor a vegyes pro­filú Volán átalakult autóbusz­közlekedési részvénytársasággá, jelentős adósságot hozott magá­val, s a törlesztést még ma is nyögjük. Saját erőből nem tu­dunk buszokat venni, hitel kel­lene, ám újabb pénzügyi terheket most nem tudunk magunkra vál­lalni. Az egyetlen lehetőség az autó­busz-rekonstrukciós alap, amiből idén két, igen szerény kivitelű au­tóbuszt tudunk vásárolni, 53 mil­lió forint értékben. Együtt, egy másért-A salgótarjáni MALÉV-bu­szokat annak idején úgy vették, hogy négy évig futnak. A határidő idén lejár .. .- Valóban, cserélni kellene őket - s valószínűleg ismét hasz­nált buszokra.-A járművek többsége ugyan tíz-tizenöt éve készült, de maga a konstrukció még a hetvenes évek­ből maradt meg. Talán ezért is sok a panasz - például - a fű­tésre.- Minden buszon van olaj­kályha, a motor hulladékhőjét is fel lehet használni, a fűtési sze­zonban pedig pluszgázolaj-fel- használást is engedélyezünk. Meghibásodás persze előfordul­hat, de a fűtés (vagy nem fűtés) mindig a sofőr döntésén múlik. Egyébként a buszok 90 százaléka általában forgalomképes, tehát ennyi tudja elhagyni a garázst reggelenként. A maradék tíz szá­zalék hiánya még nem okoz fennakadást a közlekedésben.-Ha tíz százaléknál nagyobb ez az arány, azt már megérzik az utasok?- Előfordulhat. A helyzet az, hogy a járművek többségét hat évre tervezték, ám majdnem két­szer annyi ideje (11 éve) vannak üzemben. Nagyon sok szellemi és még több fizikai munka van a mögött, hogy ezek a buszok egy­általán még fumak az utakon. *** Még az idén ötven, EuroCity-vo- natokhoz szánt kocsit kap a MÁV, közelebbről a Keleti pá­lyaudvar, az ország egyik legna­gyobb és leginkább használt ál­lomása. Jelenleg itt randevúzik szinte egész Európa járműparkja, több tucat EC-, 1C-, és gyorsvo- nati kocsi, számtalan személyvo- nati vagon és villamos motorko­csi, a mozdonyokról nem is be­szélve. Európa Messze van A túlzsúfolt pályaudvar több vagont nem tud befogadni, az újakat viszont csak itt lehet el­helyezni. így aztán a „szimpla” gyorsvonati kocsik vidékre ke­rülnek, tisztításuk, javításuk pedig az eddiginél is alacso­nyabb színvonalra süllyed. Nem kivétel a salgótaijáni fővonal sem: a most futó kocsik ugyan mind nemzetközi forga­lomra készültek, így az átlagos­nál is szigorúbb előírások vonat­koznak rájuk - ám egy részük a legkeményebb télben is állan­dóan jéghideg volt. Júniustól az egyik nemzetközi gyorsot visz- szaminősítik belföldi sebesvo­nattá. Elképzelni is rossz, milye­nek lesznek majd a vagonok. Az igazi baj persze nem a mű­szaki állapot, hanem a szemlélet. A vasút most még csak InterCity- ben és EuroCity-ben méri a jövőt - pedig már látszik, hogy kár volt leírni a gyors- és sebesvonatokat, a mellékvonalakat, kár volt be­zárni a fűtőházakat, eladni a ko­csikat, beolvasztani a mozdonyo­kat. Talán még eljön az idő, ami­kor mindezt a MÁV-nál is belát­ják, s végre elkezdődik a vasút valódi reneszánsza. Mi addig is várunk - és (hű)üliink a vonaton... Soós József 1997. április 16., szerda Pályázat óvodáknak óvniatermészetet ! Az óvodás korú gyermekek környezet- és természetvé­delmi ismereteinek bővíté­sét, tudatosítását szolgáló módszerek és eszközök al­kalmazását célozza az a pá­lyázat, amelyet a Nógrád Környezet- és Természet- védelemért Alapítvány írt. Cél, hogy az óvodai környe­zet minél több lehetőséget adjon a legfogékonyabb korban lévő gyermekek számára, a természet megismerése, megszerelése és megvédése érdekében. Adjon kapaszkodót, nyújt­son példát a tágabb és sző­kébb környezet ellen ható fogyasztói szokások kiala­kulásával szemben. Az alapítvány szerény eszközeit szeretné az óvo­dák számára hasznossá tenni. Olyan pályamunkákat várnak, amelyek a fenti cé­lokat óvodai keretek között a legjobb megoldásokkal, módszerekkel, és eszközök­kel valósítják meg. A pályázatokat a Balas­sagyarmati Városi Önkor­mányzat, Rákóczi fejedelem u. 12. sz. alá kell küldeni. A borítékra szerepeljen: Kör­nyezetvédelmi alapítvány. Beküldési határidő: ápri­lis 30. Iskolagaléria Salgótarján - A Kodály Zoltán Általános Iskola galériájában április 17-én, csütörtökön 9.30 órakor rendezik meg Vargáné Kővári Katalin amatőr képző­művész kiállítását. Megnyitja: Szilágyi László tanár. A tárlat munkanapokon 8-tól 18 óráig tekinthető meg. Ismerkedés egy francia „rajztechnikával” Náddal rajzolt képek Gedeon Hajnalka középisko­lai művésztanár kiállítása nyüt a napokban a ságújfalui Iskolában. A kepek eredeti technikával készültek, ezért a művész időt szakított arra is, hogy a gyermekeket megis­mertesse F ranciaot szagból , Jiozott” módszerével. Már maga a technika neve is furcsa: croquies (ejtsd: kroki). A tustintával rajzolt alkotások úgy születnek, hogy a nádszálat ferdén elvágják, a tintába mártják, és ezzel raj­zolnak papírra. A gyermekek nagy lelkesedéssel tanulták a kezdetben furcsa rajzmód­szert, estére elmondhatták: krokiból profik vagyunk! Nógrádiból ketten az országos fordulóban If jú földrajztudorok Salgótarjánban, a Petőfi Sán­dor Iskolában tartották a Te­leki Pál országos földrajz-föld­tan verseny megyei döntőjét a megyei pedagógiai intézet szervezésében. A döntőn 28 hetedik és 25 nyolcadik osztályos tanuló vett részt, képviselve 32 megyei ál­talános iskolát. A hetedikesek versenyében első helyezést Bu­dai Péter, a bátonyterenyei Kossuth iskola tanulója ért el, második lett a Beszterce-lakó- telepi iskola tanulója, Babják Péter, harmadik helyezett holt­versenyben Győri Zoltán, a szécsényi Körösi Csorna gim­názium tanulója és Kása Ger­gely, a rétsági iskola tanulója. A nyolcadikosok versenyében holtversenyben első helyezett Mosonyi Katalin, a nagyoroszi iskolából, és Hellenpach Ta­más. a nógrádkövesdi iskolából. Második lett Hochvárt Eszter Rétságról, harmadik Mészáros Dániel a pásztói Dózsa iskolá­ból és Sípos Bernadett Mátra- mindszentről. Az országos for­dulóba Mosonyi Katalin és Bu­dai Péter jutott. Baglyasalja Barátainak Köre: emberi kapcsolatok, hagyományőrzés és -teremtés Környezetükért, önmagukért dolgoznak Hogyan, milyen eredménnyel vette az első akadályokat, meny­nyire sikeres hónapokat hagyott maga mögött, és mire készül az idén Baglyasalja Barátainak Köré? Horváth Lászlóval, a civil szerveződés elnökével beszélgettünk az évet záró közgyűlés után. Óvni az értékeket magukat, hanem Baglyasalján is. héz helyzetben lévő családok ajándékozásánál is. Részt vet­tünk a lakossági fórum szerve­zésében, amelyen Salgótarján országgyűlési képviselője és a városi önkormányzat vezetői találkoztak a baglyasiakkal. felkutatni minden lehetőséget, így többek között megvizsgál­juk azt is, hogyan hozhatnánk létre egy alapítványt Baglya- sért. Füzetsorozat-Annak idején az alakuló köz­gyűlés megjelölte az elérendő célokat. Am az élet új kérdése­ket is felvetett, hogyan rangso­roltak közöttük?-Egy év van mögöttünk az alakulás óta. Mindvégig arra tö­rekedtünk - és ezt tesszük a to­vábbiakban is -, hogy feltáljuk a hajdani bányásztelepülés tár­sadalmi, kulturális értékeit, ápoljuk, őrizzük hagyományait, lehetőséget teremtsünk a ki- sebb-nagyobb közösségek, em­beri kapcsolatok szélesítésére.- Baglyasalján több mint 1700 ember él, harmaduk nyugdíjas, meglehetősen sze­rény körülmények között. Igyekszünk könnyíteni helyze­tükön, ahogy tudunk. Mint ahogy azon is gondolkodunk, hogyan lehetne összefogni a fiatalokat, javítani, oktatásuk, művelődésük feltételein. Ter­mészetesen nem feledkezhe­tünk el arról sem, hogy jelentős azok száma, akik néhány éve települtek ide.- Jó volna, ha nemcsak laká­suk falai között éreznék otthon — Hogyan, milyen módsze­rekkel láttak munkához?- Valamennyi rendezvényünk érdeklődésre, támogatásra talált a lakosság körében. Már a kez­det kezdetén kapcsolatot keres­tünk és találtunk a helyi társa­dalmi és civil szervezetekkel, a salgótarjáni önkormányzattal, a bányásznyugdíjasok szakszer­vezetével. Azt gondolom, köl­csönösen és eredményesen se­gítettük egymás munkáját. Bányásznap Is Ennek jegyében rendeztük meg tavaly a baglyasi napok után a bányásznapot is. A városi zene­iskola művésztanárainak köz­reműködésével pedig sikeres karácsonyköszöntő orgona- hangversenyt tartottunk a temp­lomban. A hetven éven felüli nyugdíjasokat - mintegy százötvenen vannak ilyenek a településen — ünnepi műsorral, ajándékcsomagokkal köszön­töttük karácsony előtt. A Vö­röskereszttel és a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálattal fogtunk össze éppúgy, mint ahogy a ne­Figyelem a fiatalokra- Gondolom, az újabb esztendő múltán sem lesz szerényebb a baráti kör számadása.- Erről már gondoskodott a közgyűlés, amely elfogadta programunkat. Kibővült a kör vezetősége is, örömteli, hogy főként fiatalok vállaltak mun­kát benne. Ezt azért tartom fon­tosnak, mert ebben az évben külön gondot fordítunk a fiata­lokra. így a hétközi diákotthon lakóira, valamint azokra, akik a város valamelyik középiskolá­jában tanulnak. Részvételükkel fórumot tervezünk, és azt, hogy pályázatunkkal részt veszünk a teleház-programban. Ha sikerül nyernünk, olyan fiatalok is in­formatikai, számítástechnikai ismereteket, gyakorlatot sze­rezhetnek, akik eddig csak messziről csodálták ezeket a gépeket.- Bár anyagi forrásaink sze­rények, hiszen a tagdíjak mel­lett csak a bányászszakszerve­zet támogatásával számolhat­tunk eddig. Ezért igyekszünk — S mi van még a tarsolyban?- Természetesen folytatjuk a hagyománymentést is. Az idén is megszervezzük a baglyasi napok rendezvénysorozatát. Megemlékezünk a településen élt Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész születésé­nek századik évfordulójáról. Végleges helyére kerül a bá­nyászemlékmű és táblával tisz­telgünk a második világháború baglyasi áldozatainak emléke előtt.- Az értékmentést szolgálja az a füzetsorozat is, amelyben a hétszázötven éves település, a százötven éves bányászkodás történetét dolgozzuk fel, adjuk közre, reményeink szerint még ebben az esztendőben. De fel­dolgozásra kerül az iskola tör­ténete éppúgy, mint a kaszinóé, vagy a sporté. Megkeresünk olyan férfiakat, asszonyokat is, akik Baglyason születtek, itt él­tek, élnek ma is. Visszaemléke­zéseik minden bizonnyal érté­kes gyűjteménye lesz a soro­zatnak. V. G. Együttműködik a könyvtár és a település - Művészeti szolgáltatóprogram falvakban „Körül az apróság vidám mese mellett” A salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár megyei szolgáltató­program-sorozatának keretében április 17-én 9 órakor a bámai művelődési házban „Kicsi va­gyon én” címmel Eczl Margit és Vitai Ildikó előadóművész lép fel, 11 órakor ugyanők a lit- kei iskolában mutatják be mű­sorukat, 12.30-kor az egyhá­zasgergei iskolában „Körül az apróság vidám mese mellett” címmel lépnek fel, április 18-án 10 órakor „Este jó, este jó” címmel tartanak műsort, 11.35 órakor a mátranováki általános iskolában a Rege a tűzről című műsort mutatják be. Április 24- én Etesen, Cereden és Mátrave- rebélyben lesz program.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents