Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
1997. április 15., kedd Gazdaság 7. oldal ________HÁZUNK TÁJÁN _______ J óból is megárt a sok A növényvédő szerek döntő többségének felhasználása engedélyhez és iskolai végzettséghez van kötve. Korábban a nagyüzemekben diplomás növényvédelmi szakemberek vezetésével végezték a vegyszeres kezeléseket. A tulajdonosváltás után felvetődött a kérdés, vajon az újdonsült földtulajdonosok, az önállóan gazdálkodók miként alkalmazhatnák biztonságosan a kemotechnikát? A földművelésügyi tárca három kategóriába sorolta a növényvédő szereket. Az elsőbe kerültek a környezetre, felhasználóra és fogyasztóra egyaránt veszélyes készítmények - mint például a Dimec- ron vagy a Decis rovarölő szerek -, amelyek súlyos mérgezést, nem megfelelő dózis esetén akár halált is okozhatnak. Ezért ezeknek a kemikáliáknak az alkalmazását felsőfokú növényvédelmi szakképesítéshez kötötték, beszerzésük is engedélyköteles. A második csoportba kerültek azok a készítmények - mint például a Folpan vagy a Buvicid gombaölő szer -, amelyek kevésbé veszélyesek a környezetre és a felhasználóra. Ezeket a vegyszereket azok a gazdálkodók vásárolhatják meg, akik elvégzik azt a nyolcvanórás tanfolyamot, amely feljogosítja őket e környezetidegen anyagok biztonságos alkalmazására. A különféle időpontokban induló tanfolyamokra a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásokon lehet jelentkezni. Végül a harmadik kategóriába kerültek azok a készítmények, amelyek korlátozás nélkül megvásárolhatók. Tanácsos a növényvédelmi munkálatok megkezdése előtt elolvasni a csomagoláson feltüntetett használati utasítást. Dr. Seprős Imre Szolgáltatók együttműködése A Településszolgáltatási Egyesületben tömörült kommunális vállalatok - a belügyi tárca támogatásával - Területüzemeltetési Tanács néven új testületet hoztak létre. Céljáról, rendeltetéséről dr. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára elmondta munkatársunknak: - Településeinken növekvő figyelmet fordítanak a helyi közfeladatok ellátására, aJ<özü^err)i^zolg^l- tatások folyamatos és zavartalan működésére. Ennek a kulturált rendje akkor alakulhat ki, ha az ellátásban érdekeltek képesek együttműködni, a sajátos érdekeket egyeztetni. A tanácsot megalakító vállalatok - amelyek több mint 120 ezer dolgozót foglalkoztatnak - e közös munka és folyamatos együttműködés fórumát teremtették meg az új szervezettel. A Területüzemeltetési Tanács segítséget nyújt a tevékenységével összefüggő törvény-előkészítéshez is. (koós) IPARTNER - közvetlen vonal Gyakorlati módszerek, eszközök a hazai piac védelmére Sokak érdeklődését fölkeltette az ipari tárca időszerű témákban eligazítást adó telefonszolgálata. Egy-egy ügyeleti idő nem is mindig elég a záporozó kérdések megválaszolására. Ezért a minisztérium illetékesei azt tervezik, hogy több közérdekű témára ismételten visszatérnek a tárca szakembereire az IPARTNER-szolgálat keretében. Legutóbb sokan érdeklődtek arról, milyen intézkedések biztosítják a hazai piac védelmét. Ilyen jellegű lépések elsősorban akkor indokoltak, ha az import megnövekedett mennyisége és alacsony ára kárt okoz, vagy okozhat a magyar iparnak. A cél az, hogy - nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeink megtartása mellett - ésszerű védelemben részesüljön minden nálunk bejegyzett, működő magán-, vagy állami tulajdonú, külföldi, vagy vegyes tulajdonú cég. Erre egyik eszköz az egy-egy A jelzáloghitel intézménye 1947-ig működött hazánkban, ám azóta mindmáig nem élvezhette e szolgáltatás előnyeit a magyar társadalom, mondta Kékesi János, a Jelzálog Hitel- intézetet Előkészítő Részvény- társaság vezérigazgatója. A jelzáloghitel intézménye olyan hosszú távú finanszírozási formát teremt a gazdálkodók számára, amely a lassú megtérü lé sű tőke föl y arn atokat is finanszírozhatóvá teszi. Ilyen befektetések például a földdel, éves időtartamra elrendelt importkorlátozás. Az utóbbi öt évben 35 ilyen piacvédelmi kérelem érkezett a minisztériumhoz. Ebből 14-et elutasítottak, 21 esetben - a vas- és acélipar, a műtrágya-, a cement- és a papíripar területén - életbe léptettek importkorlátozást. Másik gyakorlati módszer az, hogy a tárca elrendeli bizonyos importáruk forgalmának megfigyelését: okoz-e a behozatal olyan helyzetet, amely hatékonyabb fellépést indokol. Ilyen szakmai megfigyelés alatt állnak jelenleg: a szlovák cea lakással és a kommunális ingatlanokkal összefüggő beruházások. Ugyanakkor a szakértő véleménye szerint a jelzáloghitel törvényi szabályozása Kedvezően hat majd az egész ingatlanpiacra is. A jelzáloghitel-intézetek - amelyek közül az első várhatóan még ebben az évben megkezdi működését - oly módon finanszírozzák majd a különböző .hjtçlügylejedet, hogy jelzáloglevelet bocsátanak ki. Ezzel teremtik meg a.forrásokat ment, az orosz, ukrán, litván, bolgár és lengyel gyufa, a bolgár, a cseh, a szlovák és a román vas- és acéltermékek, a különféle országokból bejövő burkoló padlólapok, az automata mosógépek, és különféle mezőgazdasági cikkek. A harmadik védelmi eszköz dömpingellenes vám kiszabása - erre eddig megalapozott igény nem volt. Az IPARTNER-vonalon ma, kedden különféle közérdekű kérdésekre válaszolnak a szakemberek. A szerdai téma: Mit kell tudni az EU-szabvá- nyokról? Csütörtökön arról informálódhatunk, hogyan lehet kereskedni a latin-amerikai országokkal. A hívható számok: 111-9669, 131-4375, 14-16 óra között - 269-3703 (üzenetrögzítő) 16-17 óra között. (koós) a hitelek kihelyezéséhez. A jel- záloglevél - speciális értékpapír, amely a tervek szerint öt-, tíz-, tizenöt éves lejáratú lesz. A jelzáloghitel-intézet - szakosított hitelintézet lévén - számlát nem vezethet és betétet nem gyűjthet majd. Alapításához előreláthatólag legalább 3 milliárd forintnyi alaptőkére lesz szükség. Kékesi János reméli, hogy a jelzáloghitel-intézetről és a jel- záloglevélről szóló törvényt a parlament még májusban elfogadja. így végre nem lesz akadálya annak, hogy ez a hosszú táv fi fin^p^jrçjzftsj. forma ismét létjogosultságot nyerjen hazánkban.. ,iu.-_ I r. V. Gardénia a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén a határidős piac árainak határozott csökkenésével kezdődött hétfőn a kereskedés. Egyes megfigyelők szerint ez Pető Iván szabaddemokrata pártelnök lemondásának tudható be. A részvényárak viszont stagnáltak vagy alig gyengültek. A tegnap 1465 forinton bevezetett Gardénia-részvények mintegy 300 forinttal magasabb árfolyamon keltek el. Az M3-as felújítása. A Budapest-Gyöngyös közötti, 19 éve épült útszakasz felújítása ma kezdődik. A munkálatokat végző portugál Mota e Companhia cég összesen 46 kilométernyi útszakaszt újít fel, és 17 híd rekonstrukcióját végzi el 1997. szeptember 30-ig. Érdekvédelem. A kamarák nincsenek felkészülve az érdekvédelmi munkára - mutattak rá a kereskedők és a vállalkozók hétfői tanácskozásukon. A kamaráknak juttatott pénzt eddig ugyanis nem az érdemi munka megalapozására, hanem pompás székházak létesítésére fordították — hangzott el a tanácskozáson. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 293,11 Francia frank 31,15 Japán jen (100) 142,75 Német márka 104,79 Olasz líra (1000) 106,45 Osztrák schilling 14,89 Svájci frank 123,00 USA-dollár 180,51 ECU 204,64 Jelzáloghitel - talán májustól Egy régen várt törvény révbe ér A jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről készülő törvény akár gazdaságtörténeti jelentőségű is lehet, hiszen a pénzügyi és pénzintézeti rendszer fehér foltjának felszámolását jelenti majd. A parlamenti végszavazás májusban várható. Várt a^polgár és reménykedett, azután pedig jó nagyot csalódott Átalakulás: csapdák és következmények Hét évvel a rendszerváltás után már bizonyos, hogy az átalakulása a vártnál hosszabb, válságokkal is terhes időszak. Hogy ebben milyen szerepet tölt be a politikai, gazdasági elit, azt nem lehet pontosan tudni. Azt viszont igen, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Az is bizonyos, hogy a piacgazdaságba történő átmenet során a privatizáció fontos állomás. Az előzetes hatásvizsgálatok elmaradása sok hibás döntés forrása volt. BÁLINT GYÖRGY ROVATA A kertész noteszából Remények és csalódások A politikai fordulat után azonnal felmerült, a piacgazdaságba történő átmenet mennyi időt vesz majd igénybe? Megoszlottak a vélemények: a szakértők vitatkoztak, a polgár meg várt és remélte a legjobbakat. Teltmúlt az idő és egyre világosabbá vált, hogy a piacgazdaság kiépítése nem megy máról holnapra, jóllehet, a kampányok idején a kormánypozícióra aspiráló pártok rövid idő alatti pálfordulást is ígérgettek. Akik ezeknek a politikai Háry Jánosoknak bedőltek — és ki ne szeretett volna hinni nekik -, most úgy érzik, az egész rendszerváltásban csalódtak, a történtekért jobbára a politikát és a mindenkor hatalmon lévő kormányt teszik felelőssé. A bőség forrása még nem hazai tájakon buzog, s a nehéz megélhetés viszonyai között politikai botrányoktól, gazdasági bűncselekményektől, korrupciós ügyektől visszhangzik az ország, amelyek egyikéből- másikából - s azok hasznából - némely politikusok és kormányközeli vezető beosztásúak is alaposan kivették részüket. Milliónyi elszegényedett, napi gondokkal küszködő embert irritál mérhetetlenül, hogy nap mint nap látja a hatalom kiváltságosainak gazdagodását. Felmerül a polgárban, vajon ezen vezető rétegnek mennyiben lehet még vonzó a köz szolgálata? Érzékeny tud-e még lenni a szociális problémák iránt? Súlyos, de ma még megválaszolhatatlan kérdések ezek. Talán egyszer még kiderül a vezető politikai, gazdasági elit átalakulásban játszott szerepe is, de erre még vámunk kell. A rendszerváltás utáni első kormány mohón sokat akart markolni: szabadságot és emberi méltóságot hirdető társadalomelmélete és piaci versenyen alapuló gazdaságfilozófiája mellett zászlajára tűzte a modem piacgazdaságokhoz való felzárkózást, a gazdasági stabilizációt, az életkörülmények javítását, és ki tudja még, „mismit”. Majd’ oly grandiózus és fantáziadús volt ez a program, mint egykoron Rákosié, aki a vas és acél országát akarta megvalósítani. Csökkenő bérérték Nagy kár, hogy a programból kevés valósult meg. Ám a kormány még akkor is sikerekről prédikált, amikor romlott a gazdaság állapota. 1991-ben például az árak több mint 30 százalékkal növekedtek, miközben a reálbérek 7 százalékkal csökkentek. A munkanélküliek száma meredeken emelkedett, 1993 közepén már megközelítette a 700 ezret. Nógrád megyében súlyosbította a helyzetet, hogy az inflációhoz minden évben nagyobb mértékű reálbércsökkenés és magasabb munkanélküliségi ráta járult. A kormány elbeszélt a tények mellett, a bajokat az átmenet velejárójának tekintette. Ugyanakkor retorikájában a szabadságot, az emberi méltóságot, a demokráciát mint megvalósult célkitűzéseket hangsúlyozta, ami egyébiránt nem is lett volna szemére vethető, ha . Ha mindez a tömegeket vigasztalta és kárpótolta volna az életkörülmények romlásáért, ám az elégedetlenség nőttön nőtt. Pontosabban csak az 1994. évi választásokig, amikor is a Boros-kormány megbukott, és jó nagy reményekkel a Horn kabinet következett. A szociál- liberális koalíció - tanulva elődei kárán - már nem ígért fűt- fát. A csapdát azonban szinte azonnal felállította magának - mégpedig azzal, hogy szociálisan érzékenynek kiáltotta ki magát -, és csak idő kérdése volt, hogy mikor lép bele. Az életkörülmények nem javultak, sőt fokozatosan nőtt az elszegényedés, mindezzel párhuzamosan az elégedetlenség is. Ugyanúgy merül fel a kérdés, mint az előző kabinetnél: hogyan lehetséges az életkörülmények további romlása, a létbizonytalanság növekedése, amikor egy pazarló parancsuralmi rendszerből szociális piacgazdasági viszonyokra tértünk át? A kormány nem tud erre hiteles magyarázatot adni, szintén sikerekről beszél, s e mellé türelmet és megértést kér, amely fogyóban van. Erre utalnak a különböző tiltakozási akciók, demonstrációk, s a kormány mintha nem találná meg a hangot az elégedetlenkedőkkel, s ez bizony veszélyes csapda. A kialakult súlyos helyzet áttekinthetetlenségét fokozza; felelős kormánypolitikusok azt állítják, hogy az ellenzék kritikája nem vehető komolyan, sem diagnózisuk, sem programjuk nincs. Mindez bőszíti az ellenzéki pártokat, s fölöttébb hibás álláspontnak bizonyulhat. Miközben igen súlyos hiba volt az is, hogy a reformintézkedések többségére úgy került sor, hogy időzítésük nem volt szerencsés, mértékük eltúlzott volt, a hatásvizsgálatok rendre elmaradtak. „Ilyet” szakértő kormányok legfeljebb háborúban követnek el. Itt van a sok példa közül egy: a privatizáció, melynek során az állam, illetve a mezőgazdaságban a szövetkezeti szektort előbb bontottuk le, mint ahogy kialakult volna egy életképes magánszektor, amely az állami vállalatokat akár az exportban, akár a belföldi ellátásban fokozatosan helyettesíteni tudta volna. Következmény: a veszteséges export erőltetése, a kötések teljesítésének elmaradása, kötbér fizetése katonatiszt módjára. Hiba volt az egyedi üzleti jellegű értékesítés preferálása, végül - az ellenzék megfogalmazásában - a vagyon elkótyavetyélése. Hl történt Nógrádban? A hatásvizsgálatok elmaradása ezen a területen is hozzájárult ahhoz, hogy a privatizáció költségei a vártnál magasabbak, bevételei alacsonyabbak voltak a számítottnál. A magánosítás nyíltságáról pedig most csak annyit; a privatizációs szervezet megyei képviselője (megbízottja?) - fölfelé mutogatva - semmiféle információt nem tudott, illetve nem akart adni a megyei helyzetről. Baráthi Ottó A szélsőséges áprilisi időjárás sok gondot okoz a kertészke- dőknek. Hol a viharos szél akadályozza a sürgősen elvégzendő permetezést, hol a hideg talaj nem fogadja be az érzékeny vetőmagot. Ám a növények csak érzik a tavaszt: az orgonabokrokon megjelentek a virágkezdemények, az őszi- és kajszibarackfák virágai dideregve fordulnak a napfény felé, a megmetszett szőlővesszők pedig „könnyeznek”. Minden, munkára alkalmas órát ki kell tehát használni. Most kell védekezni a szőlő- levélatka ellen. A veszedelmes kártevő egyes tőkéket megtámad, másokat sértetlenül hagy, ezért alaposan át kell vizsgálni a szőlőskertet és ha csak néhány tőkén is fellép a kártevő, sürgősen permetezni kell. Az atkák ellen hatékony a Mitac, a Neoron, a Nissuron, a Danitól. Felgyorsul a közeljövőben az agrártársaságok privatizációjának előkészítése. Az átalakításról a javaslat heteken belül a kormány elé kerül. Az ÁPV Rt. munkatársa elmondta: a 28 agrártársaság közül 10-nél kormánydöntés is szükséges a privatizációhoz. A Bábolna Rt. és a martonvásári Martonseed Rt. pedig a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából kiemelt jelentőségű, ezért a privatizációjukról az Országgyűlés határoz. Azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél 25 százalékos Valamennyi atkaölő szer bekeverhető a peronoszpóra és a lisztharmat ellen alkalmazott permetlébe. Közeledik a csemegekukorica vetésének ideje. A kukoricák minden típusa szereti a tápanyagban gazdag, Vízzel jól ellátott, mélyen megművelt talajokat. Magjuk fészekbe vagy sorba egyaránt vethető, az a fontos, hogy legalább 4 centi mélyre kerüljön. Érdemes csemegekukoricát a kerítés mellé vagy a kertrészek elválasztására vetni. Ha pedig a csöveket a megfelelő érettségi állapotban takarítjuk be, folyamatosan kiváló zamatú, értékes csemegéhez jutunk. A kertimuskátli-tö- veket most már ki lehet tenni a szabadba, s át kell ültetni őket tápanyagban gazdag, friss, kö- töttebb, agyagos földbe. A hosszú hajtásokat úgy vágjuk vissza, hogy 20-25 centiméteres szár maradjon, amelyek oldalrügyeikből új hajtásokat fognak fejleszteni és dúsan virágzó bokrokká fejlődnek. részesedést lehet eladni, 10 százalékot nyilvános értékesítésen hirdetnek meg, a maradék 15 százalékot pedig felajánlják a dolgozóknak, a menedzsmentnek és a termelő gazdáknak. A zártkörű privatizációt ázért csak a 10 százalékos tulajdoni hányad meghirdetése után kezdik meg, hogy reális, piaci árat ajánlhassanak. A Bábolna Rt. esete egyedi, hiszen a részvény- társaság 51 százaléka marad jál- lami tulajdonban, 30 százalékát tőkeemelés útján külföldi intézményi befektetőnek szánják. Bábolna és Martonvásár jövőjéről az Országgyűlés határoz Magánosítás a mezőgazdaságban
