Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

1997. április 15., kedd Hazai Körkép 5. oldal Sokan megpróbálják kikerülni a jogszabályt Közpénzek és közerkölcsök Lemondott az SZDSZ elnöke Hétfőn lemondott pártelnöki és frakcióvezetői tisztéről Pető Iván. A Szabad Demokraták Szövetségének ideiglenes veze­tője Kuncze Gábor ügyvivő, koalíciós miniszterelnök-helyet­tes, a belügyi tárca vezetője lett. Törvény írja elő, hogy a Köz- beszerzések Tanácsának évente beszámolót kell készí­tenie tevékenységéről az or­szággyűlésnek. Az első ilyen összefoglalót tegnap terjesz­tette a Ház elé Berényi Lajos, a tanács elnöke. A közbeszerzésekről szóló tör­vény célja az volt, hogy átlátha­tóvá, nyilvánossá tegye a köz­pénzek elköltését. Az áttörés megtörtént, de az a törekvés is kitapintható volt, hogy az aján­latkérők - az ajánlattevőkkel egyetértésben - megpróbálják kikerülni a jogszabályt. A törvényi szabályozásnak célja volt a közbeszerzések ha­tékonyabbá tétele, a pénzek ésszerűbb elköltése is. Több­nyire ezt is sikerült megvalósí­tani, bár az igazsághoz tartozik, Hétfőn a legnagyobb mezőgaz­dasági integrátorok és ha­zai pénzintézetek képviselői ültek tárgyalóasztalhoz, hogy a Nemzeti Agrárprogrammal kapcsolatos elképzeléseiket egyeztessék - tudtuk meg Be­nedek Fülöptöl, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kárától. A két tárgyaló fél úgy ítélte meg, hogy a mezőgazda­ság fejlődésének üteme 3,5 szá­zalékban, míg a belső fogyasz­tás növekedése 1,5 százalékban megvalósítható. Az agrárprogram prioritásait is meghatározták. Ezek szerint kiemelten figyelnének arra, hogy a hazai élelmiszerek elér­hető áron kerüljenek forga­lomba, hogy az agrár- és más szektorok közötti jövedelemkü­lönbségek a minimálisra csök­hogy a gyakorlatlanság és az el­járások időigényessége hátrál­tatta az egész folyamatot. A napirend előtti politikai vi­tában az ellenzék azt kérte, hogy a kormány terjessze a par­lament elé az energiaszektor további privatizációjának stra­tégiájáról készített koncepció­ját, az első privatizációs ütem tapasztalataival. Ezzel az SZDSZ is egyetértett. Csiha Judit miniszter emlé­keztetett arra, hogy az energeti­kai privatizáció az MDF-kor- mány által elkészített és tör­vénybe foglalt koncepció alap­ján zajlik. Burány Sándor (MSZP) elmondta: nincs össze­függés a magánosítás és az ár­emelés között. Az iparágat mindenképpen modernizálni kell, s erre csak áremelésből le­het pénzt előkenteni. s. á. kenjenek. Lényegesnek tartot­ták az exportorientáció erősíté­sét, a vidék megtartó erejének javítását valamint a környezet­védelmi célok megvalósítását - folytatta az államtitkár. A közvetett és közvetlen tá­mogatások mértékét a GDP 2,5 százalékában húzták meg. Az input-output árak azonos mér­tékű változása mellett tették le voksukat a bankok, és nem tart­ják szükségesnek speciális pénzintézet felállítását, ugyan­akkor kezdeményezik speciális agrár-hitélintézmények létre­hozását. Egyetértenek a jelen­legi földbirtok-politikával, és szorgalmazzák egy EU-kon- form intézményrendszer létre­hozását, s az érdekegyeztetés törvényi úton való szabályo­zását. (sz. e.) Giczy György, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke:-Őszintén sajnálom, hogy Pető Iván lemondott, mert egy jó politikust vesztett el a köz­élet. Mégsem lep meg ez a lé­pés, hiszen az SZDSZ a leg­utóbbi választáskor is az isme­retlenségből varázsolta elő Kuncze Gábort, a párt minisz­terelnök-jelöltjét. Azt gondo­lom tehát, hogy ez egyfajta taktika a szabaddemokraták részéről, ami azért káros, mert a választópolgárok megtévesz­tését tűzi ki célul. Nyilvánvaló azonban: azzal, hogy Kuncze Gábor vette át ideiglenesen a pártelnöki posztot, az SZDSZ politikája alapvetően nem fog változni. A párt népszerűségé­nek zuhanásszerű esése sar­kallhatta az SZDSZ-t irányító néhány fős csoportot arra, hogy Petőt lemondassák. A kérdés csupán az, hogy Pető benne van-e ebben a csoport­ban vagy sem. Amennyiben mégis jelentős változás követ­kezne be az SZDSZ politizálá­sában, úgy természetesen a KDNP is felülvizsgálja a két párt viszonyát - tette hozzá az elnök. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt országos alel- nöke:- Pető Iván lemondását megítélésem szerint az indo­kolta, hogy felismerte: nem sok keresni valója lesz pártjá­nak a következő választáso­kon. Most már folyamatos az SZDSZ mélyrepülése, s nép­szerűségük 5 százalék körül mozog. Ennek pedig az az oka: nem mérték fel, hogy az általuk meghirdetett polgári­radikális modell mindenben különbözik a konzervatív ma­gyar társadalom hagyománya­itól, elvárásaitól. Kuncze Gá­bor személye kifejezetten rossz választás volt, hiszen éppen az általa irányított bel­ügyi tárcát éri a legtöbb kri­tika, s - sajnos - jogosan. Sze­rintem vagy választási fogás­ról van szó, vagy olyan belső viszály alakult ki az SZDSZ- en beKil, amely során teljesen legyengült a Pető Iván által képviselt vonal. Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Néppárt szóvivője:- Pető Iván lemondása nyilvánvalóan a koalíció siker­telenségével kapcsolatos. Pető ezzel a gáláns gesztussal pró­bált még egy utolsó, kétségbe­esett kísérletet tenni arra, hogy pártja politikai hibáiért egy­maga vállalja a felelősséget. Kuncze személye irányváltást jelez, de mi nem hiszünk ab­ban, hogy három év után sike­resen „ki lehet lépni egy meg­unt nadrágból” - mondta kér­désünkre Zsigmond Attila. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke:- Pető Iván politikai ellen­felünk volt, akit kemény, hatá­rozott és következetes politi­kusnak ismertünk meg - kezdi Lezsák Sándor. - Ezért is gondolom, hogy ez a lépés egy jó előre kigondolt stratégia egyik állomása, melynek foly­tatásával, végkifejletével Pető bizonyára tisztában van. Való­színű, hogy a korrupciós bot­rányokba keveredett kor­mánykoalíció süllyedő hajójá­ról akar az SZDSZ ilyen mó­don menekülni. Áder János, a Fidesz Pol­gári Párt alelnöke:- Azt gondolom, mindenkit meglepett Pető Iván lemon­dása, hiszen néhány hónappal ezelőtt egyedüli jelöltként lett újra megválasztott elnöke az SZDSZ-nek. Mivel döntését semmivel sem indokolta, ez találgatásokra ad okot. Feltéte­lezésünk szerint indokolhatta döntését a gyenge kormány­koalíciós szereplés, melyért, mint pártelnök érzett felelős­séget. Ugyanakkor a korrup­ciós botrányokba való kevere­dés is motiválhatta Petőt, va­lamint az is, hogy a párt nép­szerűsége mélyponton van. Ezek külön-külön is súlyos érvek, hát még együtt - tette hozzá Ader János. - Hogy nem egyéni döntésről van szó, az kiderül Pető leveléből, melyben az ügyvivői testület álláspontjára hivatkozva je­lenti ki lemondását. Nem lehet tudni, Kuncze Gábor személye hoz-e változást az SZDSZ po­litikájában. Ez valószínűleg a következő hetekben kiderül. A Fidesz és a szabaddemokraták viszonyát azonban nem ez, hanem az SZDSZ előző há­roméves ténykedése határozza meg. így nem gondolom, hogy változna a két politikai erő egymáshoz fűződő kapcsolata - mondta a Fidesz alel­nöke. Szalóky Eszter Cser Ágnes maradt. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlése tegnap szavazott volna a főigazgató felmentéséről. Az elnökség ja­vaslatáról azonban a közgyűlés határozatképtelenség miatt nem tudott dönteni, így továbbra is Cser Ágnes az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár vezetője. Külföldi befektetők. A Joint Venture Szövetség hétfői köz­gyűlésén Csiha Judit privatizá­ciós miniszter beszámolt arról, hogy Magyarországon ma mintegy 30 ezer részben vagy egészében külföldi tulajdonú cég tevékenykedik, s továbbra is szükség van a külföldi befek­tetők érdeklődésére, hiszen a gazdaság legalább évi 2-3 mil­liárd dolláros működőtőke beá­ramlását igényli. Orvosok a törvényről. A Magyar Orvosi Kamara tegnapi állásfoglalása szerint az egész­ségügyi törvénytervezet „be­teg-, szakma-, orvos- és kama­raellenes”. A kamara egyebek mellett kifogásolja: a tervezet nem rendelkezik arról, hogy az állampolgárok milyen jogvi­szony keretében juthatnak majd egészségügyi ellátáshoz. Agrobank-per. Az időközben megszűnt Agrobank Rt. veze­tőinek büntetőperében a vádlot­tak - Kunos Péter korábbi ve­zérigazgató és Kovács Mihály volt elnök - bűncselekmény hi­ányában való felmentését indít­ványozták a védelem képvise­lői a hétfői tárgyaláson. Javuló statisztika. A KSH jelentése szerint idén eddig 5 százalékkal kevesebb volt a ha­lálos közúti baleset, mint az előző év hasonló időszakában. Száz balesetet okozó vezető közül nyolc ittas, ám arányuk így is 25 százalékkal alacso­nyabb, mint tavaly. Alhatárörök. Hétfőn a ma­gyar-román határon, a Szamos- hídnál három katonaruhás, ittas férfi állította meg az autókat és büntette őket különféle ürügyek­kel. Az egyik „megbüntetett” román állampolgár a helyi határ- őrsön jelezte a történteket, s ezt követően a határőrök elfogták ál­ruhás alkalmi „kollégáikat”. Érettségi-export. Magyar­olasz oktatási együttműködési megállapodást írt alá hétfőn Budapesten a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Pietro Ercole Ago, az Olasz Köztársaság budapesti nagykö­vete és Medgyes Péter, a tárca helyettes államtitkára. A me­morandum az olaszországi kö­zépiskolákban szerzett érettsé­givel azonos értékűnek ismeri el a hazai két tanítási nyelvű osztályok diákjainak azt az érettségi vizsgáját, melyet en­nek megfelelően tettek le. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Szórakoztató parafenomén a szerkesztőségben • Nagyító alatt az udvarló • Más nősült a nevemben • Két félrelépő nem egy pár Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! A magyar kultúráért. Király Béla vezérezredesnek, az 1956-os forradalom katonai vezetőjének 85. születésnap­ján Pro Cultura Hungarica emlékplakettet adományozott Magyar Bálint kultuszminiszter. Köszöntötte őt Glatz Fe­renc, az Akadémia elnöke is. fotó: feb/diósi imre A bankok szerint nem kell agrárpénzintézet Négyszögletű kerekasztal Senki nem maradhat ellátás nélkül — Pénzelvonás, drasztikus vizitszámcsökkentés Betegeskedő otthoni szakápolás (Folytatás az 1. oldalról) Vélhetően a beígért 17 százalé­kos egészségügyi dolgozói béremelésre kellett, annak elle­nére, hogy a népjóléti miniszter korábban mindenkit megnyug­tatott: megvan, biztosított az ehhez szükséges összeg. Az el­vonás természetesen minden megyét sújtja, Nógrádot is. Míg tavaly 3 ezer vizitszámot kap­tunk, az idei év január-február­jában már csak 1637-et, s legú­jabb adatok szerint márciustól, csak 637 „vizitkvótát” osztha­tott szét a megyei egészségbiz­tosítási pénztár. Ezekben a na­pokban a betegek közül sokat felkeresnek a szakápolást végző vállalkozók és bejelen­tik: amit elkezdtek, kénytelenek befejezni, félbehagyni... Nógrád megyében jelenleg öt otthoni szakápolást végző vállalkozó tevékenykedik, van­nak közöttük olyanok, akik még egyedül tevékenykednek, de olyanok is, akik már négy-öt egészségügyi dolgozót foglal­koztatnak. Működési területük tizenhét településre, illetve vá­roskörzetre terjed ki, s ha sike­rül leküzdeni a jelenlegi válsá­got, akkor további bővülésre lehet számítani. Dr. Pallagi Anna, a megyei egészségbiztosítási pénztár el­lenőrző főorvosa szerint is egy ígéretesen fejlődő rendszer az otthoni szakápolásé, mostani megtorpanása valóban számos konfliktust okoz. Annak érde­kében, hogy egyáltalán fenn­maradjon: szükség van a havi 1200-1300 vizitszámra. (Egy vizitért 1200 forintot fizet a tb a vállalkozóknak.)-Amikor végre az orvosok is elfogadták, elismerték létjo­gosultságát, akkor ért villám- csapásként bennünket a drasz­tikus vizitszámcsökkentés. Mondhatni: teljes depresszió­ban vagyunk - kesereg Ve- szelka Nándorné, az egyik szo­rult helyzetbe került egész­ségügyes.- Pályázaton nyertem pénzt a Népjóléti Minisztériumtól, ab­ból vásároltunk be mindent, ami a munkánkhoz szükséges, 200 vizitre szerződtünk, s szer­veztem, alakítottam munkatár­saim számát. ígéretesen kezdő­dött minden, húsvét előtt kapta a telefont, csupán 100 vizitre jut pénz ezentúl. Ez tragikus helyzet, rettegek, hogy tönkre­megyek, s velem a munkatár­saim. Legalább azt tegyék meg, hogy ne kössenek újabb szer­ződéseket!- Az értesítést mindenki tele­fonon kapta először, s aztán le­vélben, minket is hirtelen ért a faxüzenet, ami Pestről jött. Azért döntöttünk először a tele­fon mellett, hogy senki ne szer­vezze túl magát, hanem csak annyit vállaljon, amennyi vizit­számra, illetve ennek megfelelő pénzbevételre számíthat - mondja Pallagi főorvosasz- szony. - Egyébként 50 és 100 közötti havi vizitszámra vol­tunk kénytelenek szerződni. Aki már eddig „bedolgozta” magát, az viszonylag nagyobb kvótát kapott. Dr. Bükkerdö Pál, a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár orvosigazgató-helyet- tese szerint igen nagy szükség van az otthoni szakápolás rend­szerének továbbfejlesztésére, városokban és falvakban, külö­nösen a kistelepüléseken. Ezért is reméli, hogy csak átmeneti zavarról lehet szó. Külön hang­súlyozta: egyetlen beteget sem érhet hátrány. Akinek szüksége van ellátásra otthonában, vagy kórházban, az meg kell, hogy kapja. Új szerződést egyelőre senkivel nem kötnek, pontosan azért, hogy aki már vállalkozó­ként dolgozik, az még a csök­kentett vizitszámmal is, de dol­gozni (és fennmaradni) tudjon. Négy leendő szakemberrel vi­szont befejezik a már megkez­dett tárgyalásokat, és várhatóan alkalmazzák is őket. Ketten Ba­lassagyarmat, illetve Rétség környékén, ketten pedig a me­gyeszékhely körzetében tevé­kenykednének. Dr. Bükkerdö a nehéz helyzet ellenére is opti­mista, az elvont pénznek mie­lőbb vissza kell kerülnie arra a célra, amire szánták, s a havi 1200 nógrádi vizitszám elér­hető közelségbe kerül, amellyel már életképes lehet minden ott­honi szakápolási szolgáltatás. * * * Hogy addig mi lesz, képesek-e átvészelni a mostani válság- helyzetet, akik már helekezd- tek? Erre a kérdésre még senki nem tudja a választ. Szabó Gy. Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents