Nógrád Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12-13 / 85. szám
1997. április 12., szombat Mozaik 5. oldal Ma este divatbemutató a Kohászban Nem rongyosbál lesz Most nem olyan időket élünk, hogy rázzuk a rongyot, azaz, ha magunkra akarunk valamit ölteni, akkor legtöbbször a szekrény ölti ránk a nyelvét. Vagy azért, mert alig akad valami ruhaféle, vagy azért, mert ami van, az olyan is __ M a este Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központ Kohász Kaszinójában a művelődési központ manökenstúdiójának fiataljait látjuk vendégül. Bár a megfogalmazás kissé sántít, hiszen ők „tálalnak” a számunkra, méghozzá az idei tavasz és nyár divatos ruháiból. A klubtagjaink körében, de más eseményeken is szívesen látott divatbemutató természetesen nem a francia divatházak kollekciójából vonultat fel. No, persze ez nem azt jelenti, hogy le kell nézni azt, amit a manökenek fölvesznek, hiszen reálisan nézve a nyugati kifutókon bemutatott ruhakölteményeket (amelyek néha bohócviseletbe csapnak át) a manökeneken kívül nem sokan viselik. Legalábbis utcai használatuk egyáltalán nem jellemző. A mi körünkben olyan ízléses, egyébként elérhető áron (és helyeken) megkapható ruhák lesznek láthatók, amelyek megtekintését - akárcsak partneri körünket - bárki szíves figyelmébe ajánlom, a városon kívül is. Achilles Süvöltöző popdíva - Korteskedő pornósztár Kiismerhetetlenek a nők „Szlovákiában magyarnak lenni sors ...” - Bösi vendégművész kiállítása Salgótarjánban „Egy tenyérben is elfér a világ” Az európai kultúra bölcsőjében, a hajdani görög honban született a tanítás: „Ismerd meg tenmagad!” Mi, magyarok is ezer éve birkózunk e roppant feladattal. Voltunk a keresztény Európa utolsó bástyája török veszély idején! Voltunk kurucok, akik szabadságálmokból építgettük a jövőt. Voltunk eleven gát Bécs és Isztambul között. Voltunk végvár. Voltunk, vagyunk ezer éve Európában magyarok. Élünk: ismerkedünk önmagunkkal! Tény, hogy a Kárpát-medencében új hazára talált magyarság értékeket teremtett nemcsak a maga, hanem az egész emberiség számára is! Madonna tömegiszonya A sztár a minap váratlanul betoppant kedvenc fitness-stúdió- jába és bosszúsan állapította meg, hogy az úszómedence számára túlságosan zsúfolt. A vízben egyetlen árva ember tempózott szép kényelmesen. A látványtól azonban az énekesnő valósággal dührohamot kapott. Magából kivetkőzve, üvöltve hozta a tulaj tudtára, hogy ő nem bírja a tömeget és követeli, hogy az úszkáló férfit azonnal távolítsák el. Ám a süvöltöző popdíva nemcsak tekintélyét és hangerejét vetette latba, hanem pénzét is, 12 000 dollárt áldozott a célra. Igaz, utána kerek három órán át egyedül élvezhette a pancsiká- lás örömeit. Szuperminiben Nagy harc várható április 27- én, amelynek tétje nem kisebb, mint az, hogy ki lesz a hétszáz lakosú olaszországi falu, Cas- telnuovo Bormida polgármestere. Pontosabban polgármesternője, ugyanis két asszony indul csatába a tisztségért. Egyikük Clara Vacca, aki jelenleg is a település első polgára, a másik meg a nemrégiben.itt letelepedett Luisa Lidia Cavinate, ismert művésznevén Eva Orlovsky pornósztár. Utóbbi választási gyűléseire a falu legnagyobb terme is megtelik, mindenki kíváncsi a szuperminiben korteskedő asszonyra. A választási harcot az dönti el, hogy a faluban női vagy férfi választópolgár van-e több. Mit jelent Európában magyarnak lenni, és mit jelent Szlovákiában? Az Illyés Gyula-i gondolatnál jobbat nem tudunk: „Ma magyarnak az mondható, aki annak érzi és vallja magát.” „Szlovákiában pedig magyarnak lenni sors, és nem előny" -vallotta Bauer Edit képviselőnk. Mégis vállalnunk kell magyarságunk, hiszen az emberi nagyság bizonyítéka, hogy megmaradt a szlovákiai magyarság a kitagadottság, a jogfosztás után is. A szlovákiai magyar kultúra a semmi talajából is újraéledt, megkapaszkodott. Nemzedékek jöttek, mentek, művelődtek és nevelődtek nemzeti kultúránkon. Tehetségtermő volt ez a vidék századokon át: Balassit, Kármán Józsefet, Madáchot, Reviczkyt, Kassákot, Jókait és Mikszáthot adta. Ezen a tájon dolgozott Pázmány, Kazinczy és Batsányi. Úgy még történelem soha nem szórta szét egy népcsoport szellemi erejét, mint a csehszlovákiai magyarokét 1945 táján. De megtanultuk Fábry Zoltántól: „Csak, aki magyarként megmarad az űzöttségben, maradhat meg emberként az embertelenségben is. Minket, szlovákiai magyarokat ez a hűségpróba ajándékozott meg a többletekkel. Csörgő Zsuzsa is ötynaga erejéből, tehetsége és szorgalma révén vált képzőművész- szé. Indulásáról hadd idézzem költői számyalású szép szavait: „ Csallóközben, Bősön születtem. Mindmáig magamban hordom gyermekkorom gazdag élményeit, melyeket a szépséges Duna-táj világa adott. Gyermekként, fehérre meszelt házunk falára, fákat és virágokat rajzoltam. Hogy e kezdeti szárnycsapkodásaim repüléssé válhattak, azt a természet és a fák iránti szenvedélyes szerete- temnek köszönhettem. Varázslatos világukat a szívemben őrzöm, amely arra késztet, hogy festékeimmel mentsem át őket a holnapnak." Mit tehet a művész a természet megvédése, Földünk megóvása érdekében? Műveivel megörökíti a még létező természetet és tiltakozik a természetrombolás ellen. Ezt próbálja bizonyítani Csörgő Zsuzsa a végérvényesen eltűnő ősi tájak képeivel: a füzesek, vadvizek, holtágak, apró szigetek megfestésével. A bősi származású, Dunaszerdahelyen élő festőművész önálló művé- 'szi koncepció alapján szűkebb környezetéhez, a Duna-tájhoz kötődve alkotja műveit. Csörgő Zsuzsa Salgótarjánban megrendezett 22. önálló kiállítása tanúságtétel arról, hogy pasztellal készült görbe fái, sziklás zárásai, elhagyott tanyái, mocsári tölgyesei és fűzfái a természet igazi tartozékai, melyek megadják a tájegység arculatát, hangulatát. Fái időtlen gyönyörűséget hordoznak. Somogyi József szobrászművész mondta 1992-ben Ásványrárón Csörgő Zsuzsának és Csörgő Zsuzsáról kis méretű munkáira utalva: „Nem a méret adja a kép kvalitását.” Hiszen egy tenyérben is elfér a világ. Egy viszonylag szerény, alig figyelemmel kísért műfajjal, pasztelltechnikával készültek ezek a képek egymásba olvasztva a realizmus és impresszionizmus elemeit. Tájképei emberi alakok nélkül is emberekhez szólnak pompázó és csupasz, csonka és zöldellő, egymásba kapaszkodó fatörzsek által. A csallóközi táj és természet krónikásának nevezhetjük őt. Képei líraiak, érzelemgazdagok, üzenetük van, nyomot hagynak bennünk. Mert a képzőművészet olyan, mint egy nemzetközi nyelv, amelyet mindenütt a világon megértenek, nem kell hozzá egyetemi tanárnak, műértőnek, kritikusnak lenni, elég egy egyszerű, nyitott szívű ember. • Végezetül nem marad más feladatom, mint az, hogy köszönetét mondjak mindazoknak, akik lehetővé tették e kiállítás létrejöttét és részt vállaltak megvalósításában. Megköszönöm Ponyi Sándornak és családjának együttműködését, közvetítő szerepét a rendezők és szponzorok között. Tóth Árpád szavaival bocsátjuk megtekintésre Salgótarjánban Csörgő Zsuzsa szlovákiai magyar festőművész képeit. „0, nézd a furcsa, ferde fát, Mint hajlik a patakon át, Ó, lehet-e, hogy ne szeresd, Hogy benne társad ne keresd?" Molnár Ilona, Dunaszerdahely * (Elhangzott Salgótarjánban, a Balassi könyvtárban, a kiállítás április 8-ai megnyitóján.) Csörgő Zsuzsa: Tanya a Csallóközben Cerka, Csaba és Hangya a Sing-Singből Drog nélkül is el lehet kábulni Az együttes a salgótarjáni Bolyai gimnázium aulájában Rendkívüli osztályfőnöki órát tartott a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban a hét közepén a Sing- Sing zenekar. A téma az alkohol- és drogfogyasztás, illetve ezek megelőzése volt. A különös „óra” után az együttes frontembereivel, Csabával, Hangyával és Cerkával (ők kérték, hogy így szerepeljenek a cikkben) beszélgettünk.- Hogyan kerültek kapcsolatba a rendőrség drogellenes programjával? Hangya: — Egy szomorú tragédia folytán. Egy nyomozó barátunk meghalt, s az ő egyik kollégájával, dr. Csendes László őrnaggyal találtuk ki az ötletet, hogy az országot bejárva csináljunk közös drogellenes bulikat.- Pedig a keményebb zenét játszó bandákat, mint amilyen a Sing-Sing is, gyakran ösz- szemossák a piálős bulikkal, a kábítószerezéssel... Csaba: - Sajnos valóban sokakban él ilyen tévhit, de ezeket mi szeretnénk eloszlatni. Egyikünk sem alkoholista, vagy keményebb piás, a drogokról nem is beszélve. Szerintem a kábítószerek nélkül is lehet alkotni, kábulatba, jó értelembe vett extázisba esni. Csak a zene, a dalok segítségével.- Hogyan egyeztethető ösz- sze az együttes mostani programja a „Halál a májra!” című dallal? Cerka: - Nem tagadhatjuk meg magunkat, hiszen az első lemezünkön valóban ez volt a legnagyobb sláger, de mi már ezt akkor is csak poénnak tekintettük. Csaba: - A hangulatot oldandó csempésztük be a műsorba ezt a dalt, hogy ne legyen olyan „szájbarágós”. Úgy vettük észre, hogy amikor ehhez a számhoz érünk, valóban oldódik a feszültség.- Érzésük szerint miért nyúl valaki az üveg vagy a fecskendő után? Csaba: - Üveg és fecskendő közt szerintem nagy a különbség. Sörrel az apja is megkínálja az embert tizenhat éves korában. A drogra inkább a kíváncsiság viszi rá az embert, a fiatalok körében például úgy tartják, hogy „ciki” nem kipróbálni, ha mindenki más teszi. Cerka: - A fiatal drogosok nagy része fel akarja fedezni a határokat, meg akarja tudni, meddig lehet elmenni. Ha valaki egyszer megiszik egy üveg sört, még nem lesz alkoholista, ha egyszer belövi magát, még nem biztos, hogy drogfüggő lesz. De ha a határt átlép, nem biztos, hogy vissza is tud jönni. Hangya: - Az a baj, hogy hazánkban nincs kultúrája az ivásnak. A magyaros virtus nem ismeri a mértéket. Többen gazdasági hátterük miatt nyúlnak az üveghez.-Kik vannak kitéve a drogok veszélyeinek? Cerka: - Mindenki. Hangya: - Akinek nincs pénze „fűre”, az zacskót húz a fejére és szipózik. Aztán elvadul, s bármi áron előteremti a pénzt a szerre: lop, strichel, ha kell, öl is, vagy dealer (árusító) lesz belőle a jutalékért.- Mit tud tenni a Sing-Sing a drogfogyasztás terjedése ellen? Csaba: - Megpróbálunk azokhoz szólni, akik még nem nyúltak hozzá, megpróbáljuk rávenni őket, hogy gondolják végig a veszélyeit. Cerka: - Ha mi szólunk, az a zenekar, amelyet esetleg szeret, biztosan másként érinti meg a dolog, mintha az osztályfőnökétől, vagy egy idegentől hallja. Barátként beszélgettünk a srácokkal itt is, s ha százból csak egy komolyan elgondolkodik a hallottakon, akkor már nem jöttünk hiába. Ándó Ákos Miért nem lehet az üzletekben cigány babát kapni? Tanulságos minden nép művészete Annak idején, amikor az épülő, szépülő szocializmusban mélységesen elítéltük az USA fehér lakóinak fajgyűlöletét, megjelentek nálunk a néger babák. Emlékszem, én szerettem az enyémet, és mennyire nem értettem, hogy vannak emberek, akik utálják a négereket. És most itt van nekünk a cigánykérdés. Mert itt van, fölösleges szépítgetni. Meg kéne szokni jelenlétüket, sőt Nógrádban fokozott jelenlétüket. Emberszámba kéne venni őket, mert azok. S lépni is kéne végre, áttérni a gyakorlati teendőkre. Hát azért kérdem: miért nem lehet kapni a boltban cigány babát? Láttam már - egyetlenegyszer, egyetlenegy - Barbie-babát valamiféle cigány viseletben, de az nagyon idegen volt számomra. Nem ilyesmire gondolok. Fekete hajú, nagy fekete szemű, cigány jegyeket viselő pólyásbabára gondolok, amivel igazán játszani lehet. Az elfogulatlan szemlélő a megmondhatója, milyen nagyon szép tud lenni egy cigány kislány. Valószínűleg anyagi hasznot is hozna gyártójának és forgalmazójának az ilyen baba, de lényegesebb, hogy amíg játszik a babájával a fehér bőrű gyermek, addig megszokja és megszereti a másik fajtát. Aztán miért nem lehet a cigány népművészetről szóló könyvet kapni? Pedig valószínűleg már megírta valaki, de - úgy tűnik - nem került a nagy nyilvánosság elé. Miért? Hiszen amit megismerek, azt tudom csak megszeretni. Tudom, hogy néhány éve volt Kistere- nyén egy cigány néptánccsoport. De alig szerepeltek újságban, plakáton, meghívón. Olyan rosszak lennének? Ugyan! Ismeri őket egyáltalán valaki? Működhetnek még, van segítőjük? Hallottak, olvastak már cigány mesét? Úgy ezer éve, a Népek meséi sorozatban ilyen is megjelent. Csakhogy én egy óvodában vagy este otthon olvasható mesekönyvre gondolok. Ismerik-e, egyáltalán ismerhetik-e a cigányok saját meséiket, legendáikat, történelmüket? Össze lehetne gyűjteni még valamit körükben? Miért nem akarjuk a másik kultúra kincseit megismerni? Hiszen egy idegen kultúra mindig egy külön világ, felfedezése gyönyörűséges szellemi izgalom. Miért mindig csak a „rossz" cigányokról lehet hallani, olvasni? Nekem ne mondják, hogy nincs köztük értékes ember, aki tenni akar és tud valamit a fajtájáért vagy az emberiségért általában! De erről valahogy „szemérmesen" soha nem beszélünk. Ki tudja például, hogy Dómján Edit cigány volt? És még hány ilyen lehet, aki kivívta a tiszteletet, de akiről sejtelmünk sincs, hogy cigány! Maruzs Éva Utazzon bel- és külföldre - lapunk közvetítésével - a Barátság Klubbal ! Lélegzetelállító ördögkerekek A Bükkbe, pontosabban Lillafüredre és Miskolc-Tapolcára lehet kirándulni április 13-án. Az út egy kis barlangfürdői lubickolással, ebéddel együtt 1200 forint. Ugyanezen a napon lehet ismerkedni Pécsett a múzeumokkal. A kirándulás ára: 2200 forint. Április 20-án újra indul a győri-pannonhalmi út, amely ebéddel együtt 2100 forint. Olaszországi, vidámparki kirándulás 5600 forintért április 25-26-27-én, a hímeves Gardalandba, ahol 14 féle show-műsorban gyönyörködhetnek a résztvevők, kipróbálhatják a lélegzetelállító hintákat, csúszdákat, ördögkerekeket. Van még hely az április 27-ei, Vértes-hegységi ibolyatúrára is. Részvételi díj ebéddel 1800 forint. Május első négy munkaszüneti napjára bőséges az ajánlat. 1-jén az ausztriai sza- fáriparkba, 2-án Puchbergbe a marcipánmúzeumba, 3-án Burgenlandba, 4-én a melki bencés apátságba visz az út. Május 6-ától indul a görögországi, 10 napos utazás. Az első és második turnusra kedvezményt adnak. A magas hegyeket kedvelők a magastátrai 3 napos, 2 éjszakás kirándulásra jelentkezhetnek teljes ellátással 12 900 forintért. A programokról bővebb felvilágosítást lehet kérni a Nógrád Megyei Hírlap kesztőségében (Salgóta Erzsébet tér 6. sz. (télé 32/416/455) és a volt st szervezeti székházban (Salgótarján, Fő tér 1. sz. Telefon: 417-144).
