Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-13 / 61. szám

2. oldal Rétság És Környéke 1997. március 13., csütörtök Pályázat szigetelésre Múlt idő a beázás Romhány - Mivel a sport­csarnok szigetelését az ön- kormányzat saját erőből nem tudja megoldani, pá­lyázatot adott be az önrész kiegészítésére. A testület­nek 1,5 millió forintja van erre a munkára. Ehhez kell előteremteni pályázat útján a szükséges 1,5 milliót. Ez utóbbiból garantálják a dol­gozók bérének kifizetését. Kis llirek a Város környékéről Lesz polgárőrség: támogatja a testület Romhány - Az önkormányzat szervezésében folyik a harminc főre tervezett polgárőrség megalakítása. Eddig 22-24-en vál­lalkoztak a megbízással járó feladatok elvégzésére. Alakuló ülésre két hét múlva kerül sor. A képviselő-testület a csapat munkájának, működésének biztosításához egy helyiséget ad. Törleszti a hitelt az önkormányzat Nézsa - Az önkormányzat a gázberuházáshoz hétmillió hitelt vett föl négy évre a folyószámláját vezető OTP Banktól. Tavaly az első esedékes részletet befizették, az idén újabb törlesztés címén egymillió-hétszázezer forintot utalnak át az OTP-nek. Kommunális adó: nem mindenki fizet Borsosberény - Az önkormányzat az idén először döntött úgy, hogy kommunális adót kell fizetni. Ez irányú kötelezettség alól mentesek azok az állampolgárok, akik a telefont bevezettették. Számuk 150-180 között váltakozik. Kereskedők, vendéglátók túlsúlya Nagyoroszi - Kilencven vállalkozó van a községben: van kö­zöttük víz- és központifűtés-szerelő, mezőgazdasági vállal­kozó, fakitermeléssel foglalkozó. A legnépesebb csapatot a ke­reskedelemben és a vendéglátásban foglalkozók képviselik. Negyedmilliárdos beruházás készül Bánk/Romhány - Romhány és Bánk közötti területen hozzák létre az új korszerű szeméttelepet, ahol tizenegy község hulla­dékát befogadó hatalmas tároló épül. Az előtervek szerint 250 millióba kérni.'Ä berufiázási és a kiviteli tervet' a KOMPAV TERŰ készítette. A kivitelezést a romhányiak ősszel szeretnék elkezdeni. A létesítményhez ’ szükséges 20 százalékos önrész előteremtését a községben működő üzemek vállalták magukra. Közhasznú csapat a köztisztaságért Nézsa - Június 30-áig nyolc közhasznú munkás látja el a telepü­lés köztisztasági feladatait és az intézmények körüli egyéb ten­nivalókat. Tevékenységükért személyenként havonta bruttó ti­zennyolcezer forintot vehetnek fel. Ha másra nem kell, zuhanyozó lesz a pénzből Szátok - A képviselő-testület igen szűkös költségvetéséből az idén - akárcsak tavaly- 150 ezer forintot szavazott meg a sportegyesület támogatására. Az összeget a sportöltöző fürdési lehetőségeinek kialakítására, a munkálatok befejezésére hasz­nálják fel. A falu vezetése csak egy feltételhez ragaszkodik: a munkák megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az önkor­mányzatnak nem lesz szüksége a megítélt összegre. Gyermekek falusi gazdasága, ami úgy működik, mint egy igazi izraeli kibuc Árnyékból a fényre - Egy nagycsalád Bertit, a göndör szőrű mangalicát nagyon szeretik a gyerekek. Naponta többször is etetik, friss almot raknak alá. A szépen gömbölyödő jószág nincs egyedül, egy másik ólban kismalacok szopnak, a szomszédos akoliban bárányok bégetnek. Serényen munkálkodik az ép­pen beosztott gyerekcsapat a szátoki Általános Iskola és Diákotthon kisgazdaságában. Babicz István igazgató úr büsz­kén mutatja be az intézetet, ahol hatvannyolc gyerek él hat­tól 18 éves korig. Közülük negyvenketten állami gondo­zottak. De a többiekért is ritkán jönnek a szülők. Ahogyan megemelkedtek az utazás költ­ségei, egyre növekednek a csa­ládok terhei, úgy ritkul a látoga­tók száma - mondja keserűen a fiatal igazgató. - Ezért a Nóg- rád megyében élő, többszörö­sen hátrányos helyzetű, enyhén értelmi fogyatékos gyerekek számára próbáljuk biztosítani mindazokat a lehetőségeket, melyek a családban élők szá­mára adottak. Leginkább a megkapaszkodás tudományát, életkezdési esélyeit szeretnénk növelni egy kegyetlenül nehéz világban, magyar társadalmi valóságban. Elsőként a háztar­A bárányok gondozása is a gyerekek feladata fotó: gyurlán tási szakkört em­líti: sütés, főzés, befőzés tudomá­nyát tanulják itt a gyerekek, első­sorban a lányok, de a zoknistop- polástól a sző­nyegszövésig a fiúknak is akad ott tennivaló. Már említettük a gazdaságot, hozzá hektárnyi földet is vettek, ott tanulhatják a gyerekek a pa­raszti munkát. A jószág etetése, almozása napi­rend, beosztás szerinti feladat. Mint egy falusi kisgazdaságban, vagy izraeli ki- bucban, úgy fo­lyik itt a munka. Tervezik egy A szőnyegszövés is hasznos tudomány családi ház és hozzá való porta megvásárlását, ahol néhány gyerekkel és neve­lőikkel az un. családotthonos keretek között „élesben” bizo­nyítanák: amit tanultak, abból már élni, megélni is képesek. Az otthon működtetése nem kevés pénzbe kerül, Babicz Ist­ván elmondta, hogy alapítvány is segíti a gyerekek érdekeit. Az „Árnyékról a fényre” - miként a nevében is benne van - a szá­toki nagycsaládban élők biz­tonságát, emberhez méltó életét szolgálja. Ezúttal leírjuk az ala­pítvány számlaszámát: 19161608-1-12. Aki tud, segít­sen! -szgys­Emberi sorsok és küzdelmek: mindent odaadna a fia egészségéért Nehéz az élet, mostohák a körülmények Vígh Béláné, Lenke asszony a hajdan szebb napokat is látott, mára viharvert tiszti lakótelep egyik kétszobás lakásában él Rétságon Attila legényfiával, aki siketnéma. Férjét 1980-ban veszítette el. Azóta „családfenntartó”: küzd, harcol kettejük boldogulásáért, még a legnehezebb időkben sem feladva. Persze igaztalanok lennénk Attilához, ha nem ír­nánk le, a fiatalember a balas­sagyarmati Ipoly bútorgyárban szakmunkásként dolgozik, s a ház körüli munkában szorgal­mas segítője édesanyjának.- Anyagilag szerényen élünk, de nem panaszkodunk - mondja Lenke asszony. - Attila velem él, s mivel nem kedveli a társaságot, vélhetően velem is marad, ezért most kell megte­remteni kettőnk biztonságát. Nem szívesen beszél arról, hogy mennyit dolgozik: hajnali háromkor kel, fél négykor már az utcán van a Nógrád Megyei Hírláppal (á kezdetektől fárad­hatatlan terjesztőnk Rétságon. A szerk.), aztán otthoni munka, a lakás rendbetétele, majd a te­reskei polgármesteri hivatalban négyórás állása várja. Utána otthon konyha, s a ház körüli munka. Ilyenkor, tavasz elején a szőlő, meg a málnás, a vete­ményes. Napszámosra nem te­lik, mindent maguk csinálnak az utolsó kapavágásig. Ennek azért van eredménye is, mint mondta: zöldségesnél csak ka­rácsonykor volt, amikor naran­csot és banánt vett az ünnepi asztalra. Természetesen nem Lenke asszonyon, csupán az éghajlaton múlik, hogy mindez nem terem a háztájiban ... Mikor jut ideje pihenésre? Nem tudni, hiszen, amint Vígh Béláné keveset pihen mondta, éjszakánként elég neki öt óra alvás. Saját gondjaira, tragédiájára nem gondol. Ilyen az élet, mára már felszámol­ták a Hunyadi lö­vészdandárt, de ma­radták a kiszolgálj’ obsitosok. A Hu- rtÿ'adi János nyugdí­jasklub egyik lelkes tagja maga Vígh Bé­láné, ő a pénztáros - ezt Makkai János alezredes elnökként is igazolja. Szeretet­tel, és elismeréssel beszél hajdani tiszt­társa özvegyéről. Mi lehetne a mi kíván­ságuk utólag? Azt mondta nekem: mindent odaadnék, ha a fiam kicsit hal­lana! Kívánjuk, hogy teljesüljön; megérdemelné, mert egy édes­anya szeretete nem ismer lehe­tetlent. Az övé sem ... Tulajdonlási huzavona Bánkon, ami megkeseríti az első ember életét Harcolnak a kincstárral - Kié a tó? Lomén János, Bánk polgármestere fogadkozik: ha az idegen­forgalmi szezon beköszönte előtt nem oldják meg a tó tulaj­donlási kérdését, és tovább csűrik-csavarják az egészet, ak­kor még a Parlament elé is felmegy tiltakozni. Régóta húzódó probléma ez, ki- lónyi aktával. Á jelenlegi hely­zetről Lomén János elmondta, egy tavalyi törvény alapján a Bánki-tó is sportingat­lannak minősül, s mint ilyen, a MOHOSZ ke­zelésébe kerül. A pol­gármester fél attól, hogy egy kókler meg­veszi a tavat, s néhány éven belül túlad rajta, s a faluban élők csak a kerítésen kívülről néz­hetik majd a víztükröt. A helyi horgászegyesü­let józan érdekből megáliapodást kötött a községi önkormányzat­tal, melynek lényege: ők csak az ingyenes horgászati jogra tartanának igényt, s a falu lenne a tulajdonps. Nem vélet­lenül, hiszen a helyiek tudják leginkább, milyen sok pénzt költött az elmúlt évek folyamán Bánk önkormányzata a tó fej­lesztésére, infrastruktúrájának kiépítésére, idegenforgalmának fejlesztésére. Ez év január 7-éig a Kincstárnak dönteni kellett volna, s mivel Bánk mellett még sok hasonló probléma felmerült, az év végéig halasz­tották a kérdés megválaszolá­sát.- Ezek után különösen felme­rülhet a kérdés, hogyan készül­nek a nyári idegenforgalomra?-Az élet nem állhat meg, megkezdtük a tó környékének takarítását és készülünk a nyári programokra. Gond, hogy a képviselő-testület joggal vet­heti a szememre: miért költünk olyanra pénzt, amihez jelenleg semmi közünk nincsen. Elké­szült a község világításának korszerűsítési terve, amely a tópartot is érinti. Befeje­zés előtt áll a tó melletti korszerű, Európa-hírű kem­ping, ott a strand, a parton két szálloda. Mindebből is nyilvánvaló, hogy Bánk önkormányzatának és a község polgárainak óriási érdeke, hogy övé legyen a tulajdonjog.- Ellenkező esetben?- Elutasítás esetén a bánki önkormányzat - a körzet országgyűlési képvi­selőjének a segítségével - tör­vénymódosítást kezdeményez, vagy bírósághoz fordul, leg­végső esetben pedig leülünk a Kossuth térre, és harcolunk az igazunkért! Szabó Fagyos tó, fagyos légkör Hornyák Endre polgármester: Ahol marakodnak, ott megáll az élet ! Békés a közélet Nagyorosziban Hornyák Endre, Nagyoroszi polgármestere töpreng a kérdé­sen: mi az, amiről a gondok ellenére jó szívvel beszélhetne. Az országos gondok, helyi bajok ellenére viszonylag kiegyen­súlyozott a nagyközség élete, s ez, mondhatni, „fél siker”.-Az önkormányzatnak jó az együttműködése az egyházkö­zséggel, a területén működő üzemekkel, vállalkozókkal, kiváló a kapcsolat a helyőrségi alakulattal, korrekt a vi­szonya a helyi pártokkal.-A hadsereg most fö- lyó átalakítása az itteni helyőrség számára fejlő­dés kapuját nyitotta meg, mennyire készült fel erre a község, illetve vezetése?- Nyugodtan mondha­tom, örömteli gond ez számunkra, hiszen a helyőrség ezer szállal kö­tődik hozzánk. Segítsége, együttműködése nélkül lényegesen nehezebb lenne a falu élete. A tiszti lakótelep bővíthető, intézményeinkben elsőbbséget szeretnénk majd adni a betelepülő tisztek fele­ségeinek, és a munkahelyte­remtés szempontjából számí­tunk az ígéretesen fejlődő rét­sági TDK-üzemre is. Amit mi megtehetünk, azt megtesszük annak érdekében, hogy megfe­lelő feltételeket biztosítsunk a honvédség számára. A minap született köztünk megállapo­dás: a helyőrségi művelődési ház, ami talán a megye leg­jobban felszerelt intézménye, továbbra is nyitva áll a község polgárai előtt, mondhatjuk, jobban, mint eddig. Ez szá­munkra nagyon sokat jelent. Örömmel említette, hogy a szennyvízelevezés kivételével nem használódott el a közmű- hálózat, s bár a gázberuházás a télen kezdődött, a kemény hi­deg rengeteg gondot okozott. A bekötések jól haladnak, s idén már gázzal fűthet- nek a lakásokban. 320 család igényelte a gázt Nagyorosziban, ez durván a porták fele, nem említve az intézményeket. Rendhagyó módon más alkalomra hagytuk a gon­dokat, azokból úgyis akad bőven. Beszélgetésünk végén Hornyák Endre megjegyezte: fontosnak tartja, hogy viszonylag békés a közélet a faluban. Az ellentét, meddő egymásnak fe­szülés csak nehezítené a mun­kát, s ahol sokat marakodnak, megáll az élet; ma sok helyen tapasztalni ezt ... Hornyák Endre polgármester fotó: An

Next

/
Thumbnails
Contents