Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-10 / 58. szám

1997. március 10., hétfő Mozaik 7. oldal Nógrádi Kovács György: Végzetes nászút a kastélyban Most újból és újból Réka ellen érvelt: mást szeret. . . Szíve azonban türelemre intette, sportoló korában beidegződött erős akarata maradásra kész­tette: ne adja fel a harcot, ne távozzék csak győztesen... Vad a ló, be kell tömi! Ilyen gondolatok közepette érkezett meg a szellempince előtti bozótoson áttörve a bodza­bokrokhoz, a hatalmas vasajtó elé. Erősen bele kellett kapaszkodnia, minden erejét össze kellett szednie, mire centiről cen­tire sikerült a nyikorgó-csikorgó bejáratot ki­tárnia. Ezt sem csapják rá - gondolta. A kovácsolt­vas kilincs fölött, sem kívül, sem belül nem lá­tott kallantyút. Kulcs? Olyan rozsdás a zár, hogy a legjobb lakatos sem hozhatná már rendbe. Dohos, áporodott szag csapta orrba. Később kifejezett nyirkosságot érzett és fázott. Felkattintott elemlámpájának messzire fú­ródó sugaraival végigpásztázta az óriási pincét, amely tulajdonképpen egy szabályosan kialakí­tott, elhagyatott bányavájat volt. Oldalait és a mennyezetét kibélelő, óriási vastag tartófái el­korhadtak, vagy erősen korhadásnak indultak. Elemlámpájával a kőmennyezetről - tehát a köves talaj miatt nem omlott még be - lelógó denevérek hadát verte fel. A pince mennyezete, a bejárattól körülbelül hetven-nyolcvan méterre, egy kicsinyke dara­bon, csőszerű üreget képezve beomlott. Még­sem látta az eget, ugyanis az omlást sűrű inda és más növény benőtte. Több aprócska vízmosást fedezett fel a kür­tőszerű üregben. A befolyó esővíz vájta ki. In­nen hát ez a mindenen átható nyirkosság! - ál­lapította meg. De hová tűntek el a denevérek? Mi ez a fur­csa zaj? Szúpercegés? Patkányok, vagy más ismeretlen, a sötétségben is megélő állatok me­nekülése, rágcsálása?- Brrrr! - rázkódott össze újra és újra, mi­közben visszafelé botorkálva, másik úton ha­ladva, egymás után lépkedte át, kerülgette ki a földön heverő, lecsüngő bányafákat, mígnem puha, rongy szerű valamibe botlott. Váratlanul érte, riadtan megtorpant. dl.)- Mi az? - világította meg. Fejét, hirtelen keletkező félelme miatt; ol­dalra ejtette. Száját ordításának elfojtására ösz- szeszorította. Testét borzadály rázta össze. A földön szőnyegbe bugyolált hulla hevert. Feje szabadon maradt. Eredetileg azt is bebu­gyolálhatták, de valaki kibogozta és átlátszó nejlonfóliával takarta le. Lehajolt, de mielőtt felemelte volna a fóliát, a biztonság kedvéért, köröskörül pásztázta a környéket.- Ugyan ki lenne itt más? - nyugtatta meg önmagát eközben. - Az ajtó zárva volt, egyedül az a beomlás kapcsolta össze a külvilággal. Óvatosan, szinte szertartásszerűen emelte fel a vékony fóliát. Nő, ezt a fólián át is látta, most még inkább megdöbbent: mennyire szép lehetett élve! Szeme nyitva volt, s holtában is kéklett. Szem­pillái, mint a műszempillák, hosszúak voltak és finoman felkunkorodtak. Kerek, gyönyörű ar­cát meghökkentően ízlésesen kikészítette, mi­előtt megölték, mert ez a nő biztosan gyilkos­ság áldozata. Hátborzongató érzésekkel bámulta. Ki lehet ez a fiatal, gyönyörű teremtés és ho­gyan kerülhetett ide? Mikor? Nemrégiben hal­hatott meg, mert szagot nem érzett, sőt hányin­gert keltőn finom kölniillat terjengett, amelyet arcának kikészítése után fújhatott magára. Nem akárki nyitja ki a hatalmas vasajtót. Férfi vagy férfiak hozták ide! Mivel? Újra körülnézett. Idegrendszerét majdnem szétrobbantotta a fokozódó félelme. Kiáltani akart. Kinek? És egyébként sem tudott volna megszólalni. Pánikszerűen menekült ki a pincéből, tört át menekülő vadként a bozótoson, futott vissza a kastélyig. Réka még mindig nem tartózkodott otthon. Kiszaladt, mert kifejezetten borzadt most az ódon kastélytól. A járdán a felesége közeledett feléje.- Te ... - futott elébe. - Egy ... - Zavart hebegése, mihelyt a felesége arcára tévedt a pil­lantása, elakadt. Előbbi riadalma, megdermedt ábrázatára fagyott.- Mi bajod van? Réka arca halálosan fehérlett. (Folytatjuk) „Csak akkor lehet kapni, ha az őstermelő ad is érte valamit” Adószakember a „fertőzés” ellen Ismét beigazolódott annak a felismerésnek a helyessége, hogy az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága célszerűen cselekszik, ha a mezőgazdasági termelőket, mindenekelőtt azokat, akik kiváltották, vagy a napokban kívánják kiváltani őstermelő iga­zolványukat, az ez évi adózási kérdésekről és a hatályban lévő jogszabályokról tájékoztatják.- Időben felhívtuk a termelők figyelmét a Pásztón, Rétságon és Szécsényben megtartandó tá­jékoztatóinkra - tudtuk meg az igazgatóság ügyfélszolgálati vezetőjétől, Sándor Páltól, aki elmondta azt is, hogy Balassa­gyarmaton és Salgótarjánban az ügyfélfogadási napokon adnak teljes körű információt az adó­zásról. Szécsényben, ugyanúgy mint a korábbi két helyszínen, a jog­szabályok értelmezését a gya­korlati példák megoldásával is elősegítették. Kiss Ernő és Benkő Tibor, az APEH két szakembere, minde­nekelőtt azokat a téves infor­mációkat tisztázták, amelyek az őstermelőket is „megfertőz­ték”. Felhívták a figyelmet arra, hogy tevékenységüket ponto­san regisztrálják és választhat­nak a számukra legkedvezőbb adózási módok közül. Sokan azt sem tudják, hogy a gazda­jegyzőkkel együttműködve mi­lyen kedvezményekhez, támo­gatásokhoz juthatnak. Tóth Csaba, a kettes gazda­jegyző körzetben látja el meg­bízatását. Ötszáz gazdálkodót képviselve volt jelen a minap rendezett szécsényi tájékozta­tón. Lapunk érdeklődésére el­mondta: - December óta zajlik a Dobroda-völgyi települések őstermelőinek a ráhangolása az új szabályok megismerésére, sok kiadványt adtunk közre. Az a véleményem, hogy kell az ős­termelői igazolvány, mert elő­nyöket biztosít, és a könyvelés egyáltalán nem bonyolult. Ha az emberek figyelmesen elol­vasnák az ismertetőket és el­jönnének a szakmai kérdéseket is megbeszélő eseményekre, vagy a fogadónapjaimra, akkor nem lenne ilyen tájékozatlan­ság és fölösleges feszültségeket levezető cselekmény. Meggyőződésem az is, hogy nem a mezőgazdaság megsar­colásáról van szó. Az őstermelő úgy nem kaphat támogatást, hogy eltitkolja amije van, amit csinál, amilyen eredményt elér és adót nem fizet, de támogatást kér. Csak akkor lehet kapni, ha valaki ad is érte valamit, ám most alapvetően csak informá­ciót kémek.- Rácz ­Vásároljon százforintost háromszázért, jó helyen lesznek forintjai ! A Magyar Nemzeti Bank 100 forintos címletű pénzérmét bocsátott ki az „S.Ó.S. Gyer­mekfalu Alapítvány” támoga tására. A pénzérme törvényes tőeszköz, de kifizetést nem tel­jesít vele a bank, hanem a név­értékénél magasabb áron meg­vásárolható: ára 300 forint. Ebből 50 forintot az vány számlájára Megvásárlásával nemcsak segíti a rászoruló árva gyer­mekeket, hanem egy olyan pénzritkasághoz jut, aminek hosszú idő elteltével nő az ér­téke. A pénzérmét utánvéttel, postai költség felszámításával küldik a megrendelőnek. Rendelési cím: „Dánió” Emlékpénzküldő Szolgálat, 2803 Tatabánya, Pf. 3016. CENTRAL.-EURO Pl INTERNATIONAL BAH KÖZÉP EURÓPA» NCMZCTKw CIB HUNGÁRit A KULCSSZÓ: CIB Felvilágosítás: (06-1) 212-1010 CIB HUNGÁRIA BANK RT.: 1027 BUDAPEST, MEDVE U 4-14. TEL.: 212-1330 BELVÁROSI FIÓK ÉS LAKOSSÁGI KÖZPONT: 1052 BUDAPEST VÁCI U. 16/B TEL.: 118-8990 • 9022 GYŐR, CZUCZOR GERGELY U. 26. TEL: (96) 310-074 » 4400 NYÍREGYHÁZA, SZARVAS U. 7. TEL: (42) 422-000 • 7621 PÉCS, RÁKÓCZI U. 46. TEL.: (72) 311 -688 • 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TEL: (62) 313-222 • 4025 DEBRECEN, SIMONFFY U. 2/A TEL.: (52) 442-201 • 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, TÁNCSICS MIHÁLY U. 5. TEL: (22) 333-567 • 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TEL.: (62) 346-911 • 5600 BÉKÉSCSABA, WLASSICH SÉTÁNY 7. TEL.: (66) 454-293 • 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. 11. TEL.: (46) 412-399 • 8900 ZALAEGERSZEG, KOSSUTH L. U. 17-19. TEL: (92) 328-145 • 6000 KECSKEMÉT, SZÉCHENYI TÉR 14. TEL.: (76) 415-960

Next

/
Thumbnails
Contents