Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-05 / 54. szám
Megyei Körkép 1997. március 5., szerda Tavaszhívó csellószóló Ezzel a címmel adott koncertet e héten, hétfőn a nagybátonyi Doráti Kamarazenekar a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban. A műsorban - melyben Händel, Bach, Haydn és Mozart műveit adták elő - közreműködött Tytus Miecz- nikowski lengyel gordonkaművész, aki szólistadiplomáját Budapesten szerezte. FOTÓK: GYUR1ÁN TIBOR Határidő van, csak éppen nyilatkozat-nyomtatvány nincsen Késik a családi pótlék Az egy- vagy kétgyermekes családok már tudják, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is jövedelem-nyilatkozatot kell kitölteni ahhoz, hogy a családi pótlékra való jogosultságot igazolják. A nyilatkozatok beadásának határideje március 31. Nyomtatványt viszont egyelőre égen-földön sem lehet kapni.- A kormány február 20-án fogadta el a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény végrehajtási rendeletét- mondja Bibók Péter, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. - A kormány- rendelet viszont eddig még nem került kihirdetésre, ehhez pedig szorosan hozzátartozik a nyilatkozat. A nyomtatványok szerkesztésén már túljutottak, jelenleg folynak a nyomdai munkálatok. Előreláthatólag március 6-7-e táján kapjuk majd meg. Jól tudjuk mi is, hogy a határidő rendkívül szoros, hiszen a nyilatkozatot március 31-éig kellene leadni. A nyomtatványról csak annyit, hogy kitöltése lényegesen egyszerűbb lesz, egyértelműen fog hivatkozni a személyijövede- lemadó-bevallás megfelelő soraira. „Szeretnék mindenkit megnyugtatni: eddig is rugalmasan kezeltük a benyújtási határidőt, és nem lesz ez másként az idén sem. A törvény egyébként is úgy rendelkezik, hogy az ellátás május elsejétől módosul, első ízben tehát június elején kapják kézhez az emelt összegű családi pótlékot, tehát bőven van idő feldolgozni az esetlegesen később beérkező nyilatkozatokat. Itt viszont szeretném felhasználni az alkalmat, hogy tavalyi tapasztalatainkról beszéljek: a nyilatkozatok 50-60 százalékát hibásan töltötték ki, egyik legjellemzőbb hiba volt az aláírás hiánya. Mindenki olvassa el a melléklet tájékoztatót, mert folyamatosan szeretnénk mindenki számára folyósítani a pótlékot.- Hol lehet beszerezni a nyomtatványokat?-Egyaránt be lehet szerezni majd a salgótarjáni MEP ügyfélszolgálati irodán és balassagyarmati kirendeltségén. Mindkét helyen megerősített ügyfélszolgálat várja az állampolgárokat. Szeretnénk eljuttatni a nyomtatványokat valamennyi kifizetőhelyre is, és amennyiben az idő engedi, az önkormányzatokhoz is megkíséreljük eljuttatni. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy akik nyugellátásban részesülnek, azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól fogják megkapni a nyomtatványokat levélben, és ugyancsak a nyugdíjfolyósítóhoz kell azt nekik visszajuttatni. Hegedűs Erzsébet A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ki védi az egyszerű állampolgárt ? Megdöbbenéssel olvastam a megyei Hírlap Olvasói levelek rovatában a megyében uralkodó, egészségügyet reprezentáló írásokat. A „Segítség, kuruzsló!” című levélre válaszol a „Segítség! Természetgyógyászt!” című cikk írója. Ezzel kapcsolatban a következő a kérdésem: - Vajon hány diplomával mer ilyen levelet leközöltetni?! Tudomásom szerint az egészségügyért a két kamara tagjai a felelősek. Mindkét kamarát, az orvosit és gyógyszerészkamarát köztestületként külön törvény nevesíti. Egészségügyünk helyzete több mint aggasztó. Ugyanakkor élnek és virulnak a hiszékenység vámszedői. Mi más lehetne a vélemény arról, aki idős ember hónaljgombásodását lekvárral gyógyítja, óriási, legalábbis a nyugdíjhoz képest óriási összegekért? Természetesen adómentesen, számla nélkül. Az „illetékes” hatóságok pedig behunyják a szemüket. Tudomásom szerint vándororvoslás nem létezik. Lepedőkkel elkerített „rendelőben” lehet-e működni? Ne keverjük a fogalmakat. Az igazi természet- gyógyász nem csal! Tisztességtelen dolog minden felelősséget a hiszékeny betegre hárítani, aki súlyos pénzeke.t fizet ki jóhiszeműen arra illetékteleneknek. Ha pedig az illetékes hatóságok nem látják el feladatukat, ugyanolyan felelősséggel tartoznak a magyar törvények szerint, mint az elkövetők! Sok mindenre bizonyítékokkal rendelkezünk: fogjon össze a két kamara és minden fórumon védje meg a becsülettel dolgozó igazi egészségügyi dolgozókat. Az arra illetéktelenek pedig boldogítsák azt a megyét, ahol működésüket eltűrik, amíg eltűrik! Bállá Tibor Magyar Gyógyszerészkamara alapító tagja * Az ebben a témában - Salgótarján, Ybl u. 4. sz. (?) alól - érkezett, február 22-én kelt, az orvosokat elmarasztaló levelet nem tartalma miatt nem közöljük, hanem azért, mert névtelen. Felhívjuk olvasóink figyelmét, csak pontos névvel, aláírással ellátott leveleket jelentetünk meg a fentiekben közölt feltételekkel. • • Üzlet, mely több mint bolt... A salgótarjáni Patak út 3. szám alatt van egy kis bolt, ahol sokféle állateledelt árusítanak. Az üzlet dolgozója egy fiatal nő, Szöllősi Szabolcsné, egy hároméves kisfiú édesanyja, akinek nem csak azzal telnek a napjai, hogy kiszolgálja a vevőket. A kis épület közelében rendre megjelennek kutyák, majd egyre közelebb merészkednek. Ugyanis, mikor az eladó először látott az ajtó előtt egy könyörgő tekintetű ebet, odaadta neki az ebédje maradékát, majd a következő napokban hazulról is elhozta azt, ami egyébként a kukába került volna. így tesz mostanában is, mert ha az egyiken megesik másnak is a szive, s elviszik, a következő napon akad másik szánalomra méltó számkivetett, mely itt talál menedéket. Csupa szív, lélek, igazi állatbarát, aki ott segít, ahol arra szükség van. Ma éppen egy szép fekete ku- tyus üldögél a bejáratnál, s várja, hogy érte jöjjön valaki. Takács Lajosné, Salgótarján Április 3-6.: orgona szakos növendékek országos találkozója Salgótarjánban Rangot ad a városnak is 1985-ben találkoztak először, s idén már ötödik alkalommal adnak randevút egymásnak Salgótarjánban az orgona szakos növendékek. A háromévente megrendezett országos zenei szemle házigazdája a városi zeneiskola. Az intézmény igazgatója, Becze Lajos elmondta, hogy az április 3-ától 6-áig tartó programon - tekintettel Salgótarján várossá nyilvánításának 75. évfordulójára - minden eddiginél többen vesznek részt: 18 intézményből mintegy 65 növendékre számítanak, az alapfokú intézetekből, a szakközépiskolákból és a főiskolákról. Főként a középfokon tanulók száma növekszik a korábbiakhoz képest. , E három kategóriában indulók produkcióit rangos zsűri értékeli majd. A bírálóbizottság elnöke Lantos István zongora- és orgonaművész, a zeneművé^ szeti főiskola rektora lesz. Ő egyébként a nyitóhangversenyen is fellép. A zsűriben foglal helyet Kolos István orgonaművész, zeneszerző és Ruppert István, a győri főiskola tanszékvezető tanára is. A rendezvény előkészítésének fontos része volt a salgótarjáni zeneiskola orgonájának felújítása, amely az önkormányzat anyagi segítségével történt meg. Jelenleg a zeneiskola szponzorokat, támogatókat keres, hogy méltó módon megrendezhesse ezt a jelentős szakmai fórumot, ahová nagy örömmel jönnek az ifjú orgonisták az ország minden részéből. A szervezők 2000-ben nemzetközi jelleget szeretnék adni e találkozónak. - csébé „Mi a gazdaság érdekeit képviseljük” Bókáné Bakos Mária a kamarák szerepéről a szakképzésben Az elmúlt években törvények, jogszabály-módosítások sora született a szakképzést végző iskolák, a felnőttoktatási vállalkozások, illetve a tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó gazdasági szervezetek tevékenységének szabályozására. A folyamat azonban korántsem tekinthető befejezettnek. Már csak azért sem, mert a gazdaság változó körülményei újabb kérdések sokaságát hozzák felszínre. Az új jogszabályokról, a kamarák növekvő közjogi és koordináló szerepéről beszélgettünk Bókáné Bakos Máriával, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetőjével. Egységes értelmezést-A sokasodó és csak részben pontosított kérdések tették szükségessé,hogy a gazdasági kamarák Salgótarjánban és Balassagyarmaton konferenciát tartottak a szakképzésről?-Igen. Az új jogszabályok további jelentős jogosítványokat adtak a gazdasági kámarák- nak a szakképzésben. Az elmúlt évben módosult a közoktatásról, a szakképzési hozzájárulásról és a szakmaíVizsgáztatásról szóló törvény. Most készül Nógrád megye és Salgótarján önkormányzatának képzési terve. Fontos, hogy egységesen, pontosan értelmezze tennivalóit a szakképzés valamennyi szereplője, így a kereskedelmi és iparkamara, a kézműves-, valamint az agrárkamara is. Ezért a közelmúltban tartott konferencián egy asztalhoz ültettük valamennyiüket. Arra törekedtünk, hogy az új jogszabályok értelmezése mellett lehetőség legyen a résztvevők közös véleménycseréjére a Munkaügyi Minisztérium képviselőivel.- Mennyiben újak a kamarák feladatai a szakképzésben? Hiszen ez a munka eddig is folyt, s a kamarák eddig is elláttak bizonyos közjogi feladatokat.-Valóban, de az 1993-as szakképzési és az 1994-es gazdasági kamarákról szóló törvény több változást is hozott. Német mintára a szakképzés egész rendszerét jobban hozzáigazítja az európai normákhoz. Nagyobb figyelem fordul arra, hogy a képzés tartalmában és struktúrájában is igazodjék a piacgazdaság követelményeihez, a gazdasági szervezetek igényeihez. Az természetes, hogy mi a gazdaság 'érdekeit képviseljük. így a szakképzés koordinálásában, a gazdaság általános érdekeinek képviseletében, a képzés szakmai színvonalának és feltételeinek javításában kaptunk a korábbinál nagyobb szerepet. Utánpótlást nevelni-Természetesen a gazdasági kamarák eddig is tették a dolgukat, hiszen 1994 óta ott vannak a törvények, a törvénymódosítások mögött. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítását megelőzően Salgótarjánban tanácskozást tartottunk, amelyen a gazdasági szervezetek képviselői mondták el észrevételeiket, ajánlásaikat. A nógrádi gazdasági kamarák azt képviselték, hogy a legnagyobb kedvezményt azon szervezetek kapják, amelyek részt vesznek a tanulók gyakorlati képzésében. Mi arra ösztönözzük valamennyi tagunkat, hogy a pénzt - amely a bruttó bér másfél százaléka, és egy kétszáz embert foglalkoztató cégnél akár egymillió forint is lehet - fordítsák saját tanulóik képzésére. Ha erre nincs lehetőségük, akkor támogassák azt a szakképző iskolát, ahonnan szakmunkásokat várhatnak. S csak a végső esetben fizessék be a központi fejlesztési alapba.-Hány ''gyakorlati képzőhellyel számolnak a megyében?- Ha az egyetlen tanulót foglalkoztató vállalkozót is számolom, akkor ötszázharminchéttel. Sok tanuló gyakorlati képzését vállalta a Volán, a ruhagyár, az Acélárugyár Rt., a Nógrádker Rt. A kamara mellett képzési bizottság dolgozik, amelynek tagjai elismert szakemberek. Változó munkaerőpiac- A gazdasági igények és a szakképzési struktúra összehangolása nem könnyű feladat. Mit tudnak itt tenni a gazdasági kamarák?-Való igaz, hogy Nógrád megyében a gazdasági szervezetek nagy része gondok sokaságával küzd. A szakképzés bizonyos orientációja azonban így is lehetséges, és szükséges is. Tapasztalataink azt jelzik, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változik, a munkaerő több mint fele a szolgáltatóiparban, vállalkozásokban dolgozik. Akkor pedig az iskolákban, az iskolán kívüli képzésben egyaránt végig kell gondolni, milyen irányba lépjenek. S az is nyilvánvaló, hogy az új irányú képzés mellet meg kell őrizniük azokat a szakmákat, amelyekre minden bizonnyal szükség lesz a jövőben is.-Nógrádban még mindig magas a munkanélküliek száma. Az ö helyzetük mennyiben változik a szakképzéssel, az átképzéssel?-A képzés önmagában nem jelent garanciát arra, hogy belátható időn belül munkát is találnak. A munkaügyi központok itt a megyében is sok pénzt költenek arra, hogy szakmát, illetve új szakmát tanuljanak az alacsony szakképzettségű vagy szakképzetlen munkanélküliek. A kamarák abban próbálnak a munkaügyi központok partnerei lenni, hogy felkutatják és közvetítik a gazdasági szervezetek igényeit. Ha ugyanis ezt nem mérjük föl, könnyen előfordulhát, hogy aki eddig egyetlen szakmával volt munkanélküli, most két szakmával marad ugyanaz. Közös célok- Befejezésül egyetlen kérdés: a szakképzés fontos szereplői az önkormányzatok. Milyen együttműködést alakítottak ki a gazdasági kamarákkal?- Azt tapasztaljuk, hogy mindinkább partnernek tekintik a gazdasági kamarákat. Hiszen célunk közös, a gazdaság fellendítése, ennek pedig egyik fontos feltétele a hozzáértő szakember, a képzett szakmunkás. A szakképzést érintő döntések előtt rendszeresen kérik, meghallgatják véleményünket. Részt veszünk a megye, Salgótarján város szakképzési tervének kidolgozásában is. A megyei és a salgótarjáni önkormányzat közalapítványt hoz létre, s a kuratóriumban helye van a kamarának is. Az is igaz, az önkormányzatoknak jogukban áll úgy alakítani a szakképzést végző iskolák struktúráját, ahogy jónak látják. Azt gondolom azonban, hogy az önkormányzatok és a gazdaság - így a képviseletüket ellátó kamarák- céljai közösek, amelyekért érdemes, szükséges is együtt munkálkodnunk. V. G.
