Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29-30-31 / 74. szám
1997. március 29., szombat 7. oldal Húsvét - Élet és Öröm Forrása „Isten útján járni gyönyörűség” (118. zsoltár) Szolgálni mindörökké Korát meghazudtoló friss szellemiség, minden igazat feltáró prédikációk jellemzik. Sajnos, a 84 esztendő és a betegség időnként ágynak dönti dr. Veres Barnabás kanonok urat, aki - bár Serényifalván született 1913. december 20- án - élete nagy részét mégis Nógrád megyében töltötte, és tölti ma is Salgótarjánban. Barna bácsit - mert a legtöbben így ismerik az idős papot - bármikor és bárki felkeresheti, senkit nem utasít el egyházügyi kérdésekben, lelki tanácsokban.- Mikor, és hol szentelték főtisztelendő kanonok urat?- Bécsben szenteltek, a teológiai doktorátust is ott szereztem. 1938. július 10-én történt mindez, majd még ebben az évben Putnokra kerültem. A következő esztendőben már Rozsnyóra szólított a püspöki kérelem. Itt az egyházmegye teológiáján tartottam előadásokat, de a szeminárium gondnokaként is működtem a negyvenes évek elején. Tábori lelkészként Rozsnyótól Rózsaszent- mártonig és Hajmáskérig is eljutottam a háború alatt.-A világégés végén, 1945- ben ismét Putnokra kerültem, majd Mátranovák, Homoktere- nye és Salgótarján következett. Tarjánban az acélgyári Szent József plébániát vezettem. A szerzetesrendeket feloszlatták, így a ferencesek templomát is világi papra bízta a püspökség. Innen Karancslapujtőre szólított a diszpozíció, azaz a püspöki továbbhelyezés. Lapujtő mellett Karancsalja, és Ka- rancsberény hívei is sok éven át Dr. Veres Barnabás kanonokot arany- miséjén ministránsai is köszöntötték hozzám tartoztak.- A salgótarjáni főplébániát sok éven át vezette Barna bácsi. Mikor helyezték a megyeszékhelyre?-Először is 1947 és ’49 között itt is működtem már, mint hittanár. Majd Kovács Zoltán esperes úr halála után az egri érsek 1974-től bízta rám a főplébánia vezetését, 1990-ig. Akkor már kissé megromlott az egészségi állapotom, és nyugdíjba mentem. Viszont azóta is folyamatosan működöm, mi- sézgetek a főplébánia templomban is, de Forgách-telepen, a Jézus Szíve kápolnában is várnak a hívek minden vasárnap, sőt el-eljárok helyettesít- getni bárhová a megyében, amíg Urunk engedi. Jelenleg is ágyhoz köt a betegség, de talán az értem végzett imákat meghallgatja az Úr, és mielőbb a hívekhez enged. Mert ott az én helyem ... Addig is a feltámadás fényében kívánok mind- annyiótoknak áldott húsvétot! Deák Ferenc Szentkúti búcsúnapok Április 6. - Gyümölcsoltó Boldogasszony, május 11. - Urunk mennybemenetele, május 17-18. - Pünkösd, május 25. - Szentháromság vasárnapja, június 1. - Úr napja, június 8.-Jézus szíve ünnepe, június 15. - Szent Antal ünnepe, június 29. - Szent László ünnepe, július 6. - Sarlós boldogasszony, július 13. - Kármelhegyi boldogasszony ünnepe, július 26-27. - Szent Anna ünnepe, augusztus 3. - Hamvas Boldogasszony és urunk színe változásának ünnepe, augusztus 15-16-17. Nagyboldogasszony (Fő búcsú), augusztus 18-19-20.Ferences ifjúsági találkozó, augusztus 20.-Szent István ünnepe, augusztus 31. - Hálaadás a termésért, szeptember 6-7. - Kisboldogasszony (Nagybúcsú), szeptember 14. - Szűz Mária szent neve és fájdalmas szűzanya ünnepe, október 5. - Rózsafüzér királynéja, magyarok nagyasszonya ünnepe, november 2. - Búcsú ha- lottainkért, december - Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Hamvazószerdától Pünkösdig Az adventét követő karácsony mellett a keresztények másik jelentős ünnepköre a húsvét. Ez évenként változó dátumú napra eső szerdán, a hamvazószerdán veszi kezdetét, ez egyben a nagyböjt első napja is. E napon az előző évben megszentelt barka hamujával hinti meg a pap hívei homlokát, e szavak kíséretében: „Emlékezzél meg ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” (Memento homo, quia pulvis es, et in pulverem reverteris.) Az elmúlás és a bűnbánat szimbóluma ez. Katolikus hívő ezen a napon, és nagypénteken szigorú böjtöt tart: egy főétkezést fogyaszt, de a hal kivételével bárminemű hústól távol tartja magát. A húsmentes böjt - amely alól természetesen felmentést kapnak a betegek és idősek - vonatkozik a nagyböjti időszak többi péntekjére is. Ezeken a péntekeken egyébként keresztúti ájtatos- ságot végeznek a hívek, vagy a templomon belül, a Jézus szenvedéstörténetét bemutató képsoroknál, vagy a szabadban, általában kálváriadombra épített domborműves stációk előtt. Salgótarjánban még emlékeznek az idősebb hívők az ilyen szabadtéren végzett ke- resztutakra. A húsvét közeledtét a feke- tevasámapot követő virágva- sámap jelenti. Egy héttel a feltámadás előtt ünnepük Jézus jeruzsálemi bevonulását. A pálmavasámapnak (domonica palmarum) is nevezett nap liturgiája egyik jelentős pontja a barkaszentelés, valamint a passiótörténet énekes előadása. Ez az ünnepnap egyben a nagyhét kezdete. Nagyszerdán elhangzanak Jeremiás próféta siralmai, Jeruzsálem pusztulása és romlása feletti keser- gései. Nagycsütörtökön történik az „oltárfosztás”, az ékes holmik eltávolítása. (Egyébként e reggeltől a nagyszombat esti feltámadási szertartás glória részéig a világ összes katolikus templomaiban elhallgatnak a harangok.) Nagypénteken végzik el az utolsó keresztúti ájtatosságot, ekkor már a legmélyebb gyászban emlékezve meg Jézus kereszthaláláról. A János-passió már a „csonkamise” keretén belül hangzik el, majd a már feldíszített szent sírt szimbolizáló hely mellé viszi a pap az Oltá- riszentséget. Elérkeztünk a nagyszombati szertartáshoz, közel vagyunk Krisztus feltámadásához. Ebben a tűzszentelés és a húsvéti gyertya megáldása a húsvéti fény ünnepélyességét szimbolizálja, az Exultet, a húsvéti örömének gregorián dallamai után pedig ószövetségi idézetek felolvasása következik. Aztán a harangok „visszajönnek Rómából”, megkondul- nak, felcsendül orgonakísérettel a „Gloria in excelsis Deo! - Dicsőség a magasságban Istennek!” A keresztvíz megszentelése és a keresztségi fogadalom megújítása része még a szertartásnak, és kezdődik a feltámadási körmenet. A hívek messze zengik: „Feltámadt Krisztus e napon, alleluja” A húsvétvasámapot követő ötvenedik nappal, pünkösddel fejeződik be a húsvéti ünnepkör, ez egyben a Szentlélek eljövetelének ünnepe. D. F. Nagyszombati körmenet Hollókőn fotó: rigó tibor Felszegeztek, óh Uram Olyan magasan van a kezed, Jézus. És olyan furcsa; félek tőle, mert szenvedésedhez szögezett, s vágyom utána, mert hiszem, hogy szabadulás. Nagyheti kézfogásra készülök. Uram! Szeretném megragadni testvéreim kezéig hogy Hozzád vezessem Ókét, de tudom, hogy csak akkor sikerül ez a vonzás, ha a másik kezem kezedben tartom. Csak a Te kezedbe kapaszkodva lesz erőm a Nagyhét állomásaihoz. Bakallár József „ Cserhát- szentiváni Corpus”-át tettem az asztalomra, amikor erre a kézfogásra készülődtem. A testedet néztem, Uram. Hagytam, hogy a haláltól megmaradt tested, Atyádtól jóváhagyott árvaságod belém költözzön. Sohasem lehet annyira közelébe jutni Isten szerzetének, mint ezen a fán, ahol még Te is elhagyatottnak érzed magad. Tele vagyok bűnnel. Egyetlen mentségem Péter apostol könnyes mondása lehet: Szeretlek. Enzsöl Ellák lelkipásztor Az erdélyi Ballus Barabás Béni az ünnepről Nyárád menti emlékek Nógrád megyében szép számmal élnek Erdélyből származó emberek, kiket a történelem szele sodort a határon túlra. Az utóbbi időben Nyárád mentiekkel is megismerkedhettünk, a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskolának diákjai, tanárai közt is volt Nyárád- szeredáról származó. A Magyar Kultúra Napján e történelmi kisvárosban mutatkozott be a Nyárádszeredaí Líceum. Ballus Barabás Béni, a különleges nevű nyárádszere- dai születésű fiatalember viszont Salgótarjáni polgárként, családja körében idézte föl az Erdélyből hozott húsvétot.- Húsvétkor minden háznál bárányt vágtak nálunk. Csapatostul, szekérrel jártunk locsol- kodni. A katolikus templomban szentelték meg a vizet, mellyel a szobák négy sarkát meglocsoltuk. Ketten mondtuk a verset, melyben először a szokást meséltük el, így a legkisebbek is megtanulták: mi végre van ünnep. Amit kaptunk, kalácsot, bort, pálinkát, azt nem ott helyben fogyasztottuk el, hanem szekérre raktuk, s este a húsvéti bálon jutott belőle mindenkinek. Nyárád menti húsvétoló Tündöklik a szép nap, húsvétnak hajnalán A keresztény világ dicső nagy ünnepén. Nekünk azt hirdetik, lészen föltámadás, Nem lészen sírban örök maradás. Más jelentősége is volt az ünnepnek. Menjünk ki a zöldellő mezőre, és áldást kérjünk jövendőre. Föl-föl újítottuk határaink hompját, Megtisztítottuk kutak forrását. Ősi szokásainkat ekképp' követtük, Kapuinkat zöld fenyővel díszítettük. Hogy az ősi szokást el ne felejtsük, Jeruzsálem felé, a Szentföldön jártunk, Nagyon messze van, kissé elfáradtunk. A Jordán folyóból egy csepp vizet hoztunk, Amiben Jézus Krisztus urunk keresz- telkedett meg, A mi bűneinkért hhhalált szenvedett. Gyászt öltött magára a természet, Midőn üdvözítőnk keresztfán szenvedett. Jámbor tanítványok zokogva siratják, Mint a jó gyermekek a jó édesanyát. De harmadnap megnyílt a sír szája, Kilép belőle az élet királya. Ezzel megmutatván, lészen föltámadás, Nem lészen sírban örök maradás. Süssön le uraim a ti házatokra, Meleg napfény sugara, Legyetek boldogok az ünnepnapokban. Kolozsvári Tamás: Krisztus feltámadása A munkások védoszentjérol elnevezett salgótarjáni Szent József templom ifjúsági kórusa és zenekara, a Forrás tagjainak nagyon sokan gratuláltak a virágvasárnapon bemutatott Keresztút misztériumjátékukat követően, amikor is Jézus szenvedéstörténetét idézték fel tizennégy stációban. Van közöttük jegyespár, munkás és egyetemista, gimnáziumi diák. Ami közös bennük és összeköti őket: a keresztény hitből fakadó meggyőződés, az egymás iránti szeretet, bizalom. Forrás kórus: mint a valóságban is mélyről csörgedező erecske - ők is ugyanúgy próbálnak élni, létezni, bízva a közösség védő és megtartó erejében. Vajon mit jelent számukra a húsvét ünnepe, misztériuma? Számos vallomás közül, hármat osztunk meg olvasóinkkal. Benkó Péter, egyetemista:- Számomra elsősorban Krisztus szenvedését és feltámadását jelenti, s csak másodsorban az úgynevezett „locsolóünnepet”. Erővel tölt el Krisztus türelme illetve bátorsága, amellyel szenvedését tudta vállalni. Ha nem is vár ránk hétköznapjainkban valóságos kereszthalál, bár sok, nagyon sok ember viseli szenvedése keresztjét, pzzel a türelemmel és bátorsággal kellene megélni életünket. Csodálattal tekintek rá, ugyanakkor irigylem tőle a megbocsátás lelküle- tét, mert azt hiszem, valamennyi erénye közül ezt a legnehezebb megvalósítani a ma emberének. Pedig háborúkkal, konfliktusokkal teli világunkban erre lenne a legnagyobb szükség. Mégis: a feltámadás reményt ad számomra, hogy áldozata nem volt hiábavaló és az emberiség mégis felismeri a benne levő állandóságot a rohanó világgal szemben. Frics Gyula, mentőápoló:- Keresztényként, hívő katolikusként várom és köszöntőm az ünnepet. Az évente megújuló megemlékezés ünnepén életem értelmének forrásáig juthatok. Számomra a húsvét üzenete a remény. Történelmi tény, hogy Jézus Krisztust megölték, de feltámadt. Mindenkiért halt meg és mindenki előtt támadt fel. Az élet tehát nem a halállal, hanem a remény elvesztésével ér véget. Emberi kapcsolataimban nem fontos a húsvét, inkább a belső fejlődés időszakának tartom. Balogh Ágnes, tanár:- A húsvét számomra a böjti időszak, nagycsütörtök és nagypéntek nélkül értelmetlen. Sok munkám közepette is kell, hogy legyen időm rákészülni. Számomra nem jelent lemondást, hogy nem eszem húst hamvazószerdán és a böjti napokon, viszont sokkal nagyobb böjt, ha nem mondhatok ki mindent, amit gondolok, ha nem ereszthetem ki indulataimat. Jézus át tudta magát adni az Atya akaratának. Én sajnos, sokszor inkább ragaszkodom a saját akaratomhoz. Megtérésem után úgy éreztem, hogy könnyű szeretni, könnyű elfogadni a látszólag rosszat is, mert tudtam, hogy ez Isten akarata, és Ő mindig az én javamat akarja. Mostanában viszont nagyon látom hibáimat, alig marad hely a Szentlélek számára. A nagyböjt és nagyhét liturgiája lehetőséget adnak számomra, hogy újra megtisztuljak és visszatérhessek az első szeretethez. E lélekkel kapcsolataimat is Isten tervei szerint rendezhetem. Három őszinte fiatal - három bensőséges vallomás Ne veszítsük reményünket !
