Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

Megyei Körkép 1997. március 26., szerda Sok ügy vár még elintézésre a földhivatalnál, ám a hátralék kezelhető Káosz nincs, csak csúszás van- Káosz van az önök földhivatalaiban? - Ki állítja ezt - kérdez vissza Lászlók Gyula, a megyei földhivatal földvédelmi és föld­értékelési osztályvezetője, akit a közelmúltban bíztak meg az ingatlan-nyilvántartás vezetésével is.-Kezdjük az ingatlan-nyilván­tartás számítógépre való vitelé­vel.- Azokkal az általánosítá­sokkal, melyek szerint a földhi­vataloknál káosz van, illetve azok rosszul végzik feladatu­kat, nem értünk egyet.- Akkor felesleges is káosz­ról beszélni?-Úgy van. Az ingatlannyil­vántartás számítógépre való vi­tele nálunk 1996. január 1-jével kezdődött, s az év végére befe­jeződött. Az adatállomány ér­vénybe léptetése 1997. február 1-jén történt meg. Egyébként két körzeti hivatalunkban. Rút­ságon és Pásztón a múlt év de­cemberére megvalósítottuk a harminc napon belüli ügyinté­zést. A helyszínelést igénylő munkáknál a törvény ugyanak­kor hatvan napot ír elő. Az 1997. január 1-jével megszün­tetett földkiadó bizottságok olyan mennyiségű határozatot zúdítottak ránk, aminek követ­keztében nem minden esetben tudjuk tartani a harmincnapos határidőt.-Sokféle vélemény hangzik el a részaránytulajdon bejegy­zéséről. Mi a valóság?- A megyében a részarányos földtulajdonosok száma 45 ezer. Földhivatalainkhoz 38 700 tulajdonra vonatkozó hatá­rozat érkezett be. Ebből átveze­tésre alkalmas 21 ezer, melyből 18 ezer tulajdont már bejegyez­tünk. A fennmaradókat a napi munka mellett június végére elvégezzük. Az átvezetésre nem alkalmas 21 ezer tulaj­donra vonatkozó földkiadó bi­zottsági határozatokkal foglal­kozunk, illetve érdemben dön­tünk. Amennyiben a hiányos­ságokat az érintettek pótolják, akkor a tulajdonjogot beje­gyezzük, ellenkező esetben saj­nos el kell utasítanunk.- Mi a helyzet a kárpótlással kapcsolatos ügyintézésénél?-A megyei kárpótlási hiva­taltól a múlt év augusztus ele­jén nagyobb mennyiségű árve­rési jegyzőkönyvet kaptunk. Egy héttel ezelőtt pedig újabb tizenhárom árverés munkaré­szeit. A korábban kapott árve­rések (I. földalap) anyagait fel­dolgoztuk, csak néhány hiány­pótlásra visszaadott, lezáratlan ügyünk van. A most érkezette­ket két hónapon belül birtokba adjuk.- Az idén megkezdődik az úgynevezett Nemzeti Kataszteri Programon belül a nagyméretű digitális kataszteri térképrend­szer kialakítása. Az előbbihez mivel járultak hozzá?-Az előkészítő munkálato­kat már befejeztük. Az első ütemben tíz települést, benne öt várost javasoltunk feldolgo­zásra.- A nemrég átadott salgótar­jáni földhivatal új helyre való költözése alkalmából az itt járt államtitkár-helyettes is elisme­réssel szólt az önök munkájá­ról. Ha rangsorolnák tevékeny­ségüket, hol helyezkednek el or­szágos viszonylatban?- Nem szívesen vállalkozom erre. Az egyéb mutatókat is fi­gyelembe véve a mezőny első harmadában vagyunk. Tavaly a hozzánk érkezett 65 ezer ügyi­rat 12 %-át nem tudtuk elin­tézni határidőn belül. Ez ^ hát­ralék kezelhető, az alkotmány- bíróság határozatának megfele­lően felszámolható.- Végül érdekelne, mit tesz­nek a tulajdoni lapokkal való visszaélés megakadályozására?-Megszigorítottuk a kiszol­gáltatás követelményeit. Ha nem a tulajdonos kéri a doku­mentumot, akkor az illetőnek nyilatkozni kell, mire használja fel, személyazonosságát is iga­zolnia kell. V. K. Rajzpapíron Arany János élete és munkássága Toldi Miklós színesben A salgótarjáni Arany János Általános Iskola és Szakiskola harmadik alkalommal rendezett megyei szintű rajzversenyt ál­talános iskolás tanulók részére. Témaként a névadó költő életét és munkásságát jelölték meg. A zsűri színvonalasnak ítélte a beküldött rajzokat, amelyekből a napokban nyílt kiállítás a meghirdető intézményben. A mintegy hatvan diák minde­gyike emléklapban részesült. A felső tagozatosok közül dicsérő oklevelet kapott Hu- gyecz Renáta (Diósjenő), kü- löndíjat Bondor Bernadett (Arany). Megosztott harmadik helyen végzett Kovács Krisz­tián (Ludányhalászi) és Pásztor Judit (Kodály, Salgótarján). Második lett Lengyel Szilvia (Petőfi, Salgótarján). Az első helyet Végh Bori (Diósjenő) szerezte meg. Az alsó tagozatosok mező­nyében harmadik lett Berta Kitti (Arany), második Hajdara Tamás (Arany). A legjobb al­sósnak Kiss Péter'(Arany) bi­zonyult. A vándorserleget az Arany iskola tanulói nyerték el. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Elszámolva tízig Meg kell mondjam, nem lepett meg Hegyi úr minapi nyi­latkozata, amelyet e lap hasábjain tett, hiszen magyar állampol­gárként már hozzáedződhet­tem a nem csak náluk előfor­duló szolgáltatási hiányossá­gokhoz. Mivel ő a riport készí­tésekor nyilván nem tájékozó­dott kellőképpen a kialakult helyzetről, ezért röviden is­mertetem a probléma lénye­gét, s azt, hogy miért vagyok dühös. A helyi kábelhálózat kiala­kításához sokad magammal én is hozzájárultam, ami ki is épült. A jelentkezési lapokon közölték az igénylőkkel, hogy melyik csatornán mi lesz fog­ható, s ezeket az adásokat kí­vánságra a szerelők be is állí­tották . . . azaz beállították volna, ha lehetett volna. De nem lehetett. Akkor azt a vá­laszt kaptuk a határidőre vo­natkozóan, hogy még éleszteni kell a rendszert (de később sem éledt). Ezután következett az HBO-korszak, amelyre az volt a jellemző, hogy új kifogást szolgáltatott a szolgáltatónak: most azért nem lehet fogni a szerződésben rögzített adókat, mert a sok „kalóz-adapter” zavart okoz a hálózaton. Vár­tunk hát türelemmel, eljön még a mi időnk! És jött. Meg­szűnt az HBO, de maradt a za­var. A magyar nyelvű adások viszont sokasodtak: Tvl, Tv2, Tv3, Szív Tv, Duna Tv, MSat, STv, valamint a magyarosított Eurosport. Nálunk viszont csak három adó fogható él­vezhető minőségben a hétből (eltekintve az idegen nyelvű- ektől), ebből kettő mindenféle antenna nélkül is bejön, ezért most már izgatni kezdett a do­log. Újfent hibabejelentettünk, de ettől az nem szűnt meg. Mit csinál az ember, ha nem mozduló szakértőkkel áll szemben? Szakértőhöz fordul. Felkerestem hát egy szerelőt, s előadtam a problémámat, kérve őt: nézze meg a tévémet, mérjen, csináljon erősítőt, vagy egyáltalán valamit. Az il­lető roppant készségesen el­magyarázta, hogy azon a vo­nalon nem tehet semmit az ér­dekemben, mert hozzánk a jel ki sem jön, ezért a jeleket se megszűrni, se ráhangolni a „felső tartományban lévő adá­sokra” nem lehet. Sejtelmem sincs, hogy ő ezt honnan tudta, hiszen akár­hányszor bejelentettük pana­szunkat, arra füle botját sem mozdította soha senki, nem jöttek ki egyetlen egyszer sem ellenőrizni, mérni, de még megnyugtatni sem. Jól belegondolva a dologba nem is az dühít, hogy a husza­dik század végén mi, magya­rok nem jutottunk még el odáig, hogy egy elektromos vezetőn néhány kilométerre baj nélkül eljuttassunk egypár jelet, hanem az, hogy nálunk - az új szerződés értelmében - a soha jól nem működő (mert rosszul telepített) hálózatot az üzemeltető most velünk akarja majd megjavíttatni úgy, hogy az végre használható legyen, ugyanakkor árat emel a szol­gáltatás színvonalának további romlása mellett, miközben en­gem kikiált hülyének, mert a hibát állítólag nem jelentettem be még idejében. Az üzemeltető áremelési tá­jékoztatójában leírja, hogy mely Magyar Szabványnak kell megfelelnie a kábelre vitt jelnek. Elfelejtette viszont fel­sorolni azokat az adókat, ame­lyek műsorának továbbítására vállalja ezt a kötelezettséget, tehát innentől kezdve azt sem tudom, mit nem foghatok. Ezért néha, mikor kedvem szottyan, ráengedem készülé­kem automata keresőjét a még fel nem fedezett csatomatar- tományokra, hátha ... Ko­lumbusz is így kezdte vala­hogy ... Csakhogy ő talált va­lamit! Nos, ezért kérdeztem meg: jogosnak érzik-e ugyanakkora előfizetői díjat fizettetni azok­kal az érintettekkel, akikhez nem jut el az elektronikus sajtó eme palettájának teljes színskálája? Ön, tisztelt Hegyi úr, előfi- zetne-e például egy olyan tele­fonra, amely a csak a mély hangokat viszi át a felhaszná­lójához, azt is csak recsegve és kizárólag tiszta tiszta időben? Szerintem nem, valószínűleg átmenne egy másik telefontár­sasághoz, ha lenne. Név és cím a szerkesztőség­ben, valamint a hibabeje­lentő füzet oldalain. Letette a „lantot”, hivatalt vállalt Gazdit keres az állatvédő egyesület - Ingyen készít ólakat egy kisiparos Bírság ellen fogság... Ez évtől Bartus László, a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneis­kola volt igazgatója tölti be a polgármesteri hivatal intézmény­igazgatási osztályvezetői beosztást. A frissen kinevezett szak­emberrel eddigi pályafutásáról, terveiről beszélgettünk. Nagyon kedves, játékos foxi kiskutyának keres szerető gazdát a salgótarjáni Állat­védő és Segítő Egyesület. Barna-fekete színű, igen ra­gaszkodó, jó házőrzőről van szó, jelenleg főként az egyesü­let tagjai gondoskodnak róla. (Az érdeklődők hívják a 32/311-840-es számot). Ideiglenes, illetve alkalmi gazdája a foxinak az a nyolc­vanöt éves nyugdíjas asszony, akinek van egy saját házőrzője is, az állatot azonban kénytelen házi őrizetben tartani. Portája ugyanis nincs beke­rítve, s hogy ne kerüljön össze­ütközésbe az ebtartási rendelet előírásaival, kénytelen láncra kötni a kutyust. Ezt az eljárást mindketten nehezen viselik, más megoldás viszont egyelőre nem lehetsé­ges. Az állatvédő egyesület kéri azok segítségét, akik tizenöt méternyi drótot - akár használ­tat is - fel tudnának ajánlani a nyugdíjasnak, hívják a fenti számot. Más eset is példázza, hogy egyre többen járulnak hozzá az egyesület munkájának sikeré­hez. Dancsó János bátonytere- nyei asztalos nemrégiben ku­tyaólak elkészítését vállalta - ingyen. Hasonló, kétkezi segít­séget másoktól is köszönettel vennének az állatvédők.- Gyöngyösön nőttem fel és már gyermekkoromban eldön­töttem, hogy zenei pályára lé­pek - mondja Bartus László. - Miskolcon elvégeztem a Ze­neművészeti Szakközépiskolát, majd ugyanott 1981-ben a Ze­neművészeti Főiskolát. Első munkahelyem a nagybátonyi zeneiskolá volt. 1988-ban bíz­tak meg a pásztói zeneiskola vezetésével.-Az igazgatói állást egy jó­val nehezebbre cserélte.- Az intézmény-irányítási osztályvezetői beosztás éveken keresztül megoldatlan volt. En­nek hiányát - mint intézmény- vezető- a saját bőrömön is éreztem. Egyrészt ezt a helyze­tet ismerve, másrészt pedig megkeresésre, hosszas rágódás után adtam rá a fejemet... El­sőként a szakmai érdekeket kell szem előtt tartani, hiszen ez a feladata az osztálynak. A má­sik: mindezt hogyan lehet ösz- szeegyeztetni a romló gazda­sági körülményekkel. Ez ön­magában is óriási feladat. Voltak-e elképzelései?- Előzetes elképzeléseim nem voltak, mert mélyebben meg kell ismernem a feladato­kat. Fő cél az intézményeket megfelelő szakmai szinten megtartani, hogy azok végre a megfelelő körülmények között hosszú távon megnyugtatóan működhessenek.-És a zeneiskola?-Van néhány tanítványom, akikkel addig foglalkozom, amíg nem végeznek. Több ze­nekarban játszom továbbra is, hiszen e nélkül nem tudnék élni. Kerekes Lajos Egy névadó képei - Bátki József, zagyvarónai születésű szobrász- és festőművész ne­vét vette fel a helyi általános iskola. Ezen alkalomból kiállítás is nyűt a művész alkotásaiból. A kórházi tudományos munkát nehéz időkben sem szabad abbahagyni Új vezető a bizottság élén Vajon az egészségügy átalakítási folyamata során anyagi és személyi gondokkal szembenézni kényszerülő kórházak életé­ben mi a helye ma a tudományos munkának? Van-e igény ilyen tevékenységre napjainkban, amikor az egészségügyi dolgozó­kat egzisztenciális problémáik megoldása foglalkoztatja?- Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kértünk választ a salgótarjáni Madzsar József kórház tudományos bizottságá­nak „vadonatúj” elnökétől, dr. Godó Bélától, a gyermekosz­tály vezető főorvosától.- A tudományos munka időt­len abban az értelemben, hogy a létjogosultsága megkérdője­lezhetetlen. Hiszen lényegében egyet jelent'a minőség, a szín­vonal növelése iránti állandó és elmaradhatatlan igénnyel. Fon­tos egy-egy intézmény arcula­tának szakmai és lakossági megítélése szempontjából, de túl ezen anyagilag is haszno­sulhat, amennyiben kedvezően hat a betegforgalomra - mondta dr. Godó Béla.-A megyei kórház tudomá­nyos bizottságának a jelenlegi körülmények között az ilyen te­vékenység iránti érdeklődés felébresztése, ébrentartása vagy erősítése a feladata?- Végeredményben mind­hármat fel kell vállalnia, de megjegyzem: felesleges ráeről­tetni azokra, akiknek nincs ilyen irányú késztetésük. Úgy gondolom - s ez személyes ta­pasztalatom -, meghatározó az a környezet, ahol a leendő or­vos, nővér a tanulmányait végzi. Szerencsés esetben szinte észrevétlenül ivódik bele az e téren való jártasság, melyet a későbbiekben automatikusan csiszolgat, formálgat. A bizottság koordinálja, se­gíti előadások megtartását, kongresszusokon való részvé­telt. Rendszeres helyi rendez­vényekkel igyekszik lehetősé­get teremteni a nyelveket nem beszélők szakmai fejlődésének előmozdítására.-Mint máshol, a mi kórhá­zunkban is van egy nagyon ak­tív mag, amelynek csapatmun­kája - remélem - ösztönzően hat másokra is. (mj)

Next

/
Thumbnails
Contents