Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-20 / 66. szám

1997. március 20., csütörtök Ország - Világ 7. oldal Hírháitér „Lábadozócsúcs” Helsinkiben Gúnyos kedvű hírelemzők az elmúlt napokban „lábadozócsúcs­ként” emlegették a finn fővárosban ma kezdődő orosz-amerikai ta­lálkozót: Jelcinnek ugyanis hosszas betegsége (szívműtéte, majd tüdőgyulladása) után ez lesz első külföldi útja, Clinton pedig egy múlt heti kisebb térdoperációja miatt tolószékbe kényszerülve vesz részt a helsinki megbeszéléseken. A lényeg azonban az, hogy a két elnök tizenegyedik találkozóján sikerül-e áthidalni az utóbbi idő­ben több témában megmutatkozó véleménykülönbséget, és ismét a jó partneri viszony ápolására helyezni a hangsúlyt. A középpontban nyilván továbbra is a NATO kibővítése áll majd. Közismert Moszkva merevsége, amellyel az új jelentkezők várható tagfelvételét kezeli. Áttörésre e vitában - figyelmeztetnek a szakér­tők - Helsinkiben sem lehet számítani, legfeljebb arra, hogy Wa­shington ezúttal is leszögezi: a NATO kibővítése nem fenyegeti Oroszországot. Sőt: a stabilitás övezetének kiterjesztése az egész földrész biztonságára üdvös hatással lehet. Remélhetőleg Helsinkiben lehetőség nyílik a gazdasági együtt­működés áttekintésére is. Washingtonban megkönnyebbüléssel fo­gadták, hogy a legutóbbi orosz kormányátalakítás során ismét a reformirányvonal hívei kerültek előtérbe, ez kedvezően befolyásol­hatja az amerikai beruházási terveket. A NATO-bővítés keserű pi­rulájának lenyelése fejében elképzelhető, hogy Oroszország a jö­vőben teljes jogú résztvevőként, nyolcadikként csatlakozhat a leg­erősebb ipari államok eddig hetes csapatának éves csúcstalálko­zóihoz. Szondy Gábor HÍREK RÖVIDEN Az osztrákok megerősítik a magyar határt Karl Schlögl osztrák belügyminiszter rövid időn belül másodszor is ellátogatott Ausztria keleti határára, ahol megállapította: minél jobb a technikai felszereltség, annál több határsértőt sikerül el­fogni. Ausztria keleti határán jelenleg 1900 határcsendőr állomá­sozik, s még az idén 500 fővel nő a létszámuk. A miniszter 1998. január elsejétől el akarja koboztatni az embercsempészésre hasz­nált járműveket. Ausztria hamarosan új toloncegyezményt ír alá Magyarországgal és Csehországgal. Albánia nyugati csapatok segítségét kéri Az albán vezetők ismét arra kérték a nyugati országokat, hogy küldjenek csapatokat a válság által sújtott balkáni országba. Az olasz kormány szerdai rendkívüli ülésén szükségállapotot rendelt el az ország egész területén az Albániából érkezett menekültek mi­att. A június 30-ig érvényben lévő szükségállapot egyben ideigle­nes védelmet és ellátást nyújt azoknak az albánoknak, akik erre humanitárius okok miatt rászorulnak. Rendőrök és tüntetők összecsapása Varsóban Rendőrök és a tüntetők összecsapásával ért véget Varsóban a Szo­lidaritás szakszervezet által szervezett minisztériumfoglalás. A kincstári, a gazdasági és a munkaügyi minisztériumot a Gdanski Hajógyár védelme címén szerda reggel sziléziai bányászok szállták meg. A kincstári tárca székházában a rendfenntartók negyedórás kézitusa árán megadásra és az épület elhagyására kényszerítették a miniszter szobáját birtokló tüntetőket. A Szolidaritás szakszervezet felhívására sztrájkba léptek a főváros tömegközlekedési dolgozói, megbénítva ezzel Varsó forgalmát. Az Iszlám Dzsihád az izraeli építkezések ellen Az Iszlám Dzsihád elnevezésű palesztin szervezet szerdán felszólí­totta a palesztinokat: lázadjanak fel Izrael kelet-jeruzsálemi építke­zési programja ellen. Az építkezés helyszínén azonban csak kisebb mértékű békés tiltakozó megmozdulások voltak. Új igazgatójelölt a CIA élére Fehér házi kiszivárogtatások szerint George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) jelenlegi ügyvivő igazgatója a legesélyesebb arra, hogy Bili Clinton elnöktől megbízást kapjon az igazgatói tisztség betöltésére. Neve azután vetődött fel, hogy az előző jelölt, Anthony Lake volt nemzetbiztonsági főtanácsadó a hét elején váratlanul arra kérte az elnököt, hogy véglegesen vonja vissza kinevezését. Bármilyen döntés születik Hágában, tárgyalni kell Horn: Az integráció közös érdek A magyar külpolitika időszerű feladatairól adott tájékozta­tást Horn Gyula miniszterelnök egy budapesti sajtóbeszélge­tésen, amelyen lapunk képviselője is jelen volt. Az Európai Unió bővítésének előkészítése olyan szakaszhoz érkezett, amikor hazánk tag­ságának kérdését állandóan napirenden kell tartani - már csak azért is, mert az EU na­gyon el van foglalva saját belső problémáival - mondta Hóm Gyula. Ehhez egyébként jó alkalom lesz áprilisban az Unió kérdéseire adott magyar válaszok felfrissítése; az ada­tok egy része túlhaladottá vált, néhány terv pedig megvalósult az elmúlt évben. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy az EU kibővítése nem­csak a belépésre váró orszá­gok érdeke, s felelős német, il­letve francia nyilatkozatokra hivatkozott, hogy ebből Ma­gyarország nem maradhat ki. Hazánk kétoldalú kapcsola­tairól szólva Hóm Gyula némi óvatosságra intett a ma­gyar-román viszony javulását illetően, ugyanakkor hangsú­lyozta: meggyőződött arról, hogy Ciorbea miniszterelnök a demokrácia elkötelezett híve. Az új román kormányzat a magyarság jogos igényeit beil­lesztette a demokratizálás me­netébe - tette hozzá. A kor­mányfő szerint a magyar-ro­mán alapszerződés megvaló­sulása például szolgálhatna Pozsonynak is, minthogy a magyar-szlovák viszonyt az „egy helyben topogás jel­lemzi”. A bős-nagymarosi perrel kapcsolatban kijelentette, hogy bármilyen döntés szüle­tik Hágában, a problémák (Duna-elterelés, környezetvé­delem stb.) olyanok, hogy csak további tárgyalások útján oldhatók meg. Az Eszter- gom-Párkány-híd felépítése a szlovákok kivárása miatt hú­zódik el, aminek elsősorban belpolitikai okai vannak - je­gyezte meg a miniszterelnök. Az albániai válság belpoli­tikai ügy, amit ott kell megol­dani - válaszolta egy kérdésre Hóm Gyula. Cs. E. Elvesztek a tárgyalási meghívások? Interjú a 72 órás ultimátumról a METESZ alelnökével Ma este letelik az a 72 órás határidő, amelyet a Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szervezetének elnöksége sza­bott meg a kormánnyal való érdemi megállapodáshoz. A METÉSZ szerint a tárgyalások a kabinet hibájából szakad­tak meg, Kiss Elemér közigazgatási államtitkár viszont leg­utóbbi sajtótájékoztatóján ennek ellenkezőjét állította, s dá­tum szerint sorolta elő a gazdáknak küldött, de el nem foga­dott tárgyalási meghívásokat. Zsikla Győző, a METÉSZ al- elnöke érdeklődésünkre tele­fonon elmondta, hogy utoljára március 5-én ültek egy asztal­hoz a kormányzat képviselői­vel a Pénzügyminisztérium­ban. Ott azonban nyolcfős küldöttségükkel azt közölték: a nyitva maradt kérdésekben a kabinet nem enged. Ezért nem mentek el Hóm Gyulához, s mondták le telefonon a szerin­tük „protokoll” találkozót. A METESZ alelnöke szerint az­óta várják, hogy folytathassák a megbeszéléseket, de semmi­lyen meghívás, semmilyen fax nem érkezett Budapestről. Zsikla nem tud arról, hogy akár március 14-én, akár 18- án a miniszterelnök kabinet- főnöke várta a kiskőrösiek képviselőit, miként azt Kiss Elemér állítja. Kérdésünkre, hogy mi tör­ténik a 72 órás ultimátum le­telte után, közölte: a hétvégén újra összeül a METÉSZ el­nöksége, hogy megbeszélje a határok és a főváros bevezető útjainak blokádjára vonatkozó technikai részleteket. A tervezett megmozdulás kapcsán a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöksége kinyilvánította: a társadalom egyetlen rétegével sem lehet kivételt tenni az arányos közteherviselés elvé­nek érvényesítésében. Az ága­zati érdekegyeztetés kiemelt jelentőségű, s érdek-képvise­leti résztvevői csak a szakma reprezentatív szervezetei le­hetnek. Takács Mariann Változások az őstermelők adózásában Ha az Országgyűlés elfogadja a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jogszabályok megváltoztatását, az eddig ország­szerte megtartott 300 tájékoztató után ismét széles körű is­meretterjesztési akcióba kezdenek az APEH munkatársai. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH alelnöke szerint az Or­szággyűlés elé beterjesztett módosítások az őstermelők adózásában lényeges változta­tást nem hoznak. Eszerint a kistermelői kate­góriára vonatkozó árbevételi határ 4 millió forintra emelke­dik. Visszakerül az őstermelői kategóriába a bor, illetve a gazdaságokban elsődlegesen feldolgozott termékek köre. Az áfatörvény módosítása so­rán engedélyezik, hogy a kompenzációs felárat a felvá­sárlási jegy aláírásával is igénybe vehessék a termelők. Az átalányadózást választó őstermelőknél az elismert költséghányad a növényter­mesztés esetében a bevétel 85, állattenyésztésnél pedig 94 százalék lesz a jelenlegi 80 és 92 százalék helyett. Az 1,5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező kistermelőknek, ha kiadásaik 20 százalékáról ■számlával rendelkeznek, ak­kor nem kell adót fizetniük, és bevallást sem kell készíteniük. Az őstermelői igazolvány­nyal kapcsolatos változás sze­rint a családok egy igazol­ványban tarthatják nyilván bevételeiket, miközben a ked­vezményeket összevonhatják a családtagok. Ezentúl az iga­zolványban a tételes felsorolás helyett csupán nyilatkozniuk kell az őstermelőknek, hogy rendelkeznek a termeléshez szükséges eszközökkel. A nem átalányadózást vá­lasztó őstermelőknél az a költ­séghányad, amelyet igazolás nélkül is elfogad az APEH, a bevétel 40 százaléka. A törvény továbbra is ösz­tönzi, hogy az őstermelők mi­nél több bizonylatot, számlát kérjenek, ezzel korlátozható a szürkegazdaság működése. Készül a Töcsik-jelentés. A parlament Tocsik-bizottsága arra kéri a Tocsik-botrányban nyomozó rendőri vezetőket, hogy adjanak hivatalos tájékoz­tatást az általuk felderített pénzmozgásokról. A testület tegnapi ülésén az is elhangzott, hogy a jelentéstervezet készí­tése jó ütemben halad. Újabb egy százalék. Az SZDSZ elképzelhetőnek tartja, hogy az állampolgárok 1998- ban személyi jövedelemadójuk újabb egy százalékával rendel­kezzenek szabadon, amellyel az egyházakat támogathatnák - je­lentette ki tegnap Hóm Gábor országgyűlési képviselő, ügy­vivő. Ez nem jelentené azt - tette hozzá -, hogy a költségve­tés teljesen kilépne a vallási fe­lekezetek támogatásából. Vizsgálat székházügyben. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda az Országgyűlés illetékes al­bizottsága kérésére - Hóm Gyula miniszterelnök közvet­len utasítására - vizsgálatot in­dított az Állami Vagyonügy­nökség Váci utca 38., és a Szé­chenyi rakpart 3. szám alatti volt pártingatlanokkal kapcso­latos tevékenységének tényfel­táró bemutatása céljából. Tudós halála. Jánossy Ferenc nemzetközi hírű, állami díjas közgazdász, mérnök, a Magyar Köztársasági. Érdemrend Kö­zépkereszt kitüntetettje hosszú betegség után 82 éves korában, március 18-án elhunyt. Enyhítés a terheken. A megváltozott munkaképessé­gűeket is illesse meg az 1800 forintos egészségügyi hozzájá­rulás fizetésénél az ősterme­lőkre vonatkozó, novemberig szóló halasztás. Az Országgyű­lés Foglalkoztatási és Munka­ügyi Bizottsága tegnap fogal­mazta meg a javaslatot, mert úgy látta: a megváltozott mun­kaképességűeket foglalkoztató munkahelyek nyeresége nem teszi lehetővé, hogy az 1800 fo­rintot előre befizessék. Patológusok ülése. Jelenleg 282 patológus, a kortannal, a betegség okaival és a betegsé­gek okozta testi jelenségekkel foglalkozó szakorvos működik a kórházakban - hangzott el tegnap az Akadémián megtar­tott szakmai ülésen. Többre lenne szükség, nemzetközi ösz- szehasonlításban is alacsony ez a szám, de anyagi és erkölcsi megbecsülésük hiánya miatt nem vonzó a szakma. Takarékos TV. Június végétől nyári műsorrend lép életbe a Magyar Televízióban a szigorú takarékosság jegyében. Várha­tóan csökken a saját készítésű műsorok aránya, ezzel szemben több filmet láthatnak majd a nézők. Falaznak a hajógyári munkások Gdanskban. A volt kommunista párt szék­házánál így tiltakoztak a gyár bezárása ellen. Ezzel egy időben a Szolidaritás felhívására a varsói tömegközlekedési dolgozók megbénították a város forgalmát. fotó: feb/reuter Tél a tavaszban. Meglepetéssel szolgált március tegnap hajnalra virradóra: a nyugati, északi országrészben, a főváros környékén jócskán fehérbe öltözött a táj. Pedig már elszok­tunk a csúszós utaktól és a hópaplan alá bújt autók látványától. fotó: feb/lehóczktpéter

Next

/
Thumbnails
Contents