Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

1997. március 19., szerda Világtükör 7. oldal Hont Gyula májusban felke­resi Németország keleti tarto­mányait - közölte Kovács László külügyminiszter, aki Bonnban meggyőződhetett ar­ról, hogy a német kormány tá­mogatja hazánk felvételét az EU-ba és a NATO-ba. Olekszandr Moroz házelnök vezetésével hétfőn ukrán par­lamenti küldöttség érkezik két­napos hivatalos látogatásra Budapestre. A tervek szerint Moroz beszédet mond a ma­gyar parlamentben. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn élesen bírálta Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykövetet, aki gazda­sági szankciókkal fenyegette meg a Cseh Köztársaságot, ha az csatlakozik a NATO-hoz. Nicholas Bums szerint az új Európában nincs helye az eh­hez hasonló fenyegetőzé­seknek. A kormányra törő brit Mun­káspárt 28 százalékkal vezet a konzervatívok előtt a népszerű­ségi listán - ezt tartalmazza az a közvélemény-kutatás, amelyet a The Daily Telegraph című új­ság tett közzé egy nappal az­után, hogy John Major kor­mányfő bejelentette az általá­nos választások időpontját. Kelet-Jeruzsálemben kedd délután megkezdődtek a zsidó lakótelep építési munkálatai. A helyszínt több száz izraeli ka­tona veszi körül. Jasszer Arafat palesztin elnök felszólította a palesztinokat, hogy tartózkod­janak az erőszaktól. Őrizetbe vették az olasz ható­ságok az Olaszországban tény­kedő orosz maffia vezetőjét, a 46 éves Jurij Jeszint. Ismeretlen tettesek szétver­ték a Görögország központi ré­szén fekvő Trikala zsidó teme­tőjében a sírkövek 80 száza­lékát. Az atomenergia ellen tüntető sokaság fogadta Japán északi kikötőjében azt a brit hajót, amely kedden érkezett meg Franciaországból 20 tonna erő­sen sugárzó hasadóanyaggal a fedélzetén. Biztonsági emberek sorfala akadályozta meg, hogy környezetvédelmi tüntetők a szállítmány közelébe jussanak. Elutazott Pekingitől Hvang Dzsang Jop észak-koreai ve­zető, aki öt héttel ezelőtt kért politikai menedékjogot Dél- Korea pekingi nagykövetségén. Értesülések szerint a volt phen- jani politikus a Fülöp-szigetek fővárosában várja meg, hogy Szöulba' mehessen. Életbe lépett tegnap a ma­gyar-amerikai kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény. Jelcin megvétózta a műkincstörvényt Az orosz elnök szerint sérti a nemzetközi jog normáit Borisz Jelcin elnök elutasította azt a törvényt, amely a máso­dik világháború idején a Szovjetunióba került műkincseket orosz tulajdonná nyilvánítja. Jelcin két héttel azután emelt vétót, hogy március elején a felsőház is jóváhagyta a tör­vény tervezetét. Elnöki jóvá­hagyás híján a jogszabály nem léphet életbe, így várhatóan folytatódik a huzavona. Jegor Sztrojev felsőházi el­nökhöz intézett levelében az államfő azzal indokolta a vé­tót, hogy a törvény egyolda­lúan kezeli az ügyet, és nem veszi figyelembe a nemzet­közi jog normáit. Mindez gyengíti Oroszország helyze­tét a többek között Németor­szággal, Magyarországgal, Franciaországgal, Hollandiá­val és Lengyelországgal foly­tatott restitúciós tárgyalá­sokon. Jelcin kifogásolta azt is, hogy a törvény nem tesz kü­lönbséget a második világhá­ború idején a Szovjetunióval ellenséges államok, Moszkva volt szövetségesei, illetve a semleges országok műkincsei között, s azt sem mérlegeli, hogy magánszemélyek mely csoportjának tulajdonát képez­ték. (Az elhurcolt magyar mű­kincsek között például számos gyűjtemény a fasizmusnak ál­dozatul esett családoké, illetve az egyházé volt).- A műkincsek orosz szö­vetségi tulajdonná nyilvánítá­sával az értékek külföldi kiál­lítása bonyolult bírósági eljá­rásokat vonna maga után, il­letve lehetetlenné tenné azok bemutatását a világ számos országában. Mindezek miatt megoldatlan e műkincsek be­kerülése a kulturális értékek körforgásába - állapította meg Borisz Jelcin. Az orosz alkotmány szerint amennyiben a duma és a fel­sőház kétharmados többséggel változatlan formában ismét el­fogadná az elnök által megvé­tózott törvényt, úgy az államfő köteles lesz azt aláírni. Albán menekültek Brindisi kikötőjében. A zűrzavaros helyzet elől eddig több mint tízezer ember menekült Olaszországba és Görögországba. Az új albán pénzügyminisz­ter szerint országának.fél éven belül 300 millió dollárra lesz ,szüksége, ahhoz, hogy megakadá­lyozza gazdasága összeomlását. fotó: feb/reuter Mezőgazdasági miniszterek brüsszeli tanácsülése • • Összhangban az Unióval Elvileg akár már ezen a héten lezárulhatnak a tárgyalások az Európai Unió és Magyar- ország között az állat- és nö­vény-egészségügyi igazolások kölcsönös elismeréséről - je­lentette ki Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter kedden Brüsszelben. Hozzátette, hogy Magyaror­szág sok tekintetben szigorúbb ellenőrzési rendszert alkalmaz, mint az Unióban érvényes módszer. A miniszter szerint a hazai mezőgazdasági törvények 70 százaléka összhangban van az EU-jogszabályokkal. Nagy Frigyes a Tizenötök és a társult államok mezőgazda- sági minisztereinek ülésén vett részt. A találkozón a társult or­szágok állat- és növény-egész­ségügyi téren mutatott ered­ményeit tekintették át. Franz Fischler mezőgazdasági biztos elismeréssel szólt az elmúlt időszak eredményeiről. Az Európai Unió és a ma­gyar szaktárca a héten folytatja a tárgyalásokat a kölcsönös el­ismerést tartalmazó ekvivalen­ciaszerződésről. Jó esély van arra, hogy a megbeszélések ez­zel be is fejeződnek - mondta Nagy Frigyes, elismerve, hogy a szerződés meg nem kötése rövidesen anyagi terheket is je­lenthet az Unión kívüli orszá­goknak. A társult államok képviselői felvetették, hogy az egészség- ügyi feltételek javításához pénzügyi segítségre is szüksé­gük lenne. Nagy Frigyes emlé­keztetett arra: Magyarországot már eddig is a Phare-program segítette abban, hogy drága műszerekhez, laboratóriumi be­rendezésekhez jusson. A CNN egyenes adásban jelentkezik Havannából Kemény a kubai blokád Az amerikai kormányzat gazdasági bojkottja a kom­munista Kuba ellen egyre na­gyobb terhet ró az ártatlan lakosságra. A régi keletű, de 1992-ben to­vább szigorított kereskedelmi tilalom értelmében még gyógy­szerek, orvosi műszerek és be­rendezések is csak az amerikai kormány külön engedélyével szállíthatók Kubába. A döntés azt jelenti, hogy a szigetország lakói nem juthatnak hozzá életmentő orvosságokhoz. Ugyanez vonatkozik a mű­szerekre, gyógyászati berende­zésekre, amelyekhez nélkülöz­hetetlenek az amerikai alkatré­szek. Ezek híján az ősrégi rönt­genkészülékek, művesék, kora­szülött-inkubátorok, lélegezte­tők nem működtethetők. 1992 óta a klórozó berende­zésekhez szükséges alkatrészek sem vihetők be Kubába, így immár több mint négymillió ember kényszerül fertőzött vi­zet inni, s az ebből eredő halá­lozások száma is emelkedik. A CNN amerikai hírtelevízió hétfőn élő adásban jelentkezett új havannai irodájából. Hu­szonnyolc év óta a CNN az első amerikai médium, amelynek a kubai hatóságok állandó tartóz­kodási és munkaengedélyt ad­tak. Bili Clinton idén február­ban járult hozzá a tévétársaság kubai tevékenységéhez. FEB Párizs a végsőkig harcol, hogy felmentést kapjon a kötelezettségek alól Nyáron is téli időszámítást akarnak Franciaországban előfordulhat, hogy nem állítják előre az órákat húsvétvasárnap hajnalán. Juppé kormányfő ugyanis bejelentette: „a végsőkig harcolni fog” azért, hogy felmentést kapjon az Európai Unió által előírt kötelezettség alól. ,A nyári időszámítást a ’70-es évek nagy olajválsága idején vezették be. Párizs akkor he­lyeselte. Később megnyugod­tak a kedélyek: olaj is, gáz is, villamos áram is van, még ha jóval drágábban is, mint két évtizeddel ezelőtt. A franciák emiatt is kezdték bírálni a nyári időszámítást, mondván: semmi haszna, s mire az em­ber megszokná, már állíthatja is vissza az órát. Közvélemény-kutatások szerint ezt a lakosság hetven százaléka eleve ellenzi. Min­denekelőtt a parasztok, akik azzal érvelnek, hogy kedve­zőtlenül hat az óra előbbre ál­lítása állataik bioritmusára. Kisgyerekes szülők és az idős emberek sem rajonganak, a nyári időszámításért, amit az Európai Unió kötelezővé akar tenni legalább öt évre előre. A franciákat nemigen ér­dekli, hogy mit csinálnak a szomszédaik - írja a német sajtó. A németek egységesen az unió összes órájának az előbbre állítása mellett sza­vaznak, mert ekként meghosz- szabbodnék a szabadságuk a déli országokban. A Tizenötök tagállamainak polgárai általában előnyösnek tartják az óraátállítást, mert egy órával meghosszabbodik a nappaluk. Igaz, az intézkedés­nek ma már alig van energia­takarékossági előnye. Annál nagyobb viszont gazdasági haszna az idegenforgalomban, amely az egész EU-t tekintve, legalább 1500 milliárd forint­nak megfelelő többletforga­lomra tesz szert. Azáltal, hogy egy órával meghosszabbodik a nappal, a közlekedésbiztonság is érezhetően javul, (kulcsár) Magánosítás Romániában Nyolcvan százalékra nő a magánszektor Négyéves privatizációs tervet hirdetett meg a román kor­mány. Eszerint a nemzeti össztermék előállításában a tavalyi 52 százalékról 2000-re nyolcvan százalékra nő a ma­gánszektor aránya. Bukarest liberalizálni kívánja az ország gazdaságát. Gyengül az állami beavatkozás, s ettől azt remélik, hogy több külföldi tőke érkezik majd Romániába. 1992 óta háromezer vállalatot adtak el a több mint 6500 kö­zül, amelyekben az államnak legalább hetvenszázalékos tu­lajdona volt. Az új kormány át akarja szervezni a vagyonügy­nökséget, meg akarja gyorsítani a magánosítást. A tavalyi választáson lecse­rélt kormányt gyakorta érték bí­rálatok a folyamat lassúsága miatt. Bár két évvel ezelőtt tö­meges privatizálásba kezdett (kuponokért négyezer vállalat tulajdoni részének 60 százalé­kát ajánlotta fel a lakosságnak megvételre, és a jegyzés 90 százalékos volt), a közgazdá­szok mégsem tartják sikeresnek az akciót. Az állam ugyanis to­vábbra is megtartotta ellenőrző szerepét a gazdaságban. A reformok iránti politikai elkötelezettség hiányát, a bel­földi tőkehiányt, a törvények zavarosságát, a föld birtoklásá­nak korlátozását említik leg­gyakrabban a román privatizá­ció sikertelenségének okaiként. Krajinai zsoldosok harcolnak Afrikában Milliókat ígérnek a toborzók Bár Belgrád hivatalosan cá­folja, brit lapértesülések szerint jugoszláv útlevéllel rendelkező zsoldosok pró­bálják megtámogatni Mo­butu diktátor rendszerét. A délszláv térség katonái a balkáni háború után most egy másik kontinensen zsoldos­ként harcolnak. A londoni Sunday Times megszellőz­tette, hogy nagy számban ér­keztek Zaire-ba olyanok, akik a kelet-boszniai Srebrenica elfoglalásában vettek részt, s az ottani mohamedán lakos­ság lemészárlása miatt nem­zetközi bíróság előtt kellene felelniük tetteikért. így nemcsak a felelősségre vonást ússzák meg, de jól is jövedelmez az afrikai kaland: havonta négymillió forintnak megfelelő összeget ígértek a veszélyes bevetésekért. A Dnevni Telegraf című szerb újság szerint már csak­nem ötezer szerb harcol Kö­zép-Afrikában, ők elsősorban Boszniából és a krajinákból érkeztek. A toborzóközpon- tok általában boszniai szerb területen vannak, s hírek sze­rint a közeljövőben újabb százhúsz zsoldos indul útnak. A havi illetmény mellett százezer dolláros életbiztosí­tással is kecsegtetik őket. A sors iróniája, hogy sok­szor egy oldalon harcolnak horvátokkal és muzulmánok­kal, akiket szintén odavetett a forgandó hadiszerencse. A Schiphol repülőtér Európa tágra nyílt kapuja Tenger volt, most légikikötő Nemrég volt 75 éves, ám fiatalos és modern. Naponta sok száz repülőgép érkezik ide, s ugyanannyi indul is tovább. A kifutó­pályákon három percenként száll fel és le egy-egy gép, mégis nyugodtnak és kényelmesnek látszik itt minden. Körséta Eu­rópa egyik legszebb repülőterén, az amszterdami Schipholon. Amszterdamtól délre, ott, ahol a múlt században a tenger hul­lámai ringatták a halászhajókat, háromnegyed évszázada áll egy repülőtér, amely mára a nem­zetközi légiforgalom egyik leg­forgalmasabb gócpontja, a kon­tinensközi utak legkedveltebb átszállóhelye lett. Ennek okát megérthetjük, ha teszünk egy körsétát a Schipho­lon, a KLM Holland Királyi Légitársaság anyarepülőterén (ahol egyébként Éurópa legna­gyobb hangárjában festik és ja­vítják a Boeing 747-400-as óriásgépeit). Az utasok számára fontosabb azonban a várócsarnok, ame­lyet úgy alakítottak ki, hogy az emberek kényelmesen és válto­zatosan tölthessék el a kény­szerű várakozás idejét. Erre szolgál két különlegesség, a ka­szinó és a golfpálya is. Schiphol egy néhány négy­zetkilométerre koncentrált kis­város, ahol 30 ezer ember dol­gozik, s ahol évente több mint 15 millió utas fordul meg. Az utazók háromnegyede el sem hagyja a légikikötő területét: nekik Amszterdam átszálló­hely, ahol Amerikából, Ázsiá­Javítják a Boeing 747-400-as egyik hajtóművét fotó: feb ból, Afrikából, Ausztráliából pihennek, és ha van hozzá ked­vagy éppen Európa egy másik vük: szórakoznak egy ki­országából érkezve csak meg- csit. Tardos János

Next

/
Thumbnails
Contents