Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

Kocsma helyett kultúra Gömör Boglárka a számítógép mögött Gömör Boglárka személyé­ben új vezetője van a bor- sosberényi művelődési ház­nak. Az ezerlelkes község­ben mindig fontosnak tar­tották a helyi közösség meg­tartó erejét, lehetőségeikhez mérten sokat tettek és tesz­nek kultúrájáért. Ennek sok példája is van, például a községi önkor­mányzat és a katolikus egy­házközség harmadik éve kö­zösen ad ki lapot Berényi Élet címmel, s a jegyző és a plébá­nos úr szerkesztik az újságot. A művelődési ház életében is jótékony pezsgést várnak a polgárok Gömör Boglárka ki­nevezésével. A fiatal berényi hölgy napjait a falujában tölti, csupán hetente ruccan fel a fővárosba, ahol az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem elő­készítőjén vesz rész, pszicho­lógus szeretne lenni. A sikerig még sok munka vár rá. Leginkább a művelődési házba. Mint mondta: eddig a fiúk többnyire a kocsmába jártak, ennek most vége! Leg­főbb célja, hogy a szomszéd­ból csábuljanak át a művelő­dési házba a legények, ehhez pedig jó és érdekes progra­mokat szeretne. -szgys­2. oldal ■ I SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 1997. március 19., szerda Bili Clinton amerikai elnök (egyik) hasonmása Salgótarjánban él Frideríkusz (talán) segít a személyes találkozásban közéleti szereplőként megvá­lasztották városa képviselőjé­nek a Little Rock-i „Ifjúsági kormányba”: a fiatalok egy év­ben egyszer fellátogatnak a fő­városba, Washingtonba. Itt ta­lálkozott Clinton először a nagy példaképpel, John Fidzgerald Kennedyvel. A Georgetown Egyetem nemzetközi szakán szerezte első diplomáját, majd 1968-tól az angliai Oxfordban tanult, ahol politikát, filozófiát és közgazdaság-tudományokat vett fel. Következő állomása a Yale jogi kara volt, ahol meg­szerezte második diplomáját. 1975-ben vette feleségül Hil- laryt, már mint arkansasi kor­mányzójelölt. 1978-ban, 32 évesen az ország történetének legfiatalabb kormányzójaként tette le a hivatali esküt, a vá­lasztást a szavazatok 60 száza­lékával nyerte meg. A demok­rata elnökjelölt, Jimmy Carter kampányfőnöke volt Arkansas- ban. 1980-ban született meg kislányuk, Chelsea. Bill Clinton 1991. október 3- án az őt ünneplő ötezer híve előtt, valamint a CNN egyenes adást biztosító kamerái előtt a Little Rock-i Old Statehouse előtt állva bejelentette: elindul a Fehér Házért folyó verseny­ben. Hatásos, félórás beszédé­ben „új társadalmi szerződést” ígért az amerikai népnek. Az e heti amerikai-orosz csúcstalálkozó ismét ráirányítja a fi­gyelmet Bili Clintonra és Borisz Jelcinre. Az amerikai elnököt a napokban műtötték térdsérüléssel, Jelcin viszont néhány hó­napja esett át súlyos szívműtéten. A salgótarjániak egy részé­nek Bili Clintonról az itt élő hasonmása, Pintér Sándor jut eszébe, aki „levelezésben áll” az amerikai elnöki irodával, s je­lentkezett Frideríkusz műsorába. Bili Clinton 1946. augusztus 19-én egy tízezres városkában, Hope-ban született. (A kis vá­roska Bili Clinton színre lépése előtt a görögdinnyéiről volt is­mert. A város utolsó világre­korderes dinnyéje 117 kilót nyomott, azóta a görögdinnye fővárosa nevet kapta. E látvá­nyosságokat azonban már el­halványítják azok a körutak, amelyek az elnök szülőváro­sába látogatókra várnak.) A félárva kisfiút a nagyszü­lők nevelték 1946-tól 1950-ig. Az ifjú Clinton a városban vé­gezte elemi, majd középisko­láit. Játszott a Három vak egér nevű beatzenekarban mint szaxofonista. Clinton a közép­iskolában kóstolt bele a politi­kába is. Kitűnő tanulóként és Az amerikai elnök arkansasi kormányzó korában „Kívánjon lehetetlent!” Tisztelt Frideríkusz Úr! Elhangzott felhívására felfigyelve keresem meg Önt. Az lenne a kéré­sem, hogy az Ön segítségével talál­kozhassak Bili Clintonnal. Kéré­sem nem véletlen, hiszen hasonlí­Pintér Sándor érettségizőként tok az Elnök Úrra. Ezt a felfedezést 1994 nyara óta tudatosítottam a környezetemmel, a Nógrád Megyei Hírlap révén a közvéleménnyel, s az Interneten az amerikai elnökkel is. Az 1994-es Miskolci Ipari Vásá­ron részt vettem egy hasonmásver­seny döntőjében. Pintér Sándor Salgótarján Rétság: bolondok napi buli - Ki kopog ? Rétságon, a művelődési ház­ban gazdag programkínálat várja a fiatalokat és a kevésbé fiatalokat egyaránt. A szokásos rendezvények - a hetente összejövetelt tartó vá­rosi és honvédségi nyugdíjas­klubok, a könyvbarát gyere­keknek rendezett kis könyvmo­lyok csetepatéja, a videomozi, a számítógép-kezelő tanfolyam, a bábszakkör, a kézművesmű­hely, a bélyeggyűjtők klubja, a Kentaur Motoros Klub havonta esedékes találkozója és az ifjú­sági klub* - metletrföbb más, érdekes foglalkozás is várja az érdeklődőket. A tervek szerint április hó­napban is számtalan program várja az érdeklődőket. Április 1-je „tiszteletére” például „Bo­londok napi buli” címmel tarta­nak rendezvényt, ami a tervek szerint 18 órakor kezdődik a művelődési központ aulájában. Az “előzetes elképzelések sze­rint április 16-án 15 órától a színházteremben Levente Péter és Gryllus Vilmos lép fel. Mű­soruk a „Ki kopog?” címet vi­seli, és óvodások, valamint kisiskolások részére adják elő. A nézők tapsa? Az az igazi siker! A népi hagyományőrzést tartja szívügyének a mai napig az idén hatvanöt éves Bózvári József nyugalmazott ének-ma­gyar szakos tanár. A huszonöt éves szurdokpüspöki asz- szonykórus alapítója közel tíz év kihagyás után tanítja be a már olykor feledésbe merült népdalokat. Az egyik ilyen gya­korlás előtt kértem, elevenítsük fel pedagógusi pályafutását.- A Mátramindszent melletti Szuha község­ben születtem 1932- ben - kezdte Bózvári József. - Négy elemit a mátramindszenti isko­lában végeztem, majd Pásztora jártam polgári iskolába hetente két al­kalommal, mivel akko­riban nem jártak a vo­natok, a sínek fel vol­tak szaggatva. Ilyenkor reggel négy órakor in­dultam el, és sohasem késtem el. Még aktív tanár koromban több alkalommal tanulság­ként elmondtam ezt a történetet a későn ér­kező diákoknak. A polgárit követően Egerben elvégeztem a tanítóképzőt, majd munka mellett megsze­reztem az ének-magyar szakos tanári diplomát. Kezdetben Szúpatakon tanítottam az 1-4. ősz- Bózvári tályosokat, később több helyen megfordultam, így Sóshartyánban, Szilaspo- gonyban és Mátramindszenten is.- Hogyan került Pásztora?- Akkoriban működött ott egy kihelyezett szakmunkás- képző tagozat és oda kerültem tanárnak. Mindent kellett taní­József tani, de éneket nem, mivel ilyen szak nem volt. Az iskola megszűnése után kerültem a szurdokpüspöki általános is­kolába, ahol két évet tanítot­tam. Ekkoriban alakult meg a helyi hagyományőrző asz- szonykórus, melynek vezeté­sére engem kértek fel, amit szívesen vállaltam. Közben visszakerültem Pásztora, az akkori nagyközségi tanácsra, művelődési felügyelőnek. Itt dolgoztam 1990-ig, amikor nyugdíjba mentem.-Kilenc év elteltével vette vissza a kórus irányítását...- A kórus há­rom éve beneve­zett egy nemzet­közi fesztiválra, és a volt vezető­jük eltávozott. Ez a fesztivál az expo kulturális rendez­vényének előze­tese lett volna. Felkértek, én pe­dig itt maradtam. Lassan már ke­resni kell az utó­domat, már ko­romnál fogva is.-Milyen dalok szerepelnek a re­pertoárban?- Elsősorban a vidék, a falu ha­gyományos nép­dalai, szeretnénk bemutatni a nép­dalkincs ismeret­len oldalait is. Énekelünk Bar­tók, Kodály gyűj­téseiből ismertté vált dalokat is. A fellépések során mindig van olyan „tartalék” dal, amit eddig nem nagyon lehetett hal­lani. Sikereink elismerése a közönség tapsa, amelyben minden fellépésünkön részünk van. Kerekes Lajos Hitel nélkül is fenntartja szolgáltatásait a szurdokpüspöki önkormányzat Idén is jut pénz a fejlesztésre Az elmúlt évi értékelés még nem készült el, márciusban hoz ren­deletet ez ügyben a szurdokpüspöki képviselő-testület. Azonban, ha visszatekintünk 1996-ra, akkor kiderül, hogy fejlődött a tele­pülés, hiszen milliós nagyságrendű felújítások történtek. Elkészült egy közel 400 méte­res utca teljes burkolata, a rava­talozó felújítása, valamint a szentjakabi temetői útfeljáró megépítése. Befejeződött az in­tézmények gázfűtésre való átál­lítása. Beszereztek egy ételszál­lító járművet is. Emellett a köz­ség intézményei zavartalanul működtek, s egy emlékmű felállításával méltóképpen em­lékezett meg a község a mille- centenáriumról. Ebből gazdálkodnak Az 1997. évi költségvetést már elfogadták: kiderül, hogy ezút­tal is lesz lehetőség felújításra, fejlesztésre. A részletekről Ko­vács József polgármesterrel be­szélgettünk.-Milyen bevételi források­ból gazdálkodnak?-Az önkormányzat 1997- ben mintegy 81 millió forint bevételre számíthat. Ebből a legnagyobb rész az állami tá­mogatásból származik, mely­nek összege 38 millió forint, melyet az intézményekben ellá­tottak után, illetve az igazga­tási, kommunális, közművelő­dési, szociális és sportfelada­tokhoz normatív alapon ad a központi költségvetés. Bevételi forrás az intézményekben nyúj­tott szolgáltatások díja, amely hétmilliót jelent. Komoly bevé­telt jelentenek a központi adók, mivel minden önkormányzatot megillet az állandó lakosok ál­tal befizetett személyi jövede­lemadó (szja) 22 százaléka. Amennyiben ez nem éri el la­kosonként a 6926 forintot, az állam erre az összegre kiegészí­tést ad. Községünkben csak 3900 forint az egy főre jutó szja 22 százaléka, így könnyű be­látni, mennyivel nehezebb a helyzetünk azon települések­nél, ahol ez az összeg a miénk­nek a többszöröse. Település- üzemeltetésre állandó lakoson­ként közel kétmilliót kapunk. Összességében a személyi jö­vedelemadóból 21 millió forint a bevételünk. A gépjárműsú­lyadóból pedig 1,2 millió körül várható. A társadalombiztosí­tástól átvett pénz több mint öt­millió forint. A lakos­ságtól szemétszállítá­sért mintegy 1,2 milli­óra számítunk, a Mun­kaerő-piaci Alaptól közhasznú foglalkozta­tásra 1,4 millió forintot kapunk. Jelentősen ja­vítja pozíciónkat 5,5 millió forint előző évi pénzmaradvány. A 81 millió forint bevétel év közben emelkedni fog, mivel van olyan téte­lünk is, ami csak akkor tervezhető, miután hozzájut az önkor­mányzat.- Mire kell - és lehet -felhasználni a 81 mil­lióforintot?- A kiadások megha­tározása során arra tö­rekedtünk, hogy ezek összhangban legyenek a bevételekkel, így idén sem terveztünk forrás- hiányos költségvetést. A kiadások között leg­magasabb az oktatásra tervezett összeg. Az óvoda 13,3, az is­kola 16,5, a napközi pedig 1,7 millió forinttal gazdálkodhat, így az oktatási feladatokra for­dított 31,5 millió forint bizto­sítja, hogy ezen intézmények­ben a kötelező feladatokon túl minden, jelenlegi szolgáltatását fenntartja az önkormányzat. Iskola és egyebek 700 ezer forint saját erőt bizto­sítunk az iskolának számító­gép-beszerzésre. Községgazdálkodásra és igazgatási tevékenységre több mint 20 millió forintot kell for­dítani. Az egészségügyi ellá­tásra mintegy 6 milliót költünk, amelyben a helyi ellátások mel­lett 258 ezer forinttal járulunk hozzá a pásztói kórház műszer- beszerzéséhez. A szociális feladatok megoldása közel tíz­millió forintba kerül. A telepü­lés-tisztasági • feladatokra 1,8, míg a könyvtárfenntartásra és egyéb közművelődési célokra 1,5 millió forintot terveztünk.- Felújításra, fejlesztésre mennyi pénz marad?- Várhatóan ez év első felé­ben kiépül a telefonhálózat a községben. Ennek kialakítása után a szennyvízcsatorna és tisztító kivételével minden je­lentős közművel rendelkezni fog településünk. Úgy ítéljük meg, hogy a több százmilliós szennyvízberuházáshoz nin­csenek meg a reális feltételek. Ezért a felújításra, fejlesztésre maradó mintegy kilencmillió forintot kisebb és megvalósít­ható célokra: utak továbbépíté­sére, fenntartására fordítjuk. Helyi adót nem lesz A legfontosabb az, hogy az ön- kormányzatnak nincs adóssága, és nem is szorul hitelfelvételre: helyi adót idén sem vetünk ki. Kerekes Lajos A millecentenáriumi emlékmű

Next

/
Thumbnails
Contents