Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
1997. március 18., kedd Gazdaság 7. oldal Medgyessy Péter szerint a gazdasági növekedés megnyugtatja majd a kedélyeket Nem szabad feladni a cél előtt A hetek óta tartó, kisebb-nagyobb demonstrációk az ország útjain azt jelzik, hogy a társadalom kezdi elveszíteni a türelmét az immár évtizedesre nyúlt stagnálás-hanyatlás miatt. Medgyessy Péter pénzügyminisztert arról kérdeztük, milyen okok vezettek a magyar mezőgazdaság jelenlegi válságához, s miben látja a megoldást. A pénzügyminiszter fotó:fér-Minden tisztességes politikust foglalkoztat, vajon mi az oka ezeknek a megmozdulásoknak. Tűzoltás helyett érdemesebb inkább azt kutatni, miből fakad az elégedetlenség. Nos, van egy általános ok, ami nemcsak a mezőgazdaságra igaz, hanem általában a nemzetgazdaságra, a társadalom egészére, és van egy specifikus ok, az agrárium- ra vonatkozóan. Az általános ok röviden úgy fogalmazható meg, hogy a magyar társadalom elérkezett arra a pontra, amikor láthatók a kifáradás jelei. Itt nemcsak a különlegesen nehéz utóbbi két évről van szó, ez nem csupán a Bokros-csomag utóélete, hanem az elmúlt tíz év megpróbáltatásaiból van elege a társadalomnak. Hosszú évek óta vagy nem növekszik az életszínvonal hazánkban, vagy kifejezetten csökken. Emberek százezrei veszítették el a munkahelyüket, megváltozott az élet, az értékrend, nincsenek világos mércék, amelyekhez orientálódni lehet. Ráadásul itt ez a sok megszorítás, szigorítás, átalakulás - nem is csoda, hogy kezdik megelégelni. Tudom, senkit nem vigasztal igazán, de amit az utóbbi tizenkét hónapban a magyar gazdaság folyamatainak alakulásáról mondtam, az úgy is történt - talán szerencsém is volt -, mert következetesek tudtunk maradni. Ezért remélem, most is elhiszik nekem, hogy nem lenné szabad éppen most föladni, amikor tényleg vannak jelei a föllendülésnek. Legalább tíz évi óriási áldozatvállalás után kár lenne most leállnia a magyar társadalomnak, méterekkel a cél előtt. A módszer volt káros Az agrártársadalmat illetően van egy különleges magyarázata is a dolgok ilyetén alakulásának. Az, hogy nehéz és egyre nehezebb megélni mezőgazdasági tevékenységből. Nem szeretnék arról beszélni, hogy a megélhetési gondokat megpróbálják kihasználni különféle politikai szerencselovagok, mert a lényeg nem ez, hanem, hogy tényleg nagy nehézségekkel küszködnek a gazdák. Az agrárszféra gondjai három tényezőre vezethetők vissza. Az egyik ok az, hogy rendkívül szerencsétlenül történt meg a mezőgazdaság átalakítása a kilencvenes évek elején. Egyetértek azzal, hogy az ágazatot privatizálni kellett, hiszen a korábbi tulajdonosi struktúra nem volt tovább tartható. A választott módszer azonban kifejezetten káros volt, ugyanis szétverték a minden kétséget kizáróan versenyképes gazdaságokat. Lehetett volna a tulajdont úgy is nevesíteni, hogy közben megmaradjon a hozamok, termelékenység, termelési kultúra tekintetében világszínvonalú birtokrendszer.- Politikai okai voltak annak, hogy ez mégsem így történt.- így igaz, de ma ki kell mondani, hogy ez kifejezetten bűn volt. Létrejött egy atomizált szerkezet, nagyon sok kistulajdonossal, akik nem találják meg egymást. A modem piacgazdaság fogalmai szerinti szövetkezés - amelyik nem a tulajdonok összevonását, hanem a beszerzés, az értékesítés, az állat- és növény-egészségügyi ellátás közös megszervezését jelenti - mindmáig nem alakult ki. A két-három, maximum öt hektáron gazdálkodó törpebirtokos egyedül nem tud megélni. Nemcsak itt, sehol a világon. Súlyos problémákat okoz a mezőgazdaságnak - s nem csupán a kisgazdaságoknak - az utóbbi évtizedben elszenvedett piacvesztés is. Nemcsak a nagy felvevőnek számító keleti piacokat vesztette el az ágazat, hanem a belföldi piaca is beszűkült, éppen az általános életszínvonal-csökkenés miatt. Miközben az agrárszféra termelési költségei megnőttek, az árakban ezt nem tudta érvényesíteni, mert a fizetőképes kereslet nagymértékben csökkent. Kinyílt az agrárolló A harmadik okot az ágazat jövedelmezőségi problémái idézték elő. Egyrészt azért, mert jelentősen visszaestek a hozamok, főként a nagyüzemi kereteket kívánó kultúrákban, másrészt, mert csökkent a kereslet, s kinyílt az agrárolló. E problémákat csak tetézte, hogy a támogatási rendszer ügyetlenül van megkonstruálva. A mezőgazdaság támogatására elegendőnek kellene lennie az évi 100 milliárd forintnak. Elég is lenne, ha a pénz megfelelő helyre kerülne, de nem oda kerül. Nem működnek nálunk rendesen az intervenciós alapok sem, amelyek nagyszerűen beváltak Nyugat-Európa-szerte. Egymás rovására-Hogyan lehet megszüntetni az évek során felgyülemlett problémákat?- Aligha lehet őket néhány jogszabály felszíni kezelésével megoldani. Két szempontot mindenképpen figyelembe kell venni: az arányos közteherviselés és a szektorsemleges szabályozás elve nem sérülhet. Ennek szellemében készítettük el törvénymódosítási javaslatainkat, s úgy gondolom, azt mindenki tudomásul vette, hogy a közteherviselésben részt kell vállalni. Nem lehet olyan szabályozást sem bevezetni, amelyik a kis- és a nagygazdaságok közül csak az egyiknek kedvez. A kormány a tüntetőkkel folytatott tárgyalásokon elment addig, ameddig elmehetett. Minden további engedmény veszélyeztetné a stabilizációt. Észre kell venni ugyanis, hogy nemcsak a gazdáknál, hanem minden társadalmi rétegnél betelt a pohár, s ha mindenkinek engedünk egy kicsit, akkor semmi nem marad az eddigi eredményekből. Kezdhetnénk elölről az egészet, hiszen egyelőre nem gyűjtöttünk össze any- nyit, hogy adakozhatnánk belőle. Legfeljebb a többiek rovására kedvezhetnénk egyik-másik erőteljes hangú csoportnak, ám ez végső soron senkinek sem lenne jó.- A kormány adó- és tb-törvény módosítási javaslatai legfeljebb a tüntetők napi gondjait orvosolhatják. Hosz- szú távra mi jelenthet megoldást?-A mezőgazdaságnak a fejlesztéshez mindenekelőtt tőkére van szüksége. Ennek a tőkének egy részét adhatja az állam, de a döntő részének a magánszférából kell érkeznie, hiszen a magyar gazdaság ma már zömében magángazdaság. Ez utóbbi viszont akkor fog befektetni az agrárszférában, ha a földtulajdon is mobil. Ám ha jogi személyek is vásárolhatnak földet, akkor nem lehet kizárni - erre nemzetközi jogi egyezmények köteleznek bennünket - a külföldi tulajdonban lévő cégeket sem. Ez pedig - amíg a föld ára ilyen alacsony - semmiképpen nem kívánatos.- Ón szerint a föld azért olcsó, mert az adásvétele korlátozott, vagy mert a *jövedelemtermelő képessége olyan rossz, amilyen?- Akkor lesz ára a földnek, ha lehet forgalmazni, és ha van ára, akkor lehet rá hitelt fölvenni, és megindulhat a fejlesztés. Ám ha a föld már nem lesz ilyen olcsó, akkor a külföldieknek sem éri majd meg annyira, hogy itt vegyenek birtokot, nyerészkedési céllal. A megnövekedő földárak azonban az élelmiszerárakat is maguk után húznák, ezért 5-10 éven belül nem szabad fölszabadítani a forgalmazást, csak ha már fokozatosan reális szintre kerül a föld ára. Ami az elvesztett piacokat illeti, elsősorban a piaci munkát kell javítani. Én leginkább azt várom a nemzeti agrárprogramtól, hogy megerősödjenek a felvásárlószervezetek. Olyan tőkével ellátott hálózat(ok)nak kell kialakulni(uk), amely(ek) előleggel, eszközzel segítik a termelőket; megbízható, előre szerződő kereskedelmi partnerek, akik megteremtik a gazdák számára a termelés biztonságát. Mindenképpen a felvásárlószervezet jelenti a kiutat, noha tudom, nem hozható létre egyik napról a másikra. Ugyanígy szüntethetők meg a támogatási rendszerek működési anomáliái is. Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabbá tehető a pénzek szétosztása, ha a támogatások nagy része átkerül a közvetítőktől és a kereskedőktől a termelőkhöz. 100 milliárd forint nagyon sok pénz, s ha ennek reálértékét az állam képes lesz megőrizni, és ha valóban a megfelelő helyre kerül, akkor elég is lesz. A vidék szerepe Végül szembe kell néznünk azzal a kihívással, amelyet az európai uniós tagság a vidék számára jelent majd. A nemzetgazdaság fejlődésével párhuzamosan az agrárszféra szükségképpen tovább zsugorodik. A vidék szerepe azonban nem csökkenhet. Népességmegőrző erejét különféle fejlesztésekkel kell szinten tartani, hogy az emberek megtalálják a boldogulásukat. A szolgáltatások, a turizmus, az agrárszférát kiszolgáló különféle tevékenységek fejlesztésének támogatásához komoly államérdek fűződik. A nemzeti agrárprogram a vidék fejlesztésére a GDP 2,5 százalékát szánja. Ebbe beletartozik az úthálózat fejlesztése éppúgy, mint a szűk értelemben vett mezőgazdasági fejlesztés. S hogy mennyi lesz az a bizonyos 2,5 százalék, az attól függ, hogy milyen a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Igazából a kedélyek is akkor fognak megnyugodni, ha a gazdaság növekedésnek indul. S ennek szerintem most komoly esélyei vannak. Bertalanfy Judit Bámaiak a második fordulóban Ahogy átmegyünk a hegyen és leérünk a községbe, a Bárna előtti hegyi út egy része rettenetesen rossz. Tartós javítás mikorra várható? - kérdezik a rendszeresen erre utazó bámaiak.- A kivitelezéshez szükséges műszaki terv megvan. Az első fordulós pályázatok közé ez a munka nem fért bele, a második fordulóban viszont az elsők között szerepel. Sorsa akkor dől el, amikor látjuk az útalap 1997. évi helyzetét. Ez az év közepe táján várható. Addig is a szükséges kátyúzást mindenesetre elvégezzük. Keverőtelepeink rpárcius 20-án indulnak be, a kifogásolt bámai rész kijavítása áprilisban várható - közölte Vilimi Sándor, az Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság főmérnöke. Információk az agrárkamarától - Segítenek a gazdajegyzők Támogatásra pályázhatnak a gazdák Ezúton is felhívjuk az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő gazdálkodók szíves figyelmét egyes beruházási pályázatokra. A pályázatok csak az 1997. évben kezdődő beruházások támogatására nyújthatók be. Határidő: 1997. április 1. Ipari parkok Nógrádban - Hat város közül öt tervezi Hallgatói és államtitkári szemmel Megyénk hat városa közül öt szeretne ipari parkot. De mi is ez az új keletű fogalom? A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében ma hallgatók és az illetékes minisztérium helyettes államtitkára referálnak a külföldi tapasztalatokról, s szőkébb pátriánk terveiről. A pályázati feltételekről, a kamara ügyvezetése és a gazdajegyzők információkkal, tanácsokkal szíves rendelkezésre állnak. Külön felhívnánk a figyelmet, hogy lehetőség van a területfejlesztési tanács támogatására az alábbi feltételekkel. a. / A benyújtásra kerülő pályázatában nem szerepeltetett egyéb források (tefa) utólagos elnyerése esetén kezdeményezze a támogatási engedély vagy a támogatási szerződés módosítását, az elnyert „többlettámogatás” arányában csökkentse a vállalt saját forrás ösz- szegét a kötelező 20 %-os saját forrás hányadig, vagy mérsékelje a beruházási hitelelőirányzatát. b. / A benyújtásra kerülő pályázat forrástáblájának „egyéb nem mezőgazdasági támogatás” sorában anélkül is szerepeltetheti az említett „egyéb” támogatást (tefa), hogy csatolná az erről szóló engedélyt, illetve szándéknyilatkozatot. A b-változat választása esetén azonban a pályázónak nyilatkoznia kell, hogy az „egyéb” támogatás elmaradása esetén a hiányzó forrást saját erőből, vagy hitelből biztosítja. A pályázónak azt is tudomásul kell vennie, hogy a területfejlesztési támogatásra benyújtott pályázatának elbírálása során - e változat alkalmazása esetén - semminemű előnyt nem élvez. A területfejlesztési tanács előzetesen döntött szándéknyilatkozatban a fenti feltételek alapján 75 millió forintos ösz- szegben, és maximálisan a bekerülési érték 25 százalékos támogatási lehetőségben, de értelemszerűen ez egy általános lehetőség. Konkrétan majd pályázni kell a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati kiírása alapján. A pályázati feltételekről előzetesen azt a tájékoztatást tudjuk adni, hogy alapvetően az előző évben kiadott követelményeknek és a megyei fejlesztési koncepcióknak kell hogy megfeleljenek. Fontos, hogy a megkezdett beruházás értelmezésében és pénzügyi elszámolási rendjében az 1997. évi számlák el- számolhatósági szigorításával a KTM elfogadja az FM eljárási rendjét. Ez azonban kizárólag a forrás-koordinációt megvalósító pályázatok esetére érvényes. A gazdajegyzők mindezekben a kérdésekben igény szerint további felvilágosítást adnak. Felhívjuk a tisztelt földhasználók figyelmét, hogy a termőföld mezőgazdasági hasznosítást elősegítő jövedelem-kiegészítő támogatás igényléséhez az igazolólapok 1997. március 20- ától a gazdajegyzők rendelkezésére állnak. Éljenek a támogatás igénybevételével. Dr. Halaj Ignác Nógrád Megyei Agrárkamara Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete, mely a jubileumra - többek közt - tudományos konferencia-sorozattal is készül. E rendezvény keretében a főiskolán ma délelőtt 9 órától ismertetik egy négyéves, nemzetközileg is kiterjedt kutatás összefoglalását, melynek címe: Ipari parkok szerepe az elmaradott térségek fejlesztésében. A konferencia fővédnöke dr. Gulácsi Gábor, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium államtitkár-helyettese. A tarjáni konferencián ifj. Paróczai Péter az ipari parkok izraeli gazdaságban betöltött szerepét ismerteti, a megyében létrehozandónk elméleti és gyakorlati alapjait Szilágyi Mária és Szarka Margit taglalja. Pethő Balázs a sal- góbányai bázisra alapozott turisztikai park lehetőségeit ismerteti, míg Kosztolányi Virág és Füzesi Fruzsina a térségfejlesztő hatását tárja a hallgatóság elé. A hallgatók előadásait követően dr. Gulácsi Gábor tart összefoglaló előadást. T. L. Két blokád között - is időt kell szakítani a halaszthatatlan mezőgazdasági munkákra. Pataki Lajos, a pataki mgtsz 30 hektáros „Belső-Nagyoszlás” elnevezésű, 22-es út menti dűlőjében éppen a talaj-előkészítést, szakszóval: a kombinátorozást végzi. fotó: gyurián
