Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

1997. március 18., kedd Gazdaság 7. oldal Medgyessy Péter szerint a gazdasági növekedés megnyugtatja majd a kedélyeket Nem szabad feladni a cél előtt A hetek óta tartó, kisebb-nagyobb demonstrációk az ország útjain azt jelzik, hogy a társadalom kezdi elveszíteni a türelmét az immár évtizedesre nyúlt stagnálás-hanyatlás miatt. Medgyessy Péter pénzügyminisztert arról kérdez­tük, milyen okok vezettek a magyar mezőgazdaság jelenlegi válságához, s mi­ben látja a megoldást. A pénzügyminiszter fotó:fér-Minden tisztességes politikust fog­lalkoztat, vajon mi az oka ezeknek a megmozdulásoknak. Tűzoltás helyett érdemesebb inkább azt kutatni, miből fakad az elégedetlenség. Nos, van egy általános ok, ami nemcsak a mezőgaz­daságra igaz, hanem általában a nem­zetgazdaságra, a társadalom egészére, és van egy specifikus ok, az agrárium- ra vonatkozóan. Az általános ok röviden úgy fogal­mazható meg, hogy a magyar társada­lom elérkezett arra a pontra, amikor láthatók a kifáradás jelei. Itt nemcsak a különlegesen nehéz utóbbi két évről van szó, ez nem csupán a Bokros-cso­mag utóélete, hanem az elmúlt tíz év megpróbáltatásaiból van elege a társa­dalomnak. Hosszú évek óta vagy nem növekszik az életszínvonal hazánkban, vagy kifejezetten csökken. Emberek százezrei veszítették el a munkahelyüket, megváltozott az élet, az értékrend, nincsenek világos mér­cék, amelyekhez orientálódni lehet. Ráadásul itt ez a sok megszorítás, szigorítás, átalakulás - nem is csoda, hogy kezdik megelégelni. Tudom, senkit nem vigasztal igazán, de amit az utóbbi tizenkét hónapban a ma­gyar gazdaság folyamatainak alaku­lásáról mondtam, az úgy is történt - talán szerencsém is volt -, mert kö­vetkezetesek tudtunk maradni. Ezért remélem, most is elhiszik nekem, hogy nem lenné szabad éppen most föladni, amikor tényleg vannak jelei a föllendülésnek. Legalább tíz évi óriási áldozatvállalás után kár lenne most leállnia a magyar társadalom­nak, méterekkel a cél előtt. A módszer volt káros Az agrártársadalmat illetően van egy különleges magyarázata is a dol­gok ilyetén alakulásának. Az, hogy nehéz és egyre nehezebb megélni me­zőgazdasági tevékenységből. Nem szeretnék arról beszélni, hogy a meg­élhetési gondokat megpróbálják ki­használni különféle politikai szeren­cselovagok, mert a lényeg nem ez, ha­nem, hogy tényleg nagy nehézségek­kel küszködnek a gazdák. Az agrárszféra gondjai három té­nyezőre vezethetők vissza. Az egyik ok az, hogy rendkívül szerencsétlenül történt meg a mezőgazdaság átalakí­tása a kilencvenes évek elején. Egyet­értek azzal, hogy az ágazatot privati­zálni kellett, hiszen a korábbi tulajdo­nosi struktúra nem volt tovább tart­ható. A választott módszer azonban ki­fejezetten káros volt, ugyanis szétver­ték a minden kétséget kizáróan ver­senyképes gazdaságokat. Lehetett volna a tulajdont úgy is nevesíteni, hogy közben megmaradjon a hoza­mok, termelékenység, termelési kul­túra tekintetében világszínvonalú bir­tokrendszer.- Politikai okai voltak annak, hogy ez mégsem így történt.- így igaz, de ma ki kell mondani, hogy ez kifejezetten bűn volt. Létrejött egy atomizált szerkezet, nagyon sok kistulajdonossal, akik nem találják meg egymást. A modem piacgazdaság fogalmai szerinti szövetkezés - ame­lyik nem a tulajdonok összevonását, hanem a beszerzés, az értékesítés, az állat- és növény-egészségügyi ellátás közös megszervezését jelenti - mind­máig nem alakult ki. A két-három, maximum öt hektáron gazdálkodó törpebirtokos egyedül nem tud megélni. Nemcsak itt, sehol a vilá­gon. Súlyos problémákat okoz a mező­gazdaságnak - s nem csupán a kisgaz­daságoknak - az utóbbi évtizedben el­szenvedett piacvesztés is. Nemcsak a nagy felvevőnek számító keleti piaco­kat vesztette el az ágazat, hanem a bel­földi piaca is beszűkült, éppen az álta­lános életszínvonal-csökkenés miatt. Miközben az agrárszféra termelési költ­ségei megnőttek, az árakban ezt nem tudta érvényesíteni, mert a fizetőképes kereslet nagymértékben csökkent. Kinyílt az agrárolló A harmadik okot az ágazat jöve­delmezőségi problémái idézték elő. Egyrészt azért, mert jelentősen vissza­estek a hozamok, főként a nagyüzemi kereteket kívánó kultúrákban, más­részt, mert csökkent a kereslet, s ki­nyílt az agrárolló. E problémákat csak tetézte, hogy a támogatási rendszer ügyetlenül van megkonstruálva. A mezőgazdaság tá­mogatására elegendőnek kellene len­nie az évi 100 milliárd forintnak. Elég is lenne, ha a pénz megfelelő helyre kerülne, de nem oda kerül. Nem mű­ködnek nálunk rendesen az interven­ciós alapok sem, amelyek nagyszerűen beváltak Nyugat-Európa-szerte. Egymás rovására-Hogyan lehet megszüntetni az évek során felgyülemlett problémákat?- Aligha lehet őket néhány jogsza­bály felszíni kezelésével megoldani. Két szempontot mindenképpen figye­lembe kell venni: az arányos közteher­viselés és a szektorsemleges szabályo­zás elve nem sérülhet. Ennek szelle­mében készítettük el törvénymódosí­tási javaslatainkat, s úgy gondolom, azt mindenki tudomásul vette, hogy a közteherviselésben részt kell vállalni. Nem lehet olyan szabályozást sem be­vezetni, amelyik a kis- és a nagygaz­daságok közül csak az egyiknek ked­vez. A kormány a tüntetőkkel folyta­tott tárgyalásokon elment addig, ameddig elmehetett. Minden további engedmény veszé­lyeztetné a stabilizációt. Észre kell venni ugyanis, hogy nemcsak a gaz­dáknál, hanem minden társadalmi ré­tegnél betelt a pohár, s ha mindenki­nek engedünk egy kicsit, akkor semmi nem marad az eddigi eredményekből. Kezdhetnénk elölről az egészet, hiszen egyelőre nem gyűjtöttünk össze any- nyit, hogy adakozhatnánk belőle. Leg­feljebb a többiek rovására kedvezhet­nénk egyik-másik erőteljes hangú cso­portnak, ám ez végső soron senkinek sem lenne jó.- A kormány adó- és tb-törvény mó­dosítási javaslatai legfeljebb a tünte­tők napi gondjait orvosolhatják. Hosz- szú távra mi jelenthet megoldást?-A mezőgazdaságnak a fejlesztés­hez mindenekelőtt tőkére van szük­sége. Ennek a tőkének egy részét ad­hatja az állam, de a döntő részének a magánszférából kell érkeznie, hiszen a magyar gazdaság ma már zömében magángazdaság. Ez utóbbi viszont ak­kor fog befektetni az agrárszférában, ha a földtulajdon is mobil. Ám ha jogi személyek is vásárolhatnak földet, ak­kor nem lehet kizárni - erre nemzet­közi jogi egyezmények köteleznek bennünket - a külföldi tulajdonban lévő cégeket sem. Ez pedig - amíg a föld ára ilyen alacsony - semmiképpen nem kívánatos.- Ón szerint a föld azért olcsó, mert az adásvétele korlátozott, vagy mert a *jövedelemtermelő képessége olyan rossz, amilyen?- Akkor lesz ára a földnek, ha lehet forgalmazni, és ha van ára, akkor lehet rá hitelt fölvenni, és megindulhat a fej­lesztés. Ám ha a föld már nem lesz ilyen olcsó, akkor a külföldieknek sem éri majd meg annyira, hogy itt vegye­nek birtokot, nyerészkedési céllal. A megnövekedő földárak azonban az élelmiszerárakat is maguk után húznák, ezért 5-10 éven belül nem szabad fölszabadítani a forgalmazást, csak ha már fokozatosan reális szintre kerül a föld ára. Ami az elvesztett pia­cokat illeti, elsősorban a piaci munkát kell javítani. Én leginkább azt várom a nemzeti agrárprogramtól, hogy meg­erősödjenek a felvásárlószervezetek. Olyan tőkével ellátott hálózat(ok)nak kell kialakulni(uk), amely(ek) előleg­gel, eszközzel segítik a termelőket; megbízható, előre szerződő kereske­delmi partnerek, akik megteremtik a gazdák számára a termelés biztonsá­gát. Mindenképpen a felvásárlószer­vezet jelenti a kiutat, noha tudom, nem hozható létre egyik napról a másikra. Ugyanígy szüntethetők meg a tá­mogatási rendszerek működési anomá­liái is. Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabbá tehető a pénzek szétosz­tása, ha a támogatások nagy része át­kerül a közvetítőktől és a kereskedők­től a termelőkhöz. 100 milliárd forint nagyon sok pénz, s ha ennek reálérté­két az állam képes lesz megőrizni, és ha valóban a megfelelő helyre kerül, akkor elég is lesz. A vidék szerepe Végül szembe kell néznünk azzal a kihívással, amelyet az európai uniós tagság a vidék számára jelent majd. A nemzetgazdaság fejlődésével párhu­zamosan az agrárszféra szükségkép­pen tovább zsugorodik. A vidék sze­repe azonban nem csökkenhet. Népes­ségmegőrző erejét különféle fejleszté­sekkel kell szinten tartani, hogy az emberek megtalálják a boldogulásu­kat. A szolgáltatások, a turizmus, az agrárszférát kiszolgáló különféle tevé­kenységek fejlesztésének támogatásá­hoz komoly államérdek fűződik. A nemzeti agrárprogram a vidék fejlesztésére a GDP 2,5 százalékát szánja. Ebbe beletartozik az útháló­zat fejlesztése éppúgy, mint a szűk értelemben vett mezőgazdasági fej­lesztés. S hogy mennyi lesz az a bizonyos 2,5 százalék, az attól függ, hogy mi­lyen a nemzetgazdaság teljesítőképes­sége. Igazából a kedélyek is akkor fognak megnyugodni, ha a gazdaság növekedésnek indul. S ennek szerin­tem most komoly esélyei vannak. Bertalanfy Judit Bámaiak a második fordulóban Ahogy átmegyünk a hegyen és leérünk a községbe, a Bárna előtti hegyi út egy ré­sze rettenetesen rossz. Tartós javítás mikorra vár­ható? - kérdezik a rendszere­sen erre utazó bámaiak.- A kivitelezéshez szüksé­ges műszaki terv megvan. Az első fordulós pályázatok közé ez a munka nem fért bele, a második fordulóban viszont az elsők között szerepel. Sorsa akkor dől el, amikor látjuk az útalap 1997. évi helyzetét. Ez az év közepe táján várható. Addig is a szükséges kátyúzást mindenesetre elvégezzük. Ke­verőtelepeink rpárcius 20-án indulnak be, a kifogásolt bámai rész kijavítása áprilisban vár­ható - közölte Vilimi Sándor, az Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság főmérnöke. Információk az agrárkamarától - Segítenek a gazdajegyzők Támogatásra pályázhatnak a gazdák Ezúton is felhívjuk az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő gazdálkodók szíves figyelmét egyes beruházási pályázatokra. A pályázatok csak az 1997. évben kezdődő beruházások támoga­tására nyújthatók be. Határidő: 1997. április 1. Ipari parkok Nógrádban - Hat város közül öt tervezi Hallgatói és államtitkári szemmel Megyénk hat városa közül öt szeretne ipari parkot. De mi is ez az új keletű fogalom? A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében ma hallgatók és az illetékes minisz­térium helyettes államtitkára referálnak a külföldi tapaszta­latokról, s szőkébb pátriánk terveiről. A pályázati feltételekről, a ka­mara ügyvezetése és a gazda­jegyzők információkkal, taná­csokkal szíves rendelkezésre állnak. Külön felhívnánk a fi­gyelmet, hogy lehetőség van a területfejlesztési tanács támo­gatására az alábbi feltételekkel. a. / A benyújtásra kerülő pá­lyázatában nem szerepeltetett egyéb források (tefa) utólagos elnyerése esetén kezdemé­nyezze a támogatási engedély vagy a támogatási szerződés módosítását, az elnyert „több­lettámogatás” arányában csök­kentse a vállalt saját forrás ösz- szegét a kötelező 20 %-os saját forrás hányadig, vagy mérsé­kelje a beruházási hitelelő­irányzatát. b. / A benyújtásra kerülő pá­lyázat forrástáblájának „egyéb nem mezőgazdasági támoga­tás” sorában anélkül is szere­peltetheti az említett „egyéb” támogatást (tefa), hogy csatolná az erről szóló engedélyt, illetve szándéknyilatkozatot. A b-változat választása ese­tén azonban a pályázónak nyi­latkoznia kell, hogy az „egyéb” támogatás elmaradása esetén a hiányzó forrást saját erőből, vagy hitelből biztosítja. A pá­lyázónak azt is tudomásul kell vennie, hogy a területfejlesztési támogatásra benyújtott pályáza­tának elbírálása során - e válto­zat alkalmazása esetén - sem­minemű előnyt nem élvez. A területfejlesztési tanács előzetesen döntött szándéknyi­latkozatban a fenti feltételek alapján 75 millió forintos ösz- szegben, és maximálisan a be­kerülési érték 25 százalékos támogatási lehetőségben, de ér­telemszerűen ez egy általános lehetőség. Konkrétan majd pá­lyázni kell a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pá­lyázati kiírása alapján. A pályá­zati feltételekről előzetesen azt a tájékoztatást tudjuk adni, hogy alapvetően az előző évben kiadott követelményeknek és a megyei fejlesztési koncepciók­nak kell hogy megfeleljenek. Fontos, hogy a megkezdett beruházás értelmezésében és pénzügyi elszámolási rendjé­ben az 1997. évi számlák el- számolhatósági szigorításával a KTM elfogadja az FM eljárási rendjét. Ez azonban kizárólag a forrás-koordinációt megvaló­sító pályázatok esetére érvé­nyes. A gazdajegyzők mindezek­ben a kérdésekben igény szerint további felvilágosítást adnak. Felhívjuk a tisztelt földhasz­nálók figyelmét, hogy a termő­föld mezőgazdasági hasznosí­tást elősegítő jövedelem-kiegé­szítő támogatás igényléséhez az igazolólapok 1997. március 20- ától a gazdajegyzők rendelke­zésére állnak. Éljenek a támo­gatás igénybevételével. Dr. Halaj Ignác Nógrád Megyei Agrárkamara Fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepli a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete, mely a jubileumra - többek közt - tu­dományos konferencia-sorozat­tal is készül. E rendezvény ke­retében a főiskolán ma délelőtt 9 órától ismertetik egy négy­éves, nemzetközileg is kiterjedt kutatás összefoglalását, mely­nek címe: Ipari parkok szerepe az elmaradott térségek fejlesz­tésében. A konferencia fővéd­nöke dr. Gulácsi Gábor, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium állam­titkár-helyettese. A tarjáni kon­ferencián ifj. Paróczai Péter az ipari parkok izraeli gazdaság­ban betöltött szerepét ismerteti, a megyében létrehozandónk elméleti és gyakorlati alapjait Szilágyi Mária és Szarka Mar­git taglalja. Pethő Balázs a sal- góbányai bázisra alapozott tu­risztikai park lehetőségeit is­merteti, míg Kosztolányi Virág és Füzesi Fruzsina a térségfej­lesztő hatását tárja a hallgató­ság elé. A hallgatók előadásait követően dr. Gulácsi Gábor tart összefoglaló előadást. T. L. Két blokád között - is időt kell szakítani a halaszthatatlan mezőgazdasági munkákra. Pataki Lajos, a pataki mgtsz 30 hektáros „Belső-Nagyoszlás” elnevezésű, 22-es út menti dűlő­jében éppen a talaj-előkészítést, szakszóval: a kombinátorozást végzi. fotó: gyurián

Next

/
Thumbnails
Contents