Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
2. oldal Megyei Körkép 1997. március 18., kedd Egyéves a nagylóci faluvédő egyesület - Lokálpatrióták a községért Találjuk ki Nagylócot ! Egy esztendővel ezelőtt határozta el 21 lokálpatrióta, hogy megpróbál tenni valamit Nagylócért. Faluvédő egyesületet alapítottak, s munkájukat eddig már egy kalendárium is fémjelzi. Bűnmegelőzésről tanácskoztak Szirákon Nemrégiben Szirákon tartott kihelyezett ülést a Nóg- rád Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság Kisebbségvédelmi és Etnikai Munkacsoportja. Mátis András polgármester házigazdaként és egyben a munkacsoport tagjaként ismertette a Szirákon élő romák történetét, illetve az életkörülményeik javítása érdekében indított programokat. Ezt követően a munkacsoport tagjai részt vettek egy lakossági közmeghallgatáson. A fórumot követően - nagy közönségsikert aratva - rövid műsorral mutatkozott be a szi- ráki Roma Hagyományőrző Együttes. Az ülést Berki Judit elnök és Hrabecz Gyula bűn- megelőzési osztályvezető ösz- szefoglalója zárta. Egy fiatalasszony önmaga számára nem rejtélyes gyógyulása Akit a halál szele megcsapott Sz.-né, Anikó mögött teljes név és a korábbi betegségeit rögzítő orvosi papírok húzódnak meg. Mindezt azért bocsátom előre, hogy ezen írást már az elejétől fogva kétkedés nélkül lehessen olvasni. Történetünk főszereplője a halál közelségéből tért vissza az egészséges emberek mindennapos világába, köszönhetően Petrák Károly meditáció-vezető közreműködésének. Ispán Dániel neve sokaknak inkább Hollókőről ismerős, hisz a világörökségbeli idegenforgalmi vállalkozása messzire viszi palócföld jó hírét. Ez alkalommal azonban szülőfalujában beszélgettünk, ahol húsz hasonló gondolkodású társával egy évvel ezelőtt faluvédő egyesületet alapított.-Mit szeretnének elérni az egyesületi lehetőségekkel?- Nagylócnak számos olyan értéke van, mely országosan is figyelmet kelthet. Szeretnénk egy értékgyűjteményt létre hozni, melyben tárgyi és szellemi értékeinket őrizhetnénk. Olyan kincseket találni még a faluban, mint Nemesók János, néhai juhász fafaragásai, de műemléki épületekkel is büszkélkedhet Lóc. Célunk, hogy jövőképe legyen a falunak, tudatosítsuk értékeinket, ennek szellemében készítettük el kalendáriumunkat is. Hatszázötven példányban készült, hatszáz már gazdára talált, könyvtáraknak, levéltárnak, múzeumoknak is küldtünk belőle. Ami ennél fontosabb, hogy a falubeliek is szívesen forgatták. Bélák Dezsöné, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint a kalendáriumot készítő stáb olyan dolgokat gyűjtött össze, melyek egyaránt szólnak a múltról, jelenről, s irányt is mutatnak. A következő kalendáriumra több anyaggyűjtési, rendezési időt hagyunk, ősz végén tervezzük a megjelentetését.- Mivel telik addig is az egyesületi élet?- A Nógrád Megyei Közművelődési Intézet korábban már végzett közösségszervező munkát Nagylócon és Zsuny- pusztán, a jó kapcsolat továbbra is megmarad. A napokban tartott összejövetelt az egyre több tagot számláló faluvédő egyesületünk, s ott B. Szolnoki Ildikó, az intézet munkatársa is jelen volt. A párbeszédkörök szervezési munkálatait gondoltuk át, a falu széles rétegeivel szeretnék közösen tenni valamit. Környezetvédelmi elképzeléseink közt szerepel annak tudatosítása, hogy tisztán kell tartani a falut és környékét, s a Találjuk ki Magyarországot mintájára Nagylócot is közösen kellene „kitalálnunk”. Mindenki hozzátehet valamit ahhoz, hogy jobb, kellemesebb legyen itt az élet, s ehhez a faluvédő egyesület cselekvési teret akar biztosítani. Szeptemberben faluvédő napot rendezünk a vendégség előtti szombaton, plébánosunk, Finta Lajos maga is az egyesület társelnöke. Tarnóczi L.-Mikor, és milyen egészségügyi problémái voltak?- Sajnos többfajta nyavalyával küszködtem. Mindez közel négy évvel ezelőttre nyúlik vissza. Orvostól orvosig, kórháztól kórházig jártam, minden eredmény nélkül. A vizsgálatok agyérkeringési zavarokat mutattak ki, amihez még hatalmas arcüregpolip, illetve veseműködési probléma is társult.- Milyen tüneteket okozott a betegsége?-Szűnni nem akaró fejfájás gyötört, levertséggel, fáradtsággal és látászavarral kísérve. Sokszor napokig szinte alig tudtam magamról, olyan volt számomra a világ, mintha a körülöttem zajló történéseket vetítették volna. Valahogy teljesen kívülállónak éreztem magam, holott nagyon is szerettem volna aktívan részt venni abban a világban, amibe én is beleszü- leftem. Az,., orvosok szerint olyan rossz vérellátással rendelkeztem, hogy gondolkodni is alig tudtam. Bizonyára ennek tudható be az az állandó kábulathoz hasonló állapot, amiről az előzőekben szóltam.-Hogyan változott meg az imént leírt állapota? . - Hallottam róla, hogy van a közelünkben egy férfi, aki csodákat tesz az emberekkel. Vesztenivalóm nem volt, gondoltam ezt is kipróbálom, hátha megérem még a 40. életévemet. Először 1995 márciusában vettem részt a Petrák Károly által vezetett meditációs kezelésen.- Kezelés?- Nem a hagyományos értelemben vett kezelés, de számomra így a legegyszerűbb megfogalmazni. Már csak azért sem nevezhető hagyományos kezelésnek, mert nem javallot- ták gyógyszerek tömegét, persze ez a meditáció-vezetőtől amúgy is teljesen idegen. Addig közel 30 féle gyógyszert szedtem, sőt még lidokainoztak is, ami csak rövid ideig volt hatásos. Bármilyen hihetetlenül hangzik, már az első foglalkozás után enyhültek fájdalmaim, és ma már arra is van humorom, hogy azt mondjam: szinte hiányzott a fejfájásom. Képzelheti, mekkora tehertől szabadultam meg. Már teljesen elfelejtettem azt az érzést, hogy milyen fájdalom nélkül élni. Úgy éreztem, hogy valami csodálatos energiával töltődtem fel, mintha újjászülettem volna. Egyszerűen földobódtam, nem is tudom azt az állapotváltozást szavakkal pontosan leírni.-Mint hitetlen újságírónak és természetesen az olvasóknak, kérem, mondja el, milyen érzésekben volt része az emberek többsége számára misztikusnak tűnő meditáción.-Belső forróság öntött el, olyan bizsergő érzés, mintha pezsgőfürdőben ültem volna. A testi érzést a szintén felpezsdülő lelki érzés egészítette ki. Valószínűleg az is hatott rám, hogy a meditációkon többen is részt vettünk, s az ő közelségük pozitív tényező volt. (Itt hadd jegyezze meg szerényen ezen írás szerzője, hogy tanulmányaiból ismert az a tény, miszerint amerikai kutatók kimutatták a thermikus hatás jelentőségét, melynek során adott szituációkban mások testközelsége kisugárzó-átsugárzó információs, közvetítő szerepet játszik.)- Mennyi időre volt szüksége az állapotjavulás lényeges változásának érzéséhez?- Mintegy öt hónap telt el az első foglalkozás óta, amikor úgy éreztem, végérvényesen rendbe jöttem. A gyógyíthatat- lanság, a halálközelség érzését eldobtam magamtól, és olyan állapotba kerültem, hogy vissza tudtam térni a munkához is. A meditációkon „fokozatos javulást tapasztaltam, s körülbelül a tizedik kezelést követően már a többiekre is tudtam koncentrálni, hogy ők miképp’ viselkednek, mit érezhetnek. Elfelejtettem fájdalmaimat, testembe, lelkembe béke költözött. Benkő „Üveges” és „ajtós” szakemberek tanácskoztak - Szakmai szimpóziumot rendezett a minap a Hoffmann Ajtótechnika Magyar-Német Kft. és a Salgó-Sík Síküveg-feldolgozó Kft., az utóbbi cég konferencia-termében. Az előadások mellett konzultáció és kötetlen beszélgetés kísérte az üzemlátogatással és termékbemutatóval egybekötött programot. Hippokratészi eskü, rendőrségi munka Dr. Berecz András alezredest, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság főorvosát a betegek már nem találják megszokott munkahelyén: a főorvos úr március 1-jével nyugdíjba vonult. Amikor beszélgetésre kértem, erősen szabadkozott, hiszen semmi rendkívülit nem cselekedett eddigi életében. Csupán tette a dolgát, azt, amit hippokratészi esküjében fogadott: a szenvedő embereknek a segítségére sietett és a betegeit sosem hagyta cserben. Az ötgyerekes családból származó Berecz András vonzódása az orvosi pálya iránt a középiskolában alakult ki, amelyet a ferenceseknél végzett el Esztergomban. Debrecenben avatták orvossá 1971-ben, s még az évben a salgótarjáni kórház belgyógyászati osztályán kezdte meg gyógyító munkáját. Fél évtized telt el, közben belgyógyászati szakvizsgát tett, amikor megkereste a rendőrség. Gyógyítás és bűnügyek-A főkapitányságtól jöttek - emlékezik -, s elmondták, hogy üresedik egy gyógyító orvosi állás, szeretnék, ha elvállalnám. Nem sokat gondolkodtam, elvállaltam. A gyógyító munkában a rendőri állomány egészségügyi ellátása, a szűrővizsgálatok végzése, az egészségnevelés, gondozás hárult rá. Rövidesen kiderült azonban, hogy a gyógyító doktornak egy másik fontos területen, a bűnügyi orvosi munkában is segítenie kell.- A gyógyítás a kívülállóknak nem annyira érdekes, mint az a tevékenység, ami közvetlenül összefügg a bűncselekményekké).' Mivel ezen a területen is tartós hiányok voltak, ebbe is belekóstoltam, majd ebből is szakvizsgáztam. Azt mondják, hogy a halottal való találkozáshoz már az egyetemi évei alatt hozzászokik az orvos. Tudja és elfogadja, hogy az élet véges, s szerepet kap a boncolás. Bűnügyi orvosi munkám során nagyon sok boncolást végeztem el és nagyon sok szak- véleményt készítettem. Nem készítettem statisztikát, nem is a számok az érdekesek, hanem az esetek: a közúti balesetek cser- benhagyásos változatától az emberöléseknek a különböző válfajáig, említve itt a fegyveres, szamurájkardos, húsvágó bárd- dal és szúró-, vágó-, ütőeszközökkel elkövetett haláleseteket - sorolja. Arról faggatom, hogy mik a tapasztalatai a „civil” számára misztikusnak, borzasztónak tűnő boncolásokról. Méltóság és boncolás- Az orvos a legnemesebb anyaggal, az emberrel foglalkozik. S ha már ez a szervezet élet nélküli is, méltósággal kell bánni vele. Minden boncolásnál arra összpontosítottam, hogy legjobb tudásom szerint oldjam meg a feladatot. Elmagyarázza, hogy az igazságügyi orvostanban soha nem annyira egyértelműek és pontosak a dolgok, mint ahogyan ezt a krimifilmekben ábrázolják. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy dolognak nem csak egy megoldása lehet, egy adott sérülés nem csak egyféleképpen jöhetett létre. Az is nagyon érdekli az embereket, hogy egy orvos lelkileg hogyan bírja feldolgozni magában a bűneseteket, mennyire tudja kikapcsolni az érzelmeit, egyáltalán sikerül-e érzelmek nélkül végeznie ezt a nem köny- nyú munkát.- A halállal minden orvos találkozik. Nem maga a halál ténye okoz különleges problémát, hanem azok a körülmények, események, amelyek a halál környezetében tapasztalhatók és zajlanak. Alapvetően kiegyensúlyozott alkatú ember vagyok és szerencsémre kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezem, amelyek átsegítettek és átsegítenek a kritikus helyzeteken, amiknek egy-egy emberi tragédia révén részese vagyok. Soha nem tudtam megszokni azonban a gyermekbaleseteket, a gyermekhalálokat ... Előfordult a gyakorlatomban néhány emlékezetes eset - folytatja. - Nagyon megrázó volt számomra, amikor egy elmebeteg asszony a két kisgyermekét húsvágó bárddal ölte meg. Ezt a látványt sosem felejtem el. Amikor a jövőről kérdezem, csak ennyit mond.- Nem a pihenés fog következni. Az évtizedes tapasztalatokat szeretném hasznosítani. A rendőrségen belül szeretném segíteni a bűnügyi munkát. Annyi feladatot vállalok, amennyit a család mellett megfelelőnek tartok. Amikor arról kérdezem, hogy boldognak tartja-e magát, ezt válaszolja.-Azt hiszem, hogy boldog vagyok. Az elégedetlenség sohasem volt jellemző rám. Úgy gondolom, hogy elértem valamit. Elértem azt, hogy szerettek, szeretnek a betegek is, munkatársaim is, főnökeim is. Munkámat elismerték, számos esetben kifejezhető formáját is adták. A szakértői munkámnak a minősége azonban a bíróságon dől el. Hiába adok én véleményt, ami a rendőrségnek tetszik, ha nem állja ki a próbát a bíróságon. Ott, ahol van egy ellenérdekű fél, egy ügyvéd, egy ügyész, egy bíró, akinek a döntési munkáját kell segítenem. Ha sikerül olyan véleményt kialakítani, és olyan véleményt adni, amit mindegyik fél elfogad, akkor az én munkámnak ez az igazi elismerése. A rettegett pesti ügyvéd Egyik tárgyalás előtt ijesztgették, hogy kemény pesti ügyvédje van a vádlottnak. A tárgyalás után a mumusnak beharangozott ügyvéd hozzálépett, s ezt mondta: köszönöm, szakértő úr, ilyen korrekt véleményt az elmúlt 15 évben nem hallottam. Dr. Berecz számára a meggyógyított emberek köszöneté mellett ez a legnagyobb elismerés. Pádár András Közös szemle, együttes felelősség Állatotthon a város szélén Minden állatvédő egyesület, így a salgótarjáni Állatvédő és Segítő Egyesület is kiemelt feladatának tekinti azt, hogy településén állatotthont, állatmenhelyet hozzon létre, ahol tisztességes körülmények között helyezhetők el a kidobott, kóborló, árva .kutyák, amelyek sok gondot okozhatnak a város lakosságának is. Mindaddig, amíg az önálló menhely anyagi okok miatt nem hozható létre, igen fontos az állatvédők számára, hogy az úgynevezett sintértelepen átmenetileg elhelyezett kutyák az állatoknak megfelelő és civilizált emberhez méltó ellátást kapjanak. Kedvező változások Ennek érdekében a salgótarjáni egyesület tagjai megkeresték az önkormányzati szerveket, amelyek meghallgatták az állatvédők kéréseit, s ígéretet tettek arra, hogy lehetőségeikhez mérten javítanak a telep állapotán. Február 25-én a polgármesteri hivatal, a városgazdálkodási vállalat, a közterület-felügyelőség és az állatvédő egyesület képviselői közösen tartottak szemlét az állat-egészségügyi telepen. Az állatvédők megelégedéssel látták a megváltozott állapotokat, a tiszta, rendes, az állatok ellátásához szükséges felszereléseket. Köszönet illeti érte a salgótarjáni önkormányzati szerveket. Természetesen az árva kutyák elhelyezésének ügyében még bőven maradt tennivaló. Ezért az állatvédő egyesület ígéretet tett arra, hogy a maga eszközeivel, társadalmi munka szervezésével járul hozzá a minőségi befogadó- képesség fejlesztéséhez. Ez már egy menhelyhez hasonló színvonalú ellátást biztosít az állatok átmeneti elhelyezésére, amíg gazdához nem kerülhetnek. Kutyasorsok De a kóbor kutyák sorsa, az általuk okozott gondok megoldása nem pusztán az önkormányzati szervek és az állatvédő egyesület feladata. A felelősség mindazoké az embereké, akik felelőtlenül hagyják túlszaporodni az állatokat, akik nem tartják zárt udvaron, közterületen póráz nélkül hagyják csatangolni, vagy éppen a leggonoszabb módon egyszerűen kidobják megunt állataikat, számos gondot okozva ezzel embertársaiknak is. Ez az ügy is bizonysága annak, hogy az állatvédelem szándékai és az ember érdekei nem ellentétesek egymással. Minden élőlénynek, az állatoknak is joguk van a tisztességes élethez, s ennek megteremtésével az ember életének minősége is megváltozik. Bodonyi Anikó
