Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-07 / 32. szám
6. oldal Gazdaság 1997. február 7., péntek Átmeneti kényszerpihenő után Salgótarjánban Hétmillióval nőtt a termelés A salgótarjáni BRG Rádió- technikai Rt.-ben a dolgozók váltakozó létszámban és különböző napokon kényszerülnek kényszerpihenőre - adtuk hírül egy korábbi írásunkban. Az eltelt időszakban bekövetkezett előnyös változásokról Klug Nándor, a cég vezérigazgatója a következőket mondta:- A kábelgyártásban a termelés felfelé halad. Január első két hetéhez képest a hónap második felében ötven százalékkal nőtt a termelés. A tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva a növekedés a jellemző.- Hasonló a helyzet az URH-ágazatnál is?- Az itt gyártott telefonvonal-pótló berendezésből februárban hatezret állítunk elő amerikai megrendelőnknek. A részükről hazánkba behozott készülékek átalakításával kapcsolatos tárgyalásunk a Motorolaval előrehaladott állapotban van. ggy százalék a személyi jövedelemadóból Múzeumi „Mecénás" Hölgyeim és Uraim! A kultúra fontos dolog, és ha így gondolják, kérjük személyi jövedelemadójuk 1 %-át adják a Nógrádi Történeti Múzeum Mecénás Alapítványának! Az alapítvány adószáma: 19161361-2-12 Köszönjük! Dr. Horváth István s kuratóriumi elnök 2 ggy százalék a személyi jövedelemadóból SEGÍTSE A BÁNYÁSZ NYUGDÍJASOKAT! Tisztelt Adózó! A sokat szenvedett nyugdíjas bányászok és özvegyeinek megsegítése érdekében kérjük, hogy a személyi adójának 1 % ;át a Bányász Nyugdíjas Alapítvány számára felajánlani szíveskedjen! Támogatását előre is köszönjük! Adószám: 18631043-1-12 Dr. Dékány László: Ha nem is mondják ki, érzem, hogy elismerik munkámat, és viszont Demokratikus „családfő” a gyár élén- Eszembe se jutott, hogy Budapestről bárkit is magammal hozzak. Az eltelt idő is igazolta: jól gondolkoztam. Szakmailag nagyon jó társaság van itt, amit a termelés és gazdálkodás kedvező számai is igazolnak. Én vagyok az első nem helybeli igazgató. Ideérkezésemkor elég nagy idegenkedést tapasztaltam, de a közös munka, a feladat, az együttes erőfeszítések hatására született sikerek feloldották a feszültségeket - kezdte beszélgetésünket a kezdeteknél dr. Dékány László, a Magyar Kábelmüvek Balassagyarmati Gyára igazgatója. A Magyar Kábelművek - köztük a balassagyarmati gyár - privatizációja 1993. decemberében zajlott le. Az új tulajdonos, a német Siemens cég, 82 százalékos tulajdoni hányadot szerzett magának, beleértve a ÍO százalékos, általa megvásárolt dolgozói részvényeket is. A többi tulajdon az ÁPV Rt.-é. Kábelgyár! család A német többségi tulajdonos németországi gyáraiban néhány termékcsoport gyártását gazdasági okokból megszüntette, további előállításukat az MKM családján belül Kistelekre, illetve Balassagyarmatra telepítette. A német piaci igényeket a magyar gyártóhelyre támaszkodva elégíti ki. A termelés felfuttatása érdekében Balassagyarmaton 700 milliót ruházott be új termelőgépek vásárlására és telepítésére. Üzembe állításukkal kilométerben, mennyiségben megduplázódott, értékben pedig megnégyszereződött a termelés.-Korai volt az aggodalom, hogy a Németországban beszüntetett termékek gyártását nem vagyunk képesek sikeresen átvenni. Az MKM vezetése a termékátvételt szolgáló projekt megvalósítására küldött Balassagyarmatra. 1995 februárjától projekt-menedzserként, 1995 augusztusától igazgatóként dolgozom a gyárban. A „céghez” 1976-ban léptem be, ez az első munkahelyem. Munkába állásomat követően sokáig a Magyar Kábelművek Budapesti Kábelgyárában dolgoztam. A balassagyarmati palettához hasonló termékeket gyártottunk, az itt meghonosított technológiával, technikával. Mai kollégáim nagy részét a társgyári kapcsolatok révén ismertem, vagyis mint családtag érkeztem Balassagyarmatra, lassan két éve annak, hogy „családfő” lettem. Kölcsönös megismerés- Vezetési stílusában van-e folyamatosság?- Demokratikus, dinamikus vezetőnek tartom magam, igyekszem feladataimat precízen, lehetőség szerint gyorsan megoldani. Nyíltan, egyértelműen közlöm véleményemet. Szívesen hallgatom munkatársaim észrevételeit, véleményeit, kifogásait, életre való javaslatait.- Mernek-e önnek nemet mondani?- Kezdetben nem, most már néhányan igen. Ez a kezdeti időszakban jellemző magatartás bizonyára belső indíttatásból fakadó tekintélytiszteletből adódott, ami engem zavart. A feladatok sikeres megoldása révén kollégáimmal mára őszinte dialógus alakult ki. Ha nem is mondják, viselkedésükből, megnyilvánulásaikból érzem, hogy elismerik munkámat, és viszont. Hiszek a csapatmunka értékhordozó, teremtő erejében.- Munkamorál szempontjából van-e különbség a budapesti és a gyarmati munkások között?- Igen, a gyarmatiak javára. Nagyon erős az elkötelezettségük gyáruk iránt, büszkék arra, hogy itt dolgoznak. A környékbeliek méltán irigylik őket. Munkájukat, törekvésüket igyekszünk minden szempontból elismerni.- Konkrétabban ?- A környező vállalatok közül itt a legmagasabb a kereset. A dolgozók nyugdíjpénztár-hozzájárulásban részesülnek, ellátásuk magas színvonalú. Mindennap vizsga A vezetőik és munkatársaik naponta vizsgáznak a vevők, valamint a német és osztrák kollégák előtt, méghozzá jól. A termékeik minősége kiváló, határidő-reklamációk nincsenek. Termelésük 70 százalékát exportálják, ennek több mint 50 százaléka németországi piacon talál vevőre. A kábelgyártók családján belül itt a legalacsonyabb a gyártás önköltsége.- A helybeliek közül sikerült- e baráti körét kialakítani?- Úgy érzem, sikerült hamar beilleszkednem. A város ön- kormányzatával, érdekképviseleti szervekkel, a sajtóval jó kapcsolatokat alakítottam ki. Baráti társaságom csak részben alakult ki. Családom Budapesten él, így szabadidőmet nem Balassagyarmaton töltöm. Venesz Károly fjgy százalék a személyi jövedelemadóból A nők védelmében Örömmel vennénk, ha támogatná a szövettani daganat diagnosztikáját, a nőgyógyászati rákszűrést. KÉRJÜK AJÁNLJA FEL A SZJA 1 %-ÁT A DR. KORILL FERENC ALAPÍTVÁNY JAVÁRA. (Bővebb felvilágosítás a 06-32/312-991-es telefonon.) Adószám: 19161835-1 -12 Negyvenmilliós beruházás után száz új munkahely Dejtáron Rontás-bontás márciusban A Dejtári Konzerv-, Zöldség-, Gyümölcsfeldolgozó Kft. több mint egy éve 92 százalékos osztrák tulajdonban van. Az új birtokos a termelés, gazdálkodás folyamatos finanszírozása mellett kinyilvánította, hogy jelentős beruházással kívánja fejleszteni a feldolgozó-kapacitást. Elképzelésének megvalósítását a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 40.4 millió vissza nem térítendő hitellel támogatja. A kiviteli terv szerint a régi, korszerűtlen épület helyén kerül majd tető alá az új gyártócsarnok, 1800 négyzetméter területen. Ugyancsak új külsőben jelenik meg az 1800 négyzet- méter nagyságú tárolótér is. A új létesítményben 50 millió forintért korszerű feldolgozógépeket, berendezéseket helyez el a tulajdonos. A beruházás kivitelezője versenytárgyaláson jut a jelentős összegű megbízáshoz. A földmunkákat, a régi épület bontását előzetes számítások szerint márciusban kezdik meg. A beruházás megvalósítását követő esztendőben száz dolgozónak teremtenek hosszabb távon munkahelyet. V. K. Öt család megélhetését biztosítja a hároméves Szent Benedek patika, Salgótarján második magángyógyszertára Gyógyszerészet: példa és életforma Szent Benedek nevét vette fel Salgótarján második magánpatikája, három évvel ezelőtt. A Bartók Béla úton létrehozott, családi vállalkozásban működő gyógyszertár példa arra, hogy a járatlan utat csakis aprólékos munkával szabad kikövezni, s a kitartás előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét. Járatlan utat említettünk, hiszen indulásuk idején erősödött fel hazánkban a patika-privatizáció, bár megyénkben e folyamatnak még most is csak az elején tartunk. A magánpatika a gyógyászat, a kereskedelem, a szolgáltatás különös elegye, melynek külön-külön is kitágultak határai a privát szférában. Aki ezt vállalja, annak életformájává válik a gyógyszerészet, a folytonos tanulás, az új iránti fogékonyság, a betegekhez fűződő viszony. Karsay Ildikó, a Szent Benedek patika tulajdonosa és vezetője vállalta az úttörő szerepet, azzal, hogy mindezen feladatok mellett egyik napról a másikra csöppent bele az üzleti életbe.-Új volt számomra a pénz világa - meséli -, sokat kellett tanulnom, de talán sikerült megbirkóznom a „tananyaggal”. Különösen a banki gondolkodás volt számomra ismeretlen. A pénz világát kellett harmonizálnom a gyógyszerész fogalomrendszerével. Úgy érzem, a magángyógyszertárak megjelenése jelentős hatást gyakorolt a közforgalmú gyógyszertárakra is. Ki gondolta volna, hogy az ország első magánpatikusa, Papp Endre 1989-ben történelmet csinál Csepelen? Az üzleti világ azonnal magával ragadta a gyógyszertári szférát, s például Salgótarjánban a kilenc intézmény közül négy már magánkézben üzemel. Hogy sok ez, vagy kevés? Az élet dönti el, de azt számítások igazolják, hogy 5000 lakosra indokolt egy patikát létesíteni.- 1994. február 8-án nyitottuk meg patikánkat - folytatja a gyógyszerész üzletasszony. - Ahogy megismert bennünket a rászoruló lakosság, úgy fejlődtünk hónapról hónapra. Volt időszak, amikor három gyógyszerésszel és ugyanennyi asz- szisztenssel dolgoztunk. Egyik szakemberünk azóta már saját útját járja, jelenleg öten vagyunk. Ez azt is jelenti, hogy öt család megélhetését biztosítja vállalkozásunk. Elárulja, hogy néhányan inkább beszélgetni térnek be hozzájuk, mintsem szükségből. - Ez már nem az egészségügy embertelen arca, itt törődni kell az emberekkel! - állítja. A jó szándék ellenére nem tudnak kiszakadni a mai valóságból: ellopták a cégtáblájukat, leszerelték az ügyeleti csengő nyomógombját. .. Karsay Ildikó mégis hisz benne, hogy humánummal, probléma- érzékenységgel, toleranciával juthat előbbre a társadalom, ám ezeket a tulajdonságokat meg kell tanítani. Ehhez szolgál példaképül Szent Benedek, aki nem gyógyfüves szent volt, hanem tanító, s akitől a patika kollektívája azt tanulta, hogy csak aprólékos munkával érhetik el céljukat.- Rutinból itt semmit nem szabad csinálni! - mondja. — Tanítani és dolgozni! Nálunk ez a filozófia érvényesül. Amíg az orvostársadalom meglehetősen mereven ragaszkodik a hagyományokhoz, addig nekünk kicsit nyitottabbaknak kell lennünk. Talán a felsorolt tulajdonságok tették népszerűvé patikánkat, de nem szeretném kisebbíteni kollégáim érdemeit sem. Köszönet Cétényi Csaba szakgyógyszerésznek, Janák Zsolt, Simon Jánosné, Ba- gyinszki Tamásné asszisztenseknek és Hanusz Györgyné munkatársunknak. Hozzám hasonlóan ők is valamennyien szolgálatnak fogják fel munkájukat, s remélem, így érzik ezt visszajáró vásárlóink is. A születésnap okán valamennyi partnerünk bizalmát köszönöm. (X) Névadó a festményen A Szent Benedek patikába betérőket múlt év végétől Mustó János festőművész 110x80 cm-es, Szent Benedek című olajképe fogadja. A nógrádi megyeszékhelyen élő művész munkásságának szerves része, ugyanakkor filozófiailag is egyik kiemelkedő jelentőségű műve ez a kép, amely szinte reneszánsz fényességű színvilágával, tiszta kompozíciós felépítésével mintegy újabb összefoglalását jelenti mindannak, ami Mustó János kiteljesedő életművének intellektuális és festői súlyát jelenti.- Azért is örültem e megbízásnak, mert Szent Benedek (Nursia, 480 körül - Monte Cassino, 547), aki egy világ- történelmi korszakhatár meghatározó alakja, „az utolsó római”, „a nyugat atyja”, életrajzírója, Nagy Szent Gergely pápa szavaival „Istentől áldott” személyiség volt, Regulája másfél évezreden át beépült az európai kultúra alapjaiba, alkalmat jelentett számomra arra, hogy „portréjának” megfestése kapcsán magam is ismételten hitet tegyek az ember, az emberiség jövőjének véleményem szerint egyetlen megtartó lehetősége, az univerzalizmus, az egyetemesség kiteljesedésének szükségessége mellett - mondja Mustó János. A kép nem portré a szó hagyományos értelmében. Több annál. Összefoglalása Szent Benedek, „az építő ember” életművének, ami Monte Cassinón teljesedett ki, s ami az „Imádkozzál és dolgozzál" alapvető tanítás jegyében szervesen kapcsolja össze az égit és a földit, a létezés transzcendens és - ha úgy tetszik - materiális dimenzióit, az egyetemesség szellemében. Ez a gondolat, illetve a Föld, az élet és az isteni szféra hármas egységben jelenik meg a festményen. A művész ezen belül utal Szent Benedek élettörténetének és filozófiai rendszerének legfontosabb momentumaira is. A kép bal oldalán az élettörtént meghatározó mozzanatai, jobb oldalán Szent Benedek látomásai tűnnek föl. Középen a szent arcképe, fölötte az isteni, alatta a földi szféra jelképei foglalják össze mindazt, amit a létezésről tudni érdemes. (bte)
