Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01-02 / 27. szám

1997. február 1., szombat Mozaik 5. oldal Milyen lehet a tökéletes asszony Szép hölgyek, mindegyikükben van valami szép. Bár egészben sem „kutyák”. Vajon érdemes-e összegyúrni őket? ? • Minden férfi arról álmodik, hogy egyszer találkozik a töké­letes nővel. De milyen is ő? A Star című amerikai maga­zin receptje egyszerű: végy egy darabka Cindy Crawfordot (leginkább a mellehúsát), ke­verd össze Liz Taylor ibolyakék szempárjával, Sharon Stone fi­tos nózijával, Bo Derek pofa­csontjával, Kim Basinger érzéki ajkával, Urna Thurman feszes bőrével, valamint Jane Sey­mour gesztenyeszínű hajával - és máris megkaptad a tökéletes nőt. S ha mindezt még egy cseppet fűszerezni kívánod, ne feledkezzél meg Claudia Schif­fer csodálatosan hosszú comb­jairól sem. Nagy hölgyszakértők szerint az így összemontírozott nő annyira tökéletes, hogy az már szinte elképzelhetetlen. Veszélytelen megszakítás Egy dán tudóscsoport másfél millió nő orvosi adatait kielemezve arra a következtetésre jutott, hogy a feltételezésekkel el­lentétben az abortusz nem okoz mellrákot. A dán vizsgálat az'első, amely egyértelműen cáfolja a korábban feltételezett fe­nyegető összefüggést. Saj­nos ez a legújabb vizsgálat sem ad választ arra a kér­désre, hogy milyenek azon nők esélyei, akiknél (egész­ségügyi okokból) a terhes­ség 18. hete után hajtják végre az abortuszt. Az vi­szont elképzelhető, hogy az örökölt hajlammal rendel­kező nők esetében talán mégis képes „berobbantani” a sejtburjánzást az abortusz. Van már nekünk is időjósunk, majd ő megmondja február 2-án Brúnó, a „legkisebb gyerek” Imre meséli, hogy bocskorá- ban összeakaszkodott egy te­lepi kutyával, akkor ő húzta a rövidebbet. Állatorvos varrta össze „kirojtozott” fülét, dró­tozta össze állkapcsát. Éjsza­kánként vinnyogott fájdalmá­ban. Ezért a gazda még a heve- rőjét is megosztotta vele, hogy ápolhassa. így gyógyult meg és cseperedett fel Brumi. Nagy lett és erős, azóta kerülik a ku­tyák. Imre most a biztonság kedvéért láncon vezeti ki, de mintha a medve neheztelne gazdája bizalmatlansága miatt, szemében ott a szemrehányás: mi ez, hékás, nem így szoktuk. Imre mesél:-Bocsként megszokta ve­lem az erdei sétákat. Mint más mellett a kedvenc kutyája, az én sarkamban is ott gurigázott, • poroszkált, cammogott a med­vém. Hetente egyszer, egy- szer-kétszer még mindig ki­ruccanok vele a közeli erdőbe. Van, aki fél tőle, pedig fölös­leges, nagyon jámbor állat a mi Brúnónk - bizonygatja.- Az óvodások! Azok na­gyon szeretik - csillan fel Adél asszony szeme. - Most a téli pihenő alatt kevésbé, de máskor gyakrabban jönnek hozzánk a város óvodáiból és kérik, hogy megnézhessék. A gyerekek kedvéért még szí- nészkedik is, alakítja magát az ebadta: télen a hóban hempe­reg, nyáron fürdőzik. Brúnó nem kevés gondot, de annál több örömet nyújt Rác- zéknak. Ezért sem válnának meg tőle, pedig állatkert is kérte tőlük. Ám a nagyra nőtt kisgyermek - marad a család­ban. Szabó Gy. Sándor Már nem kell hallgatnunk a rádiót, hogy megtudjuk: vajon február 2-án kijött-e állatkerti barlangjából a medve, meg­látta-e árnyékát, cammogott vissza meleg kuckójába, vagy éppen maradt. Nekünk is van már macink, jó egy éve itt, Sal­gótarjánban, ahová kalandos körülmények között jutott Rácz Imre portájára. zugában épített erős, biztonsá­gos ketrecet Rácz Imre a barát­jával, a szintén nagy állatbarát hírében álló Czine Bélával. Rácz Imre és felesége éppen Brúnó etetéshez készülődnek. A ketrec előtt, tejben áztatott Kedves háziállat Ráczéknál Brúnó, a barnamedve Brúnó, a másfél kilós medve- bocs ’95 decemberében egy, a háború miatt felszámolt délvi­déki állatkertből került először egy szegedi menhelyre. Egy jólelkű kamionos lábaihoz du­gott háncskosárban húzta meg magát, egyetlen mukk nélkül, miközben kis szíve majd kiu- gorhatott helyéből, amikor szigorú vámosok ellenőrizték a járművet. Szegedről pár hó­nap után került végleges salgó­tarjáni otthonába. Azóta Brumi Brúnóvá, 170 kilós bamamed- vévé fejlődött. Rácz Imre felesége, Adél asszony kecsketejet öntött a bocs cumijába. À két igazi mellett harmadik „gyerme­kükként” gondozták a falánk kis jószágot. Nem csoda, hogy gyorsan kinőtte a háncsko'sa- rat, kiszolgált az előszobában elkészített kuckó is. Ezért az udvar egyik távoli, csendes FOTÓ: RIGÓ TIBOR vekninyi kenyeret, szeletekre vágott répát, almát kevernek össze „tálkájában”, miközben a mackó vár a sorára, bozontos üstökét a rácsok közé szorítva hálásan megnyalogatja „pót­mamája” kezét. Aztán meg tü­relmét vesztve mackós mozdu­lattal mancsai közé kapja a rá­csot, s mint egy kisgyermek, megrázza úgy istenigazából. Régen volt az, amikor Brumi megfutamodott. Rácz Film az Öböl-háborúról Két igazán nagy név: Denzel Washington és Meg Ryan fő­szereplésével februárban kezdik játszani a mozik az első hollywoodi filmet, mely az Öböl-háborúról készült. A szereplők nem ismeretle­nek senki előtt, Denzel Was­hington az „A Pelikán-ügyirat”, a „Philadelphia” vagy „Az utolsó esély” című filmjeivel iratkozott fel a legnagyobb sztárok közé. Meg Ryan a „Top Gurí’-nal robbant be a köztu­datba, sok-sok sikeres filmje után legutóbb a „Változások korában” láttuk viszont. Legújabb közös filmjükben Washington egy, a háborúban szolgált ezredest alakít, aki egy végzetes tévedése következté­ben saját társai ellen adott ki tűzparancsot. „íróasztal-ka­tona” lesz belőle, várja az ügyében folyó vizsgálat ered­ményét, miközben ő maga is fontos megbízatást kap. A kez­detben rutinmunkának számító vizsgálódás azonban sok meg­lepetést tartogat... Balassagyarmati grafikus képei a Gagarin iskolában Eperfák árnyékában Andris sógor munkától büty­kös keze, távoli időkben me­rengő asszony szomorúsága, az öregség tablóképei. Ta­nyák, fészerek, kunyhók, fü­zesek mellé rakott boglyák, dió- és eperfák. Egy letűnt kor enyhet adó árnyékkal vi­gyáz ránk. Lengyel Péter ba­lassagyarmati művész grafi­kái márciusig láthatók a Ga­garin Általános Iskolában. Balassagyarmat és Salgótar­ján város évtizedes egymásnak feszülését oldja az Ipoly-parti grafikus, aki a tárlat megnyitá­sára Czinke Ferencet kérte fel. A megnyitón elhangzott mél­tató szavak idézése helyett te­gyünk egy rövid időutazást Lengyel Péterrel. Abba a Nóg- rád megyébe, amit a gyerekek közül, csak kevesen ismernek. Ipolyszögi barangolások, füze­sek... Unokáknak ültetett dió­fák, eperfák adnak árnyat a ka­lászos mezőket járónak. Ház­végek, tanyák, düledező kuny­hók, fészerek, bódék, ahol a tárgyakat évszázadok formál­ták, a szerszámnyelet kérges kezek csiszolták, fényesítették. Lengyel Péter képein a paraszti táj, mint az elvesztett Paradi­csom van jelen. A művész tollrajzaiban, met­szeteiben valósan is megjelenik a mestere, akit mindenki idős, tartásos embernek ismert, ám Lengyel Péter fiatalnak min­tázza Farkas Andrást. Kettejük szemével, egyéni látásmódjukkal szemléljük az Óvárost, az Ipoly partján pe- cázó gyermekeket, s a Nyírjest. Tarnóczi László Üjra indul a társkeresők klubja a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban Együtt jobb, mint külön Minden jó, ha jó a vége. S ha egyszer már jó volt, akkor az újrakezdés eleje is jó kell, hogy legyen. Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Köz­pontban február 1-jétől újra indul a társkeresők klubja. Voltak, Mik csak célozgat­tak a hiányára, s vannak, akik konkrétan kérték a szervezők­től a nem is olyan régi hagyo­mányok felélesztését. így hát február 1-jétől minden máso­dik szombaton este 6 órától 10 óráig a Kohász Kaszinóban ta­lálkozhatnak a klubtagok. Ki lehet klubtag? Bárki azok közül, aki magányát egy másik ember szeme tükrében akarja látni. Persze úgy, hogy az a magány egyre homályo­sabban tükröződjön csak . . . Természetesen várjuk a régi klubtagokat is, párosán és „pá­ratlanul” is. Az első találkozón beszéljük meg, hogy milyen keretek között kívánják mű­ködtetni a jövőben a klubot. Mert a feltételek adottak, a bensőséges hangulat elemei­nek a kiválasztása azonban el­sősorban tőlük függ. Szándékaink szerint szolid gépzenével - étel-, s italfo­gyasztási lehetőséggel - „ala­pozunk”. Erre építhető az elvá­rások szerinti program. Az igényeknek megfelelően egy-egy közkedvelt énekes, vagy együttes alkotói korsza­kának (gondolva itt a nosztal­giára) bemutatására , is lehető­ség van. A közös találkozókat színezheti divatbemutató, vé­leménycsere történelemről, kultúráról; felolvasás, előadói est, vagy éppenséggel a klub­tagok neve napjának megün­neplése. Mindez persze csak a szer­vezők célzása azok után, hogy a klubra várók célozgatása ta­lált. Talált, és köszönjük, jóle­sett. Minden érdeklődőt szere­tettel várunk tehát az első fog-, lálkozáson. Azokat is, akik bá­tortalanok, s arra várnak, hogy valaki kézen fogva vezesse be őket a klubba. Kérem, tekintsék ezeket az őszinte sorokat kézfogásnak, amely akár Salgótarjánon túlra is terjed. Achilles

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents