Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-05 / 30. szám
6. oldal Gazdaság 1997. február 5., szerda Tartós, bizalmi kapcsolat Újabban gyakran találkozhatunk egy új, idegen nyelvű szópárossal: private banking. Vajon mi szükség van egy angol kifejezésre akkor, amikor a hazai közönséget, s nyilván nem csak a „külföldiül" tudókat óhajtják ügyfélként megnyerni? Nem is csak ügyfélként - partnerként. Van ugyanis olyan bank, ahol szentségtörés az „ügyfél" kifejezést használni. Nekik csak partnereik vannak. Mint a teniszpartiban vagy a tulajdonosok közgyűlésén. Azt, hogy a bank az ügyfelet partnerként kezeli-e, a partnernek - kell megítélnie a bank szolgáltatásainak ismeretében. Mert igaz, ami igaz, sokszor inkább érzi magát gyanúsítottnak az ember egyik- másik pénzintézet pultja előtt, mint ügyfélnek. Álljunk meg egy szóra! Grétsy László nyelvész már többször megmutatta a tükörfordítás csapdáját. A szó szerinti fordítás ugyanis egészen más fogalmat fejez ki. A magánbankári vagy privát bankári tevékenység nálunk, legalábbis a legális gazdaságban, még nem is létezik. Hamburgban, Zürichben, Londonban annál inkább előfordul. Családi vagy pontosabban nem társasági formában működő bankokról van szó, ahol a tulajdonos maga a bankár, aki az intézmény tartozásaiért egész vagyonával felel, s nem csak a befektetett tőke erejéig, mint a részvényesek a részvénytársaságok esetében. Az az értelmezés sem felel meg a valóságnak, hogy olyan bankokról lenne szó, amelyek a lakossággal foglalkoznak, szemben a jórészt vállalati ügyfeleket kiszolgáló bankokkal. A private banking olyan szemlélet és eljárás, amely az ügyfelet testre szabott, egyedi szolgáltatásokkal várja, s nem a „polcról leemelt tömegáruval" óhajtja kielégíteni. Talán az lenne a jó magyar kifejezés erre: mértékutáni bankárkodás. Mert akár a mérték utáni szabó, az ilyen bank is bizalmas kapcsolatban áll azokkal a személyekkel, akik ezt a - tanácsadással is együtt járó de, - nem olcsó szolgáltatást igénybe veszik. Ha a szolgáltatás jó, akkor az ára lehet magas, de az ügyfél mégsem fogja sokallni. S ha a partnerek kölcsönösen meg vannak elégedve a szolgáltatással, akkor nem röpke flört, hanem tartós bizalmi kapcsolat alakulhat ki a két fél között. Bácskai Tamás ggy százalék a személyi jövedelemadóból TÁMOGASSA A MIHÁLYGERGÉÉRT ALAPÍTVÁNYT! Örömmel és köszönettel vennénk, ha úgy döntene, hogy felajánlásával Mihálygerge kultúráját, sportját és iskolai oktatását támogatja. MIHÁLYGERGÉÉRT ALAPÍTVÁNY adószáma: 19163174-1-12 Támogató segítségét köszönjük! ggy százalék a személyi jövedelemadóból Sportolj az egészségedért! Tisztelt adózó! Kérjük, hogy adója 1 %-ával támogassa a Petőfi Diáksport Egyesület "Sportolj az egészségedért" Alapítványát! Az alapítvány célja a szabadidő- és versenysport támogatása (sí - atlétika - labdarúgás). Adószám: 19159968-112 I [így százalék a személyi jövedelemadóból "Iskola új utakon" Tisztelt adózó! Kérjük, hogy adójuk 1 %-ával támogassák "Iskola új utakon" Alapítványunkat, amelyiknek célja az iskolai alkotó- tevékenység, a tehetségek, s a rászorulók támogatása. Adószám: 19160896-112 Petőfi Sándor Iskola, Salgótaiján, Acélgyári út 24. ggy százalék a személyi jövedelemadóból Támogassa Nógrád művelődését! Nógrád megye művelődési élete súlyos veszteségeket szenvedett el az utóbbi hat évben. E folyamat feltartóztatására hozta létre Nógrád Megye Közgyűlése 1991-ben a Nógrádi Mecénás Alapítványt. Az alapítvány eddigi fennállása alatt 417 pályázónak 21 millió forint támogatást osztott szét, nyilvános pályázat útján. A megyei önkormányzat jelenleg nem tudja feltölteni az alapítványt, ezért az Ön támogatására szorul. Ha Ön SZJA-t fizető, kultúrát szerető polgár, az APEH által kiküldött Rendelkező Nyilatkozat kitöltésével juttassa alapítványunknak a személyi jövedelemadója 1 %-át! Adószámunk: 19160652112 (Amennyiben további információt igényel, telefonon hívható Medvácz Lajos elnök a 35/300-622 vagy Brunda Gusztáv titkár 32/311-760-as számon.) ) Minden, amit a mezőgazdasági őstermelői tevékenységről tudni kell ! Válaszok kistermelők nagy kérdéseire A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. módosítására megjelent 1996. évi LXXXIII. tv. új kategóriát, a „mezőgazdasági őstermelő” fogalmát vezette be. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatásához az őstermelői igazolványt határozza meg feltételként.- Kiknek célszerű kiváltani az igazolványt?-Mindenkinek, aki eladásra is termel élelmezési célra szolgáló növényi és állati termékeket, és szeretné élvezni azokat a kedvezményeket, amelyek e termékek előállításához kapcsolódnak. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység fogalomkörét a törvény melléklete az alábbiak szerint szabályozza,- Növénytermesztés, kertészeti termékek előállítása (kivéve: a virág és dísznövény, a hínár, az alga, a virágként és dísznövényként értékesített gyógynövényeket);-élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása (kivéve: a sport- és versenyló, az élő és lőtt vad, a kutya, macska, vírus és szérumállatok, szérumtojások, dísz- és állatkerti állatok);- erdei és mezei melléktermékek gyűjtése.- Mi a feltétele az őstermelői igazolvány kiváltásának?-Az előző kérdéshez felsorolt tevékenységek végzése, ha azt nem vállalkozóként végzik;- 16. életév betöltése;- nyilatkozat a saját gazdaságáról: saját tulajdonában lévő, vagy bérelt, vagy használatra átengedett termőföldről, állattartásra alkalmas épületekről.-Hol lehet az igazolványt kiváltani? Az őstermelői igazolványt az állandó lakóhely szerinti illetékes gazdajegyző adja ki.- Meddig kell kiváltani az igazolványt? Az első évben 1997. június 30-áig igazolvány nélküli értékesítés esetén sem kell adóelőleget levonni az őstermelőtől a termékértékesítések ellenértékéből. Június 30-a után csak az igazolvánnyal tanúsítható az őstermelői tevékenység.- Meddig érvényes az igazolvány? Az igazolvány 3 évre szól, de minden év március 20-áig érvényesíteni kell azt a gazdajegyzővel.- Kell-e fizetni az igazolvány kiváltásáért? Az igazolvány kiváltásának díja ezer forint, de ezt az összeget az 1997-1999. években nem kell megfizetni.- Ki és mit írhat be az őstermelői igazolványba?-Az őstermelői igazolványt a gazdajegyző állítja ki. Az igazolvány értékesítési betétlapjára az őstermelői terméket felvásárló írja be az adásvétel adatait, emellett vételi jegyet is kiállít és átad az őstermelő magánszemélynek.-Az olyan értékesítés esetén, amelynek az ellenértékét a vásárló bármely ok miatt nem írta be (pld.: azért, mert az elszámolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vásárló magánszemély volt), a mezőgazdasági őstermelőnek külön vezetett bevételi nyilvántartásba kell beírnia ezen értékesítések ellenértékét, és azok negyedéves összesített adatait kell az értékesítési betétlapra bejegyeznie.-A mezőgazdasági őstermelő milyen személyi jövedelemadózási módok között választhat?-Az adózási módok egész évre választhatók. A választást az előző évről szóló adóbevallásában is jelezni kell, illetőleg az igazolvány érvényesítésekor a gazdajegyzőnél is nyilatkozni kell.- Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az éves bevétellel szemben a felmerült költségeket számlákkal kell igazolni. Ennél az adózási módnál lehetőség van a keletkezett veszteség 5 évre történő elhatárolására, és az érték- csökkenés elszámolására is. További lehetőség ez esetben a 3 millió forintnál kisebb bevételt realizáló mezőgazdasági őstermelőnél (kistermelő) átállási költséghányad címén az éves bevétel 40 százalékának bizonylat nélküli elszámolása, de ez esetben a veszteséget nem lehet elhatárolni.-Tíz százalékos költséghányad alkalmazása esetén az az éves bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ez esetben a 10 százalék költséghányadot nem kell bizonylattal igazolni.- A mezőgazdasági kistermelői átalányadózás (3 millió Ft bevétel alatt) esetén a bevétel 8 százaléka számít jövedelemnek (állat, vagy állati termék értékesítése esetén) 20 százalék számít jövedelemnek növényi termék értékesítése esetén. Ennélfogva az adózási módnál nem lehet igénybe venni a 100 ezer forintig terjedő adókedvezményt, ami egy-két esetben megilleti az adózót.- Kell-e az őstermelőnek adóbevallást adnia?-Fő szabályként azt mondhatjuk, hogy igen, ez alól kivétel az az eset, ha az őstermelő éves bevétele nem haladta meg a 250 ezer forintot. Természetesen ez esetben is nyújthat be bevallást, például azért, mert bevételei azért nem érték el az értékhatárt, mert ültetvényei még nem fordultak termőre, vagy állatai nevelés alatt vannak - az értékesítés később történik, költségei pedig meghaladták a bevételt -, veszteségét csak bevallás benyújtásával határolhatja el.- Kell-e adószámot kérnie az őstermelőnek?- Adószámot csak annak kell kérnie, aki a költségszámláiban szereplő általános forgalmi adót vissza akarja igényelni, de ennek érdekében vállalnia kell az ezzel együtt járó számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését és ezzel összefüggésben a részletes pénztárkönyv vezetését. Tehát azok, akik áfa-vissza- igénylési, levonási jogokkal nem kívánnak élni, magyarán az áfa-kompenzációs eljárást alkalmazzák, azoknak nem szükséges adószámot kérni.-Hogyan és milyen adókulcsok szerint kell adózni a mezőgazdasági őstermelőnek?- A mezőgazdasági őstermelőnek, ha a jövedelem megállapítására a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti adózást választotta, akkor jövedelmét az egyéb jövedelmével össze kell vonnia, és adóját az adótábla szerint kell megállapítania. Az így megállapított adóból 100 ezer forint adókedvezmény (de maximum az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adója) vehető igénybe. Akik pedig az átalányadózást választották, a jövedelmük után elkülönítve adóznak, jövedelmük nem kerül összevonásra az egyéb jövedelmeikkel. Az átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelmük után: 200 eFt jövedelemig 12,5% 200 eFt - 600 eFt-ig 25 %-os adómértékkel adóznak. Ismételten hangsúlyozva azt, hogy átalányadózás csak 3 millió Ft bevételi határig alkalmazható!- Kell-e az őstermelőktől adóelőleget levonni, illetve kell-e önként adóelőleget fizetniük?- Az őstermelői terméket értékesítőktől az átmeneti időszakban (1997. június 30-áig) nem kell adóelőleget levonni! Június 30-a után azoktól az őstermelőktől, akik rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, a kifizetőknek nem kell adóelőleget levonni! A kérdés másik része, hogy az őstermelőnek kell-e adóelőleget fizetni? - Abban az esetben, ha az őstermelésből származó jövedelem már meghaladta a 100 ezer forintot, akkor az adótábla szerinti adóelőleget a 100 eFt-ot meghaladó sáv után meg kell fizetni. Az előlegfizetés határideje a negyedévet követő hó 12. napja. Sándor Pál osztályvezető APEH megyei igazgatóság Élénkíteni kellene a piacot A gazdaság élénkítése nagyobb lehetőségeket rejt magában a munkanélküliség csökkentésére, mint amennyit ebből Magyarország kihasznál. Többek között ezt állapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális irodájának a foglalkoztatás javítása érdekében készített tanulmánya. A dokumentum, amelyet az ENSZ megbízása alapján készített az ILO budapesti irodája, többek között megállapítja: nagyobb szerepet kaphatnának hazánkban a kis- és középvállalkozások a belföldi piac élénkítésében. Ez a megrendelői kör a mainál lényegesen fontosabb helyet érdemelne a gazdasági növekedés elérésében. Mivel a kis- és középvállalkozásoknak nincs pénzük a minőség és a termelékenység javításához nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztéshez, a kormánynak ebben is szerepet kellene vállalnia. Javítani kellene továbbá a vállalkozások infrastrukturális feltételeit, csökkenteni az adó- és járulékterheket. Bár a tanulmány tekintettel van a magyarországi stabilizációs intézkedések hatására, az utóbbi évek gazdasági növekedését ehhez mérten is túl alacsonynak tartja. Igaz, a többi közép-európai országban nagyobb volt a GDP visszaesése a rendszerváltás során, de az utóbbi években már mindenhol jobb eredményeket regisztráltak, mint nálunk. A tmúlt évben a környező országokban a magyarországi egyszázalékos GDP-növekedés ötszörösét vagy még nagyobb mértéket értek el. Hazánkban a foglalkoztatottak száma az utóbbi hat évben több mint egynegyedével csökkent. A nagy munkanélküliségen kívül a reálbérek több mint 20 százalékos visszaesése is komoly gondot jelent. A tanulmány szerint a lakosság egy- harmada a szegénységi küszöbön vagy az alatt él, és amíg a gazdasági növekedés ilyen alacsony, a munkanélküliség alig csökkenthető. Az ILO javaslatokat tesz a gazdaság élénkítésére, a szakképzésre, a versenyképesség javítására, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztődésének megakadályozására. Viták a nyugdíjrefonnról A munkahelyeken az üzemi tanácsok is kezdeményezzék a nyugdíjreformtervek vitáját-javasolta a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöke az üzemi tanácsok tisztségviselőinek. Vágó János szerint az önkormányzat képviselői szívesen részt vesznek a munkahelyi vitákon, elmagyarázva javaslataik lényegét. Tanácsolta: a vitákra hívják meg a szaktárcák reformtervének képviselőjét is. Az egyik üzemi tanács tisztségviselője felvetette: mivel az MSZP a szakminisztériumok reformtervezetét támogatja, parlamenti többségével keresztül viheti annak elfogadását is. Ezzel kapcsolatban Vágó János megjegyezte: szükségesnek tartaná, hogy az országgyűlési képviselők érdemben és részletesen ismerjék meg az önkormányzati javaslatot. Azokat az országgyűlési képviselőket, akik részt vettek a munkahelyi, települési vitákon már nemegyszer sikerült meggyőzni a helyi javaslatok előnyeiről. A szaktárcák reformtervét az eddigi viták során a munkavállalói, a munkaadói, a nyugdíjas és az ifjúsági érdekképviseletek egyaránt elutasították. Óriás kötés. Rekordok dőltek meg e hét hétfőjén a Budapesti Értéktőzsdén. A Mól 3500 forinton érte el eddigi legmagasabb árfolyamát. Záráskor már 30 forinttal kevesebbet adtak érte. A Richter-részvényekből egy 100 ezer darabos óriás csomag cserélt gazdát 1,1 milliárd forintért. A kárpótlási jegyek ezen a napon 620 forintot értek. Részvénycsere. Új Mezőbank Rt.-részvényekre cserélhetik március 28-ig a régi mezőbankos és az agroban- kos papírjaikat a tulajdonosok. A pénzintézet 1996. január 3-án megtartott közgyűlésének döntése alapján a régi Mezőbank-részvényeket 18 százalékon, míg az Agrobank-papírokat 1 százalékon váltja át vagy vásárolja vissza a bank. A március 28-ig be nem nyújtott részvényeket viszont a határidő letelte után érvénytelennek tekintik. Égi forgalom. A világ második legnagyobb légiszállítmányozója, az MSAS Cargo International budapesti leányvállalata forgalmának megduplázását reméli az 1997-es évtől. Jelenleg 700, többnyire multinacionális üzleti partnerük van a magyar piacon.
